Magyarország, 1972. július-december (9. évfolyam, 27-53. szám)
1972-07-30 / 31. szám
Autótechnika City car Komiszkenyér és Levelibéka „ Felnőtt emberek gyűszűben” A világ nagy metropolisaiban a gépkocsival elérhető átlagos óránkénti sebesség olykor csak 5—7 kilométer, vagyis kevesebb, mint amennyit az 1900-as évek elején lovas kocsikkal elértek. Los Angeles egyik útszakaszán például, amelyen a századforduló idején 10,3 perc alatt lehetett lovas kocsival végighajtani, napjainkban a jól kiépített, széles úttesten a sok-sok lóerős, nagy végsebességre képes modern autók átlagos menetideje 14,2 perc. Korunk ellentmondása az is, hogy az autók egyrészt növelik a városi élet zaját, füstjét, rontják a levegőt, másrészt azonban lehetővé teszik, hogy az emberek tömegei viszonylag kényelmesen jussanak el kellemes környezetbe, távoli vidékekre is. Az Egérke sikere Nem is számíthatunk arra, hogy a világ autóipara, amely már mostanában évi 20—25 millió személykocsit, illetve személyautónak tekinthető kombi járművet képes előállítani, feladja a harcot, a megszerzett piacokat. Várható viszont, hogy a hátrányok felismerése és egyre szélesebb körű korlátozása nyomán a tervezők módosított konstrukciókkal, modellekkel jelentkeznek, olyan típusokkal, amelyek biztosítani tudják, hogy több örömöt és kevesebb veszélyt jelentsen az autózás. A városok fejlesztésével, az utak tervezésével foglalkozó szakemberek számításai a mai méretű személygépkocsik ellen szólnak. Nem is vitatható, hogy az óránként szállítható utasokat, az utak szélességét, a forgalmi sávokat figyelembe véve, kedvezőbb közlekedési eszköz például az autóbusz vagy a gyorsvasút. Egy átlagos méretű személygépkocsinak parkoláskor a beállási mezőket és az ajtónyitási helyigényt is kalkulálva 25—30 négyzetméternyi helyre, haladás közben pedig a követési távot, a féktávolságot is tekintve, még többre van szüksége. S egy ilyen kocsi átlagosan 1,5—1,7 személyt szállít. Hasonlíthatatlanul előnyösebb a kis, mozgékony „City car"-ok, minden efféle jellemző adata. Amióta gépkocsiipar létezik, a modellek sorában mindig megjelentek „apróságok” is. Sokan emlékezhetnek még az 1911-es Wanderer „Pupphhen” nyitott karosszériás, kétszemélyes kiskocsira, amelyben a vezető mögött ült az utas. A húszas években a kis Austin Seven, a BMW Dixi, a Hanomag „Kommisbrot”, az 50V jelű Citroen, az Opel „Laubfrosch” jelentette a kiskocsit. Miután pedig a „Komiszkenyér” és a „Levelibéka” kiment a divatból, újabb kiskocsik jöttek. Nem kis szenzációt keltett például az 500-as Fiat első sorozata, a „Topolino”, vagyis „Egérke”. Az 1936-ban bemutatott kis Fiat még európai kortársai mellett is törpének tűnt, az amerikai autósok pedig el sem akarták hinni, hogy ilyen „gyűszűben” elférhetnek felnőtt emberek (a Topolino hoszsza 321,5, szélessége 127,5, magassága pedig 137,7 centiméter volt). Hanem azután meggyőződtek róla, hogy kellemesen lehet utazgatni ezzel az 569 köbcentiméteres, 13 lóerős kocsival, amelyet lekicsinyített nagykocsinak lehetett tekinteni, mert nem újszerű technikai megoldásokkal építették, hanem szinte kivétel nélkül ismert szerkezetek „zsugorított” példányaiból szerelték össze. Kitűnő kisautó Akik annak idején csodálkoztak, hogy a Topolino teljes hoszsza csak 321,5 centiméter, ma természetesnek tartják, hogy az újabb 500-as Fiat — amely nem kicsinyített nagykocsi, hanem modern kisautó — még 3 méternél is rövidebb. Pontosan 297 centiméter, és a két első ülés mögött még két hátsó ülése is van. Igaz, ezeket az üléseket nem arra tervezték, hogy két felnőtt hosszú távon komótosan utazzék rajtuk. Megjegyzendő, a 850-es típus is csak 357,5 centiméter hosszú, a Fiat új 127-es modellje pedig, amely igazán „tágas” családi kiskocsi — 1971-ben „Az év autója” címet nyerte el — 359,5 centiméter. Ebben az esetben olyan módon tudták jelentősen növelni a komfortot, az utas- és csomagteret, hogy a kocsi orrába tömörítették a szerkezeteket — a motort, a hajtóművet —, és így hátul a farmotor helyén jókora csomagtartót alakíthattak ki. Ma már nem „művészet” olyan kiskocsit építeni, amelyik két felnőttnek, de akár négy utasnak is kényelmes közlekedési eszköz, és alapterülete mégsem több 4—5 négyzetméternél. Példákat nemcsak az olasz Fiat, hanem az angol BLMC-Mini kocsik közül is említhetnénk. Egy egészen új modell ugyancsak ezt bizonyítja. A Renault 5 jelű kisautóra gondolunk, amelyet nemrégiben a Budapesti Nemzetközi Vásáron sokan láthattak. Teljes kocsihossz: 3506, szélessége 1525, magassága 1400 milliméter. Kitűnő modern kisautó, megnyerő külsővel, korszerű motorral, kedvező szerkezeti elrendezéssel. Ügyesen mozog a városi forgalomban, viszonylag könnyen lehet parkolni vele. Egy híján tíz Mind több szó esik olyan autókról, amelyek nem termelnek gázokat, vagy csak az egészségre ártalmatlan égéstermékeket bocsátanak a szabadba. És hogy a feladat még bonyolultabb legyen: az újszerű motort vagy a hagyományos jellegű, de az új követelményeknek megfelelő erőforrást olyan karosszériába szándékoznak beépíteni, amely a fokozott biztonsági előírásoknak is megfelel: ne sérüljön meg a zsúfolt forgalomban szinte elkerülhetetlen koccanásoknál, sőt még az erősebb karambolnál se menjen tönkre teljesen, és maximálisan védje utasainak épségét. Már jó néhány, ilyen elgondolások alapján készített prototípust sorakoztattak fel a világ autógyárai. Június elején tartották Washingtonban a 3. nemzetközi ESV V ESC (Experimental Safety Vehicle, illetve Experimental Safety Car) témájú konferenciát, s ez alkalommal bemutatták az új kísérleti biztonsági kocsikat, és megvitatták azok tulajdonságait. A hangsúly a közlekedési biztonságon volt, ám ahol ma a holnap járműveiről esik szó, ott a „tiszta autó”, az olyan autó is téma, amely nem szennyezi a levegőt. Az autótechnika nagy kérdése, hogy melyik a leginkább célravezető út, milyen motorfajtákkal lehet eleget tenni az egyre szigorúbb „tisztasági” követelményeknek. Egy híján tíz variáció foglalkoztatja az autógyártókat, illetve a kutatóintézetek szakembereit. Természetesen bíznak abban, hogy a benzinüzemű motor, az Otto-motor, továbbra is életképes marad, és „tisztává” tehető. Próbálkoznak a Diesel-motor tökéletesítésével is. Azután itt van a Wankel-rendszer, a gázturbina, a gőzmotor, a Stirling-rendszerű hőlég motor, a hibrid-megoldás (benzinüzemű áramfejlesztő villanymotorral és akkumulátorral kombinálva), továbbá csak akkumulátor- és villanymotor-, esetleg újszerű üzemanyagcellás, villanymotoros elektromobil. Már minden változatra vannak kísérleti járművek, és szinte mindegyikük előnyei-hátrányai elég jól felismerhetők. Ezek között nem kevés szerepe van a termikus hatásfoknak, a mechanikai hatásfoknak, a kettőből adódó hatásfokszázaléknak és természetesen az üzemköltségnek, illetve a gyártási, előállítási költségnek. Mert hiába futnak a próbakocsik, hiába bizonyítják, hogy meg tudják oldani az új feladatokat, ha gyártásuk nem gazdaságos. Ma még azok a dugattyús benzinüzemű motorok állanak a legközelebb a reális számítási értékekhez, amelyek viszonylag olcsó átalakításokkal, kiegészítő berendezésekkel elégíthetik ki az új igényeket. Mert igaz ugyan, hogy az elektromobil nem fejleszt káros égésterméket, de egyelőre nem is képes mindazt nyújtani, amit a köznapi városi forgalom elvár egy kiskocsitól. Szívesebben fogadja Már Európában is érlelődnek olyan intézkedések, amelyek a benzin ólomtartalmának korábbi 0,40 grammos felső határát úgy módosítják, hogy egy liter benzin legfeljebb 0,15 gramm ólmot tartalmazhat. Ezzel párhuzamosan olyan motorkonstrukciókat terveznek, amelyek tökéletesebben égetik el a beszívott vagy befecskendezett benzint, tehát ilyen módon is csökkenthetik a szabad levegőbe jutó gázok füstjét. Arra mindenesetre számítani lehet, hogy a városi kocsik lóerő-teljesítménye és a velük elérhető maximális sebesség csökkenni fog. De mivel a városi utak telítettsége amúgy sem teszi lehetővé, hogy gyors kocsival gyorsan jussunk előre, aligha okoznak majd csalódást a régieknél mérsékeltebb végsebességű új, városi autók. Ezt a perspektívát bizonyára szívesebben fogadja az autósvilág, mint azt, amely már az autókorszak csődjét festi a falra. LIFNER GYÖRGY MÜNCHENI „BEVÁSÁRLÓAUTÓ” OLASZ ELEKTROMOBIL Még kortársai mellett is törpének tűnt Maximálisan védje utasainak épségét