Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)

1871-10-22 / 43. szám

VII. ÉVFOLYAM 1871. 48. SZÁM. FEST, OKTOBER 22. Megjelen minden vasárnap. Eladja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. Kiadó-hivatal: PEST, József tér 6. sz. Előfizetési dij : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — ,,Kákai Heti krónikájával 44 együtt: Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. ZIRIAI VAD MACSKÁK. Az ember szellemi fensőségének hatalma egyebek közt abban is nyilatkozik, hogy a vad állatokat majd­nem kivétel nél­kül ki tudja vet­­kőztetni eredeti vad természe­tükből s szelí­dekké, az ember czéljaira alkal­masakká tenni. Az állatok faja szerint ez külön­féle mértékben sikerül, de ha vagy épen nem, vagy csak ke­véssé sikerül, ez többnyire a hi­bás eljárásnak tulajdonítható. A macska egyike azon ál­latoknak, mely még szelídített állapotban is gyakran emlé­keztet vad ere­detére. Rende­sen a csalfaság, ravasz behízel­­gés és kegyet­lenség jelképe gyanánt tünte­tik föl, pedig kissé figyelme­sebb vizsgálódás könnyen meg­győzhet min­denkit e fölfogás tévességéről.— Nem szükséges kényeztetni, a szobában kere­­veten tartani, hogy hűséges állat legyen; egyszerű, szelíd bánásmód és jóltartás mellett ép oly házias, tiszta és hű állat lesz, mint a legtanulékonyabb eb. Sőt gyakran a legkegyetlenebb bánásmód mellett is híven magma­rad a macska a háznál, s ez bizonyára nem jogosít föl arra, hogy álnoknak, háladatlannak nevezzük. Termé­szetes azonban, hogy, mint húsevő állatot, jól kell tartani, mert különben fölébred benne a ragadozók erős ösztöne és rendkívüli fortélylyal tudja kielégíteni vágyait. Olvasóink talán meg fogják bocsátani, hogy tulajdonképen inkább az állatszelidítésről, mint a ké­pünkön látható rajzról szólunk. Ez természetes eszme-lánczolat folytán történt, mert a macska azon állatok közé tartozik, melyeknek vad testvéreit is ismerjük meg, és így szemmel kísérhetjük a szelidités folyamát. A mi házi macskánk Keletről származik, mert Keleten lett a macska legelőször házi állattá, s azon faj, mely először szelidittetett, még most is él Syria erdőségeiben.­­ Rajzunk mutat egy ily syriai vad macskapárt; kevéssel nagyobbak a mi házi macskánknál, szinök szürke-vör­­henyes, s mint az európai vad macskák, fa-odukban élnek s apróbb madarakból, egerekből táplálkoznak. A londoni állatkertben számos ily macskapár van s a szeliditési kísérletek mindig sikerülnek, nem ugyan az erdő­ből hozott első vad párnál, ha­nem a második vagy harmadik nemzedéknél, mely semmiben sem különbözik többé a régi házi macskától. A nagy küz­delmeknek, me­lyek gyakran viharos mozgal­makra ragadják a népeket, hosz­­szu évek során megmaradnak utórezgései; mi­­dőn a fölszin lecsönde­sült, a kedélyek m­egnyugodtak, s az emlék is talán még fájó, de nem többé keserű, — föl­fölmerül még egy szomorú ta­núsága a múl­taknak s köve­teli kiengesztel­­tetését. Ily for­mán vagyunk mi a 48—49-ki nagy szabadság­­harczczal; a ke­délyek huszon­két évi hullám­zás után lecsöndesültek, a nemzet és az uralkodó békejobbot szorítottak, — csak egy kis kérdés hangzott az utóbbi években mindig zavarólag: a szabadság­­harczban munkaképtelenné lett honvédek segélyzése. Keserű viták folytak ez ügy fölött úgy a sajtó­ban, mint gyűlésekben s az országházban is. politika (Képpel аг 561. 1.) Szíriai vad macskák.

Next