Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-04 / 170. szám
2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1915) csütörtök, rlecerr,rév 4. -------------------------------------------------------------- A gazdasági ügyek előadói a következők: Lecseh Vilmos báró államtitkár, aki a kereskedelmi vonatkozású kérdések és megkötendő gazdasági szerződések referense, Valkó Lajos államtitkár, aki a pénzügyi és főként valutáris kérdések referense, Raisz Andor mizsiszteri tanácsos, aki a földművelésügyi és agrárszerződések előadója és végül Kállay Tibor miniszteri tanácsos, aki a jóvátételi ügyek ■ előadója. Bartha Richárd államtitkár, mint jogi tanácsadó vesz részt s főként az ő feladata a szerződések fogalmazása. A hadsereg is képviselve lesz — igen természetesen, — egy magasabb rangú tiszttel, hogy kivel, még nincs eldöntve és mellette fog működni Láng Boldizsár báró vezérkari alezredes, mint a fegyverszüneti bizottság anyagának szakértője. A személyzeti ügyeket Praznovszky Iván követségi tanácsos intézi, aki tehát így a segédszemélyzet élén fog állani. A legérdekesebb és legfontosabb anyagot Teleki Pál gróf állította össze, aki szemléltető térképekkel, statisztikai kimutatásokkal és óriási anyaggyűjteménnyel fogja nemcsak bizonyítani, de illusztrálni is a magyar nemzet igazát a nemzetiségekkel szemben és azt, hogy a kontemplált területi megcsonkítások sem a történelmi igazságnak, sem a nemzetiségi elvnek, sem a gazdasági fenmaradhatás lehetőségeinek nem felelnek meg. E munkánál Bátky és Kogutovitz voltak főként segítőtársai. A bizottság kiegészíti magát az összes gazdasági érdekkörök képviselőivel és így minden körülmények között részt vesz e bizottságban az OMGE, az OMKE, a Gazdaszövetség, a GyOSZ megbízottja, a kereskedelmi és iparkamarák, a létesítendő földmivelésügyi kamarák megbízottja és a munkásság képviselője is. A delegáció ünnepélyes jelentkezése után a formaságok vagy két hetet vesznek igénybe s ezalatt lesz alkalma tanulmányozni a bizottságnak az átnyújtott békefeltételek. A döntés idejére három-négy napra minden valószinüség szerint kiutazik Neufllybe Huszár Károly miniszterelnök is. Egyébként állandó távíró, telefon és szikratávíró összeköttetést létesítenek Neuilly és Budapest között, úgy hogy a bizottság állandó közvetlen érintkezésben állítat a kormánynyal. A bizottság valószínűleg harminc nap fog Neuillyben időzni. Apponyi kemény ember Newyork, december 3. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádioállomás útján.) Az ötöstaírtács azért határozta el magát, hogy azonnal meghívja a magyar békedelegációt, mert Sir George Clerknek jelentéséből kitűnik, hogy Magyarországon most szilárd kormány van. A legfőbb tanács valószínüleg elfogadja Apponyi Albert grófot a magyar békedelegáció elnökének, noha Apponyi kemény ember hírében áll még a magyarok között is. Ai pécsi szenet a jóvátételi bizottéság osztja el Párig, december 3. A legfelsőbb tanács tegnap délelőtt Glerien Ceau elnöklésével újból tanácskozott a pécsi szénbányák odaítélése dolgában. A jugoszláv kormány a maga számára kérte a bányák kiaknázásának jogát, a legfelsőbb tanács azonban úgy határozott, hogy a bányákból nyert szenet a jóvátételi bizottság szervező albizottságának utalják át és ez döntsön — Jugoszlávia szükségletének figyelembevételével — a szén elosztásáról. (MTI.) Mikor írják alá a magyar békét Pária, december 3. Az Intrasigeant rámutat arra, hogy a békeértekezlet munkásságának nyolcadik hónapjához érkezett el. Azt hiszik, hogy Magyarországgal nem kell sokáig tárgyalni. A magyar ívókét talán már december 15-én aláírhatják. (MTI.) A Munkapárt és a Nemzeti párt fúziójának feltételeiérr ’Az Országos Nemzeti Pártnak a Nemzeti Munkaspárttal való fúziója ma már befejezett dolognak látszik. Az Országos Nemzeti Párt választmánya ma esti ülésén valószínűleg ki fogja mondani a fúziót, annál is inkább, mert tárgyi és személyi ellentétek a két párt között már nem forognak fenn. A Lovászy Mártonra vonatkozó személyi kérdés elintézést nyert Lovászy Mártonnak azzal a kijelentésével, hogy ő mint a békedelegáció meghívott tagja ezidő szerint a pártokon kívül áll és így az új alakulásba a maga személye részéről nem vesz részt. .A Munkapárt elfogadta a Nemzeti Pártnak azt a programját, amelynek alapján a fúziót főleg a függetlenségi csoport tagjai lehetőnek tartották. A Munkapárt ugyanis elállt a legitimitás elvének hangoztatásától anynyiban, hogy elfogadta a Nemzeti Párt függetlenségi csoportjának arra vonatkozó előterjesztését, hogy népszavazás döntsön az államforma felett s a nemzetgyűlés fogja az új szabad királyválasztási jog alapján a király személyét megállapítani. Elfogadta azt a programpontot, hogy Magyarország függetlenségének kidomborításán és a demokratikus haladás fokozásán óhajtanak munkálkodni. Ugyancsak kötelezően kimondották mindkét részről, hogy a volt függetlenségiek nem feszegetik a háború felelősségének kérdését, amivel szemben a forradalom kérdésében kapnak rekompenzációt, azzal a kikötéssel azonban, hogy mindazok, akik a forradalomban a destrukciót szolgálták, felelősségre vonandók és az új pártba nem vehetők fel. Ezt a megjegyzést fogja igen valószínűen a ma esti pártválasztmány ratifikálni és ilyenformán az új párt megalakulnak tekinthető. Még két középpárti mozgalomról beszélnek politikai körökben, egyiknek élén Hadik János gróf áll, a másikat Andrássy Gyula gróf szorgalmazza. Ezek az alakulások még kezdetleges stádiumban vannak. Megbízható helyről arról értesülünk, hogy az új Nemzeti Párt és a Munkapárt egyesüléséből alakult új középpárt közeledést talál a keresztény blokknál is. Mindkét részről felvetődött ugyanis az a gondolat, hogy a két nagy országos polgári demokrata párt ne álljon erős harcban egymással. A liberális polgári középpárt halandó lesz a felfogások tisztázása érdekében a Keresztény Párttal tárgyalásokat folytatni arra vonatkozólag, hogy szögezzék le: mindkét párt a keresztény Magyarországot akarja és a keresztény etika alapján áll, amelynek lényege azonban nem jelent felekezeti türelmetlenséget. Ez a momentum nagyon sokat jelent a legközelebbi jövő pártalakulásai és a politikai pártok végleges konszolidációja tekintetében. A felvetett eszmét mindkét oldalon melegen és szívesen karolják fel. A legközelebbi napokban e tekintetben fontos tárgyalások várhatók. A magyar képviselőháznak most csak 163 tagja lesz A kormány valószínűleg ma teszi közzé a választásokra vonatkozó rendeletet. „Az Est“ munkatársa Mihályffy Vilmosbelügyminiszteri államtitkártól, aki a választások ügyét intézi, a választásra vonatkozólag a következő információt kapta. Egyelőre csak a Tiszáig terjedő területeken lesz választás. Ha azután felszabadulnak ezek a területek, folytatják a választást. Északon és délen is csak a meg nem szállott területek végső határáig választanak és eszerint öszesen 163 kerület lesz és egyelőrecsak 163 tagja lesz a magyar képviselőháznak. ■ Ugrón Gábor a területi integritás mellett és a felekezeti gyűlölség ellen Az Erzsébetvárosi Demokrata Kör helyiségében tegnap este a XIV. választókerület társasvacsorát rendezett Ugrón Gábor képviselőjelöltje tiszteletére. A vacsorán Ugrón Gábor hosszabb beszédet tartott, amelyben többek közt a következőket mondotta:— A Nemzeti Demokrata párt programanyai folytonosan félremagyarázzák. E rosszindulatos beállításokkal szemben kötelességem a következőket kijelenteni: A mi politikánk nemzeti politika. Semmi más nem vezet minket, mint a nemzet kardinális érdekeinek szolgálata. Sőt tovább megyek, soviniszták vagyunk és én a magam személyére ■nézve mindig azt a politikát fogom szolgálni, amely Magyarország egyetlen talpalatnyi földjéről sem mond le. Nem igaz az sem, hogy a Nemzeti Demokratapárt destruktív politikának szolgálatában állana. Destruktív az, aki osztályharcot hirdet, destruktív az is, aki felekezeti harcot hirdet, de nem vagyunk destruktívek mi, akik minden harcot, minden gyötörséget elítélünk, akik szeretőid, egy mágas összefogást és munkát hirdettünk. Senki sincs köztünk, aki mást akarna, mint keresztény morál alapján álló Magyarországot, ragyogva Szent István koronája fényében valamennyi polgár egyenlő jogával és egyenlő kötelességteljesítése mellett. " Fiumét egyik államhoz sem csatolják A magyar békeszerződésben intézkednek róla Az amerikai békedelegáció nem utazik el Newyork, december 2. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Párisból jelentik: A fiumei kérdést ma megoldották oly módon, hogy senkinek érzelmeit nem sérti és mindegyik érdekelt félnek módot ad arra, hogy kivezető utat találjon ebből a bonyodalomból. A megoldás a magyar békeszerződésbe fog belekerülni és lényegében a következő lesz: ,,Magyarország a főbb szövetséges és társult hatalmak javára lemond a Fiume városára vonatkozó minden olyan jogáról és igényéről, amely mint az osztrák-magyar monarchia egyik államát megillette. Fiumét, amely Magyarország új határaiból kiesik, jelenleg egyik államhoz sem csatolják. A szövetséges és társult hatalmak Fiume hovatartozását később fogják meghatározni“. Ennek a döntésnek egyik nagy érdeme az, hogy nem kelti azt a látszatot, mintha a békeértekezletet az egy személyben költő, politikus és katona D‘Annunzio ijesztette volna meg. Másrészt nem adja a várost a jugoszlávoknak s ennélfogva nem sérti meg D'Annunziót. Viszont az olaszoknak sem adja Fiumét s ennélfogva a jugoszlávok sem sértődhetnek meg. A döntés ezenkívül időt enged IT Annunzio híveinek arra, hogy lecsillapodjanak és kivonuljanak Fiuméból kudarcuk bevallása nélkül. De jó a döntés azért is, mert a város sorsa felől véglegesen nem határoz, hanem valóságos diplomáciai inspiráció, amely módot ad a békés megoldásra. A fiumei döntésnek fontosságát némileg háttérbe szorítja az a hír, hogy az amerikai békedelegáció megváltoztatta tervét és nem utazik el pénteken Franciaországból. Az ötöstanács ennek következtében nem oszlik fel egy időre, hanem határozatlan ideig folytatja működését, noha esetleg az amerikai megbízottakat kicserélik. .Az amerikai békedelegáció hazautazásának elmaradása annak következménye, hogy a németek a legutóbbi időben igen különös magatartást tanúsítanak. Polk kijelentette, hogy egy ideig az egész amerikai misszió Párisban marad. Az bizonyos, hogy az amerikai békedelegációnak addig Parisban kell maradnia, amíg vagy az amerikai ratifikálás mutatkozik kétségtelennek, vagy Németország változtatja meg magatartását. A békemegbízottaknak ugyan kevés dolguk van, tevékenységük abban merül ki, hogy Amerika érdeklődését mutassák az európai ügyek iránt