Magyarország, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
MAGYARORSZÁG 1967/1 Budapest 62. Pf. 634. Cutrancsioól — elégséges ! Utazik a disznó Hihetetlen pezsgőfürdő Postaládánk tartalma e héten naptár nélkül is sejteti az ünnepi időszakot; sok szó esik a különböző élelmiszerekről, szórakozásokról. Idézünk a levelekből: „Az 51. számukban megjelent »Pénztermelő szövetkezet« című írásukhoz fűzöm a következőket. Olaszliszkáról a termelőszövetkezet a hízósertést beszállítja Sárospatakra. Ez a távolság 16 kilométer. Ehhez szükséges egy autó, vezetővel és két fővel, akik lerakják és átadják az árut az Állatforgalmi Vállalat megbízottjainak. Ezeket a sertéseket egy másik jármű Miskolcra viszi. Ez a távolság 80 kilométer. Miskolcon az Állatforgalmi V. megbízottjai a Húsipari Vállalatnak adják át az árut. A Húsipari Vállalat a sertéseket levágja, a húst feldolgozza, majd kiszállítja a húsboltokba, az olaszliszkaiba is. Utazik a disznó — fölöslegesen. Gondolom, nem azért kell ez a sok felesleges szállítás, mert a szállítási kapacitásunkat nem tudjuk kellően kihasználni, hiszen a járművek a legszükségesebb igényeket is alig fedezik. Kérdem, miért ne lehetne a községek húsellátását a termelőszövetkezetekre bízni? Talán még ízletes házikolbászt is tudnának készíteni csakúgy, mint füstölt sonkát, oldalast, szalonnát. Aki ebben kételkedik, hívassa meg magát egy disznótorra. Érdemes lenne az országos statisztikai adatokból kiszámítani, hogy a disznó felesleges utaztatgatása mennyibe kerül a népgazdaságnak.” (Árokszállási Bertalan, Sárospatak.) „Tudva, hogy önök csak olyan észrevételt közölnek, amelyik valamely cikkükhöz kapcsolódik, a 49. számuk »Termelés és piac« című írására hivatkozva vetem fel a mondanivalómat. Az elmúlt évek során megszoktuk, hogy tél kezdetével a gyümölcs- és zöldségüzletekben megjelenik a narancs és kora tavaszig bőséges mennyiség áll rendelkezésre az igények kielégítésére. Idén azonban valami téves kereskedelmi szemlélet folytán a narancsot megelőzte a grape fruit, magyarul citrancs (nagyon találó szóösszetétel), arra várva, hogy majd szétkapkodják. De erről szó sincs. A kesernyés citrancs nemigen kell a magyar közönségnek, a narancsot nem pótolja. Akkor sem lesz kelendő, ha eszi, nem eszi, nem kap mást alapon próbálták elsütni, viszszatartva a narancskészleteket. Nem lenne érdektelen utánanézni, kik és miért adtak valutát a cinisincsért, amelyből nemcsak a készlet elégséges, hanem azok is elégségest (vagy talán még rosszabbat?) érdemelnek piacismeretből, akik becézték. (Vajda Béla, Bp.) „51. számuk »Pénztermelő szövetkezet« című cikke számomra döbbenetes volt. A bevezetőben ismertetik a keszthelyi tsz-mintabolt bírósági ügyét. Bár ez felfüggesztett ítélettel fejeződött be — nota bene —, mégiscsak súlyosan elmarasztaltak két embert, akik előbbre láttak a rendeletnél, amely idejétmúlta. Írásuk további részében kiderül, hogy a tsz-ek melléktevékenységét korlátozó rendelkezést már két évvel ezelőtt megbírálta a földművelésügyi miniszterhelyettes és három éve, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tényekkel alátámasztva bizonyította be, hogy a melléktevékenység visszaszorítása káros. Kérdem én, hogy mire várt az illetékes minisztérium mostanáig, miért kellett egy pártkongresszus ahhoz, hogy az ott elhangzottak nyomán kezdjenek hozzá egy eddig is kerékkötő rendelkezés módosításához.” (Seregélyes László, Szeged.) „Miután eddig még nem zárták le a »Kenyérkörkép« című cikkük hozzászólás sorozatát, engedjék meg, hogy én is reagáljak rá. Egészen különös tünetnek tartom, hogy Budapest körútjairól hovatovább kiszorul a barna kenyér, holott elképzelhetetlen, hogy a vásárlói közönség ezt ne igényelné. Konkrétan: a November 7-e tértől a Marx térig öt élelmiszerüzlet van, egyetlen egyben sem árusították — amikor »próbavásárlóként« — kértem a barna kenyeret. Tudom, hogy azzal többet kell bajlódni, mint az eleve kisebb adagokra bontott cipós kenyérfajtákkal. Mégiscsak lehetetlen állapot, hogy a körútról úgy tüntessék el a barna kenyeret, mintha szégyellnivaló volna.” (Feiner Károlyné, Bp.) Maigazán jóleső érzéssel olvastam a »Reform-szelek a könnyűiparban« című cikküket. Megnyugtatni sajnos mégsem tudott arra nézve, hogy ezután vonzóbb lesz a könnyűipar termékeinek hazai választéka. Ugyanis az ipar részéről a legjobb szándék is csődbe fullad, ha a kereskedelem fél az újtól, ha mást feltételez vásárlói szándéknak, mint ami a tényleges. Éppen az Önök cikke szögezi le, hogy az ipar csakis rendelésre termel. Mármost, ha a kereskedelem fél a túl sok változattól, az új típusú árutól, akkor az ipar megfeszülhet, akkor sem tudja áttörni a kereskedelem szabta korlátokat, következésképp a magam részéről jó megoldásnak tartanám, ha minél több ipari mintaüzlet létesülne, ahol a forgalom bizonyítaná be a vitatott árukról, hogy igenis van keretük. A tényleges vásárlói igények megismerésének ez lesz a legérzékletesebb, legszemléletesebb módszere” (Asztalos Ernő, Budapest.) „Nagy élvezettel olvastam a »Vígszínház dossziéja« című írásukat. Tartalmas, kerek cikk és ha kiegészítem néhány aprósággal, ezt csak afféle kedvtelésből teszem. Megemlítem, hogy a kezdeti években a felvonások közötti szünetben közzene szórakoztatta a nézőtéren maradt közönséget. Jászai Mari vígszínházi szerződéséről sem szabad megfeledkezni, amely 1900 áprilisában a Phaedra címszerepében való debütálással kezdődött és viszonylag rövid ideig tartott. Emlékezzünk meg a Reinhardt- és a Zacconi-társulatok, továbbá Duse és Yvette Gilbert vendégjátékáról. Végül hadd egészítsem ki a krónikát a színház első botrányával. 1897. május 31-én a Burgtheater vendégszereplésében előadott Othello-előadáson a közönség tüntetni kezdett a német nyelvű játék ellen.” (Dr. K. Z., Bp.) „A 47. számban megjelent »Képtelen színház« című cikkük behatóan elemzi az abszurd dráma fogalmát. Ezek szerint írói és hősei nem küzdenek. Ellenség tulajdonképpen nincs. Az egyes ember magára hagyva, kiszolgáltatottan és értelmetlenül őrli napjait a biztos halálig. A valóság síkján minden küzdelem illuzórikus, az emberi sors reménytelenségét variálja. Az abszurd dráma elveti a fejlődő cselekményt, a konfliktust, a drámai hőst. A szerzők nem hisznek abban, hogy az adott társadalmi viszonyok határozzák meg az emberi állapotot: örök emberi állapotnak kiáltják ki a sors értelmetlenségét. Mindezek következtében a fel nem vértezett nézőt pesszimista fatalizmusba kergeti a képtelen színház. Jóllehet a cikk szerzője megállapítja, hogy az abszurd dráma iránti kezdeti viharos érdeklődés világszerte megcsappant, adós maradt azzal az állásfoglalással, hogy az abszurd dráma nagyon távol áll a szocialista színházkultúrától.” (Ligeti Andor, Bp.) „Érdekesnek tartottam a Karlovy Vary-ról szóló cikküket, épp ezért bosszantott fel, hogy szerzője beugrott egy ostoba legendának. Azt írja, hogy Karlovy Vary legnevezetesebb és legpatinásabb szállodájában bárki megtekintheti azt a fürdőszobát, ahol I. Ferenc József pezsgőben fürdette Schratt Katalint, a dívát. Először is: Schratt prózai színésznő volt és ez esetben a díva nem találó. Másodszor: a császár és a színésznő viszonya ugyan köztudott volt, de az öreg uralkodó vérbeli nyárspolgár-alkat lévén, gondosan titkolta ezt a liezont. Ez az álszemérem odáig ment, hogy a pár soha, sehol sem mutatkozott együtt s a császár még a fogatát sem vette igénybe, ha a nyaralóban felkereste barátnőjét, nehogy a találka szóbeszéd tárgya lehessen, így szinte kizárt dolog, hogy együtt utaztak volna Karlsbadba, s ott valamiféle tivornyát rendeztek volna, pezsgőfürdővel kombinálva. Végül, a pezsgő igen magas alkoholtartalmú folyadék, semmiképp sem alkalmas a fürdőzésre, a nyálkahártyákat gyulladásba hozhatja. Így hát nem valószínű, hogy a gyöngéd lovag a szeretőjét ilyen fájdalmas procedúrára kényszerítette volna.” (Dr. K. Bp.) „Lapjukban figyeltem fel egy új könyv megjelenésére. Dernei Kocsis László Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló műve ez. Azonnal megvettem és minden szabad percemben olvastam. Nem vagyok hivatott a könyvek értékelésére, de ez a modern korban játszódó hősi eposz — véleményem szerint — bővebb ismertetést is megérne. Olvasása élményt szerzett, sok ember fülébe szeretném bekiáltani, hogy olvassa el ezt a könyvet. Ez, a valóságot feltáró »krimi«, minden kriminél izgalmasabb. Ezzel szemben csalódást okoztak azzal, hogy nem emlékeztek meg Széchenyi születésének 175. évfordulójáról. Elképzelésem szerint egy ilyen szellemiségű, nagy formátumú lap, találhatna lehetőséget az ilyen évfordulók felelevenítésére.’1, (Gaál Lászlóné, Vasváry Most véget érő rejtvénypályázatunkban a szererkesztő a mértékegységek ismeretét kérte számon. ) A mértékegységek történetéből, a külföldi mérték-EB egységek sorából, a tudományos mértékegységek új jelzéseiből stb. válogatta össze kérdéseit. A jutalmakat pontrendszer alapján ítéljük oda, §§ 10 helyes válaszért tíz pont, 9-ért kilenc pont stb. ig járt — a megfejtés módszeréül a bevált és ismert Et „totót” alkalmaztuk, a három megadott válasz közte volt a helyes is, annak jelzését (hol az 1-est, hol az x-et, hol a 2-est) kellett beküldeni. Az utolsó kérdéscsoport: 1. A 2000. esztendőben — hogy kiegyenlítsék a csillagászati napok és a naptári napok időtartama közti különbséget — hány napos lesz a február hó- 1 nap? — Huszonnyolc napos (!), huszonkilenc napos (x), harminc napos (2). 2. Kínai hosszmértékegység a l. Méterben kiterjezve mennyi egy li? — 958 méter (1), 644 méter , 40 cm (x), 313 méter (2). 3. Mennyi egy hektogramm? — Tíz gramm (1), tíz dekagramm (x), egyszázad gramm (2). 4. A kataszteri holdat hol használják területi mértékegységnek? — Csak Magyarországon (1), g Közép-Európában (x), egész Európában (2). 5. A magyar hold hány négyszögöllel kevesebb a g kataszteri holdnál? — Kétszázzal (1), négyszázzal g (x), hatszázzal (2). 6. Régi magyar térfogatmérték volt a cseber. A kis cseber 50 iccéből, a nagy cseber 100 iccéből llllllllllllMÉRTÉKKEL VI.Tn'irmnTnirm állt A nagy cseber hány liter lehetett? — Kb. 250 liter (1), kb. 42 liter (x), kb. 84 és fél liter (2). ig 7. Régi erdélyi térfogatmérték volt a veder. Hány f liter lehetett? — Kb. 30 liter (1), kb. 20 liter (x), kb. 11 és fél liter (2), gi 8. Régi magyar és régi osztrák térfogatmérték is volt a pint is. Hány liter lehetett? — Valamivel kevesebb a másfél liternél (1), több mint 3 liter (x), g? kishíján 5 liter (2). 9. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület ig mértékegysége a szántó. A gyümölcsös vagy a szőlő természetesen sokkal értékesebb a szántóföldnél. ~ A szőlő kataszteri holdja hány szántóegység? — Három (1), öt (x), tíz (2). || 10. A legelő, a tó, az erdő egyforma arányban ér , kevesebbet a szántóföldnél. Egy kataszteri holdjuk i| szántóegységben kifejezve mennyi? — Egyharmad ri szántóegység (1), fél szántóegység (x), egytized gj szántóegység (2). g A megfejtések beküldési határideje: 1967. január 7. |§ A levelezőlapra, borítékra kérjük ráírni: „Mérték- fl kel VI.” | A „Mértékkel IV.” megfejtése: 1, 1, 1, x, x, 1, g 1, 1, 2, 1. Könyvjutalmat nyertek: Budai Mária, Bp. V.,j Báthory u. 20., Szőczei Antal, Taksony, Lenin út 56., g özv. Kovács Istvánná, Debrecen, Mácsai S. u. 1., g Ozora Ferenc, Győr, Tanácsköztársaság u. 57., Konridacs János, Bp. XIII. Dózsa Gy. út 140. A könyveket postán elküldöttük.