Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-23 / 17. szám
a 70 polgámesteri helyettes a városi plébánia és a városi múzeum részéről egyházi készleteket és egyéb régiségeket. 11. Ezeken kívül Zalka János győri püspök, Keglevich Istvn, a Migazzi Vilmos grófok, Podmaniczky Levente báró, továbbá Teleky Gyula és Sándor grófok örökösei is kijelentették, hogy készek a kiállításhoz járulni, Somhegyi Ferencz kegyesrendi tartományfőnök pedig a rend gyűjteményéből a kiállítás számára kiválasztásra felajánlotta mindazt, mi érdekesnek fog találtatni. Ily szép kezdetnek bővebb commentar nem kell, hisz a régi közmondás is azt tartja : »verba movent,a exemplira hunt« s mi meg vagyunk győződve, hogy a jó példa számos követőre találván, s kiállításunk ilyképen országos érdekűvé tétetvén, mentül nagyobb jövedelmet eredményezend, melylyel száz meg száz szűkölködő keserű könyeit fogjuk felszánthatni. (Egy derék polgárt) fog kitüntetni e nyáron polgártársainak tisztelete. Ez a köztiszteletben álló Staffenberger István, kit ötven év előtt, 1826 aug. 21-én választottak meg Pest »százas« polgárának, (vagyis a száz polgárból álló akkori községtanács egyik tagjának, s azóta folyvást fáradhatlanul működik a főváros közügyeiben. Többi közt 1830 óta, az akkor létesült Jozefinum fiuárvaháznak mind a mai napig buzgó gondnoka. »Árvák atyjának« hívják. 1832-ben városi »szószóló« s a »száz polgár« elnöke lett. A városi képviselőtestületnek 1848 óta mindig tagja. Ezért a Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezleten el is határozták, hogy arczképét elkészíttetik s a városház valamelyik tanácstermében ünnepélyesen leleplezik. Továbbá aug. 21-én dísz albumot és ezüst cserkoszorut nyújtanak át neki. Mind e czélra bizottság alakult, mely a polgárok közt gyűjtést rendez. Sajtó és könyvészet. (A MAGYAR POLITIKAI irodalom) egy jelentékeny hézagának betöltésére vállalkozott Toldy István. Míg országos törvényeinket legalább tizenötféle kisebb és nagyobb, kötött és kötetlen, hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos, de annál hitelesebb kiadásokban hirdeti valamennyi könyvkiadónk : senki sem gondolt törvényhatóságaink, a megyék és királyi városok szabályrendeleteinek összegyűjtésére és kinyomatására. Pedig az önkormányzatnak a közigazgatási országos törvények által felállított csontvázába épen ezek adják a húst és vért; ezekből ismerhető meg voltaképen a törvényhatóságok belső élete, részletes szervezete, működése. E szabályrendeleteket teszi közzé Toldy István, ki Tettey Nándor kiadásában »Törvényhatósági okmánytár« czimű vállalatot indít, melynek czélja : egybefoglalt képet nyújtani az összes magyar önkormányzatnak, mennyiben az a törvényhatóságok szabályrendeleteiben nyer kifejezést. A vállalat májusban indul meg s havonkint egy tíz-éves füzetet ad; öt füzet tesz egy kötetet. Előfizetési ára egy tíz füzetből álló évfolyamnak tíz forint. A pénzek Tettey Nándor váczi utczai könyvkereskedésébe küldendők. (VEGYES.) Aigner Lajos könyvkereskedésében kapható: »A szellemész« (spiritista), saját tapasztalataiból irta Ferenczy József; tartalma a »szellemészet« fejtegetése, továbbá hogy mi a mediumság alvajárás stb. Ara 50 kr. —■ »A budapesti kereskedelmi és iparkamara jelentése,« melyet a keresk. miniszterhez fölterjesztett a kamarai kerület kereskedelmi és forgalmi viszonyairól 1874-ben. Ára? — Bucsánszky Alajosnál megjelent: »Ügyvédi kamarák tagjai és m. kir. közjegyzők név- és lakhelye az 1876-ik évre,« összeállította Mayer Lajos. Ara 60 kr. — »Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál« czimü műlapot adott ki Halász István; a meglehetősen sikerült kép azon jelenetet ábrázolja, midőn a királyné a ravatalnál imádkozik. Ara 2 frt. — Lenkey Ferencz »A biblia íratása« czimű munkára hirdet előfizetést, melyben a szentírás egyes könyveinek keletkezési korát kutatja és vizsgálja, váljon a közönségesen hitt szerző irta-e az illető könyvet. Az előfizetési ár 1 frt. s Budapestre Aigner Lajos könyvkereskedésébe küldendő. (»Az ítélet NAPJA«.) b. Kaas Ivor drámai költeménye, megjelent az »Athenaeum« igen diszes kiadásában, tizenhárom ivén, Márkus Istvánnak baráti emlékül ajánlva. A könyv ára másfél forint. E mű, mely a Karácsonyi-jutalomra pályázott, nem a szinpad számára készült, hanem olvasmánynak, s mint ilyen tartalmas, sok gonddal és szellemmel írott munka. Szerző az előszóban elmondja alapeszméjét. Ama küzdelem, melyet a természettudomány fegyvereivel vivnak a hit ellen s mely alapjaiban rengeti meg társadalmunkat, ragadtatá föl e kitűnő tehetségű politikai íróval a költői tollat. »Igaz — úgy mond ő, — hogy istent tudni nem lehet, de istenben hinni kell és lehet hinni a legbátrabb, legB. Sran Simoni temetése hétfőn ment végbe Bécsben. A Sina-palota előtti térséget nagy néptömeg áraszta el. Az első emeleten, hol a testet beszentelték, jelen volt az egész bécsi előkelő világ, köztük az osztrák sa közös miniszterek. Andrássy grófot hivatalos ügyek akadályozták a megjelenésben. A temetési menetet három gyászba öltözött lovas nyitotta meg. A nyolcz fekete ló által vont gyászkocsit a papság követte, ezek után a családtagok mentek. A koszorúk, melyeket a részvét küldött a koporsóra, három kocsit megtöltöttek. Mac- Mahon, a franczia köztársaság elnöke táviratilag fejezte ki részvétét. Az elhunytnak végrendelete 1856. június 10-én kelt, a hozzá csatolt codicillusok 1870-ig terjednek. A végrendeletben örökösökül a megboldogult leányai , Anastasia, Irene, Helene és Iphigenia vannak megnevezve. Nejének szül. Ghika Iphigeniának 1 millió forintot, továbbá a penzingi 162. sz. villát s az a mellett levő parkot hagyta. Hagyományozott továbbá nejének évi 30 ezer írt özvegyi tartást s birtokai közül azon kettőt, melyet az téli és nyári lakásául választané, minden azokhoz tartozandó fölszereléssel. Ugyanannak hagyott minden a család birtokát képező ékszereket, házibútort, asztali szereket, fogatokat, stb. A bécsi szegényeknek 30 ezer, a rappoltenkirchenieknek 5 ezer frtot hagyományozott. A rappoltenkircheni lelkésznek évi 600 forint, az ottani orvosoknak évi 80 frt járulékot rendelt. A végrendelet végrehajtójául Preusz Lajos schwechati cs. k. jegyzőt nevezte meg. A végrendelethez csatolt codicillusok közül nevezetesbek a következők: 1865. márcz. 23. Lina Helena Ypsilanti herczegnő kapja az Eichorn czukorgyárat. A rappoltenkircheni birtok a boldogult nejének, s ennek elhunyta után Helénának és utódainak hagyományoztatik. 1865. aug. 31. Az örökösök az örökléskor a banküzlet liquidátióját átvenni tartoznak, s az erre szükséges készpénzt, a mennyiben a üzleti részvényekből fedezhető nem lenne, egyenlő részben fedezik. Az 1870. jul. 5-iki codicillus igy hangzik : a) Anastasia leányomnak, Wimpffen grófnénak hagyományozom: az érdi, ercsii, kis-oroszi, simontornyai, máslaki, fibisi, hódosi és kizdiai uradalmakat, összesen 6.180.000 frt. vételárban ; b) Irene leányomnak Maurokordato herczegnőnek a bébai, valkányi, rittbergi, tolnai, kajmadi, gföhli, dooszi, rechbergi és imbachi birtokokat, összesen 5.900.000 frt vételárban. c) Helena leányomnak, Ypsilanti herczegnőnek hagyom a következő javakat: Simongáth, Magyar-Atád, Kevermes, Kiszes, Moroda, Rossitz és Pirschitzet, továbbá Dudasdit Oláhországban, összesen 6.170.000 frt vételárban, d) Iphigenia leányomnak, de Castries herczegnőnek: Dubnitzot, Teplitzkát, Orczifalvát, Kalocsát, Székesutat, Nagyfalut, Feregyházat, Brumowot, Hrostoviczot, Mislikoviczot, Dallesiczot, Kirchaut, Schlaminitzot és Waltschot, összesen 5.760.000 frt vételárban. A többi codicillusok különböző jótékonysági czélokra tett hagyományozásokat tartalmaznak. (A chinai vasút első áldozatai.) Tudvalévőleg egy angol társaság alakult, mely Chinában Shanghai és Wusong városok közt vasutat szándékozott építeni, s e czélból felhívást intézett az ottani földbirtokosokhoz, hogy a tervezett út mentében fekvő földeket természetesen jó magas áron adják el a társulatnak. Alig terjesztik el e felhívást a lakosok közt, midőn az előítéletes központi kormánytól egy rendelet érkezett, mely szigorúan eltiltja a földek elárusítását s a »vereshaju barbárok«-ról, respective az angolokról, nem épen hízelgő kifejezéseket koczkáztat. Két földmivelő e tilalom daczára mégis alkuba mert bocsátkozni a társulat ügynökeivel s az adás-vevési szerződést titokban meg is kötötték. De a rendőrség a »bűnösöket« fölfedezte s: a törvénybiró szegényekre büntetésül 2700, illetőleg 2000 bambuspalotát ítélt. Egyik szerencsésen kiállta az ítélet végrehajtását, de a másik belehalt. A vasúti papírok árfolyama ez eset óta Pekingben hanyatlik. (Egy miniszter álma.) A »Moniteur Universel« »X. Károly bukásának története« czim alatt egy érdekes tárczát közöl, melyből kiveszszük a következő adomát : Polignac minisztériumának egyedüli gondolkodótagja Haussey úr volt. Elvben neki sem volt kifogása az ordonánczok ellen, csupán abbeli kételyét fejezte ki, hogy a párisi lakosság között, szükség esetében még erőszakkal is, keresztül vihetők lesznek-e. Páris katonasága ekkor mindössze 11,000 emberből állott, kik közel 3500 részint beteg, részint szabadságolt, részint pedig irodai szolgálatban volt, s ezeken kívül is volt még 3000 olyan, akikre nem lehetett minden körülmények között számítani. Haussey határozott őrültségnek tartotta ily csekély erővel oly óriási vállalatot kockáztatni, mire Polignac azt válaszolta, hogy vállalatának sikerében egy perczig sem kételkedik, és pedig oly okból, melyet nyilvánosságra nem hozhat, de mely a király előtt is ismeretes, s ezért még az sem ingatná őt meg szándékában, ha Párisnak egy szál katonája sem volna. Haussey nem mert több ellenvetést tenni, mert a jelenlevő X. Károly igenlőleg bólintott fejével. Később azután kisült, hogy mely körülmény indította a királyt és államférfiait e végzetes útra. Jul. első napjaiban Polignac herczegnek álmában megjelent a boldogságos szűz s e két szót sugá neki: »Végezd be művedet!« A miniszter nem késett álmát a királlyal tudatni, miben mindketten kétségbevonhatlan jelt láttak vállalatuk sikerére nézve.« (Steward Sándor) az amerikai Croesus f. hó 10-én Newyorkban meghalt. Steward 1803-ban született Belfastban (Izland), kitűnő nevelésben részesült s a dublini trinity college-ben nyerte el a tudori rangot 1822- ben. A következő évben kivándorolt az Egyesült Államokba, hol először tanítással foglalkozott, 1827-ben azonban 600 font sterling tőkével izlandi vászon és csipkekereskedést nyitott, s üzlete csakhamar roppant mérvű lett. Évi forgalma 69—75 millió dollárra rúgott s nyeressége 3—6 millió dollárt tett évenként. Főüzlete Newyorkban volt, hol raktárai 22 acrcnyi területet foglaltak el. Ezen kivül fióküzletei voltak az Unió csaknem minden városában, Európának legtöbb nagy városában. New Yorkban mintegy 25 millió dollár értékű telke volt, három évvel ezelőtt pedig megvette a Hamptead Platces Long Islandot, s várost épített ezen, s azt Newyorkkal vasúttal kötötte össze. Steward saját költségén mintegy 3000 munkást és munkásnőt láttatott el csekély díjért két a czélra épített szállóban, melyek felépítése neki mintegy 5 millió dollárba kerültek. Jótékonysága határtalan volt. Az 1847-iki izlandi éhség idejében egész hajó élelmiszert küldött hazájába; a lancashirei éhezőknek 30,000 ft sterlingi élelmiszert küldött 1862-ben, a chicagói égetteknek pedig, bár e tűznél maga is roppant károkat szenvedett, 100,000 dollárt írt alá. (Az osztrák hírlapok statisztikája.) A múlt évben 867 hírlap és folyóirat jelent meg Ausztriában; ezek közül politikai volt: 279, nemzetgazdasági 81, mezei gazdasági 58, ipari és műszaki 47, orvosi és természettudományi 28, hittani 26, jogi és államtudományi 11, történeti és irodalmi 16, nevelési 63, katonai és tengerészeti 10, nempolitikai tartalmú napilapok 62, szépirodalmi és humorisztikus lapok 59, színházi, divat-, Magyarország és a Nagyvilág, igazságszeretőbb emberi észnek is, s hinni fogja őt az emberiség örökké, mert saját természete megkívánja.« A munka tehát bölcselmi iránymű az emberi ész ama polgárháborúja ellen, melyet a hit és vallás ellen folytat. A darab hőse : Beliál, egy uj ördög, kiben a szerző által kárhoztatott irány van személyesítve. A többi alak is különféle gondolkozás, érzület képviselője. (A »Magyar Nyelvőr«) april hari füzete megjelent következő tartalommal: A »ja je« igenévképző szerepe a magyarban. II. Simonyi Zsigmond. — Denevér. Lidércz. Vampir. Edelspacher Antal. — Nyelvtörténeti adatok. Deák Farkas — Nyelvemlékbeli szók. Vozári Gyula. — Nyelvtudományi irodalom. Komáromy Lajos. —Helyreigazítások. Magyarázatok. Simonyi Zsigmond. — Népnyelvhagyományok. 1. Szólásmódok. Felméri Lajos. Szivák János. Vozári Gyula. — 2. Szójátékos mondóka. Bakoss Lajos. — 3. Babonák. Bakoss Lajos. — 4. Népmesék. Bakoss Lajos. Szilsárkány Ödön. Wolf Vilmos. Vozári Gyula. — 5. Tájszók. Sándor János. Kun Dani. Kaunitz János. Findura Imre. — 6. Névnapi köszöntők. Bakoss Lajos. — 7. Karácsonyi misteriumok. Hantz Gyula. Paál Gyula. — 8. Gyermekjátékok. Szegedi Kálmán. — 9. Gyermekversikék. Király Pál. Lecskay József. — 10. Kiolvasások. Wolf Vilmos. — 11. Gúnydalok. Hantz Gyula. Paszlavszky Sándor. — 12. Családnevek. Paszlavszky Sándor. — 13. Gúnynevek. Gaál Ferencz. — 14. Népdalok. Rokonföldi. Kriza János. (A »Műegyetemi Lapok«) folyóirat ápril havi füzete megjelent következő tartalommal: A mérlegről. Schuller Alajos. —Coelestin Eomagnából. Schmidt Sándor. — Az n-edfoku algebrai egyenletek egy általános megfejtéséről, König Gyula. — A testek fajkevéről és valódi hőfoghatóságáról, Herrmann Emil. — Lehet-e a vízgőz belső munkája nemleges, Szily Kálmán. — Irodalom : Boussingault, Etudes sur la transformation du fer en acier par la cementation (W. V.). — Megfejtett föladaatok Bäumel Ede, Hunyady Jenő. — Föladatok. — Bibliographia. 17. SZÁM.