Magyarország, 1979. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-24 / 25. szám
Adatbank Párbeszéd a géppel Információk előfizetése Kísérlet egy esztendőre Napjainkban a könyvtárügy, s ezen belül különösen a tudományos szakirodalmi információellátás területén jelentős változásoknak lehetünk tanúi. Más szakágazatokhoz hasonlóan a társadalomtudományi tájékoztatásban is megjelentek a számítógép felhasználásán alapuló, automatizált információs rendszerek. A társadalomtudományi „adatbankok” egyik típusában különböző könyvek, publikációk és más fontos dokumentumok bizonyos adatait tárolják (szerző, cím, megjelenés, mivel foglalkozik stb.), melyek a számítógép segítségével könnyen és gyorsan visszakereshetők. Új távlatok Ha a kutató egy ilyen társadalomtudományi adatbank anyagát tanulmányozni, munkájához hasznosítani kívánja, általában nem kell többet tennie, mint leülni egy úgynevezett „párbeszédkészülék” elé, amely a számítógéppel öszszeköttetésben áll. Ez a készülék lehet a számítóközpont épületében, de lehet tőle nagyobb távolságban is: egy másik városban, egy másik országban, akár egy másik kontinensen. A kutató a berendezés írógéphez hasonló billentyűinek felhasználásával néhány egyszerű utasítást ad a számítógépnek, amelyre az nyomban válaszol. A számítógép üzenetei a párbeszédkészülék képernyőjén jelennek meg, de szükség esetén papírra is kinyomtathatók. A tengeren túli összeköttetések esetében rendszerint műhold közvetítésével érkeznek az adatok. A kutató a géppel folytatott párbeszéd során kérdéseket tehet fel a tárolt anyaggal kapcsolatban, és így fokozatosan kiválaszthatja azt, ami számára az adott pillanatban leginkább érdekes. Egy másik, kevésbé költséges eljárás, előfizetéses rendszerben küldik meg számára a számítógép által kérdései alapján öszszeállított információkat. Mindez azonban a társadalomtudományi információellátásnak csupán csak az egyik oldala. Társadalomkutatás nehezen képzelhető el a széles körű adatfelvételen alapuló, úgynevezett empirikus vizsgálatok nélkül. Az összegyűjtött adatok feldolgozása során a kutatók ma már egyre gyakrabban vesznek igénybe számítógépeket, s így egyre többször nyílik alkalmuk meggyőződni róla, hogy e korszerű eszközzel több adat dolgozható fel, bonyolultabb számítások is végezhetők. Mindez sokkal gyorsabb és általában gazdaságosabb is, mint a korábbi hagyományos eljárások. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a különböző kutatások adatait és az ezek feldolgozását biztosító számítógépi programokat egyaránt rögzíteni lehet, a társadalomtudományi adatbankok másik fontos típusához jutunk, amelyről joggal állítható, hogy a kutatás számára egészen új távlatokat nyithat. Míg korábban az egyes kutatók csak egymás cikkeit és könyveit tanulmányozhatták, most például az is lehetővé válik, hogy egymásadataihoz közvetlenül hozzáférjenek, és az adatbankban tárolt korábbi adatokat is felhasználják. Hogy ez a módszer mennyire gazdaságos, azt aligha szükséges bizonyítani. Megfelelő körültekintéssel a felmerülő szerzői jogi kérdések is megoldhatók. Tájékoztató kiadványok A világ első társadalomtudományi adatbankját 1946-ban hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban. Az ezt követő évtizedekben nagyon sok hasonló rendszer létesült. A fejlődés ütemére jellemző, hogy csupán az amerikai felsőoktatás területén a hatvanas évek végén már több mint harminc ilyen adatbank volt. Európa első társadalomtudományi adatbankja 1960 tavaszán, Kölnben jött létre „Empirikus Társadalomkutatás Központi Archívuma” (Zentralarchiv für Empirische Sozialforschung) elnevezéssel, az ottani egyetem közgazdasági és társadalomtudományi karának egyik intézeteként. Az archívum tevékenységi köre igen jellemző a többi társadalomtudományi adatbankra is. A kölni intézet alapfeladata összegyűjteni a társadalomtudományi szempontból lényeges információt tartalmazó kutatások elsődleges adatanyagát és feldolgozásuk eredményeit, valamint előkészíteni ezeket a későbbi, úgynevezett másodlagos elemzések számára. A szükséges matematikaistatisztikai elemzéseket automatizált társadalomtudományi adatfeldolgozó programrendszerek segítségével végzik. Az archívum adatállománya minden olyan társadalomtudományi szakterületet felölel, amelynél az empirikus adatgyűjtés más módszereit alkalmazzák. A további kiértékelés számára ma mintegy 900 felmérés teljes adatanyagát és dokumentációját tartják nyilván, így a többi között számítógépes adathordozókon (például mágnesszalagokon) levő, a gép számára közvetlenül olvasható-betáplálható sok millió adatot; a felhasznált kérdőívek egy-egy példányát; a kódolási utasításokat stb. A gazdag adatarchívum áttekintését az intézet különböző kiadványai könnyítik meg. (A felmérések tartalmi osztályozására — hasonlóan, mint például a könyvtárakban — részletesen kidolgozott tárgyszórendszert alkalmaznak.) Ahogyan szaporodtak a társadalomtudományi adatbankok, a nemzetközi együttműködés szükségessége is egyre nyilvánvalóbbá vált. A kétoldalú együttműködési megállapodások mellett a hetvenes években Európában is megjelentek a nemzetközi adatbankszervezetek. A Társadalomtudományi Információszolgáltatás és Technológia Nemzetközi Társasága az 1974-es torontói szociológiai kongresszuson alakult. A nyugat-európai archívumok összefogására 1976- ban Amszterdamban létrejött az Európai Társadalomtudományi Adatarchívumok Bizottsága, melynek ösztönzésére egy évvel később megalakult a Társadalomtudományi Adatgyűjtő Szervezetek Nemzetközi Szövetsége is. Ez utóbbi tagjai sorában jelenleg amerikai, angol, belga, dán, holland, kanadai, lengyel, norvég, nyugatnémet és olasz intézeteket találunk. A nemzetközi szervezetek tagintézményeinek többsége a számítástechnika társadalomtudományi felhasználása terén nagy gyakorlatra tett szert. Ezek a tapasztalatok és ismeretek — mint hangsúlyozzák — nagy segítségére lehetnek azoknak a szakembereknek, akik máshol, kedvezőtlenebb intézményi és technikai feltételek között, a fejlődés hasonló útját járják. Sok költséges útvesztő, zsákutca kerülhető így el. A nagyobb adatközpontokban megszerezhető jártasság, az értékes tapasztalatok elterjesztése érdekében a nemzetközi szervezetek mindenekelőtt tanfolyamok, szemináriumok rendezését szorgalmazzák. Munkaterveikben azonban más is szerepel. Sokat foglalkoznak példáula nemzetközi együttműködés fontos feltételét képező standardizálás kérdéseivel, a számítógépi programrendszerek számbavételével, az adatok és technológiák cseréjével, az új adatelemzési eljárások kutatásának összehangolásával, a korszerű feldolgozási módszerek elterjesztésével, valamint különböző tájékoztató kiadványok megjelentetésével. Fontos esemény volt a nemzetközi együttműködés fejlesztésében az Európai Együttműködés a Társadalomtudományi Információban és Dokumentációban címmel 1977- ben Moszkvában tartott konferencia, mely az UNESCO irányításával működő bécsi Európai Társadalomtudományi Kutatási és Dokumentációs Koordinációs Központ és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Társadalomtudományi Információs Intézete kezdeményezésére jött létre. Telefonvonal útján A magyar társadalomtudományi szakirodalmi információellátás fejlesztésének fő irányait a III. könyvtárügyi konferencia kezdeményezése nyomán a Tudománypolitikai Bizottság 1974-ben határozta meg. Kijelölték azokat a könyvtárakat is, amelyek egy-egy szakterület információs központjaiként kell hogy működjenek. Hazánk részt vesz az említett nemzetközi szervezetek munkájában, s emellett már 1970 óta a szocialista országok Tudományos és Műszaki Információs Rendszerében is. Közreműködik továbbá a Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszer kiépítésében, melyet 1976-ban hét szocialista ország tudományos akadémiája alapított. Bár a tervek közt egy számítógép-hálózatra alapozott, közös információs rendszer kifejlesztése is szerepel, a jelenlegi szakaszban, a fokozatos kiépítésnek megfelelően, nem a kutatási adatok, hanem a tudományos publikációkra vonatkozó bibliográfiai információk automatizált feldolgozása van napirenden. A nemzetközi információs szervezetekben való részvétel csakis akkor lehet hatékony, ha megfelelően kiépített, korszerű nemzeti információs rendszeren alapul, ezért különösen fontosak a hazai kezdeményezések. Ma már egyre több s jobb számítógép-, valamint speciális programrendszer áll rendelkezésre hazánkban is. A szakemberek az országot behálózó számítógéprendszerek kialakításáról tanácskoznak, s legújabban lehetővé vált telefonvonal útján közvetlen kapcsolatot teremteni különböző nyugat-európai, valamint tengeren túli számítógép-hálózatokkal és adatbankokkal. Ezt a lehetőséget, kísérleti jelleggel, meghatározott ideig, egy évig biztosítják az illetékesek. A technikai lehetőségek tehát Magyarországon is adottak, most az a feladat, hogy éljenek is velük. Időszerűnek látszik mielőbb megkezdeni a magyar társadalomtudományi adatbank kiépítését, mégpedig egységes számítógépes információs rendszer keretében, s lehetőleg úgy, hogy ne csak bibliográfiai információkat, hanem kutatási adatokat is tartalmazzon. Ezáltal válna lehetővé, hogy a kutatás támogatása mellett egyben tervezési és döntés-előkészítési feladatokat is elláthasson. DR. PÁLVÖLGYI LAJOS INFORMÁCIÓTÁROLÁS ÉS -FELDOLGOZÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL Műhold közvetítésével érkeznek az adatok MAGYARORSZÁG 1979/25