Magyarország, 1898. október (5. évfolyam, 272-302. szám)
1898-10-28 / 299. szám
Bapest 1898. péntek október 28 MAGYARORSZÁG. — (Dankó Pista nem megy Kairóba.) A napokban azt irtuk, hogy Dankó Pista magyar énektársulatot szervez és kimegy Kairóba. Erre vonatkozólag Dankó Pista egy hozzánk intézett levelében tudatja velünk, hogy a hir nem felel meg a valóságnak. — (Városligeti Színkör.) E hó 30-án vasárnap két előadás lesz, és pedig mindkét előadáson, úgy délután es 8 órakor, mint este 7 órakor .A molnár és gyermekes czimű népdráma kerül szinre. Ezen előadások félhely árakkal tárlatnak meg. Jegyek már szombaton a színházi és az elővételi pénztárnál kaphatók. (A budai zenekar) hétfőn, f. hó 31-én este fél nyolc órakor, a polgári leányiskola tantermében (I. ker., Krisztinaváros, Koronaőr utcza 3.) tartja tizenegyedik hangversenyét. A hangverseny műsora a következő : 1. Schubert: Rosamunde. Nyitány. Zenekar. 2. Eisvogel F. : Magyar ábránd, régi dallamok nyomán. Tárogatóra zenekarkisérettel..Tárogató: Stowasser János ur. 3. Eisvogel F.: a) Álomkép, b) A virágnak megtiltani . . Énekli : Petrovics György ur. 4. Marsehner: Ária «Hans Heiling» dalműből. Énekli Petrovics György ur. 5. Mozart: Jupiter-symphonia.Zenekar. 6. a) Szirmay: A völgyben. Női kar, tárogató és zenekar. Tárogató: Stowasser János ur. b) Rüfer : Májusi ded. Női kar. (Új opera.) A szf.-pétervári Mária-színházban tegnap adták először Nikolai Solotvjeff Kardelia czimű operáját nagy sikerrel. A szerzőt minden felvonás után számtalanszor hívták ki és sok babérkoszorút is kapott. A sikerben nagy része volt Garbculto Dolina asszonynak, aki remekül énekelte Andreino szerepét. Színházi műsorok. Nemzeti Színház. Szombaton: Pietro Garasso e’s Bünhődés (másodszor). Vasárnap délután : Velenczei kalmár. — Este : Pietro Garasso és Bünhődés. Maga: Kir. Operaház. Szombat : Fauszt. — Vasárnap: A király mondta. Népszínház. Szombat: Nagyapó. — Vasárnap délután : Lili. Este: A piros bugyelláris. Várszínház. Szombat : Rosenkranz és Güldenstein. Magyar Színház. Szombat : Tíz év. Báránykák. —Vasárnap délután: A molnár és gyermeke. Este : Gorignanék válópere. Vígszínház. Szombat: Aeneas papa. — Vasárnap délután: Mozgó fényképek. Este: Aeneas papa. TÖRVÉNYSZÉK. * Fenyitó zárlat Tarnóczy Gusztáv ellen. Annak idején hírül adtuk, hogy Tarnóczy Gusztáv Fehér Miklós örökösei ellen egy közjegyzői okirat alapján 40.000 fűt erejéig végrehajtást vezetett. Az örökösök polgári megteniítő után támadták meg a végrehajtást, mert a közjegyzői okiratban csak alügyletről volt szó . Tarnóczy ez alügylet alapján formált jogot a Fehér örökösök pénzéhez. Polgári utón nem bírtak Tarnóczyval, fenize után már több szerencsével jártak el ellene, mert a vizsgálatot is elrendelték. Tarnóczy pedig, mikor a Kúria a már foganatosított végrehajtást jóváhagyta, árverést kért ki a Fehérék ellen. .Az örökösök pedig, nehogy Tarnóczynak 40,000 forintot ki kelljen fizetniük, fenyitó zárlatot kértek s a vizsgálóbíró el is rendelte, foganatosította is Tarnóczy ellen a zárlatot. Fehérék most már a zárgondnoknál fogják deponálni a 40,000 forintot s igy a bűnvádi eljárás befejezéséig aligha kapja meg azt az összeget Tarnóczy, aki e zárlat ellen felebbezést adott be. * A gyermek, Siró-rivó kicsi baba feküdt a Mária-utcza egyik házának kapujában. Késő este volt, a néptelen utcza csöndjét a gyermek sírása verte föl — és ez tette figyelmessé Tóth Lidia varrónőt a gyermekre. A kapu alatt, ahonnan a zaj az utczára hallatszott, tiszta fehér pólyában feküdt az alig pár beles csecsemő. Keskeny, kék szalag díszítette a hófehér pólyát, az apró felkelőn, a horgolt ingecskén is ilyen czifraság volt. Az utczáról beszűrődött a légszeszlámpa halvány fénye a kapu alá s megvilágította a sírástól kivörösödött arczát a kicsi leánynak. Mert leány volt az istenadta. Az anyja, mikor kikerült a kórházból, ideigóráig csak gondját viselte a gyermeknek, de bére nem győzte a sarlásdji, hová menjen ? kinek adja ? A nagy városban csak egy embert ismert, a kinek legtöbb jussa lett volna a gyermekhez, de ez meg őt nem ismerte többé. S késő este, a mikor senkit sem látott az utcrán, a kapu alatt letette a gyermeket, ő pedig a szomszéd házban húzta meg magát s onnan leste, ki szedi majd fel azt. S amikor meglátta, hogy egy asszony vette karjaiba, csillogatja, beczézgeti, sietve távozott a csendes utczából. De nem volt nyugta, az utcza végétől visszafordult, már akkor rendőr volt, a gyermek s Tóth Lidia mellett. Az anyja aggódó kíváncsisága a rendőr előtt gyanúsnak tetszett. Kérdezte, faggatta s ez zavarában olyan ellentmondó feleleteket adott, hogy a rendőr a gyermekkel együtt bevezette az anyát a kapitánysághoz. Itt aztán megmondta, hogy Schilder Mari a neve, a gyermek az övé, ő tette a kapu aljába, mert nem tudta gondját viselni. Családi állás elleni kihágás miatt törvény elé állították, ahol védője, dr. Földes Árpád sok-sok enyhitű körülményt sorolt föl a szerencsétlen anya mellett s a törvényszék megszívlelte a védő szavait s három napi fogházra ítélte Schilder Marit, a ki sírva nyugodott meg az enyhe itéletben, Pataky Gyula ügyész sem felebbezett. * Zsaroló halál. Az a levél, melyet Huber Lajos aláírásával kapott kézhez Már Manó fényképész, a másvilág egyik határszéli állomásán adatott postára. Mert Huber Lajos fényképészsegéd elhatározta, hogy megöli magát visszavonhatatlanul s miután annak a rendje és módja szerint elbúcsúzott volna e földi tereken lakozó embertársaitól, ünnepélyesen felszólította Mai Manót, hogy küldjön neki pénzt, mert csak ez esetben nem lesz öngyilkos. De ha a fényképészmester egy haldoklónak kérését nem teljesítené, a levél írója vagy főbe lövi magát, vagy leugrik a harmadik emeletről, de mindenképpen kivégzi magát ; előbb azonban a rendőrségnek és néhány előkelő lap szerkesztőségének is ír levelet, ezekben elmondja, hogy őt Mai Lajos kergette a halálba. Mai Lajos nem küldöttt pénzt a haldoklónak, hanem a levelet megküldte a büntetőtörvényszéknek. Huber Lajos sem halt meg, hanem a vádlottak padjára került zsarolás miatt. Bakonyi Kálmán dr. törvényszéki bíró elnöklete alatt tárgyalta ma a bíróság ezt a különös bűnpert. — Engem Mai Lajos tönkre tett, — igy védekezett a vádlott. — Az ő biztatására hagytam el jó állásomat s két hét múlva úr mondott fel nekem s én állás nélkül maradtam. Nyomorogtam sokáig, nem volt miből élnem nekem sem, családomnak sem s ekkor gondoltam a halálra s halálom órájában irtam a levelet Mai úrnak. A törvényszék dr. Gruber alügyész indítványára Huber Lajost zsarolás miatt egy napi fogházra ítélte. Az ítéltet jogerős lett. * A tóbai zendülés. Megírtuk annak idején a tóbani zendülés részleteit. A fölizgatott tóbaiak ugyanis régóta elégedetlenkedtek helyzetükkel és csak az alkalomra vártak, hogy kitörhessenek. Ez az alkalom a törvény ama rendelkezésében érkezett meg, mely a munkásokat igazolványuk váltására kötelezi. A szoczialisták ekkor ugyanis föltüzelték a népet azzal az állítással, hogy ha munkaadó-törvénykönyvet váltanak, kénytelenek lesznek adót fizetni a munkájuk után. Ne engedelmeskedjenek tehát a törvénynek, hanem támadják meg a Pármai herczeg uradalmát és oszszák szét maguk között az ott fölhalmozott gabonát. A búzaosztás ötlete annyira meggyökereződött bennük, hogy el sem akartak állani ettől az eszmétől. Március 29-én a temető árkában gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek az uradalomhoz azzal az utasítással, hogy követeljenek igazolvány nélkül munkát és élelmet, amennyiben pedig ilyet nem kapnának, jelentsék ki, hogy eljön a falu és szerez magának élelmet. E fenyegetésre a négy főből álló czernyai csendőrőrs megérkezett a faluba. Kanász Antal 23 éves suhauez nem állhatta meg, hogy rájuk ne kiáltson: « Várjatok betyárok, veletek is számolunk még ma!» A csendőrök szó nélkül mentek tovább s beidézték Kanász Antalt a községházára. A suhancz rögtön megjelent, de nyomon követte egy sereg ember, kik közül nyolczan felfegyverkezve berohantak a tanácsterembe és szó nélkül rávetették magukat a csendőrökre, kik közül Mixich Miklós csendőr egy szivét ért szúrás következtében meghalt. Csáki János 14, Ambrus Bálint 21, Kambrich Mátyás csendőr pedig 10 napi gyógyidőt igénylő sebesüléseket szenvedtek. A zendülők ügyében ma kezdette meg a végtárgyalást a kikindai kir. törvényszék. A vizsgálat adatai szerint Mixich csendőrt Haslik Pál ölte meg, amiért őt szándékos emberölés büntette miatt kellett vád alá helyezni. Kanász Antal és Mátyás, Takács Péter és Tóth István ellen szándékos emberölés kísérletének és hatóság elleni erőszaknak büntette forog fenn. Hatóság elleni erőszak miatt azonkívül 31 egyént helyeztek vád alá. Ebben az ügyben a nagybecskereki törvényszék előtt tegnap kezdték meg nagy érdeklődés mellett a végtárgyalást. A tárgyalás a számos vádlott és tanú kihallgatása miatt valószínűleg csak a jövő hét elején fog véget érni. * Az útonállók. A kerepesi-úti Chikágó-kávéház előtt nemcsak a járda rossz, de a közbiztonság is. Gyanús alakok lepik el késő este a füstös kávéház bejáróját, mely rendőri razziák alkalmával kedvenez pihenő helyen a rendőröknek. A múlt tél egyik éjszakáján is hangos lárma verte föl a kávéház környékét. Két sötét alak rontott a gyalogjárón két embernek és elszedték tőlük, amit találtak mitok. A rendőrség hamarosan elcsípte az útonállókat, akikben régen látott ismerősökre talált. A jó madarak ugyan más nevet mondtak, nem az igazi neveket, de a rendőr ismerte már őket. Az egyik Színek István, a főváros területéről örökre kitiltot betörő, a másik Morocz József, akit néhány esztendőre szabadságolt a rendőrség a főváros területéről. Az őrszobán azután egy suszter jelentkezett, akinek boltjában is jártak a betörők, de nem vittek el semmit. A vizsgálat során nem igen bizonyíthatták ellenük a terhükre rótt cselekményt. S ma a tárgyaláson sem. A törvényszék meghallgatván dr. Weisz Ödön és dr. Brachfeld Hugó védő beszédét, csak a lopás kísérlete miatt ítélte el őket egyenkint hat—hat havi börtönre s a vizsgálati fogság által ezt a büntetést is kitöltődnek vette. VIDÉK: Festmegye virilistái. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye legtöbb adót fizetőinek a névsora most van a vármegyeházán szemlére kitéve. A névjegyzékben első helyen áll Csuszka György kalocsai érsek, aki 45,271 frt 31 krt fizet, amely összeg azonban a főpap tudori oklevelénél fogva kétszeresen van számítva, vagyis 90,542 frt 62 krral. Utána Fülúp, kóburgi herczeg következik 29,084 frt 53 kr. adóval. Utánuk vannak fölvéve: Vigyázó Sándor gróf 21,755 frt 56 krral, Prónay Dezső báró 21,014 frt 64 krral (jogtudor, oklevél alapján kétszeresen számítva), Schuszter Konstantin püspök 21,253 frt 73 krral (kétszeresen számítva), Schossberger Zsigmond báró 16,833 frt 80 krral, Blaskovich Ernő 14,195 frt 95 krral, Györgyei Illés 13,496 frt 51 krral, Károlyi Sándor gróf 12,487 frt 52 krral, Teleki József gróf 10,534 frt 92 krral, (kétszeresen számítva), Vigyázó Ferenc/, gróf 8518 frt 24 krral, (kétszeresen számítva) Orczy Andor báró 7957 frt 87 krral, Harkányi Frigyes 7744 frt 24 krral, Földvári Elemér 7566 frt 66 krral,[(kétszeresen számítva), Sváb Imre 7322 frt 86 krral, (kétszeresen számítva), Madas Károly 6702 frt 05 krral, (kétszeresen számítva), Ssapáry István gróf 5780 frttal, Bemény Ferencz főispán 5570 forint 95 krral. A névjegyzékben Luppa Péter országgyűlési képviselő a 49-ik helyen szerepel 2462 frt 83 kr. adóval; Gullner Gyula a 70-ik helyen, 1818 frttal (kétszeresen szundival ; Korányi Frigyes dr. a 77-ik helyen 1574 frt 78 krral (kétszeresen számítva); Wekerle Sándor a 81-ik helyen 1501 frt 64 krral (kétszeresen számítva); Isakovszky István legfőbb számvevőszéki elnök a 92-ik helyen 1405 frt 12 krral ; Sloetzer Ferencz a 102-ik helyen 1298 frdal ; Kolosvári Kiss István orsz. képviselő a 195-ik helyen 912 frt 90 krral. A névjegyzék legutolsó tagja : Tusák Marczell 622 frt 25 kr. adóval van fölvéve. 13 NYILT-TBR Ezen rovat alatt közléitekért a szerkesztőség nem vall a felelősséget. ROYAL-SZÁLLODA BUDAPEST bérbe ad a téli hónapokra kis és a vagy elkülönített lakosztályukat. Mérsékelt árak. Villamos világítás. Központi fűtés. Telefon minden szobában Két személyfelvonó. LEGJOBBNAK ELISMERT ÉTTEREM. Ha Banda Marezi és dai hangversenyez.