Magyarország, 1900. október (7. évfolyam, 262-287. szám)

1900-10-14 / 273. szám

8 javára begyűlt 80.000 koronát állampapírokban fog­ják elhelyezni Nagy vitát idézett föl a közigazga­tás egyszerűsítése dolgában előterjesztett javaslat. A miniszterelnök ugyanis még a tavaszon oly nyilatkozatot tett a képviselőházban, hogy a köz­igazgatás egyszerűsítését szükségesnek tartja, s e kérdésben annak idején előterjesztést is fog tenni az országgyűlésnek. Azóta az ügy elaludt. Az egye­sület elnöksége ugyan, felbuzdulva a miniszterelnök kijelentésén, az egyes vármegyei testületek vélemé­nyét kikérte ebben a kérdésben, a legtöbben be is küldték javaslataikat, de ma az elnökség azt indít­ványozta a választmánynak, hogy a beérkezett vé­leményeket — az elintézés reménye hijján — tegyék egyelőre irattárba. A választmány azonban, utalva a községi jegyzők teendőkkel való túlterheltségére, az indítványt elvetette, és azt fogja javasolni a holnapi közgyűlésnek, hogy intézzen feliratot úgy a minisz­terelnökhöz, mint a képviselőházhoz a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában, mert a községi jegyzők ál­lapota ma­holnap tarthatatlanná válik. A Haldokló század lesz a czíme annak az óriási amerikai ünnepélynek, melynek előkészületei­ről londoni lapok adnak hírt. Az ünnepély czélja a jelen század elbúcsúztatása s az újnak üdvözlése. Az ünnepélyt 1900 évi deczember 31-ének éjjelére tervezik és nem kevesebb, mint 27.000 amerikai város fog benne részt venni. Az amerikai Vörös­­kereszt egyletnek ugyanis 2.000.000 márkára van szüksége és reményli, hogy az ünnepély éjjelén tar­tandó meetingeken ezt be is hozhatja, még­pedig oly módon, hogy ezeken az ünnepségeken nemcsak a legelőkelőbb személyiségek, hanem koronás fők emléksoraiból is tartanak majd rövidebb felolvasá­sokat. Vilmos császár, Miklós czár, az ifjú spanyol király, Loubet elnök és Krüger részvételüket állítólag meg is ígérték már a küldöttségnek, hogy ezen al­kalomra emléksorokat imák. Viktória királynő még megfontolás tárgyává teszi, hogy teljesítse-e a bizott­ság kérését. Highie őrnagy — a chicagói vörös­kereszt egylet megbízásából — Londonban tartózkodik, hogy az emléksorokat összegyűjtse. Ezeket az emlék­mondatokat titokban tartják az ünnepély napjáig, a­mikor minden gyűlés vezetője kap belőlük egyet 100 márkáért. A gyűlés vezetője tetszés szerinti be­lépti díjakat szedhet s az esetleges többletet meg­tarthatja magának, a Vörös-keresztnek azonban min­denesetre 100 márkát jövedelmez egy-egy ilyen emléksor, így — minthogy 27.000 meeting lesz — a vörös-kereszt 2.700.000 márka jövedelemhez jut, a közönség pedig hallgathatja királyoknak, császá­roknak, államférfiaknak, költőknek, szónokoknak, történetíróknak és tudósoknak legújabb mondásait. — Magyar vetőgép Perzsiában. A perzsa sah nemcsak megszerette országunkat, hanem úgy látszik, a magyar ipar pártfogásában is élénk részt vesz, így sétakocsikázásai közben már feltűnt neki Kühne É. gazdasági gépgyárának nagyszabású szép áru­csarnoka és tegnap még elutazása előtt elküldé oda Montazem­med Douleh miniszterét a Kühne-féle gyártmányok megtekintésére, ki hosszabb ideig időz­vén a raktárban, több gazdasági gép közt egy leg­újabb rendszerű Mosoni Drill vetőgépet vett a perzsa sah birtokai részére, melyet apróra szétszedve, lá­dákba csomagolva vett át a Schenker és Társa szál­lító creg, hogy azt az orosz határtól tevéken Tehe­ránba továbbítani lehessen. Örvendünk, hogy az első sorvetőgép, mely Perzsiában működni fog, magyar gyártmány és így biztosak vagyunk, hogy ott is, mint mindenütt, megállapítandja legrégibb gazdasági gépgyárunknak jó hírnevét. — Nincs többé adómatéria. Örömmel értesü­­­­lünk, hogy végre valahára megnyílt az eadó- és iletékellenőrzési iroda, mely hivatva van az annyi­szor panaszolt adó és illetékmizériákat csekély dí­jazás ellenében megszüntetni. A napokban ugyanis Szabó József mérnök székesfővárosi bizottsági tag személyes vezetése alatt alakult ez az iroda Ke­­repesi-ut 47. szám alatt.­­ A sah elutazása előtt Sadrazam nagyvezér, birodalmi kanczellár által Blum Sándor Váczi­ utczai egyenruha-szállítónak okiratban megelégedését és elismerését tolmácsoltatta a szállított áruk jó mi­nősége felett és a czéget udvari szállítójává kinevezte. —­45 forintért Parisba ér vissza. A kiállítási záró­ünnepélyek alkalmával Párisba induló külön­­vonathoz rendkívül olcsó menettérti jegyek adatnak ki. Ez a különvonat gyorsvonati sebességgel fog köz­lekedni és oda­menet Münchenben, visszajövet Zürich­­ben egy-egy napi tartózkodásra kötelez. Felvilágosí­tással a Hungária-szállóban levő menetjegyiroda szolgál. — Szerencse a szerencsétlenségben. Az élet­ben már közmondássává vált, hogy a­hol legna­gyobb a veszély, ott Isten keze a legközelebb. Egy szerencsétlen kereskedő ugyanis jószívűsége alapján annyira lekötötte jótállásokkal a nevét, hogy a roko­nainak adott szívességi váltók lejárván, azokat kény­telen volt beváltani s mivel a mostani rossz üzlet­viszonyok mellett üzleti hitelét megvonták, megakadt, egyszóval tönkrement. És pedig annyira, hogy cső­döt kértek ellene hitelezői, sőt még vizsgálati fog­ságba is helyezték. A vizsgálat kiderítette, hogy a vagyonbukott kereskedő ártatlan s a sokat zaklatott ember alig várta, hogy a fogházból kiszabaduljon. Éppen aznap, midőn kiszabadult volna, meglátogatta felesége, a ki összekuporgatott pénzén Török A. és Tsa­banházában vásárolt egy sorsjegyet s szeren­cséjére egy nagy nyereményt ütött meg. A szegény, mások hibája folytán tönkrement családapa vissza­nyerte becsületét, vagyonát, nevét és Török bankházá­nak köszönhette mindezt. Ezen banház, melynek V., Váczi-körut 4-ik sz. alatt főüzlete és IV., Muzeum­­körut 11., továbbá VI., Erzsébet körut 54-ik szám alatt fióküzletei vannak, amúgy is ismeretes szeren­cséjéről, figyelmességéről és pontosságáról vevőivel szemben. — Lukács Vilmos bankházából, Budapest, V., Fürdő-utcza 10. sz. a., vegyenek osztálysorsjegyeket. Vi á 12 kor., Va á 6 kor., V* 4­3 kor., Vs á 1.50 kor. bérmentesen.­­ Zoltán Béla gyógyszerész ez után tudatja, hogy más hasonerélű készítményekkel való össze­­téveszthetés elkerülése czéljából, évek óta forgalom­ban levő hajószűrés elleni szeret ezentúl Stelli-viz néven hozza forgalomba.­­ Mégis boldog a magyar! A­ki ebben kétel­kedik, menjen el esténkint a váczi­ körúti Monopol­­kávéházba és meg fog győződni róla, mert Oláh Sándor kitűnő nagykanizsai zenekara elfeledtet bút, gondot, bánatot. A Monopol-kávéház a fővárosi aranyifjúság rendes találkozó­helye.­­ Fiatal emberek! Fölösleges külföldi szereket használni, mikor a Sántai Egger kipróbált magyar készítmény kitűnőnek bizonyult még a legmakacsabb eső-, hólyag- és vese­bántalmakban is. 1 üveg 3 korona a Alidor-gyógyszertárban. Budapest, Váczi­­körut 17. Vidékre 3.40 korona beküldése után bér­mentve.­­ Szerencse fel! A véletlen sok embert tett gazdaggá. Királyfi és Társa kitűnő hírnévnek ör­vendő bankház és m. kir. szab. osztálysorsjáték-fő­­elárusító-czég (Andrássy-út 60) ajánlja, hogy a mai lapunkban közzétett szerencsenaptárból válaszsza ki a születése vagy nevenapja melletti számot és ren­delje meg mielőbb az illető sorsjegyet. Hátha sike­rül így egy nagy nyereményre szert tennie. MAGYARORSZAÍ, Budapest, 1900. vasárnap, október 14. Színházak műsora. Nemzeti Színház. Hétfőn: Egy szegény ifjú tör­ténete. Kedden: Szentivánéji álom. Szerdán: A tékozló apa. Csütörtökön: Az ember tragédiája. Pénteken: A czigány. Szombaton: Aranyasszony. Vasárnap délután fél 3 órakor: Három testőr. Este: A czigány. M. Kir. Opera. Hétfőn: Nincs előadás. Kedden : Tell Vilmos. Szerdán : Nincs előadás. Csütörtökön­: Bohémek. Pénteken: Nincs előadás. Szombaton : A zsidónő . Vasárnap : A nürnbergi mesterdalnokok. Népszínház. Hétfőn : A Népszínház negyedszáza­dos jubileuma, díszelőadás. Ünnepi nyitány (Moso­­nyitól). Prolog Ábrányi Emiltől, A csikós, A sárga csikó, A betyár kendője, Falu rossza egy-egy föl­vonása. Kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton: San Toy. Vasárnap délután: Felhő Klári. Este: Párisi élet. Vígszínház. Egész héten a Coralie és társa. Va­sárnap délután: A Takácsok. Este: Coralie és társa. Magyar Szinsz. Hétfőn: A Gésák. Kedden: Szulamit. Szerdán: A Gésák (Lindh Marczella fel­lépésével). Csütörtökön: New-York szépe. Pénte­ken: A Gésák (Lindh Marczella fellépésével). Szom­baton: New-York szépa. Vasárnap délután­, Koldus és királyfi. Este: Az asszonyregement. Uránia. Hétfőn: Páris 1900. Kedden: Kína. Szerdán: Páris 1900. Csütörtökön: Paris 1900. Pénteken: Kína. Szombaton: Páris 1900. A körösparti metropolis. — Nagyvárad régi színházi életéből. — Nagyvárad nagy ünnepre készül. A Szigligeti nevéről elkeresztelt színházat nyitják meg fénynyel, díszszel, méltóan a körösparti metropolis régi hírnevéhez. Százéves múltja van Nagyváradon a színészetnek, s a mostani ünnepek alkalmából érdekes lesz arról egyet­ mást elmondani Szinielőadásoknak nyomait már a XVII. század­ban találjuk Váradon. 1656-ban ugyanis Pápai Bor­­sáti Ferencz professzor a tanítványaival adatott elő egy Metamorphosis czimű latin verses játékot, a melyben Rákóczy Zsigmond emlékezetének is áldoz­tak. Az aktorok közt Nadányi János bölcsészethall­­gató is szerepelt, a­ki később a Florus Hungarians-t írta.­­ A jezsuiták, a­kiknek a gimnáziuma a mai Szé­­chenyi-tón — akkor Szent-Egyed-utcza — állt, egy termet rendeztek be, a­melyet Theatrum-nk nevez­tek el. Itt játszottak a tanulók s az előadásokon nem ritkán maga a püspök is megjelent. Régi föl­jegyzésekben az előadott daraboknak a czímeit is megtaláljuk, így például az 1729—30-iki iskolaévben Rossilo ifjú története, vagy a rosz társaság következ­ményei került színre, 1743—44-ben pedig Szent László király, a várnai püspökség alapítója. A szereplők közt sok előkelő család ifját leljük. 1737—38-ban Csáky Imre grófot, a ki a dobok ütése és sípok zengése közt nagy tetszés mellett játszott. Rendkívül érdekesek azok a régi följegyzések, a melyek báró Patachich Ádám nagyváradi püspök zenés előadásairól emlékeznek. Első karmestere Haydn Mihály, a nagy Józsefnek testvéröcscse volt, majd később Ditters von Ditters­dorf. A musicalis academia-nak nevezett előadáso­kat olasz énekeseken kívül egy 37 zenészből álló zenekar adta elő. Különösen jól sikerült egy Bethle­­hemi pásztorjáték. Ezt Cantate alakban Ditters szer­zette és 1765-ben, Patachich püspök nevenapján került előadásra. Hogy a Neu-Kleinhold ezredet Nagyváradra he­lyezték, az ezred zenekara is részt vett a püspöki palota musicalis academiáin. Patachich püspök ellenségei besúgták az udvar­nál, hogy egyik darabban népszinműbeli lakodalma­sok vonulnak föl és Pichler, Mária Terézia titkára, egy intim levélben figyelmeztette a püspököt, hogy a királynő Comissio kiküldését tervezi, ha fel nem oszlatja a botrányt szerző püspöki zenekart.­­ Nagyváradon, ebben a tőzsgyökeres magyar város­ban is német volt a múzsa a XVIII. század nyolcz­­vanas éveiben. A város jegyzőkönyveiben találjuk ugyanis, hogy 1784. július 2-án, a közgyűlés meg­­hagyja a városgazdának, hogy Mitter D. József direktornak jó helyet keressen. A második német direktornak, a­ki Nagyváradon játszatott Divald Ferencz volt, s a városhoz intézett folyamodványá­ban kiemeli, hogy kilencz éven keresztül játszottak aktorai Esterházy Miklós herczegnél Berndt, a harmadik német színigazgató 1788. május 28-án A gyámleány czimű nézőjátékkal nyitotta meg előadásainak sorozatát. Ballettánczosa is volt, az olasz Spozzy, és ballerinája Spozzy kisasszony. Miután Bihar megyében is kihirdették II. József császár híres descriptum-ét, a magyar korona visz­­szaérkezése alkalmával pedig Te Deumot, majd a Teleki-házban nagy bált rendeztek, néhány év múlva már a magyar múzsa lett úrrá. 1798. augusztus 26-án hangzott el a kolozsvári színészek ajkáról az első magyar szó, s a Wesselényi Miklós által pártfogolt társaság Hatvani Istvánnak, Bihar vármegye második aljegyzőjének Sü­ketnéma czímű vígjátékával kezdte meg előadásait. Kotzebue, Holberg, Brühl, Metastasio fordított da­rabjai szerepeltek a műsoron, tarkítva nagyritkán eredeti művekkel, mint pl. Bessenyey György Agil­a, Kotsi-Patkó János Havasi juhásza és Rhédey Lajos Nagylelkű herczege. Utóbbi allegória volt az akkori palatínusza, és annak nevenapján, márczius 19-én került színre. Az úttörők sok jelese volt ebben a színtársulat­ban, így Sáska, Sáskáné Koronka Biri, Láng, Lángné, Jantsó Pál, és korának leghíresebb szendéje, Tere­meczki Francziska. Nagyon megizmosodott a nagy­váradi színészet Sándorffy József igazgatása alatt, a ki már rendes havi fizetést, még pedig a jobbak­nak egy hónapra 20 p. f. adott aktorainak. Ő alatta, nagyvárosi mintára, már sziki­­zédulákat is nyomtak, s a legrégibb 1814-ből való. »A Fel­sőbbek Engedelmével* egy a Fauhna, vagy a véletlen

Next