Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 1-26. szám)

1871-01-15 / 3. szám

r §шШ:Ш f f ЦШЯя L. .. 1 jfc - s «Ни je I gfi Ш ói! ■Á’ _■ 4мi p’jfi Mbit ш \: -тш fl-г. i, ^шт ' /fjfЩ /£&/ Р ж/ВБТ1 Ш méretterjesztö VII. ÉVFOLYAM 1871. 3. SZÁM. PEST, JANUÁ­I 15. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsc­h-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — „Kákai Hetikrónikájával”4 együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. GRÓF 3ZÉCHEN yA.NTAL. A legközelebbi napokban ismét felszínre került a diplomatia terén egy férfi neve, mely a magyar közönség előtt régibb idő óta ismeretes. A néhány hó előtt fenyegető módon fölmerült keleti kérdés elodázására a régi orvosság, a konferenczia találtatván fel, monarchiánk képviselőivé gr. Apponyi londoni magyar-osz­trák nagy­követ s még egy másik magyar diplomata : gr. Széchen Antal neveztettek ki, a mi némileg hízeleghetne nemzeti hiúságunknak, kevéssé lévén ezelőtt ahhoz szoktatva, hogy hazánk fiai hallathassák szavukat ama nagy concertben, mely Európa sorsa felett hatá­rozni van hivatva. Gr. Széchen Antal nem valamely ősrégi főnemes csa­lád ivadéka; a grófi koronát csak atyja nyerte. Mindamellett azonban részint családi össze­köttetései, részint roppant va­gyona, leginkább pedig fényes tehetségei által hazánk főrangú urainak nem csak legelsői közé emelkedett, hanem par excel­lence „aristokrata.“ Csakhogy nála e szót minden jó tulajdon­ságaival együtt is kell érteni. Egyike­­ azon főuraknak, kik magas állásuk kiváltságául nem csak a sportot és egyéb mulat­ságok özönét tekintik ; magas miveltsége, alapos képzettsége és gazdag tapasztalatai kiválóan hivatottá tevék arra, hogy a közügyeknek szentelje tevékeny­ségét s korán engedvén hajla­mainak, a diplomatiai működés terén neve már régóta isme­retes. Lapunk nem tartozván a politikai és párt­közlönyök közé, nem lehet feladatunk gr. Szé­chen politikai irányának meg­­birálása, s igy csak annak följegyzésére szorítkozunk, hogy az úgynevezett ó-conservativ pártnak ő egyik leghívebb, de egyszersmind legtehetségdúsabb tagja, s mint ilyen, természetesen kevéssé törődik a nép­szerűséggel, hanem mindenben csak saját elveit követi, melyek az 1848-iki eszmékhez és intézményekhez ra­gaszkodó közvéleménynek persze kevéssé nyeri meg tetszését. 1848-ban Széchen nem követte a nemzeti mozgalmat, sőt a dynastia mellett foglalt állást; a 60-as években részt vett a megszaporított birodalmi tanács üléseiben, az 1861-ki rövid alkotmánykísérlet után következett provisorium alatt tárcza nélküli mi­niszter volt a Schmerling kormányban, melyből azon­ban később kilépett. Az újabb alkotmányos aerában hivatalos minőségben nem szerepelt, csak mint a főren­diház tagja tűnt fel több ízben úgy jeles szónoki tehet­ségei, mint széles körű ismeretei által. A képviselő­házba is be akart lépni 1865-ben, de ismert politikai iránya folytán magát megválasztatni nem sikerült. Habár tehát azt kevéssé tartjuk és tartja az or­szágos közvélemény kívánatos­nak, hogy a belpolitikában tér nyíljék gr. Széchen tevékeny­ségének, másrészt nem tagad­hatjuk meg elismerésünket a nagy tehetségű diplomatától, ki a kül­ügyek szövevényes háló­inak kezelésében még fontos és hasznos szolgálatokat tehet az országnak, mert a részletek különböző felfogása daczára minden lépteit, meg vagyunk róla győződve, a legtisztább hazafiság vezérli. A modern élet mesterkélt iránya annyira leszorította az embert amaz alapról, hol testi erejét és egészségét kifejtheti, hogy nehéz feladatává vált kötelességeinek és élete köve­telményeinek megfelelni. A testgyakorlat, melyet életerőnk és egészségünk fentartására fordítunk, ha mindjárt időnk­ből el is rabol néhány perczet,­­ soha sem lesz tehát veszen­dő. Ily szórakoztató testgya­korlathoz számítandó a korcso­lyázás is. Még néhány évvel ezelőtt is észak-germán találmánynak tartották a korcsolyát s úgy vélekedtek, hogy annak aczél­­ból kellett lennie, mely csak időszámításunkat megelőző év­ezredben fedeztetett föl — mennyire bámulatos tehát, ha például a berni régiséggyűjte­­ményben lócsontból készült korcsolya látható, mely Svéd­­honból került oda. De ezen ritkaságon kívül van ott még egy szebb s még nagyobb, a czölöp-épitmények korszakából; ezt a Bern melletti Moostóban találták, így azután az eddigi vélelem teljesen le van rontva, s be van bizonyítva, hogy a korcsolya már 4000 A korcsolyázás és Jackson Haines. Gróf Széchen Antal. .

Next