Magyarország, 1967. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-09 / 15. szám

-■.... .... E­gy kis füzetet látunk a ve­títővásznon, benne 25 lap. Tízezred milliméter vastag­ságú lapocskák, 23 karátos szín­aranyból. Százezer ilyen lapocská­val borították be a Szabó Ervin Könyvtár (a volt Wenckheim-palota) stukkóit; tíz aranyozó húsz hónapig dolgozott rajta. A mester kezében mókusfarokból készített szerszám, ezzel helyezi el az aranylapocská­kat. Először arcához érinti a mókus­­farkat. Régi fogás ez: a leheletnyi zsírrétegre könnyedén felragad, el­fekszik, és könnyen le is válik róla az arany. Ez az Építésügyi Minisztérium stúdiójában készült film — az „Ara­nyozás” — egyike annak a 297 film­nek, amelyet a világ legkülönbözőbb országaiból neveztek be a 4. buda­pesti műszaki filmfesztiválra. Csak­nem két hétig tartott, míg — a MOM művelődési házában, mintegy 1200 szakember jelenlétében — valameny­­nyi filmet levetítették. Itt választot­ták ki azt a legjobb 90 filmet, ame­lyet az április 10-től 15-ig tartó nem­zetközi bemutatón 200 külföldi részt­vevő, valamint a magyar ipar és tu­dományos élet vezetői előtt leforgat­nak. A díjakat nemzetközi zsűri ítéli oda a legjobbaknak; a zsűri elnöke és titkára magyar, tagjai között van a Szovjetunió, Csehszlovákia, Len­gyelország, Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium és az UNESCO képviselője. „Profiltisztítás” A budapesti műszaki filmfesztivá­loknak már nemzetközi hírük, rang­juk van. Az első kettőt a Gépipari Tudományos Egyesület rendezte 1959-ben és 1961-ben. Jórészt mű­szaki filmgyártásunk nemzetközi si­kereinek eredménye volt, hogy már az első fesztiválon 25 ország vett részt (230 filmmel), nemcsak euró­pai országok, hanem az Egyesült Államok és Japán is. A harmadik fesztivált az MTESZ Tudományos Filmklubja tartotta 1965-ben, az ideit pedig az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület (OPAK­­FI) rendezi. Míg eddig mindenfajta műszaki és tudományos film — te­hát biológiai, orvosi stb. tárgyú film is — szerepelhetett a fesztiválon, most első ízben csak műszaki tár­gyú filmet lehet bemutatni (bele­értve az alaptudományokkal foglal­kozó, tehát matematikai, fizikai és kémiai témájú filmeket). Erre a „profiltisztításra” szükség is volt. A világszerte egyre szapo­rodó filmfesztiválok sorában az utóbbi években bizonyos specializá­lódás érvényesül, amit már csak a filmtermés egyre növekvő mennyi­sége is indokol. Másrészt nyilván­való, hogy nem volna helyes, ha több országban rendeznének egy­máshoz hasonló bemutatókat. Fon­tos tehát, hogy a filmfesztiválok ren­dezői között együttműködés, nemzet­közi munkamegosztás alakuljon ki. Ennek a törekvésnek a következmé­nye, hogy a budapesti bemutatók egyre inkább „az új technika fesz­tiváljaivá” válnak. A Nemzetközi Tudományos Film­egyesület (AICS — L’Association In­ternationale du Cinéma Scientifique), amelynek székhelye Párizsban van, évente más-más tagállamban tartja közgyűlését. Ilyenkor ugyanott meg­rendezi a népszerű tudományos fil­mek nemzetközi fesztiválját. A nyu­gat-európai gazdasági közösség or­szágai ugyancsak évente rendeznek nemzetközi filmfesztivált egy-egy tagállamban a legjobb ipari filmek­ből. Belgium az Antwerpenben szé­kelő Nemzetközi Audiovizuális Tech­nikai Központ közreműködésével minden harmadik évben ipari és munkavédelmi fesztivált rendez (té­májában ez áll talán a legközelebb a budapestihez). Paduában rendsze­res időközönként bemutatókat tar­tanak a felsőoktatási filmekből, és számos országban rendeznek kisebb, nemzetközi részvételű nemzeti fesz­tiválokat. Műszaki szempontból ed­dig is a budapesti bemutatók voltak a leggazdagabbak, a 4. filmfesztivál eedig már kétségkívül a nemzetközi műszaki filmtermés legjelentősebb seregszemléje lesz. (A nyugat-euró­pai­­ gazdasági közösség országainak 1966-os velencei fesztiválján 92 mű­szaki tárgyú film szerepelt, az 1966- os antwerpeni bemutatón 140, Bu­dapesten a 297 benevezett film kö­zül az első „fordulóban” mintegy 230-at vetítettek le.) Indokolt, hogy a műszaki filmek — nemcsak a kisfilmek dzsungelé­ben való tájékozódás megkönnyítése végett, hanem műfajilag is — ön­álló kategóriaként szerepelnek. Hi­szen a műszaki filmezés céljaiban, felvételi eszközeiben és módszerei­ben, valamint felhasználását illetően is lényegesen eltér a hagyományos, különösen pedig a szórakoztató, de még a hírközlő filmfajtáktól is. Ezért a műszaki filmezést ma már úgy tekintik, mint a filmezés ön­álló területét. Megkülönböztetnek kutató, oktató, népszerű tudomá­nyos tájékoztató és propaganda-, va­lamint dokumentum­filmeket. Je­lentőségük világszerte egyre nő, hi­szen a filmek a műszaki informá­cióközlés egyik leghatásosabb esz­közei. Mindenki megérti Felhasználásukra a legszemlélete­sebb példákat maguk a műszaki fil­mek szolgáltatják. Részlet egy svájci filmből: Neuchâtel, Farag gyár. Munkások, útban a munkahely felé — mindannyian más nyelven be­szélnek, de legalább is más dialek­tusban. A gyár elektromos óramű­veket gyárt. Egy relé komplikált be­szabályozására kell megtanítani a munkásokat — de milyen nyelven? A filmet mindenki megérti. Filmen mutatják be tehát a munkafolya­matot, s a fogásokat addig vetítik le újra és újra, amíg mindenki el­sajátítja. Az eredmény: a betaní­tási idő 40 százalékkal rövidebb lett, és még a munka minősége is ja­vult. Filmtájékoztató központ Más filmrészlet: egy ballisztikus kutatólaboratórium kísérleti terepe. Rakétakísérlethez készülnek. A ra­kéta mellett egy fémházban kame­rát helyeznek el, amelyet körülbe­lül 80 méter távolságból távirányí­tással lehet kezelni. A kamera olyan helyről filmez, ahol az ember szá­mára túlságosan veszélyes volna tar­tózkodni: 4 méterről regisztrálja a rakétafúvókák működését, az elekt­romos vezetékek viselkedését stb. Ismét más példa: Felbúgnak a szi­rénák ... Bankrablás! A jelenet azonban nem a valóságban játszó­dik le, hanem a nürnbergi rendőr­ségi lövöldében. Újoncok céloznak és lőnek a vetített képekre. A lö­vés hangja megállítja a filmet — egy gombnyomás megint elindítja. A műszaki filmekben rejlő lehe­tőségek kiaknázása viszonylag nem régen indult meg. Felhasználásuk és gyártásuk a kutatás, oktatás, tájé­koztatás, propaganda és a népmű­velés céljaira a fejlett ipari álla­mokban az 50-es években, Magyar­­országon 8—9 éve kezdett nagyobb méretűvé válni. Jelenleg a világon évente mintegy 10 ezer műszaki fil­met állítanak elő, ezek 30—35 szá­zaléka Európában készül, a többi nagyrészt az Egyesült Államokban és Japánban (adatainkban nem sze­repelnek a televízió számára készí­tett filmek). Ezen a területen újabban ugyan­az a helyzet alakult ki, mint a köny­vekkel, folyóiratokkal kapcsolatban. A tájékozódás egyre nehezebb, s szervezett dokumentációs szolgálat nélkül hamarosan lehetetlenné vá­lik a világ egyre növekvő filmter­mésének áttekintése. Az UNESCO ezért azt javasolta, hogy hozzanak létre az egyes országokban az ott gyártott vagy beszerzett filmekről teljes nyilvántartást, a szakmai filmnyilvántartásban pedig nemzet­közi munkamegosztás alakuljon ki. Magyarország magára vállalta a mű­szaki filmek nemzetközi nyilvántar­tásának munkáját. Az Országos Mű­szaki Könyvtár és Dokumentációs Központ keretében működő Műszaki Filmtájékoztató Központ eddig mint­egy 300 filmkatalógusból több mint 20 ezer műszaki film adatait dol­gozta fel. Ez az intézmény egyúttal az AIDS műszaki filmtájékoztató központja, ami azt jelenti, hogy a tagországok a maguk dokumentációs anyagát Magyarországra küldik, hogy itt felvegyék a nemzetközi nyilvántartásba. Az AIDS most az osztrák kormány támogatásával Bécsben az orvosi filmek nemzet­közi tájékoztató központját hozza létre. A műszaki filmek ügyében ha­zánknak már olyan tekintélye és szervezeti bázisa van, hogy a Nem­zetközi Tudományos Filmegyesület Magyarországot kérte fel az AIDS műszaki film munkacsoportja állan­dó titkárságának ellátására. Buda­pesten jelenik meg a szervezet hi­vatalos bulletinje is; a lap szerkesz­tésében részt vesznek a brüsszeli Nemzetközi Tudományos Filmtár, az UNESCO magyar nemzeti bizottság Műszaki film Negyedik fesztivál 297 induló Újoncok céloznak és lőnek ra, valamint az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület képvise­lői. A bulletin tavaly 9 nemzetközi konferencia és 450 műszaki film ada­tait dolgozta fel a könyvtári doku­mentációkhoz hasonló formában (600 példány kerül külföldre). A fejlődés világszerte egyre in­kább abba az irányba tart, hogy a tudományos és műszaki filmek gyár­tását speciális stúdiók és speciálisan képzett szakemberek végezzék. Így van ez a Szovjetunióban, így Len­gyelországban, Csehszlovákiában és az NDK-ban is. A tőkésországokban nagyobb ipari cégek is sok szakfil­met gyártanak és forgalmaznak (Shell, Fiat, Montecatini, British Petroleum stb.), s a szakmai szövet­ségek összehangolt filmgyártása ugyancsak jelentős (közlekedési fil­mek Angliában, egyes vasúttársasá­gok filmgyártása stb.). Nálunk a Magyar F­ilmgyártó Vál­lalatnak 3 stúdiója van; az egyik népszerű tudományos és oktatófil­meket, a másik propaganda-, a har­madik híradó- és dokumentumfilme­ket készít. A MAFILM-en kívül az ipari tárcáknak — az építésügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- és postaügyi, valamint a nehézipari mi­nisztériumoknak — van stúdiójuk, ahol a szakmai szükséglet szerint technológiai, gyártmányismertető, tapasztalatcsere, oktató, dokumen­tum és balesetelhárítási filmeket ál­lítanak elő. Kutatási tárgyú filmek készítésével a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi Szolgálata foglalkozik. Ezek a szervek összesen évente több mint 100 filmet gyárta­nak, amelyek értékelésére az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az OPAKFI minden évben országos filmszemlét rendez. Nemzetközi szemle A következő napokban a legutóbbi fesztivál óta gyártott filmek legjobb­jai kerülnek a nemzetközi zsűri elé. Magyarország 66 filmet nevezett be , talán lesznek közöttük olyanok, amelyeket a zsűri méltónak talál a díjazásra. A filmfesztivál idején Bu­dapesten tartja első közgyűlését a Nemzetközi Tudományos Filmegye­sület műszaki film munkacsoportja, s itt ülésezik a nemzetözi bulletin szerkesztőbizottsága is. Így Budapest már ezen a tavaszon „az új technika fesztiváljának” városa lett. NEUKUM LER KÉP A „RÖNTGENSPEKTROMÉTEREK” CÍMŰ SZOVJET FILMBŐL Először arcához érinti a mókusfarkat­ ­.i A « i A it O ii S / A G 1 9 6 7 / 1 5 MaMBUUHftfbt 17

Next