Magyarország, 1920. szeptember (27. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-21 / 223. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 SZEPTEMBER 21. KEDD XXVII. ÉVFOLYAM 223. SZÁM i-r~,t------------H Egészséges közssellem / Bethlen István gájor, a hódmezővásárhelyiek képviselőjelöltje, programot adott vasárnap Hódmezősívásárhelyett. Ez a program nemcsak Hódmezővásárhelynek szólt. Mint ahogy a Inváltságosabb, többre pre# desztillált politikusok programbeszéde és beszámolói beszéde sohasem annak a pár ezer embernek szól, aki hallgatja, hanem szól az egész országnak. Tribün ez, amelyről messze hallatszik a szó. Antalom olyan kinyilatkoztatásra, amelynek visszhangja élesebb és erősebb a programbeszédek szokványos hatásánál. Egészséges közszellemre van szükség, és ebben jelölte meg Bethlen Istvá az ő politikai programját. Egészséges közszellemre van szükség, ani azt jelent, hogy nincs egészséges közszellem, teljtát meg kell azt teremteni. Ahelyett, hogy a magyar a magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, irigységgel és gyűlöltséggel tekint az egyik magyar a másik magyarra. Ez a megállapítás a Bethlen Istváné. De ez a megállapítás minden jólzan és jóllátó politikusé is. Mi régen tudjuk, valljuk és hirdetjük azt, amit Bethlen István oly plasztikus erővel fejezett ki abban, hogy egészséges magyar közszellemre van szükség, amely minden magyar megértésén és együttműködésén alapul, amely kiküszöböl minden ellentétet, kiabárja még a kritikát is és egy hatalmas, nemzeti érzéstől lendületes egységben olvad össze, hogy megszüntesse a mi szerencsétlen vegetatív életünket, talpraállítsa lanyhuló és roskadozó erőink teljességét és egy olyan harmóniát teremtsen, amely egyedül alkalmas arra, hogy visszaállítsa a régi nagy és erős Magyarországot. A megértést hirdeti Bethlen István, minden osztálynak megbékélését, a megbocsátás és kiegyenlítés politikáját, amelynek egyik eredménye, hogy nem a polgár sülyed proletári sorba, hanem a proletár emelkedik a polgári öntudat nívójára. Ezt a szokatlanul konciliáns, megegyezéses, — nem akarjuk e kifejezést haszálni, mert félreértésre adhatna okot. — liberális politikát hirdeti az a Bethlen István, aki még nemrégiben típusa volt a hajlíthatatlan intranzigens, konzervatív magyarnak és akit éppen ezért a legszélsősségesebb reakciósnak hitt a túltengő liberalizmus letűnt korszaka. Ezt a nálunk szokatlan, meglepően egyenespolitikát hirdeti Bethlen, aki abból az Erdélyből származott, ahol a meg nem alkuvás mesrevsége konzervált magyar erőket, de abból az Erdélyből, amely a maihoz hasonlatos nehéz időkben, — a mohácsi vész után, a leghajlékonyabb, legrugalnasabb, minden kis fuvalatot leghamarább megérző konjunkturális diplomaták klaszszikus hazája volt. Valahogy talán átidegeződött erdélyi ősei nagyszerű megérzése a Bethlenek e kései unokájában is, aki tudott makacsul maradt lenni, amikor az fajának védelmi ösztöneit szolgálta, de tud a helyzetekbe beilleszkedő és éppen ezért azokat kihasználni tudó s nemzete sorsát legalkalmazkodóbban előrevinni képes politikus, — sőt annál több: diplomata, — lenni, amikor arra van szükség. Figyeljünk erre a szózatra, amely az Alföld kellős közepén, igénytelen programbeszéd keretében hangzott tegnap el, de figyeljünk, mert ez a szó a Bethlenek, Bocskaiak, Teleki Mihályok, — az időt oly pompásan megérző, a körülményeket, oly nagyszerűen értékelni tudó erdélyi diplomaták, — szava. (A Magiyarország tudósítójáról.) A nemzetgyűlés mai ülését tv tíz óra után nyitottameg Rukotzky István elnök. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelestése és az elnöki előterjesztések után folytatták az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatását. Ruppert Rezső: A néplélek lehet, úgymond, beteg is és ilyenkor a néplelket törvényhozónak elfogadni nem lehet. Ha a nép szenvedett, akkor bosszú, vágy fogja el és bűnbakot keres. Akik a magyar nép szenvedéseit okozták, azokkal mi szembe nem szállhatunk, mert erősebbek, hatalmasabbak, mint mi, keresünk tehát bűnbakot. Két ilyen bűnbakot találnak: az egyik a liberalizmus, a másik a zsidóság. Prohászka is, Milotav is abban tévednek, hogy a liberalizmust összetévesztik a kapitalizmussal. A liberalizmus nem egyéb, mint a szabadság, egyenlőség, testvériség elvének megvalósítása a politikában. Mi nem vagyunk kevésbé intelligensek, mint a zsidóság, ezenfelül az ország 15 százalékát tesszük, tehát semmiféle erőszakos eszközökre a zsidóság ellen nincs szükség. Csak dolgoznunk kell és játszva bírjuk le a zsidóság konkurrenciáját. Elvesztettük a háborút azért, mert olyan nagy emberek, mint Gömbös vezérkari százados úr, itthon maradtak, ellenben elmentünk mi, a kisemberek fiai, a nép fiai, akik nem értettünk a háborúhoz. A történelmi osztály nem nagyon törekedett a frontra. Bettuk József: Ez té,védés, mert Gömbös végig, harcolta a háborút. Ruppert Rezső: Igen, az Ersaizmcsenne, Házéi mellett, hol sok zsidó is volt. A hadsereget nem kellett demoralizálni. Maga Károly király hirdette, hogy békét akar. A front, keresztények és zsidók egyaránt, békét akartak. Emellett a front éhezett. Ez demoralizált. Ebből következett, hogy kalandorok kezébe került a hatalom, még pedig keresztény és zsidó kalandorokéba egyaránt és ez tette tönkre az országot. Tönkretette a vezető egyéniségek rövidlátása, amely az utolsó pillanat és nem akarta a népet jogokhoz juttatni. Amikor az a szükség áll fenn, hogy nemzetünket megmentsük, akkor nem lehet azt a zsidóságot elnyomni, amely a hazának hű fia. Különösen nem akkor, amikor szükségünk van a zsidók termelő munkájára. Sorvadás vesz erőt ezen a nemzeten és ahelyett, hogy a gazdasági regenerálódás útjára lépnénk, heccpolitikával fellázítjuk a világot. A liberális politikát tovább kell folytatni, de helyes irányban, hogy mielőbb bekövetkezzék az általános jólét és kezdetét vehesse az ország újjáépítése. Ne hagyjuk magunkat beteges tömeghangulatoktól vezettetni. (Zaj.) A túlzásokat értem, a külön parlamentesdit jászó csoportokat. Elnök figyelmezteti, hogy maradjon a tárgynál. Ruppert Rezső: Az ország megmentője csakis a kultúra lehet. A javaslatot nem fogadja el. (Taps a baloldalon.) Gömbös Gyula: Személyes kérdésben szólal fel A zsidóság nagy része a háború idején a mögötte országrészben volt. Az akkori viszonyok között csak egy diktatúra vezethetett volna a magyar faj véráldozatának csökkentésére. A liberálisok és szabadkőművesek diktáltak. Még zsidó miniszter is volt Sándor Pál: Ne hamisítsák meg a tényeket! Vázsonyi harcolt egyedül komolyan a bolsevizmus elleni Gömbös Gyula: Ami Ruppert képviselő többi célzásait illeti, huszonhárom hónapig voltam a fronton, mint vezérkari tiszt. Nem az volt a feladatom, hogy kézigránátokat dobáltak. Bánár Béla: A numerus clausus siettetni fogja a zsidók kivándorlását. Franciaországban 50 millió francia él 95 ezer zsidóval szemben. Magyarországon az volna az ideális, ha nyolcmillió magyarral szemben csak tizenötezer zsidó élne közöttünk. A javaslatot elfogadja. Elnök öt percre felfüggeszti az ülést .Szünet után Sándor Pál szólalt fel. Ez az ország nem tud magához térni és talpra állni másként, mintha az egész lakosság minden erejével összefog. Tassler Béla: De zsidók nélkül. Sándor Pál: Nem mondom, hogy a zsidók nélkül nem lehet esetleg a gazdasági válságot megoldani, de a mai helyzet azt kívánja, hogy az egész magyar társadalom fogjon össze. A numerus clausust és a bolbüntetést az idézte elő, hogy a zsidóknak, olyan bűnöket tulajdonítanak, amelyeket csak hangoztatnak, de bizonyítani nem tudnak. A magyar zsidóságnak kétségtelenül sokat ártottak a galíciai bevándorolt zsidók. Mi zsidó vallású magyarok sohasem ismerjük el, hogy nemzetiségek vagyunk. Törvényes jogunk van ahhoz, hogy minden tekintetben magyar polgároknak tekintsük magunkat. Lehet pár száz, vagy pár ezer cionista Magyarországon, azt azonban tagadom, hogy mi, akik itt élünk ,s akiknek ősei is itt élek évszázadok óta, nem volnánk magyarok és hogy tőlünk a honpolgárságot el lehetne venni és bennünket egyszerűen nemzetiséggé degradálni. Ez ellen én a legesélyesebben óvást emelek. Önök mindig csak vádolnak, de bizonyítani nem tudnak. A numerus c.lausust elsősorban a zsidók ellen akarják alkalmazni. Hát kérem erre vonatkozólag az október 31-iki eseményekről a következőket fogom elmondani. Mindjárt kijelentem, hogy neveket nem akarok említeni, de ha arra kerül a sor, bármilyen bizottság vagy bíróság előtt felajánlom a teljes bizonyítást. A honvédelmi miniszter úr az októberi forradalmat foghagymaizű forradalomnak nevezte, Gömbös Gyula képviselő úr pedig trikolorba burkolt kommunizmusnak. Nos, október 31-én az itt Ruppert Rezső és Sándor Pál a numerus clausus ellen-------- Csak a kultúra mentheti meg az országot — mondja Ruppert — A zsidó nem nemzetiség — mondja Sándor Pál — Ír nemzetgyűlés mai ülése Háronhavi indemnitást kér a kormány Holnap terjeszti be a javaslatot — X X X X X X | Budapest, szeptember 20. (A Maláj Írország tudósítójától.) Értesülésünk szerint Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter holnapi hjjjfim havi indemnitásról szóló törvényjavaslatot nyújt be és javasolni fogja, hogy a nemzetgyűlés soronkívül elintézésre utalja az érdekelt bizottságokhoz. Úgy tervezik, hogy a javaslatot e hét végén, vagy legkésőbb a jövő hét elején tárgyalja a Ház. * x xxxxxxxxxx xxxxx xxxxx x xxxx xxxxxx x xxxxx xxxxx Ji Presse újra ír a belgrádi látogatásról Bécs, szeptember 19. (71 MTI, magánjelentése.) A Neue Freie Prasse „Magyar politikusok látogatást terveznek Belgrádban" címmel így ír: Belgrádi föltétlenül ni^bimate forrásból jelentettük, hogy a szerb szkap^blához kérdést intéztek tizennégy magyar képviselő látogatása tárgyában. A magyar nemzetgyűlés ülésén Irakovszky elnök valótlannak nyilvánította ezt a jelentést és arra az álláspontra helyezkedett, hogy megalázást jelentett volna, ha ily kérés történt volna. Semmiesetre sem lehet azonban megérteni, hogy miért jelentsen megalázást, ha látogatás ügyében kérdezősködnek? Ami belgrádi tudósítónk jelentését illeti, ő az összes lényeges pontokat a legnagyobb határozottsággal fentartja és utal arra, hogy a hírt a legilletékesebb helyről kapta. Lehetséges, hogy a kérdést nem Stakovszky elnök maga intézte. Budapesten azt hiszik, hogy nem az elnök, hanem a nemzetgyűlés alelnöke, Bottlik József a kezdeményezője a kérdezősködésnek. A szkupslina előbt igenlő választ adott, később azonban úgy vélte, hogy a látogatást későbbre halasszák. AS külügyi bizottság csütörtöki ülése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés külügyibizottsága csütörtökön, szeptember 23-án, délutáninégy órakor a nemzetgyűlés olvasótermében lipist tart. Egyes számára 2 korona