Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)

1919-12-04 / 170. szám

2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1915) csütörtök, rlecerr,rév 4. ----------------------------­----------------------------------­ A gazdasági ügyek előadói a következők: Lecseh Vilmos báró államtitkár, aki a keres­kedelmi vonatkozású kérdések és megkötendő gazdasági szerződések referense, Valkó Lajos­­ államtitkár, aki a pénzügyi és főként valu­­­­táris kérdések referense, Raisz Andor mizsisz­­­­teri tanácsos, aki a földművelésügyi és agrár­­­szerződések előadója és végül Kállay Tibor­­ miniszteri tanácsos, aki a jóvátételi ügyek ■ előadója. Bart­ha Richárd államtitkár, mint jogi tanácsadó vesz részt s főként az ő feladata a szerződések fogalmazása. A hadsereg is kép­viselve lesz — igen természetesen, — egy ma­gasabb rangú tiszttel, hogy kivel, még nincs eldöntve és mellette fog működni Láng Boldi­zsár báró vezérkari alezredes, mint a fegyver­szüneti bizottság anyagának szakértője. A sze­mélyzeti ügyeket Praznovszky Iván követségi tanácsos intézi, aki tehát így a segédszemély­zet élén fog állani. A legérdekesebb és legfontosabb anyagot Te­­leki Pál gróf állította össze, aki szemléltető térképekkel, statisztikai kimutatásokkal és óriási anyaggyűjteménnyel fogja nemcsak bi­­zonyítani, de illusztrálni is a magyar nemzet igazát a nemzetiségekkel szemben és azt, hogy a kontemplált területi megcsonkítások sem a történelmi igazságnak, sem a nemzeti­ségi elvnek, sem a gazdasági fenmaradhatás lehetőségeinek nem felelnek meg. E munkánál Bátky és Kogutovitz voltak főként segítőtársai. A bizottság kiegészíti magát az összes gazdasági érdekkörök képviselőivel és így minden körülmények között részt vesz e bi­zottságban az OMGE, az­ OMKE, a Gazda­szövetség, a GyOSZ megbízottja, a kereske­delmi és iparkamarák, a létesítendő földmive­­lésü­gyi kamarák megbízottja és a munkásság képviselője is. A delegáció ünnepélyes jelentkezése után a formaságok vagy két hetet vesznek igénybe s ezalatt lesz alkalma tanulmányozni a bizott­ságnak az átnyújtott békefeltételek. A döntés idejére három-négy napra minden valószinüség szerint kiutazik Neufllybe Hu­szár Károly miniszterelnök is. Egyébként állandó távíró, telefon és szikratávíró összeköttetést létesítenek Neuilly és Budapest között, úgy hogy a bizottság ál­landó közvetlen érintkezésben állítat a kor­­mánynyal. A bizottság valószínűleg harminc nap fog Neuillyben időzni. Apponyi kemény ember Newyork, december 3. (A Magyar­ Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádio­állomás útján.) Az ötösta­­írtács azért határozta el magát, hogy azonnal meghívja a magyar békedelegációt, mert Sir George Clerknek jelentéséből kitűnik, hogy Magyarországon most szilárd korm­ány van. A legfőbb tanács valószínüleg elfogadja Apponyi Albert grófot a magyar békedelegáció elnökének, noha Apponyi kemény ember híré­ben áll még a magyarok között is. Ai pécsi szenet a jóvátételi bizotté­ság osztja el Párig, december 3. A legfelsőbb tanács tegnap délelőtt Gle­­rien Ceau elnöklésével újból tanácskozott a pécsi szénbányák odaítélése dolgában. A jugo­szláv kormány a maga számára kérte a bá­nyák kiaknázásának jogát, a legfelsőbb ta­nács azonban úgy határozott, hogy a bányák­ból nyert szenet a jóvátételi bizottság szer­vező albizottságának utalják át és ez döntsön — Jugoszlávia szükségletének figyelembe­vételével — a szén elosztásáról. (MTI.) Mikor írják alá a magyar békét Pária, december 3. Az Intrasigeant rámutat arra, hogy a bé­keértekezlet munkásságának nyolcadik hó­napjához érkezett el. Azt hiszik, hogy Magyar­­országgal nem kell sokáig tárgyalni. A ma­gyar ívókét talán már december 15-én alá­írhatják. (MTI.) A Munkapárt és a Nemzeti párt fúziójának feltételei­é­r­r­­ ’Az Országos Nemzeti Pártnak a Nemzeti Munkaspárttal való fúziója ma már befeje­zett dolognak látszik. Az Országos Nemzeti Párt választmánya ma esti ülésén valószínűleg ki fogja mondani a fúziót, annál is inkább­, mert tárgyi és személyi ellentétek a két párt között már nem forognak fenn. A Lovászy Mártonra vonatkozó személyi kérdés elinté­zést nyert Lovászy Mártonnak azzal a kije­lentésével, hogy ő mint a békedelegáció meg­hívott tagja ezidő szerint a pártokon kívül áll és így az új alakulásba a maga személye részéről nem vesz részt. .A Munkapárt elfogadta a Nemzeti Párt­nak azt a programját, amelynek alapján a fúziót főleg a függetlenségi csoport tagjai le­hetőnek tartották. A Munkap­árt ugyanis el­állt a legitimitás elvének hangoztatásától any­­nyiban, hogy elfogadta a Nemzeti Párt függet­lenségi csoportjának arra vonatkozó előter­jesztését, hogy népszavazás döntsön az állam­forma felett s a nemzetgyűlés fogja az új szabad királyválasztási jog alapján a király személyét megállapítani. Elfogadta azt a programpontot, hogy Magyarország függetlenségének kidomborítá­­sán és a demokratikus haladás fokozásán óhajtanak munkálkodni. Ugyancsak kötele­zően kimondották mindkét részről, hogy a volt függetlenségiek nem feszegetik a háború felelősségének kérdését, amivel szemben a forradalom kérdésében kapnak rekompenzá­­ciót, azzal a kikötéssel azonban, hogy mind­azok, akik a forradalomban a destrukciót szolgálták, felelősségre vonandók és az új pártba nem vehetők fel. Ezt a megjegyzést fogja igen valószínűen a ma esti pártválasztmány ratifikálni és ilyen­formán az új párt megalakulnak tekinthető. Még két középpárti mozgalomról beszél­nek politikai körökben, egyiknek élén Hadik János gróf áll, a másikat Andrássy Gyula gróf szorgalmazza. Ezek az alakulások még kezdetleges stádiumban vannak. Megbízható helyről arról értesülünk, hogy az új Nemzeti Párt és­ a Munkapárt egyesüléséből alakult új középpárt közele­dést talál a keresztény blokknál is. Mindkét részről felvetődött ugyanis az a gondolat, hogy a két nagy országos polgári demokrata párt ne álljon erős harcban egymással. A liberális polgári középpárt halandó lesz a felfogások tisztázása érdekében a Keresztény Párttal tárgyalásokat folytatni arra vonatkozólag, hogy szögezzék le: mindkét párt a keresztény Magyarországot akarja és a keresztény etika alapján áll, amelynek lényege azonban nem jelent felekezeti türelmetlenséget. Ez a momentum nagyon sokat jelent a legközelebbi jövő pártalakulásai és a politikai pártok végleges konszolidációja tekintetében. A felvetett eszmét mindkét oldalon melegen és szívesen karolják fel. A legközelebbi napok­ban e tekintetben fontos tárgyalások várhatók. A magyar képviselőháznak most csak 163 tagja lesz A kormány valószínűleg ma teszi közzé a választásokra vonatkozó rendeletet. „Az Est“ munkatársa Mihályffy Vilmos­­belügyminisz­teri államtitkártól, aki a választások ügyét intézi, a választásra vonatkozólag a következő információt kapta.­­ Egyelőre csak a Tiszáig terjedő terüle­teken lesz választás. Ha azután felszabadul­nak ezek a területek, folytatják a választást. Északon és délen is csak a meg nem szállott területek végső határáig választanak és esze­rint öszesen 163 kerület lesz és egyelőre­­csak 163 tagja lesz a magyar képviselőháznak.­ ­■ Ugrón Gábor a területi integritás mellett és a felekezeti gyűlölség ellen Az Erzsébetvárosi Demokrata Kör helyiségé­ben tegnap este a XIV. választókerület társasva­csorát rendezett Ugrón Gábor képviselőjelöltje tiszteletére. A vacsorán Ugrón Gábor hosszabb be­szédet tartott, amelyben többek közt a követke­zőket mondotta:­­— A Nemzeti Demokrata párt programanyai folytonosan félremagyarázzák. E rosszindulatos be­állításokkal szemben kötelességem a következőket kijelenteni: A mi politikánk nemzeti politika. Semmi más nem vezet minket, mint a nemzet kar­dinális érdekeinek szolgálata. Sőt tovább megyek, soviniszták vagyunk és én a magam személyére ■nézve mindig azt a politikát fogom szolgálni, amely Magyarország egyetlen talpalatnyi földjéről sem mond le. Nem igaz az sem, hogy a Nemzeti De­mokratapárt destruktív politikának szolgálatában állana. Destruktív az, aki osztályharcot hirdet, destruktív az is, aki felekezeti harcot hirdet, de­ nem vagyunk destruktívek mi, akik minden har­cot, minden gyötörséget elítélünk, akik szeretőid, egy m­ágas összefogást és munkát hirdettünk. Senki sincs köztünk, aki mást akarna, mint keresztény morál alapján álló Magyarországot, ragyogva Szent István koronája fényében valamennyi polgár egyenlő jogával és egyenlő kötelességteljesítése mellett. " ­ Fiumét egyik államhoz sem­­ csatolják A magyar békeszerződésben intézkednek róla Az amerikai békedelegáció nem utazik el Newyork, december 2. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádió­állomás útján.) Párisból je­lentik: A fiumei kérdést ma megoldották oly módon, hogy senkinek érzelmeit nem sérti és mindegyik érdekelt félnek módot ad arra, hogy kivezető utat találjon ebből a bonyoda­lomból. A megoldás a magyar békeszerződésbe fog belekerülni és lényegében a következő lesz: ,,Magyarország a főbb szövetséges és társult hatalmak javára lemond a Fiume városára vonatkozó minden olyan jogáról és igényéről, amely mint az osztrák-magyar monarchia egyik államát megillette. Fiumét, amely Magyarország új határaiból kiesik, jelenleg egyik államhoz sem csatolják. A szövetséges és társult hatalmak Fiume hova­tartozását később fogják meghatározni“. Ennek a döntésnek egyik nagy érdeme az, hogy nem kelti azt a látszatot, mintha a békeértekezletet az egy személyben költő, po­litikus és katona D‘Annunzio ijesztette volna meg. Másrészt nem adja a várost a jugo­­szlávoknak s ennélfogva nem sérti meg D'Annunziót. Viszont az olaszoknak sem adja Fiumét s ennélfogva a jugoszlávok sem sér­tődhetnek meg. A döntés ezenkívül időt enged IT Annunzio híveinek arra, hogy lecsillapod­janak és kivonuljanak Fiuméból kudarcuk bevallása nélkül. De jó a döntés azért is, mert a város sorsa felől véglegesen nem határoz, hanem valóságos diplomáciai inspi­ráció, amely módot ad a békés megoldásra. A fiumei döntésnek fontosságát némileg háttérbe szorítja az a hír, hogy az amerikai békedelegáció megváltoztatta tervét és nem utazik el pénteken Franciaországból. Az ötös­­tanács ennek következtében nem oszlik fel egy időre, hanem határozatlan ideig folytatja mű­ködését, noha esetleg az amerikai megbízotta­kat kicserélik. .Az amerikai békedelegáció hazautazásának elmaradása annak következ­ménye, hogy a németek a legutóbbi időben igen különös magatartást tanúsítanak. Polk kijelentette, hogy egy ideig az egész amerikai misszió Párisban marad. Az bizonyos, hogy az amerikai békedelegációnak addig Paris­ban kell maradnia, amíg vagy az amerikai ratifikálás mutatkozik kétségtelennek, vagy­ Németország változtatja meg magatartását. A békemegbízottaknak ugyan kevés dolguk van, tevékenységük abban merül ki, hogy Amerika érdeklődését mutassák az európai ügyek iránt

Next