Magyarország és a Nagyvilág, 1876 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-16 / 3. szám

F­elelős szerkesztő : ÁGAI ADOLF. Szerkesztőség és k­iadó-h­ivatal: Budapest, Ferencziek-tte re, A.tti©naeu*u-épü­let. Ш . ÉVFOLYAM. 1876.8. SZÁM. BUDAPEST, JANU­­ÁR 16. Előfizetési (lij . Negyedévre 2 frt. 50. — Félévre 5 frt. — Egész évre Ю frt. — DR. LENHOSSER JÓZSEF a m. kir. egy. boncztanára.­ly férfiút mutatunk be ezúttal, ki közelebb meg­jelent műve által nem csak a hazai, de a kül­földi tudományos körökben is nagy feltűnést okozott. A »Koponya-ismét- czimű munkát értjük, melyről politi­kai napi sajtónk is a szokott­nál bővebb ismertetést közölt. Természetesnek fogja ta­lálni mindenki, hogy azon tu­dós, ki még az oly száraz, mondhatnék begombolt tárgyat is, mint a boncztan, laikusokra nézve is hozzáfér­hetővé tette: nem mindennapi irói tulajdonokkal dicse­kedik. És ezen kiváló tudóst és irót föl­leljük Lenh­ossék Józsefben, aki egyete­münkön az anatómiai tudományok tanára. Bátran kimondhatjuk, hogy jelenleg működő egyetemi tanáraink sorában ke­vesen vannak, kik a külföldön oly ki­tűnő hírnévnek örvedenének s általán, akit a haza határán túl annyira ismer­­nének mint Lenh­ossék Józsefet. Európai hirét, nem tekintvén önálló kutatásának jelentőségét, legalább azáltal vívta ki, hogy műveinek kiválóbbjait franczia nyel­ven is közlé s évtizedek óta folytonos le­velezésben, érintkezésben, csereviszonyban él az anatómia és anthropológia minden tekintélyével. Ezáltal a haza és a kül­föld közt gyümölcsökben oly gazdag vi­szonyt létesített, milyet egyéb művelődési érintkezésekben is óhajtanánk. Lenh­ossék Józsefre annál inkább is büszkék lehetünk, mivel épen az anatómia a legősibb s a legelterjedtebb tudományok egyike, melyben valami újat felfedezni vagy a meglevő anyag fölött való teljes uralkodásnál tovább vinni, szinte lehetet­lenségnek látszott. Lenh­ossék J. született 1818. már­­czius 20. Budán; atyja a fényes emlékű dr. L­e­n­h­o­s­s­é­k Mihály, Magyarország protomedicusa volt. Az alsó gymnasiumi osztályokat Budán és Váczon járta, a böl­cseletieket Pesten; az orvosi pályát itthon kezdte meg és fejezte is be. Minden osz­tályban mindvégig, tanuló társai sorában vagy az első vagy az elsők egyike volt. 1841-ben orvostudorrá avattatván, csak­hamar a sebészet, szemészeti és szülészet ok­leveleit szerezte meg s igy fölfegyverkezve indult meg első külföldi útjára. 1841/2- ben Bécsben Berres József, a hires ana- Dr. Lenhossék József.

Next