Magyarország, 1900. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1900-03-01 / 59. szám

Budapest, 1900. csütörtök, márczius 1. I ... MAGYARORSZÁG •oldali kötelékeket nem akarják már a priori szét­­­tépni, hanem minden eshetőségre az a szándékuk,­­hogy e pártok keretében szőkébb organizácziót te­remtsenek. Bármiként viselkedjenek az uj helyzettel­­ szemben a legközelebbi időben a lengyelek és a katholikus néppárt, ez új egyesülésnek mégis 115,­­ illetve a lengyel ellenzék h­ozzászámításával 126 tagja lesz. A Ház munkaprogrammjára vonatkozólag a tar­­­tománygyűlések megnyitása előtt az averzió kering, hogy az újonczjutalékon kívül még a beruházási kölcsönt és a technikusok czímkérdését is elintézik. A kormány programmja feletti vita a hétfői ülést is be fogja tölteni és azután a Fifferz-kabinet vád alá helyezésére vonatkozó indítvány fog tárgyaltatni, majd a szénbánya-sztrájk feletti indítványok tár­­­­gyalására kiküldött bizottság jelentése fog napirendre kerülni. Mind a tárgyak legalább három heti munka­időt vesznek igénybe.’ [ Ma este a jobboldali pártok végrehaj­tó­ bizottsága is ülést tart. Küldöttség az osztrák miniszterelnöknél. Färber dr. osztrák miniszterelnöknél ma tisztelgett­­a német haladó-párt ama küldöttsége, a­melyet — mint már jelentettük — a német haladó-párti klub­­kiküldött a bécs városi választási reform-javaslat jelleni tiltakozás czéljából. A miniszterelnök meghall­gatta Fogler dr. panaszát és biztosította a küldött­séget arról, hogy a kormány mindenesetre behatóan fog foglalkozni a tartománygyű­lés által megszavazott javaslattal és annak szentesítése csak akkor fog megtörténni, ha az megfelel azon elveknek, melyeket a kormány maga felállított. A kapituláció után. — Az angol-búr háború. — Budapest, február 28. Az angolok örömmámorban úsznak, de azért az angol sajtó maga is belátja és hangoztatja, hogy a háború sikeres befejezéséig még nagyon sok áldozatra és erőfeszítésre van szükség. Csak egyről nem akarnak hallani és beszélni az an­golok : a békéről, és elbizakodottságukban azt hiszik, hogy békekötésre most, a győ­zelem után sokkal kevesebb okuk van, mint eddig. Hizeleg büszkeségüknek az is, hogy külföldi uralkodók is kifejezték szerencsekívánataikat az angol királynőnek. De azért a nagy sikert legjobban jellemezte az az ír képviselő, a­ki, a­mikor a parlamentben bejelentették Gronje kapituláczióját, így kiál­tott föl: — Negyvenezer angol elfogott 3000 búrt, ugyan nagy dicsőség! A harc­térről, egypár apróbb epizódon kívü­l, alig érkezik újabb hír. Mai távirataink a következők: Xiondon, febr. 28. A Reuter-ügynökségnek jelentik Paardeberg­­ből tegnapi kelettel. Cronje főleg a kanadai csapatoknak és a Gordon-higlandereknek az ellenséges sánczokra intézett vitéz éjjeli táma­dása következtében adta meg magát. London, február 28. A Stand­ard­nak jelentik Pietersstationból 25-iki kelettel. Ma reggel fegyverszünetet kötöttek a harcsoló felek, hogy halottaikat eltemethessék. A Times-nak azt jelentik Lourence­ Marquez­­ből tegnapi kelettel, hogy sok angol és más idegen lakos elhagyja Transzvált. Az utóbbiak között meglehetős sok kormányhivatalnok van, a­kik három hónapi szabadságra Hollandiába mennek. London, febr. 28. Az Exchange Officenek, jelentik Colensóból. A búrok megkísérlik bennünket túlszárnyalni. Heves küzdelem folyik. A királynő üdvözlése. London, febr. 28. A búrok kapitulácziójára és a 7 napi kü­zde­­ltan alatt történt veszteségekre vonatkozólag még mindig hiányoznak a magán részletek. A London, febr. 28. Crowje kapitulácziójáról azt írja a Standard, hogy ez nagy siker, de nem szabad a­onzekven­­cziáit túlozni. Tisztjeinknek és katonáinknak — mondja a nevezett lap — még több áldozatot kell majd hozniok. A Morningpost azt mondja: Már­is hallani, hogy Anglia nagylelkűséget tanúsít a legyő­zött ellenség iránt. Nekünk azonban e tekin­tetben megígérte Chamberlain, hogy a háború ismétlődését is lehetetlenné fogják tenni. A Daily News szerint nem szabad azt hinni, hogy minden akadály le van győzve. A neve­zett lap örömmel regisztrálja azt a hírt, hogy legközelebb hajóra szállítják a 8. hadosztályt. A Daily Telegraph azt mondja, hogy Roberts diadalának az a hatása lesz, hogy a külföldi sajtó, a­mely eddig örült szerencsétlenségünk­nek, most más hangon fog beszélni. A Times szerint Crowje balsikerének jelentő­sége nehezen határozható meg. A hollandusok éppen olyan szívósak, mint az angolok és Ro­berts diadalát valószínűleg újabb diadaloknak kell még követniök. El lehetünk tehát készülve a háború folytatására. Berlin, febr. 28. Cronje kapitulácziójáról ezt írja a Post: Igazságtalanság volna, ha a búrok vitézségének méltatásánál nem emlékeznénk meg elismerés­sel a britt csapatok fáradozásairól és kitartásá­ról. Ők is a legnagyobb bravúrral küzdöttek és veszteségeik valószínűleg nagyobbak, mint a búroké. A dicsőség legnagyobb része azonban Roberts lordot illeti. Csak az ő megérkezése után tanúsítottak az angolok olyan friss inicia­­tív fellépést, a­mely nélkül sikert aratni lehe­tetlen. A Berliner Neueste Nachrichten szerint Cronje kapitulácziója egyike a történelem legdicsősé­gesebb vereségeinek. Cronje kapitulácziójával az angolok elhárították az első akadályt Bloem­fontein felé való előnyomulásuk elől, de azért bár földön való előnyomulásuk nem lesz könnyű dolog. A Vossische Zeitung ezt írja: Cronje tábor­nok személye felér egy egész hadsereggel és azt a leverő hatást, a­melyet a koodooslandd­­rifti fegyverletétel Bloemfonteinben és Pretoriá­ban előidézhet, nem szabad kicsinyleni. A mel­lett azonban a nevezett lap szintén kiemeli, hogy a búr köztársaságok végleges legyőzéséig még sok akadályt kell leküzdeni. A Bersencourt­ ezt mondja: Cronje tábornok a túlnyomó hatalommal szemben kifejtett el­­lentállásban megtett mindent, a­mi embertől telik és megérdemli azt a nevet: «a dicsősége­sen legyőzött». Az angol faj hegemóniáját ez a háború mindenesetre meg fogja alapítani. Ha legyőzött nép soha sem követelhetett kíméletes bánásmódot a győzőtől, a délafrikai köztársa­ságok németalföldi lakossága mindenesetre meg­követelheti, mert az okosság is azt parancsolja Angliának, hogy jövőre a teljes egyenlőség alapján való bánásmódot biztosítson neki, hogy a mostani ellentállásnak élét vegye. A Nationalzeitung azt mondja, hogy Cronje tábornok fogságba jutása súlyos csapás a búrok ügyére. A katasztrófa morális hatása bizonyára nagyon leverő, mert bizonyos, hogy a búrok jobbszárnya teljesen megsemmisült. A búrok­nak számot kell vetniök azzal is, hogy teljesen magukra lesznek hagyatva és hogy még köz­benjárást sem fognak megkísérelni más álla­mok. Meglehet tehát, hogy kétségbeesett harczra van kilátás, a­melynek folyását és hatásait ma még nem lehet megítélni. Lapvélemények. Daily Telegraph jelenti, hogy a királynő Vilmos német császártól és Umberto királytól szívélyes üdvözlő telegrammot kapott. Ladysmith, London, febr. 28. A Ladysmith felé vezető országúton történt küzdelemről egy pietermaritzburgi távirat je­lenti . Vasárnap fegyverszünet volt, melyet mind­két fél­ a halottak eltemetésére használt fel. A búrok éjjel a White által elfoglalt Wylie erő­döt megtámadták a Tugela északi oldalán, de visszaverettek. Diszkard Cronjenak, Páris, febr. 28. Az Intransigeant gyűjtést indít egy disz­­kardra, a­melyet Cronjé-nak akarnak átadni. Tegnap este a boulevardokon tüntetés volt a búrok mellett, miközben két angol embert ki­­gúnyoltak. Több lap annak a nézetének ad ki­fejezést, hogy Cronje szerencsétlensége még nem döntötte el a háború sorsát és remélik, hogy Európa interveniálni fog. — Éjjel érkezett táviratok. — Hogyan adta meg magát Cronje. A hadügyminisztérium Robertsnek Paardeberg­­ben déli féltizenkét órakor feladott következő távira­tát teszi közzé: Hírszerző osztályom bizonyosságot szerzett nekem arról, hogy Cronje csapatai elveszítették bátorságu­kat és hogy a legénység kész a megadásra. Ezt az eredményt kétségtelenül a felmentő seregben szen­vedett csalódás okozta, melyet a pénteki ütközetben a felmentésben megakadályoztam. Azt határoztam ennélfogva, hogy újabb nyomást gyakoriok az ellen­félre. Minden éjjel közelebb vittük sánczainkat az ellenfélhez, úgy hogy a búrok pozícziója mind szű­­kebbre szorult össze. Egyidejűleg heves ágyutűzzel támadtam meg az ellenséget, melynél a hathüvely­kes ágyuk, melyek ma érkeztek meg De Aarból, kü­lönösen jó szolgálatot tettek. Jó szolgálatot tett a balon captiv is, amennyiben lehetségessé tette, hogy az ellenség állásairól állandóan jól legyünk érte­sülve. Ma korán reggel három órakor a kanadai csapatok egy része, pionírok és egy század Cordon- Highlander h­atszáz lépésnyire az ellenséges sán­­czok ellen vonult, miáltal nyolczvan lépésnyi kö­zelbe jutottak az ellenfélhez. A mi legénységünk itt elsánczolta magát és csekély veszteséggel ma reg­gelig megtartotta állását. Virradatkor a fehér zászló védelme alatt egy parlamentakr érkezett előőrseink­hez, ki Cronjétól aláírt levelet hozott, melyben Cronje kijelentette, hogy kész magát feltétel nélkül meg­adni. Én azt választottam, hogy Cronjénak szemé­lyesen kell táborunkba jönnie és hogy csapatainak fegyvereiket letéve, állásaikat el kell hagyniok. Hét órakor Cronje hozzám jött és kedvező feltételeket kívánt, valamint arra is kért, hogy feleségét, unoká­ját, magántitkárát, hadsegédét, és cselédségét ma­gával vihesse. Megnyugtattam és nemcsak azt ígér­tem meg neki, a­mit kért, hanem kijentettem, hogy a saját embereimet adom melléje, hogy útközben mindenütt az őt megillető mély tisztelettel bánjanak vele. Cronje ma délután Fritemann tábornok kísé­retében Fokvárosba utazik. A többi búr legénység is egyes csapatokban a saját tisztjeinek vezetése alatt Modder-Riverbe és innen Fokvárosba fog szál­líttatni. Roberts tábornagynak ma délelőtt 11 órakor fel­adott távirata jelenti, hogy a foglyok száma körül­belül 3000. Ezek között 1150 szabadállambeli bár van, a többi transzváli. Az elfogott tisztek közül 20 transzváli s 18 szabadállambeli. Három Krupp-ágyút, kilencz egyfontost és egy Maxim-ágyút vettek el Oranje-szabadállamtól. A hatás Londonba. Mindenütt, hol több ember jött össze, egyébről sem beszéltek, mint Oranje fegyverletételéről. A táv­iratot a City városházán és több helyen azonnal ki­függesztették és az esős idő ellenére nagy tömegek olvasták a falragaszokat. A tömeg mindenütt hurrá­­kiáltásokkal fogadta Roberts jelentését a nagy ese­ményről. Az utczákon, vendéglőkben, a klubokban általánosan nagy a lelkesedés. Mindenütt megemlé­keztek arról, hogy a mai örömhír éppen arra a napra esik, melyen a búrok az angolokat Colley ve­zetése alatt tizenkilenc­ év előtt a Majuba domb mellett megverték. Viktória királynő a távirat meg­érkezése után azonnal táviratot küldött Robertsnek­, melyben a legszívélyesebb szavakkal fejezte ki neki szerencsekívánatait és köszönetét. A városban a lelkesedés és ujjongás határtalan. Az esti lapoknak nem volt idejük, hogy első kiadásaikban ez ese­ményről bővebben megemlékezzenek, hanem csak arra szorítkoztak, hogy Roberts hivatalos táviratát közölték. Két órával később az esti lapok új kiadás­ban jelentek meg, melyet már teljesen a mai nap eseményének szenteltek. Ebben a kiadásban már bőven le van írva a hatás, melyet a hír Londonban és a vidéken keltett. A Westminster Gazette annak az elégtételnek ad kifejezést, hogy Cronje kapitulá­cziója által nem engedte meg, hogy csapatai teljesen megsemmisüljenek. Senki sem reménye azonban, hogy Cronje fegyverletételével a háború véget fog érni. Az Evening News azt mondja, hogy a búr seregre mért eme csapásból a háború befejezését még nem lehet előre megjósolni. A lapok a mai napot általában Cronje-day-nek nevezik. Az ujjongás közepette sem feledkeznek meg a lapok arról, hogy Cronje vitéz­ségét a legnemesebb módon ne méltassák. Még a búrok iránt a legellenségesebb indulattal viseltető lapok is azt hangoztatják, hogy Cronjét a fegyver­letételért nem érheti gáncs, mert túlnyomó erővel

Next