Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-24 / 44. szám

2 ■á&TAROBSLAB Budapest, 1921. csütörtök, február 21. nak dönteni. Én azonban nem engedhetem meg magamnak eúl a luxust hogy ezt a válását tudomá­sul vegyem. Kopányi Frigyes túl­ személyes kérdésben kér szót. Sándor Pál föl­­es­dítette beszéde során egy átiratát, amelyet pénzügyminiszter korában ő küldött a kereske­delemügyi minisztériumnak. Én — mondja Korányi — mint pénzügy­miniszter elleneztem a külföldi vok­it és rossz valutám­ kölcsön felvételét nem tar­tottam jó üzletnek. De hogy a Máv.-nak kel­­lett-e az anyai, és itthon be lehetett-e sze­rezni, annak megállapítása nem tartozott az én hatáskörömbe. Egyébként az átirat az anyagbeszerzés jóságáról vagy rosszaságairól nem szól. Homonnay Tivadar szintén személyes kér­désben szólal fel. Tény az, hogy november férike után a kerületében levő gyárak egyik képviselője jött hozzá és arra kérte, hogy a Magyar Belga ér­dekében illetékes helyen járjon el, ő ennek eleget is tett. Előzően azonban érdeklődött egyes gyárak­ban és itt ugyanazokat az adatokat kapta, mint Sándor Pál. De megállapítja azt is, hogy a Máv­­­nál szintén érdeklődött és ott ugyanazokat az ada­tokat kapta, mint amelyeket a kereskedelemügyi miniszter most bemutat. Kötelességének tartotta, hogy a magyar ipari és a magyar munkásság érdekében illetékes helyen­­ eljárjon. Azt a megnyugtató kijelentést kapta, hogy' ’tt gyárakon nem esik sérelem. Ssegyeshalm­y East&s' Reine$scedie remügyi miniszter Sándor Pál képviselő úr zokon vette tőlem, hogy valótlanságnak bélyegeztem azt, mintha a vasútépítési osztály tiltakozott volna a szerződés ellen. Én erre azt felelem, hogy újból fentetrtem, amit mondottam. Ez az osztály egy szóval sem til­takozott a szerződés megkötése ellen. Torry Jané-­­­esős nincs is a vasúti osztályban. Ő az ipari osz­­­­tály vezetője és mint ilyen írásban adott vé­re­­lményt, amelynek lényege az, hogy „a tervezett in­tézkedésekhez hozzá kellett járulno­m“. Ami a Magyar Vasművek és Gépgyárak Orszá­gos Egyesületét illeti, ennek részejáről sincs egészen , helyesen informálva Sándor Pál. Ennek az egye-­­­sületnek van egy bizottsága, amelyet a kereskedő-­­ tanügyi, miniszter és az államvasutak mint véle-,­­­ményfező testületet hallgatnak meg bizonyos Jel- j­­­gokban. Ez azt írta beadványának, h­ogy gépgyárak nem tudnak szállítani tizenhárom millió értékű vás­­z­szükségletet. Egyébként a pénzügyi bizottsá­g leg­utóbbi ülésén Simonyi-Semadam Sándor kijelen­tette, h­ogy nem a gépgyárak egyesülete csinálja ezt az akciót. A múltkor azt mondtam, hogy a kormány szabad folyást engedett a Biedermann-féle szállítás tárgyalásának addig, míg a tisztviselők becsületét nem bántották. Folki­'it'sok a Ház baloldalán. Elég volt, ne foglalkozzék ilyen részletesen! Elnök: Kérem a vita nagyon széles meder­­ben folyik, igy mi nem tudunk végezni. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter pár percig gondolkozik és a következőket mondja: A képviselő úr nagyokat szokott mondani, de bizonyítani nem tud semmit. Ezzel hirtelen leül. Elnök nyomban feltette a kérdést, tudomá­sul veszi-e a Ház a miniszter válaszát. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette, mire az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. A képviselők a­ szünet alatt teljesen Sándor Pál beszédének hatása al­att­ állottak és a folyosón i­­s, a büffében is ezt a kérdést tárgyalták. . . Szünet után Kenéz Bog vette át az elnöklést s­ áttértek ess intervallációkra. Sekanda Károly: A falusi lakások ügyében interpellált az igazságügyminiszterhez, aki nyom­ban válaszolt is. Kijelentette, hogy­­ a legközelebb kiadandó rendeletben gondos­kodnak a falusi lakásokról és­ arról­ is ,hogy a­ háztulajdonos nemcsak a maga, hanem leszár­mazottja részére is igényelhet saját házában lakást és e célból meg­­lesz a felmondási jog. A választ az interpelláló is, a Ház is tudomásul vette. ■ Somogyi István a Hatvan melletti sashalmi birtok parcellázása ügyében interpellál. A par­cellázás nem felel meg a földbirtokreform inten­cióinak, mert csupa gazdag ember kapott birtokot , mindössze egy hadirokkant. Mayer János államtitkár személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy az ő tudomása sze­rint azok a tisztviselők, akik birtokot kaptak, már régebben jelentkeztek erre és szerzett joguktól nem lehetett őket megfosztani. Somogyi István félreértett szavait igazítja ,­ó helyre és azután az interpellációt kiadják a föld- s tarvetésügyi miniszternek. 71 külügyminiszter, fon ál­­foglyaink fazaszállitásával Széchenyi Viktor gróf, Brandström Olgának Huszár Andorine­hoz intézett s a Magyarországban megjelent­­kérését olvassa fel és ennek kapcsán a magyar hadifoglyok sanyarú helyzetéről interpel­lálja ,a külügyminisztert. Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter nyomban válaszol az interpellációra. Kijelenti, hogy nagy té­­­vedés az a híresztelés, mintha hadifoglyainkat szán­dékosan hagynák Oroszországban azért, mert bi­zalmatlanok vagyunk és félünk a bolsevizmustól. Éppen ellenkezően honfitársainkat nagy szeretettel várjuk , és türelmetlenül várjuk azt az időt, amikor ha­ • ... zaszállít­hatjuk őket. A haza hálája és szeretete köszönti őket és , . minden áldozatot, m­eg fogunk hozni, hogy mennél előbb visszatérhessenek otthonukba. • A hazaszállítás érdekében tárgyalások folynak , hosszabb idő óta a szovj­etkormánnyal. Legújabban is Réváb­an tárgyaltunk. Megjegyzi itt, hogy nem igaz a külföldi lapoknak az a híre, hogy erre a tárgyalásra a szovjet kormány Kun Bélát küldte ki. Kun Béla nincs Révaiban. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be és remélhető, hogy rövide­sen megegyezés jön létre. A második akadálya a ■hazaszállifósriák a pénzkérdés. A magyar valuta leromlása azt hozza magával, hogy tízezer fogoly hozaszállítása hatszázmillió koronába kerülne. Ezt a horribilis összeget a magyar társadalom és a ma­gyar állam csak nehezen tudja előteremteni. A har­madik nehézség a technikai akadályok. Ez időszerint mintegy hatvan-nyolcvanezer ma­gyar hadifogoly van még Oroszországban, akiket haza kell szállítani, leszámítva azokat, akik nem szándékoznak visszatérni hazájukba. Széchenyi Viktor gróf viszonválasza után a nemzetgyűlés a külügyminiszter válaszát tudomá­sul vette. Ezután Sándor Pál interpellál a sziléziai szénbeho-­­­zatal körül támadt­­"3kiadá®okról és az élelme­zési­, monopóliumokról, valamint a Biedem­ann­ szerződésről. (Öt órakor az ülés még tart.) Vázsory Vilmos levélben fordult a liberális blokk ellen A Polgárok és Munkások Szövetsége ma tar­tja alakuló ülését. Andrássy a keresz­tény párt hivatalos vezére Budapest, február 23. (A Magyarország tudósítójától.) Andrássy Gyu­lának a keresztény pártba való belépése folytán, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja most már véleg rendezni akarja a párt helyzetét. E végből holnap esti értekezletén az ideiglenes vezetőség helyett végleges ve­zetőséget válásét s pártvezérré Andrássy Gyula grófot mondja ki. Nem szokás ugyan a párt vezérét kinevezni —­ ez a helyzet magától adódik — de értesülésünk szerint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja deklarálni kívánja, hogy vezére Andrássy Gyula. A pártvezetőség szerepe inkább a szervezésre fog szorítkozni. Az a hír, hogy több­­disszidens fog csatlakozni, a párthoz, még nem végleges. Számos kérdés vár még tisztázásra. E végből Andrássy Gyula tárgyalásokat folytat. Amint értesülünk, az állami beavatkozást jelenteni. Ezzel szemben a kamara álláspontja az volt, hogy a kereskedőknek és az iparosoknak a kisantant által megszállott területeken még fennálló tartozá­sai vagy­­követelései ügyét­­ magánegyezkedés útján kellene rendezni,­­mert a magánegyezkedés lehetővé tenné, hogy úgy az adós, mint a hitelező bizonyos koncessziókra lenne hajlandó és ezek rendezése során fel lehetne éleszteni a régi üzleti összeköttetéseket is. A kamarának eddig nem volt módjában meg­állapítani, hogy a magyar kereskedőknek és ipa­rosoknak mennyi a követelésük és mennyivel tar­toznak a megszállott területeken. Hiába igyekezett ezt a rendelkezésére álló eszközökkel megállapí­tani, nem volt lehetséges, mert sokan taktikai okokból vagy üzleti érdekből nem voltak hajlan­dók követelésük vagy tartozásuk nagyságát be is­a disgzidensek belépése nem aktuális. Nem lehetetlen, hogy rövidesen egy páran belép­nek, a disszidensek legtöbbje azonban megtartja önállóságát és nem adja fel a reményt, hogy az egységes kormányzópártot valamilyen formában is meg lehessen alkotni. Ma híre járt, hogy a Polgár- és Munkásszö­­­­vetség ügyében a demokrata párthoz Vázsonyi Vilmos táviratot intézett volna, melyben felszántja a pártot, hogy ne csatlakozzanak a szövetséghez. Ez a hír a liberális blokkban nem keltett különö­sebb, feltűnést,, X X X X X X X X X XX X X X X X X X X X X X X X X X X Ezzel szemben a szövetség vezetői azt hangoztatják, hogy ők X X X XX X XX XX a közszabadságok védelmére alakultak és nagy­ered­mnenyínek tartják a maguk szem­pontjából azt, hogy a szociáldemokratákat sikerült nemzeti irány­ban lekötniük, merni. Most azonban, minthogy a pénzügyminisztérium súlyt helyez arra, hogy ezeket az ügyeket végre rendezzék, a kamara elhatározta, hogy körlevélben újra felhívja a kamara tagjait és saját jól felfogott érdekeikre való hivatkozással bekéri tőlük a tartozásukra és követelésükre vonatkozó adatokat, hogy azután ezek­ rendezése végett meg lehessen indítani a tár­gyalásokat. A lakásrendelet még nem kész (A Magyarország tudósítójától.) A főváros a lakásrendelet ügyében tudvalevőleg a demokraták indítványára rendkívüli közgyűlést tartott, ame­lyen Wo­lfz Károly indítványát fogadták el. Ennek értelmében Sipőcz polgármester közbenjárt az igaz­­s­ügymin­isztrnél, hogy a lakásrendeletet végle­ges megszövegezés után küldjék át a fővárosnak. Ez ügyben érdeklődtünk Szászli államtitkárnál, ki a következőket mondta: — A lakásrendelet még mindig tárgyalás alatt van. Tudomásom szerint már átküldték a főváros­hoz. A szövegezés még semmi esetre sem végleges. Nem kívánok bővebben nyilatkozni, de annyit mondhatok, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy az igazságügyi kormány a fővárosnak a lakásren­delet módosítására vonatkozó kívánságait honorálni fogja. 1 NIETZSCHE: Schopenhauer, nz élet mestere * Ára K SS.50 TAGOKÉ: A postahivatal Ára K 44.— ¥ Kapható: könyvkereskedéseiben VII., Erzsébet­körút 19-20., IV. Váci­ utca 12., V. Vilmos császár­ út 14., Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet­ körút 9. Kereskedők adósságai és követelései a megszállott területeken Értekezlet a rendezés ügyében — Külön román bizottság jön Budapestre — A ke­reskedelmi kamara összegyűjti az adatokat (A Magyarország tudósítójától.) A trianoni bé­keszerződés értelmében rendezni kell nemcsak a nagyantant, hanem a kisantant országaival szemben fennállott kereskedelmi összeköttetésekből­­szárma­zott magántartozások és követelések ügyét. Áll ez különösen a csehek és románok által megszállott te­rületeken fenálló adósságok és követelések tekinte­tében, hogy mikép történjék ezeknek a tartozások­nak rendezése. A kereskedelmi és iparkamara már régebben gyűjtött adatokat, körleveleket küldött szét, amelyekben kipuhatolni igyekezett, hogy mi­lyen természetűek ezek az adósságok, mi a gazdasági lényegük ezeknek az adósságoknak és a kiegyenlí­tésre nézve lehetne-e találni olyan módot, amely biz­tosítaná ezeknek­­a tartozásoknak és követeléseknek is rendezését. Arról értesülünk, hogy Romániából már a legközelebbi időben külön bizottság érkezik Budapestre, amely majd köz­vetlenül tárgyal a pénzügyminisztériummal a románok által megszállott területeken levő magyar tartozások és követelések ügyében. Ettől függetlenül a pénzügyminisztérium már most előkészíti a tartozások és követelések rende­zésének ügyét és értekezletet is tartott, amelyen részt vettek a bankok és az ipari érdekeltségek és részt vett a kereskedelmi és iparkamara megbí­zottja is. Az értekezleten a bankoknak az volt az álláspontjuk, hogy ezeket a tartozásokat és köve­telésüket clearing-forgalom útján kell rendezni, ami

Next