Magyarország, 1916. november (23. évfolyam, 304-333. szám)
1916-11-14 / 317. szám
Budapest, 1916. kedd. November 11. Magyarország Rendelet a szivazsora ellen * Nem lehet a házbért emelni, sem a lakást felmondani — (Saját tudósitónktól.) A hivatalos lap mai rendkívüli kiadása kedves meglepetéssel szolgált. Közli a kormány rendeletét, amely útját vágja a házbér uzsorának és a háború tartama alatt lehetetlenné teszi a lakók ugratását. A főváros tanácsa Vázsonyi Vilmos kerdésére fordult a kormányhoz, hogy a háztulajdonosok túlkapásai ellen védje meg a lakosságot. A népsegítő bizottság közgazdasági osztálya Vázsonyi elnöklésével tartott ülésén megállapította azokat a módokat, amelyekkel a lakók érdekeit minden erőszakoskodás ellen megvédhetik, s egyúttal a háztulajdonosok jogos követeléseit is pártfogásukba vétték. A bizottság határozatait a tanács magáévá tette s felterjesztésben továbbította a kormányhoz. A felterjesztés alapján az igazságügyminiszter ankétot hívott egybe, amelyen alaposan meghányták--vetették a kérdést. Az ankét eredménye a ma megjelent rendelet. Ez csak alig tér el a főváros felterjesztésétől s a kettő között a főbb különbség ez . A főváros felterjesztésében azt kérte, hogyne lehessen a háború tartama alatt a béreket emelni, se lakásoknál, se üzlethelyiségeknél. A rendelet ezzel szemben a lakbéremelés tilalmát csupán azokra a lakásokra korlátozza, amelyeknek a bére a rendelet életbeléptekor Budapesten ötezer koronát, húszezernél több lakossal bíró helységekben 3300 koronát, ennél kevesebb lakossal bíró helységekben 2300 koronát meg nem halad. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet támadni, mert aki 5000 koronát tud fizetni lakásért, az már olyan vagyonosnak vélelmezhető, hogy külön védelemre nem szorul. Anniál is inkább áll ez, mert a rendeleti összegre való tekintet nélkül,tilalmazza a béremelést olyan bérlővel szemben, aki a lakást , egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használja (például orvos, ügyvéd, kereske-y idelmni iroda tulajdonosa, akik lakásukban tartják üzlethelyiségüket vagy irodájukat, iparosok, kereskedők, akik üzletük mellett lakovnak). Ezeknél, ha a bér meg is haladja az ötezer koronát, nincs helye az emelésnek. A rendelet nem korlátozza a lakbéremelést a nem lakásul kibérelt helyiségek bérleténél, úgy mint üzlet, raktár vagy irodahelyiségeknél. Ezt azzal indokolták a minisztériumi ankéton, hogy úgyis sok üzlethelyiség áll üresen, továbbá, hogy egyes üzletek éppen a háború következtében nagyon jól mennek. Ezekben a pontokban a kormányrendelet enyhébb, mint a főváros felterjesztése. Egy helyen azonban még szigorúbb, nevezetesen 3. pontjában, amely kimondja, hogy a minisztérium további rendelkezéséig nemcsak nem szabad bért emelni se a jelenlegi, se az új bérlővel szemben, de még felmondani se lehet, kivéve azt az esetet, ha a bérbeadó a bérletet a bér nem fizetése vagy egyéb okok miatt rögtöni hatályú felmondással megszüntetheti. Tehát aki pontosan űzeti a bért, annak nemcsak emelni nem lehet a bért, de még felmondani se lehet. . Van a rendeletben néhány a háztulajdonosok javára szolgáló méltányos rendelkezés. Ilyen a 2. pont: amennyiben a bérbeadó fűtést ,is szolgáltat, felemelheti a bért 5% erejéig, ha meleg vizet is szolgáltat, 11%-ig. Ez csak a modern, nagy házakra vonatkozik, amelyeknél tehát 5—6 százalékig emelhetők a bérek, tekintettel arra, hogy a központi fűtőberendezésekhez szükséges anyagok megdrágultak. Üvegbiztosítás címén kikötött járulékot a háztulajdonos abban az összegben szedhet, amennyit, tényleg tejel biztosítás fejében. Ha a biztosítási összeg emelkedett, megfelelő arányban magasabb díjat szedhet. Ami a javításokat illeti: olyan lakásnak bérlője, amelynél a bért, emelni és felmondani nem lehet, csak oly javítási vagy helyreállítási munkálatok teljesítését követelheti, amelyek a lakás használhatósága végett elkerülhetetlenül szükségesek. Ez intézkedés gyakorlatilag nem sokat jelent, mert a háztulajdonos eddig se volt köteles javítási munkálatokat eszközölni most, mint elkerülhetetlen szükségesség okából. Afelmerülendő konkrét esetekben tisztán bírói kogníció dolga lesz eldönteni, hogy valamely javítás elkerülhetetlenül szükséges-e vagy sem. A rendelet többi intézkedése a molsban megfelel a főváros felterjesztésének Vázsonyi — a rendeletről Vázsonyi Vilmos, akinek az eszméje volt tulajdonképpen a főváros felterjesztése, a Magyarország munkatársa előtt az alábbiakban fejezte ki véleményét a rendeletről: " Nagyon örvendek, hogy a kormány gyorsan cselekedett és hogy az igazságügyminiszter ebben az esetben gyors és mégis alapos munkát végzett. Vannak bizonyos eltérések a főváros felterjesztése és a kormányrendelet között, azonban elmondható, hogy lényegében a kormányrendelet teljesen helyes és célravezető. A rendelet A hivatalos lap mai rendkívüli kiadásában megjelent kormányrendelet a következőket tartalmazza : Mikor emelhető a lakbér ? 1. §. Olyan lakásoknak és velük együttesen bérelt helyiségeknek bérét, amelynek évi bérösszege a lakásbéren felül fizetett, járulékokkal együtt a jelen rendelet életbeléptekor Budapesten ötezer koronát, 20.000-nél nagyobb lakásszámú helységekben háromezerötszáz koronát, ennél kisebb helységekben kétezerötszáz koronát meg nem halad, a minisztérium további rendelkezéséig tekintet nélkül a bérleti és bérfizetési időszakokra (évi, félévi, negyedévi, havi heti lakások) a lakásnak akár jelenlegi, akár új bérlőjével szemben nem lehet magasabb összegre emelni, vagy magasabb összegben megszabni annál a legmagasabb összegnél, amely az ft. évi február hó 1. napjától 1910. évi november hó 1.lapjáig bezárólag terjedő időbe eső Valamelyik bérlési időszakban, ideértve, az 1916. évi november hó 1. napjával kezdődő bérleti időszakot is, az illető lakásra nézve bérül volt kikötve. Ugyanez a szabály az évi bér összegére való tekintet nélkül irányadó az olyan bérlővel szemben, aki a lakást egyúttal keresetszerű foglalkozásának céljára is használja. A jelen ti. rendelkezései nem adnak jogot a lakbér emelésére, amennyiben ez a szerződés vagy a lakbérleti szabályok értelmében ki van zárva , viszont azonban nem érintik az 1016. évi november hó 1. napja előtt több évre kötött bérleti szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a béremelkedést előre megszabják. 2. 1j. Az 1. 1j-ban említett lakás bérbeadója, ha a bérlőnek akár a bérösszeg, akár külön járulék fejében fűtést is szolgáltat, a bért vagy a fűtésért járó ellenszolgáltatást az 1. 1§-ban megállapított mértéken felül legfeljebb a bér és a fűtésért járó ellenszolgáltatás együttes összegének ~0%-áig terjedés összeggel emelheti. Ha a bérbeadó a fűtésen felül meleg vizet is szolgáltat, ezen a címen az emelés még további 1%-ig terjedhet. Az üvegbiztosítás címén kikötött járulékot a bérbeadó az általa tényleg fizetett összeg erejéig emelheti. A felmondás 3, 5. Az 1. alá eső lakások bérletét, a bérbeadó, vagy az, aki az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán helyébe lépett, felmondással a minisztérium további rendelkezésig nem szüntetheti meg, kivéve azt az esetet, ha a bérbeadó a bérletet a bér nemfizetése vagy egyéb ok miatt a szerződés vagy a fennálló jogszabályok értelmében rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondással, vagy a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított különös felmondási okok alapján megszüntetheti. Határozott időre kötött ily bérlet a szerződési időtartam lejártával a jelen rendelet erejénél fogva határozatlan időtartamra, egyébként az eddigi feltételek mellett meghosszabbíttatik, ha a bérlő erre vonatkozó kívánságát a lejáratot megelőzően abban a határidőben közli a bérbeadóval, amely a határozatlan időre bérelt ugyanoly bérösszegű évi lakások felmondására nézve az illető helyes) meg van állapítva. Az előbbi bekezdések rendelkezései nem zárják ki az 1. és a 2. §. szerint megengedett béremelést, ezt azonban a bérbeadónak a szokásos felmondási időben eléreLZA bérlőid kosától-Az.. 1. $. alá eső lakás bérlője a bérlet ideje alatt csak oly javítási vagy helyreállítási munkálatok teljesítését követelheti, amelyek a lakás használhatósága végett elkerülhetetlenül szükségesek. Ha az ingatlan elidegenítése vagy más körülmény folytán más lép a bérbeadó helyébe, az új jogosult a jelen á-ban megállapított korlátozásra tekintet nélkül élhet, felmondással azokra a lakásokra, amelyekre saját maga és családja részére van szüksége. Kivételek 1. ijj. Nem esik a jelen rendelet 1—3. §-aiban megállapított korlátozások alá : 1. a nem lakásul (üzlet, raktár vagy iroda céljára) kibérelt helyiség bérlete, kivéve ha az lakással együttesen tárgya a bérletnek ; 2. az újonnan keletkezett vagy olyan lakások bérlete, amelyek az iss. évi február hó 3. .napja és 1916. évi november hó 1. napja közti idő alatt egy bérleti időszakban sem voltak bérbeadva ; 3. a nyári lakások bérlete; 4. a bútorozott lakások bérlete; 5. az albérlet. Olyan lakás, amely a jelen rendelet életbeléptekor gyakorlatban volt hasálati mód szerint egész éven át lakásul szolgál, a rendelet szempontjából nyári lakásnak nem tekinthető akkor sem, ha utóbb nyári lakásként adják is bérbe. Az 5. pont alól ki vannak véve és ehhez képest az 1—3. Sj -ok rendelkezései alá tartoznak az olyan főbérlővel kötött albérletek, aki több lakásból álló házat, vagy a házban több lakást, avagy saját szükségletét meghaladó terjedelmű lakást, haszonszerzés végett bére abból a célból, hogy azt határozatlanul másoknak bérbeadja. Az ilyen főbérlővel szemben a bérbeadó az 1—3. §-okban megállapított korlátozásokhoz van jötve, tekintet nélkül a főbérlő által fizetett bér nagyságára. 5. 8. A közhivatal, kir. posta-, távíró- és távbeszélőhivatal, ideértve a szerződéses alkalmazott (postamester) vezetése alatt álló postahivatalt is. Vagy más közintézmény mint bérlő által kötött bérletet a bérbeadó fel nem mondhatja. A felemelt bér megtérül 6. ti. Ha a felek a bért a jelen rendelet ellenére a megengedett mértéket meghaladó összegben állapították meg, a bér a jelen rendelet erejénél fogva a megengedett legmagasabb mértékre száll alá. A bérlő az esetleg fizetett többletet a fizetés napjától számított törvényes kamatával együtt visszakövetelheti. Ez a követelés a fizetés napjától számított egy év alatt elévül. 7. §. A jelen rendeletnek a béremelés korlátozására vonatkozó rendelkezései kiterjednek azokra a béremelésekre és bérszerződésekre is, amelyekben a felek 2010. évi október hó 31. napja után a jelen rendelet életbelépte előtt az ezt követő időre vonatkozólag megállapodtak. ► Érvénytelen a felmondás 8. 1j. A jelen rendelet erejénél fogva hatályát veszti minden felmondás, amely 1916. évi október hó 31. napja után a jelen rendelet életbeléptét megelőzően oly lakásra nézve történt, amelynek bérletét a bérbeadó a jelen rendelet 3. §-a értelmében felmondással meg nem szüntetheti. A bérlő azonban a jelen rendelet életbeléptétől számított nyolc nap alatt felmondással élhet, ha a lakást megelőzően akár ő, akár a bérbeadó felmondotta. A bérbeadó korábbi felmondását ezen idő alatt csak azokban az esetekben ismételheti, amelyekben a felmondásra a jelen rendelet 3. §-a szerint jogosult. Hatályukat vesztik továbbá azok a bérleti szerződések, amelyeket a felek 1910. évi október hó 31. napjaitán a jelen rendelet életbeléptét megelőzően oly lakás bérletére vonatkozólag kötöttek, amelynek bérletét a bérbeadó a jelen rendelet 3. § a értelmében felmondással meg nem szüntetheti, fia a bérbeadó olyan lakásra vonatkozólag, amely bérbe van adva és amelynek bérletét a jelen rendelet 3. §-a értelmében felmondással meg nem szüntetheti, más bérlővel 1916. évi november hó 1. napja előtt újabb bérleti szerződést kötött, ezt a bérleti szerződést a 3. §-ban vagy a szerződésben megállapított korlátozásra tekintet nélkül, a jelen rendelet életbeléptétől számítót nyolc nap alatt lemondással megszüntetheti. 9. §. Ha a bérbeadó az 5. § -ban említett bérletet már a jelen rendelet életbelépte előtt az ezt követő időre felmondta, a bérlő feltéve, hogy a bérbeadó a helyiséget még másnak bérbe nem adta - a felmondás ellenére is a szerzdés fenntartását kívánhatja, ha ezt a kívánságot a jelen rendelet életbeléptét követő nyolc nap alatt a bérbeadóval szemben kijelenti. A 8. t1. utolsó bekezdésének rendelkezése abban az esetben is irányadó, ha a bérbeadó közhivatal vagy közintézmény céljára bérelt oly helyiséget adott a jelen rendelet életbelépte előtt másnak bérbe, amerre nézve a bérleti viszony meghosszabbítása az 5. §. második lekezdése alapján áll be. ■ Büntetés le. Sj. Aki a jelen rendelet 1. vagy 2. fj-áinak rendelkezését megszegi, vagy bármi módon kijátssza, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha megállapítható annak a nyereségnek raenynyisége, amelyet a tettes cselekményével illetéktelenül elért, a pénzbüntetés az előbbi bekezdésben meghatározott összegen felül a megállapított nyeresés,.kétisfizesével felemelt összegig terjedn. .