Magyarország, 1970. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-17 / 20. szám
Öt világrész száz lapjából • Öt világrész Egy évig néger volt LEUROPEO Grace Halsell amerikai újságírónő, aki Johnson elnöksége idején a Fehér Száz tanácsadója volt, egy napon elhatározta, hogy bőrszínt változtat és egy időre négerré válik. Saját tapasztalatából akart meggyőződni róla, hogyan élnek a néger nők Amerikában. * Wheeler bankigazgató, a hájas, kopasz, vörös arcú házigazda a szokottnál korábban tért haza. Felesége és lánya még nem volt otthon. A kertben egy új, karcsú, fekete bőrű szolgáló aggatta fel száradni a fehérneműt. Mister Wheeler, a baptista egyház jámbor tagja megkérdezte a néger nőt, hogy hívják és mióta lakik Mississippi állambeli szép városkájukban. Aztán lefeküdt szunyókálni. Egyszer csak zaj hallatszott a házból. A szolgáló besietett a hálószobába és egyszer csak Mr. Wheeler karjai között találta magát. A házigazda durván csókolgatni kezdte a kétségbeesetten védekező nőt. „Gyere már, te fekete” — lihegte a gazda. A néger nő kirohant az utcára. Megállított egy autót, s a volánnál ülő színes bőrű férfi biztonságos helyre vitte. A 46 éves Grace Halsell most átérezte, mit kell évszázadok óta elszenvedniük a néger szolgálóknak az amerikai délvidéken. Engedelmeskedniük kell fehér uraiknak — Mississippiben, Alabamában, Arkansasban és Louisianában. A fehér ember semmibe veszi a néger nőt — „joga” van hozzá. Ha viszont egy néger próbálna így bánni fehér nővel, villamosszék várja. — Grace számára megrendítő élmény volt ez, annál is inkább, mivel nem néger. Jómódú fehér déli családból származik, őseinek néger rabszolgáik voltak. Grace Halsell feketére festette bőrét, hogy személyesen ismerje meg az amerikai négerek életét Harlemben és Missisippiben. Grace sötétbarna kontakt üveggel változtatta meg a szemét. Dr. Aaron Lerner, a legkiválóbb amerikai pigmentszakértő egy Psoralen nevű szert adott neki. Ebből egy tablettát naponta be kell venni és közben erősen napozni. Két-három hét múlva a szer hatására a bőr teljesen sötétté válik és egy évig sötét is marad. Grace Harlemben élt a New York-i négerek gettójában. Lába az erős napozástól annyira leégett, hogy alig tudott járni. Longus Moore néger vendéglős elkísérte egy kórházba. Hosszú várakozás után végre bebocsátották a fehér orvoshoz. — Mi van? Azért jöttél, hogy a lábadat mutogasd? — fogadta az orvos. Aztán rászólt: — Tépd már le a kötést. — Ő maga nem ereszkedett le odáig, hogy egy néger nő kötésével foglalkozzon. Inkább rászólt: — Ti, négerek sohasem fürödtök eleget. Piszkos a lábad. — Majd végül is legyintett: — A, semmi az egész, csak egy pár hólyag. Washingtoni háziorvosa, akihez Grace-nek végül is segítségért kellett fordulnia, harmadfokú sebeket állapított meg. Csak nagy nehezen sikerült megmenteni lábát az amputálástól. Amikor visszafelé tartott a gettóba, máris újabb fájdalmas élmények érték. A fehér taxisofőr, aki kelletlenül szállította el a harlemi lakásba, búcsúzóul „ostoba fekete szukának” nevezte. De Grace-nek azért jó emlékei is vannak Harlemről. „Amikor fehér voltam, a négerek sohasem voltak kedvesek hozzám — írja. — Rosszkedvűen, zárkózottan és bizalmatlanul elfordultak. Most barátságosak és rokonszenvesek, mert bajtársak vagyunk. Tudják, hogy Harlem pokol. Azt is tudják: ahhoz, hogy ebben a pokolban megélhessenek, össze kell tartani.” Így volt ez Harlemben, New Yorkban. De ez mind semmi ahhoz képest, amit Grace délen tapasztalt. Jacksonban Grace becsengetett egy házba, amelyre ki volt írva: „Kiadó szoba”. Egy fehér nő nyitott ajtót. „Szeretném megnézni a szobát” — mondta Grace. „Nincs itt semmiféle szoba” — felelte az asszony. „Hiszen kinn van a hirdetés” — mondta Grace. „Te fekete majom!” — kiáltott rá a fehér nő és becsapta az ajtót. A munkaközvetítőnél, ahol Grace munkát keresett, megkérdezte, hol van a mosdó. „Mosdó van, de nem az ilyenek számára, mint te vagy” — förmedt rá a tisztviselőnő. Néhány néger lánnyal együtt Grace elment az indianolai baptista templomba. A lelkész éppen megkezdte volna a prédikációt. A NÉPPÁRTI HAGYATÉK amikor megpillantotta a néger nőket. Hosszú hallgatás után így szólt: „A pap életében is vannak helyzetek, amikor nem tudja, mit csináljon.” Rámutatott a néger nőkre. „Ilyen helyzetekben a legjobb, ha az ember igyekszik megőrizni nyugalmát.” „A hívők olyan gyűlölettel meredtek ránk, hogy lélegzeni is alig mertünk. Inkább kiosontunk a templomból” — írja Grace. Grace azóta visszaváltozott fehérré és ismét Washingtonban él. Sportklubjának vezetője később azt kérdezte tőle: — Mi van veled? Tíz évet öregedtél. Mintha börtönben lettél volna.. Az új osztrák pénzügyminiszter kasszája (Arbeiter-Zeitung) Strausst lefegyverezték Egy határozott stewardess lefegyverezte Franz-Josef Strausst, a bajor kereszténydemokrata pártvezért, megakadályozva, hogy automata Walter pisztolyát magánál tartsa a Düsseldorfból Amszterdamba vivő légiúton. A Lufthansa szóvivője kijelentette: Strauss magyarázatot követelt a gép parancsnokától, de írásban azóta még nem tiltakozott. „A Lufthansa megtiltja, hogy utasai fegyvert vigyenek magukkal, s ez alól nem teszünk kivételt, bármilyen fontos személyiségről van szó.” Strauss az incidensről: „Ez is az ellenem folyó agitáció eredménye.” Elnök.......................................... 350-199 Könyvelés, pénzügy .... 158—064 Műszak.................................... 352-953 Anyag- és áruforgalom . 369—106 BUDAI MŰANYAGFELDOLGOZÓ KTSZ BUDAPEST II., MÁRTÍROK ÚTJA 56 Hőre lágyuló anyagok fröccsöntése és exrudálása Hőre keményedő anyagok sajtolása Plexi anyagok különböző technológiával való megmunkálása, reklámcikkek készítése