Magyarország és a Nagyvilág, 1872 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1872-06-02 / 22. szám

gére ért, a kar és zene egyesült lelkesedéssel adta elő az „ébredj, a nap virrad“ czimü részletet a „Mesterdalnokok“­­ból. Erre a leendő színház igazgatótanácsának egy tagja po­harat emelvén II. Lajos királyra, ki a mű létesítéséhez elő­ször járult, s a német császárra, az ünnepélyességek sora bezáródott. A néha sajátságosan kegyetlen fótum úgy akarta, hogy egész tartamuk alatt, mint közönségesen szokás mon­dani, igen csúnya idő uralkodjék. A május 24-ikén Bayreuthból elindult vonatok már a vendégek nagyobb számát elvitt­ék a kedves városból.. A vá­lás a lehető legszívélyesebb volt, s a bayreuthiak zenével kedveskedtek távozó vendégeiknek. Csak a színházi alapítók maradtak hátra, hogy az azon nap megtartandó gyűlésen résztvehessenek. E közgyűlésen elhatároztatott, hogy a szín­ház építése ugyan azonnal meg fog kezdetni, illetőleg a munkálatok folytattatni fognak, de a megnyitás ideje nem esztendőre, hanem 1874-re létetett. Május 24-én este rövid banketthez ültek a még hát­ramaradtak. Wagner, mint rendesen, erre is későn jelent meg, ami azonban a jelenvoltakat nem tartóztatta vissza az előleges roasztírozásoktól. Wagner ismételten poharat emelt a bajor király egészségéért, és ekkor ezt monda : „Midőn engedélyt kaptam hazámba visszatérni, és senki, de legkevésbé tudták a hivatalos műintézetek, mit csináljanak velem, ak­kor volt, midőn az ő nagy nemes hangja, ama hang, mely mélyen szívembe hatolt, buzdított: „Légy gondatlan, mű­vészi férfiú, a­kit szeretek, és befolyása azóta őrzött hatal­masan.“ Később a zeneszerző Bayreuth városát is fölköszönte. Azt mondják, hogy Bécset is, de ennek nagyon privatim kellett történnie, nyilvánosan hallhatólag bizonyosan nem. Nemsokára ezután Wagner neje és Dönhoff grófné karján elhagyta a termet s ezzel az ünnepélyességek sora végkép megszakadt. Irodalom. (Petőfiről) G. Perrot a Revue des deux mondes egyik írója igen kedvezőleg és teljes elismeréssel ir. A „Napló“ tárczája közli a czikket, melyben a nevezett franczia ismer­tető költőnk merész röptű phantaziáját, költészetének elra­gadó fönségét magasztalja s hozzáteszi, hogy Petőfit magyar Bérangernek nevezik ugyan, de változatosság, képzelem­­gazdagságára nézve felül múlja azt, kihez hasonlítani szok­ták. Sajnálatát fejezi ki, hogy eredetiben nem olvashatja, így nyilatkozik Petőfinkről egy franczia, kiről tudjuk, hogy egyik legfőbb büszkeséget Beranger képezi. Az ismertető czikke végén népünkről is szól egyet-mást, s azon vélemény­ben van, hogy jóllehet öt millió vagyunk mindössze, mégis jó hosszú ideig hivatva vagyunk Európa keleti részén a legelső szerepek egyikét játszani. (Az AKADÉMIA Ú­J JUT­ALOMTÉTEL­EI.) Az I. Osztályból. A gróf Teleky József-féle drámai jutalomért 1873-ra szo­­morújátékok pályáznak. Csak valódi tragoediák fogadtatnak el, a középfajok kizárásával. Az e jutalomért pályázó szó­molujátékoknak verses formában, még pedig lehető gonddal és szigorral kell írva lenniök. Jutalma száz arany. Határnap 1872. decz. 31-re. A jutalom 1874. márcz. 19-én adatik ki. A jutalmazott mű, előadásra, a nemzeti szinház sajátja le­szen, kiadásra a szerzőé marad. 2. Az 1873-iki akadémiai nagy jutalom (200 arany) és a Marczibányi mellékjutalom (50 arany) az 1867—1872-ki évkörben nyomtatva megjelent, nyelv- és széptudományi körbe tartozó munkák legjobbjai­nak, még pedig egy nagy- és mellékjutalom külön a nyelv­­tudományinak, egy másik a széptudományinak lévén oda itélendők, figyelmeztetnek az ily munkák szerzői, hogy mű­vöket s 1873. január végéig a főtitkárhoz küldjék be felje­gyezvén röviden, a mit munkájuk kiváló vonásának tarta­nak.­­ Azonban e figyelmeztetésnek korán sincs az az értelme, mintha a be nem küldött munka, melyről a tagok­nak tudomásuk van, nem pályázhatnak ; sőt, ha az akadémia kiadásában jelent volna meg, vagy könyvtárába már bekül­detett volna, hivatkozás történhetik arra, hogy a beküldött munkával szerző pályázni kiván. 3. A nm. m. kir. ministe­rium kezelése alatt álló Fekésházy-alapitványból ötszáz írt jutalom fog adatni egy, az 1872—1876-ki ötéves körben, nem magyarok számára, a hazában divatozó bármely nyel­ven, (a magyaron kívül) irt, a magyar nyelv és irodalom megismertetésére rendelt s nyomtatásban megjelent tanközi vagy olvasókönyvnek. Mire a hazai írók oly megjegyzéssel tétetnek figyelmessé, hogy bár az illető munkák be nem küldése senkit a jutalomból ki nem rekeszt, csak saját ér­deküket mozdíthatják elő, ha e téren megjelenendő munkái­kat benyújtják az akadémiához. A II. osztályból: 1. Fejtessék ki elméletileg és gyakorlatilag, mily szempontból ítélendő meg a vasúti szállításnál az úgynevezett differentiális (kü­­lönbzeti) tarifák jogosultsága és hatása, s mely irányban lennének e tekintetben reformok eszközlendők a fenálló ta­rifákban. Határnap 1873. február 28-ika. Adassák elő a bizonyítás elmélete, tekintettel a bizonyitékok rendszerére, a jogfejtésre s a különféle törvényhozásokra. Jutalma a Sztrokay Antal nevét viselő alapítványból száz arany. Ha­tárnap 1873. decz 31-ike. A jutalmazott munka szerző tu­lajdona marad, ki azt kiadni köteles. Melyek az hajógyárából megrendelt 4 remorqueurok egyike az 1. számú „Nord“ néven, melynek 24 lóerejü gépezete a fiumei stabi­limento tecnicoban készült, d e hajó Ó-Budától felfelé azonnal megtette a kiszabott 1 mértföldnyi próba utat és könnyűsége, csinos alakja és egyszerűsége által tűnik ki. E hajó a vízben csak 3 lábra sülyed. Fentnevezett két gyárból érkezni fog a napokban 2 nagy kotrógép, melyek felszere­lésük után azonnal fognak dolgozni. Érkezett továbbá 4 ka­vicshajó, sülyesztővel fából és 4 ugyanolyan vasból, melyek használatba is vétettek. Ezen kavicshajók töltésre használ­tatnak, s erre szerkezetüknél fogva igen alkalmasak, mert munkájuk oly gyors, hogy minden 10 perczben 10 köb láb anyagot raknak le. A munka különben mindenütt élénken foly s a napokban hozzá fognak a partfal betonirozásához is, mire nézve a szükséges előmunkálatok már megtétettek. A profilatró a Margitszigettől a gubacsi határig, és a margit­szigeti hídra vonatkozó előmunkálat elkészült. A hajóépület, illetőleg a városi vízvezetéki gépháztól a Rudolf-rakpartig a felső dunapart karózása befejeztetett. E helyen a kormány roppant értékes házhelyeket nyer. A Tömőtéren, hol a du­­naszabályozási vállalat műhelye van, pezsgő élet foly. Gép­gépre készül, hajók épülnek kotrógépek szereltetnek fel s az egész térség nagy szabású angol hajó épitő telep képét mu­tatja. Az aldunaparton az uj vámháztól a Concordia mama­­lomig, a pilotirozás szintén be van fejezve. Innen terjed nagyszerű ívben a nagy kőhányás a Csepelszigetig, melybe már 2000 köböl közél több van temetve. Egy helyen, közel a szigethez köz van hagyva a zsilipre, mely az uj kikötőbe lesz építve. Egy másik üres kör azon hajók részére van fentartva, melyek a kikötő építmények befejeztéig a sorok­sári Dunaágban még közlekednek. Az uj kikötő, mely 1400 öl hosszú s az egész Dunaág szélességét elfoglalja, oly óriási lesz, minővel egy tengeri kikötőváros sem bir. Erzsébetfal­­ván alól, mintegy 200 ölnyire a határkőtől Gubacs felé, a Dunaág teljesen el van zárva, s már nagy része tökéletes száraz. Ezen ág azonban ismét meg fog töltetni vízzel, mi végre a Csepelsziget területén lévő kikötő részből etető zsi­lip fog építtetni, melyhez hétfőn hozzáfognak. Ezen zsilip 12 öl széles csatornából fog állani, melynek feneke a Duna szempontja felett 6 lábra fekszik. E csatorna csekély vízál­láskor perc­enkint 1000 magasabb vízálláskor 3000 köb­öl vizet juttat a soroksári holt Dunaágba, úgy hogy abban minden körülmények között több viz lesz, mint eddig volt. Tervbe van ugyanott egy hajózási zsilip elkészítése is, mely 400,000 írtba fog kerülni, de ez iránt még a törvényhozás­nak kell intézkednie. Halálozások. ZSÓFIA FRIDERIKA főherczegnő, királyunk édes­anyja, Bécsben, május 28-án, 67 éves korában. Somogyi József, 1848 ki honvédőrnagy, Kilitin, má­jus 24-én, 65 éves korában. Dr. Guyol Gyula az újkori szőlőmivelési rendszer megteremtője, kitűnő természetbúvár s több jeles szakmaírója. Karolsfeldi Schnorr Gyula, hírneves festő, a drez­dai képcsarnok igazgatója, Drezdában, május 24-én, 78 éves korában. Szeleczky Arzén, a ferenczrendiek pesti házának vi­­cariusa, május 24-én, Pesten. Ljubomirsky György herczeg, Gácsország aristokrá­­cziájának egyik kitűnősége, az osztrák urak házának tagja s a krakói akadémia egyik alapítója, Krakóban, május 25-én 65 éves korában. Sétalámja számban, megfejtő jutalma a:K o-Megfejtése a 24. Az elsőnek kihúzott helyes ronázási album“ A 20-ik számban közlött képtalány megfejtése: „Bakabánya.“ Helyesen megfejtették : Lejtényi Gy., Resch E., Pu­­matay, Vaszary J., Fraenkel H., Komáromy J., Csapó Zs., Fuchs J., Stépán Kr., Belányi A., Schragner K., Freissber­­ger, Tóth Vilma, Kovách L., Stern L., Rácz L., Gy.­szt. mártoni kör, Styaszny A., Buda Gy., B. Ilon, Fájth A., egyéni Nagy 111., Rosos Miklósné, Majoros Berta, Turcsányi Fanni, szabadság föltételei és korlátai erkölcstani és társadalmi Dessewffy F., Balogh J., Pákh Emma, Mohi T., Györgyi szempontból? Jutalma a Gorove-alapitványból harmincz arany. Mari, Tóth Gy., Szegedi főgymn. egylet, Glatter Malvina, Határnap 1872. decz. 31. A jutalmat nyerő mű az akadémia. Borlányi Ilona, Thassy F., Somogyi Á., Pollák T., Ránics J., tulajdona.­­Pozsogár Gy., Mátyás J., Gyönki gymn. önk. kör. Reviczky­­ G., Mariska Vilmosné, Belányi J., Perl Fanni és Sidonia, _ Spitzer I., Bán E , Flegmann J., Póka I, Eördög D., II­Fővárosi ügyek: I­lofszky J., Vasváry L., Katona S., Sliskol Lajos (?), Kacz­. . __ . .. I­vinszky Mária, Jakabovics Dezsőné, Mórocz I., Rásztovich (A PESTI DUNASZAKILYOzbi munkalatok) újabb ,dobén ’s gzabó v Kis Ilk- H B Medgya­a legnagyobb erővel folynak Néhány nap ^ta folyvast jr­, ^ ^ Leu8ta’ch A„ Manajla K„ Keller M.fpeke S„ Sáros­. .­­ m .j­­ —i «_i. i-—_ m­ii-ii— t­­­TM „_i_ i_„_ - „—e,__ . . óta folyvást ér­keznek uj gépek és hajók. Marseilleból 2 teljesen felszerelt kotrógép érkezett, melyek a tömőtéren tétettek munkaké­pessé. Az egyiket kitűnő sikerrel f. hó 18-án bocsátották vízre s a gépek montírozása szakadatlanul foly. A „Navale Adriatico“-ból a felügyeleti szolgálatra egy csinos gőzha­­jócskát hozattak. E piczing gőzös ikercsavarokkal és egy kis, 6 lóerejü gőzgéppel van ellátva. A hajócska egyszerű, de igen elegáns, úgy szállították darabokban a vasúton Triestből, Tétényben azután összeállittatott s ott bocsátta­tott a Dunára. Tegnapelőtt érkezett meg a Mayer J. linczi pataki Erdélyi-önk. kör, Gitling J., Gyönki fógymn. önk. kör, Velsinszky J., Vámossy J., Nagy Gy., Nagy F., B. Miklós, M. vásárhelyi egyenl. kör. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Rácz La­­j­o­s Váncsod, számára „Bem feldíszítése” czimü műlap megküldetik. A 19-ik számban közlött szórejtvény helyes megfejtését feküdték utólag: Medgyaszay Zs., Glatter Malvina, Bartal J. Odsdi­­ó. Pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Deutsch testvérek. 22. Szám. 1872. SAKKFELADVÁNY. Giorgius V—től, Londonban. Sötét. A 19-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése: Sötét. a) K. e5—d6 (üt) b) H. f7—d6 (üt) c) F. e7 —d6 (üt) d) V. vagy P. tetszés szerint 2. a) B. f4—f6 b) N­. b6— d7 c) V. g3—e3 d) H. Ъ6—c4 Helyesen fejtették meg : Márkus Elek, Mérey La­jos, Klein József, Kutserik S., Mandel Mihály, Cserenyey Imre, Kovách Lajos, Stern Sára, Kis Pál, Kovács Sándor, Laczy László, Gold Samu. A 20-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése Világos. Sö'tét. 1. F. g6—e4­­.............................B. b6 —b7 2. F. e4—g2...................................P. c3 —c2 3. B. b3-f3...................................B. a) b7—f7 b) tetszés szerint 4. B. a) f3—f7 (üt) f­1­­ , b) f3—f81 f ‘ Helyesen fejtették meg : Márkus Elek, Kovács Sán­dor, Szerényi Béla, Német Sándor. A 18-ik számban közlött sakkfeladvány helyes meg­fejtését beküldte még : Bognár György. Világos. 1- V. gl—g3 f és mat. a g b c d e 1 Világos. Világos indul s a második lépésre matot mond. Szerkesztői üzenetek: „Pokoli boszu.“ Elég gyorsan gombolyodik le , de si­vár, sok fölösleggel bir s igy nem való a nyilvánosság elé. Kézirata iránt e szám keltétől számitandó 8 nap alatt ren­delkezők­ön, másként nem felelhetünk érte. — „Mindenek felett a haza stb.“ Gyönge szerkezet. — „A dal története* stb. Gagyogások. — Fiume, M. S. A kettős küldeményt köszönet­tel vettük. — „Stuart Maria.“ Kezdetlegességek. Rész versek javításával nem foglalkozhatunk s csak azon esetre, ha biz­tató jeleit látjuk a tehetségnek valamely költeményben, figyelmeztetünk az egyes hibákra vagy hiányokra. — „A múlandóság“ és „Lovat lopok.“ Semmi jogosultságok a megje­lenésre. Gondolathiány, rész mérték, rész rim. Búcsúztató­ban is több a technika. A másik azonkívül, hogy gyarló­ságban vetekedik elsővel, a betyárságra irt panegyrisért is már papírkosárba való volna, valamint, hogy oda is pályá­zott másodmagával. — „Diákköri emlék.“ Gördül s éle is csinos. Tán sorát kentjük. Felsőmagyarországi véreink pedig legalább is igaztalanok irányunkban s nem is emlékszünk oly kifakadásokra a nem-felsőmagyarhoni magyarság részéről, miket ön megpanaszol. Egyébként az ön küldeménye eléggé szózatos meghazudtolása a netaláni ráfogásoknak. Nincs okunk önt buzdítani, minden sorából úgyis jó érzésű ma­gyar ember szól hozzánk. Üdvözletünket! — M. Óvár, R. J. így koplaltatni az embert, mikor úgy éheztünk már a finom pisztrángra, pontyra és kecsegére ! Csak a jövő számban jö­het. De kérjük is gyors közlését a hátralevőknek. A többire nézve intézkedünk. — Véged, P. Gy. Az a szó csak amolyan mesterséges nehezék. Amint láthatja, legtöbben bír­tak is vele. — Lepsény, R. J. Jók. Köszönet. — Szarvas, S. S. Szeretetreméltó sorainak, mint rendesen, úgy most is meg­örültünk. A humoreszk, úgy reménykedünk, még az évne­gyed folytán lát napvilágot. A költemény igen gyöngéd. Meg fog jelenni. — Becs, „Társaskör.“ Sajnáljuk, hogy ott nem lehetünk a kedves kiránduláson, de szellemben oszto­zunk a sieveringi vigságban s a weidlingi bánatban. — „Bán Cicelle.“ Elég csinos. Megtartjuk. A „Kata nénin“ azonban túladtunk. Sári néni zokul venné. A többire nézve, sajnála­tunkra, semmi biztatót nem mondhatunk. — „Mariskámnak.“ Miért nem közvetlenül a t. kisasszonyhoz fordul ön ? A „M. D. és a n. V.“ nem lehet senkinek sem szerelmi postása. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF kétsas­ntera 24-ik szám.

Next