Magyarország, 1985. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-22 / 51-52. szám
Mi tagadás, a nemzetközi pénzügyekben járatlan polgár aVilágbankot — amelyről az utóbbi időben sokat hall és olvas — úgy képzeli el, hogy az egyirdatlanul nagy felhőkarcoló bankpalota Washingtonban, ahová a fejlett és tőkeerős, gazdag országok beteszik megtakarított pénzeiket, hogy kamatoztassák, mások pedig , amelyek szűkében vannak a fejlesztésekre fordítható tőkének, kölcsönöket vesznek fel onnan, viszonylag kedvezményes feltételekkel és hoszszú lejárattal. Élén a kormányzótanács Nagy vonalakban és lényegében valóban ez a Világbank, de tulajdonképpeni feladata a háború utáni újjáépítés és a tagországok gazdasági fejlődésének a támogatása. Történelmi előzmény: mintegy kétéves előkészítés után az Egyesült Államokban, a szövetséges hatalmak határozták el, hogy létrehozzák a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot, hogy megteremtsék a háború utáni világgazdasági rend alapjait, az elmaradottabb országok fejlődéséhez — döntően infrastrukturális célokra — nyújtsanak hosszú lejáratú kölcsönöket. A szervezet neve is jelzi a feladatát: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak 1982 óta tagja, és a két intézménnyel, illetve azok segítségével 2,8 milliárd dollárnyi közép- és hosszú lejáratú kölcsönmegállapodást írt alá, ezzel jó néhány gazdaságpolitikai gondon lehetett és lehet a jövőben is enyhíteni. Melyek a feltételei a világbanki tagságnak és milyen előnyök származnak a tagságból a különböző beruházási programok világbanki finanszírozásából? A kérdésekre Bakó Ede, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója adott részletes válaszokat. Az alapokmány szabályozza a szervezet működését és a tagság feltételeit. A Világbanknak csak olyan ország lehet a tagja, amely a Nemzetközi Valutaalapnak is tagja, vagy egyidejűleg kéri oda is a felvételét. Jelenleg a Világbanknak 148 tagja van, ezek között Románia, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Afganisztán, Etiópia, Dél- Jemen és Magyarország. A tagországok az alaptőkéhez való hozzájárulásuk arányában rendelkeznek szavazatokkal. Legfőbb irányító szerv a kormányzótanács, amelyben, minden ország egy-egy kormányzóval vesz részt, és amely a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Gyakorlati vezetőtestülete a 21 tagú ügyvezető igazgatóság, közülüik ötöt a legtöbb részvénnyel rendelkező ország jelöl ki, a többieket különböző, általában politikailag heterogén összeállítású csoportok kormányzói választják meg. Magyarország Ausztriával, Belgiummal, Luxemburggal és Törökországgal van egycsoportban, az ügyvezető igazgató pedig belga. Az ügyvezetőség határozatait általában egyetértéssel hozza meg, ha a vélemények nagyon különböznek egyes országok között, az igazgató tartózkodik a szavazástól. (Bakó Ede ,igazgató: „Mindez talán bonyolultnak látszik. A Világbankon belüli hatalmi szerkezet lényege, hogy az USA a szavazatok 19 százalékával, a fejlődő országok a szavazatok egyharmadával rendelkeznek és a két csoport közötti különbséget a többi fejlett és közepesen fejlett tagország szavazati aránya tölti ki. Vagyis hárompólusú hatalmi struktúráról van szó, minthogy a negyedik, a szocialista országok súlyos csoportja — a Szovjetunió távolmaradása miatt — egyelőre hiányzik.”) A Világbanktól gazdasági fejlesztés céljaira a tagállamok, állami vagy magánintézményei és vállalatai kaphatnak kölcsönöket. Olyan országok jönnek szóba elsősorban, amelyek beruházási fejlesztéseikhez más tőkepiacokon nem tudnának elfogadható feltételek mellett hitelt kapni. A Világbank nem csupán egy adott létesítmény megvalósíthatóságát és eredményességét vizsgálja, hanem figyelembe veszi a kölcsön nyújtásánál az ország hitelképességét is. Egy-egy ország hitelre való jogosultságát az ENSZ módszerével állapítják meg, azaz hogy mekkora az egy főre jutó bruttó nemzeti termék. Ez a határ 1985-ben 2850 dollár egy főre. Magyarország adata: 2150 dollár. Energia, gabona, vegyipar A kölcsönök felhasználását természetesen ellenőrzi a Világbank, csak előre meghatározott célokra — mellőzve minden politikai és egyéb nem gazdasági megfontolásokat — lehet a kölcsönöket felhasználni. Általában csak egyes létesítményekre adott korábban kölcsönt, ritkábban átfogóbb gazdasági programokra. De 1980-tól kezdve kiterjesztette a kölcsönök körét azzal, hogy a gazdaság teljes átalakítására is adható fejlesztési forrás. Azilyen kölcsönök a gazdasági reformok, az új fejlesztési politika kiegészítői, és így segítik a gazdasági válság elkerülését vagy felszámolását. Segítenek abban is, hogy más forrásokból külső tőkeigénybevételére megteremtődjenek a feltételek. A hitelek ideje általában 15 év, ezen belül három év türelmi idő. A kamat változó, általában csökkenő irányzatú, a most érvényes kamatláb 8,82 százalék. Magyarország 1982. évi csatlakozása óta hét kölcsönmegállapodást kötött a Világbankkal beruházási programok finanszírozására, összesen 667,4 millió dollár értékben. 1983 júliusában jött létre a kölcsönmegállapodás a magyar energiatakarékossági program megvalósítására, ugyanakkor kötötték meg a kölcsönmegállapodást a gabonatermelés és -tárolás fejlesztésére és gépesítésére, hogy növekedjék a megtermelt gabona mennyisége, és csökkenjen a betakarítási veszteség. Ez a program — 130 millió dollárnyi hitellel — várhatóan segíti a kukorica és a búza kivitelének növelésével az ország fizetési mérlegének javítását. Jelentős összegű kölcsönt kapott Magyarország az exportfejlesztési és ipari szerkezetátalakítási programhoz. A 110 millió dollár összegű hitelmegállapodást 1984 áprilisában írták alá. A program fő célja a kivitel növelése, a termelési szerkezet átalakítása és a Magyar Nemzeti Bank szerepének az erősítése. A hazai olaj- és földgáztermelés visszaesésének megállítására, a feltárások és a kitermelés korszerűsítésében végrehajtandó fontos beruházásokra 90 millió dollárnyi kölcsönt vettfel Magyarország a Világbanktól. A kölcsön felhasználásával az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fokozhatja a termelést, a másodlagos olajkitermelést, új lelőhelyeket tárhat fel. 1984-ben írták alá a finomvegyipariprogramhoz nyújtott 73 millió dolláros kölcsönt a gyógyszer-, növényvédőszer-és az intenmeddergyártás fejlesztését«, és ugyancsak akkor állapodtak meg 80 millió dollárnyi kölcsön felvételében az állattenyésztő-szelepek rekonstrukciójának támogatására, a tenyészállatok beszerzésére, valamint a hús- és tejipari fejlesztések megvalósítására. Végül legutóbb, az idén júniusban jött létre a 75 millió dolláros megállapodás a közlekedésfejlesztési programhoz, amelybe tartozik a Budapestet elkerülő autógyűrű első szakaszának a megépítése, a Hungarocamion járműparkjának bővítése, közútfenntartó gépek beszerzése, pályaudvarok rendezése és a konténerizálás. A pénzvilágban a több kisebbnagyobb beruházást magukba foglaló terveket „programcsomagoknak” nevezik. A nagyobb beruházások kiválasztása még a program előkészítése során megtörténik, természetesen a vállalati fejlesztési elképzelések figyelembevételével. Ha egy vállalatnak jelentősebb nagyságú beruházási importra van szüksége, de saját maga nem kezdeményezi a világbanki programcsomagban való részvételt, akkor a finanszírozó bank a hitelkérelem felülvizsgálata során azt is megvizsgálja, hogy nem illeszthető-e be a beruházás valamely programba. Ha beilleszthető, a hitelkérelmet ennek megfelelően kell kidolgozni. A kisebb beruházásoknál a Világbank a hitel vizsgálataiban nem mélyül el, de a jóváhagyást minden alkalommal meg kell szerezni. Tevékeny exportőrök Lényeges feltétel, hogy a kölcsönt felhasználó vállalat tevékeny exportőr legyen, hiszen éppen a felvett hitelek segítségével korszerűsítheti gyártmányait és olyan termelési körülményt teremthet, amivel a külpiacon versenyképes. (A gabonaprogram — amelyben 600 nagyüzem vesz részt — a hitel révén új gépekkel, eszközökkel dolgozva, exportképes termékeivel jó példa.) Az Országgyűlés őszi ülésszakán Lázár György, a Minisztertanács elnöke állapította meg, hogy a kivitel fejlesztése és a behozatali takarékosság hatására a kritikus esztendőkben (amikor 1981—82-ben hitelválság következett be) sikerült csökkenteni az az adósságokat, és „országunk gazdaságának teljesítménye, pénzügyi viszonyaink külföldi megítélése érezhetően javul”. Magyarország nemzetközi pénzügyi körökben megbízható partner lett. Manapság már sok olyan vállalat van, amely beruházását a világbanki kölcsönből megvalósította. A hiteleket a magyar bankokkal, a Nemzeti Bankkal és az Állami Fejlesztési Bankkal történt megállapodások szerinti ütemezésben törlesztik. M A GYARORSZÁG 1985/51 — 52 Pénzügyek Hitel a Világbanktól Húszpólusú szerkezet ! Mire adnak, mire nem? IRODA A VILÁGBANKBAN A most érvényes kamatláb 8,82 százalék