Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-20 / 84. szám

iMfá*5 ■ XG Y a KO ESS 16 Budapest, 1921. szerda, április 20. Megváltozott a­­világ képe, az ország képe, új irányok, új emberek léptek előtérbe. De ezt a politikát össze kell kapcsolni a maftiai, a nagy ■,nemzeti tradíciókkal, amelyeket ha nem veszünk igyeteinbe, összedől ebben az országban mindten,­i új politikát kell követni a régi politika hibái nél­kül. Nem osztályoknak, nem fel­ekezeteknek, nem pártoknak, hanem kizárólag a nemzet érdekeinek szolgálatába kell állatnunk. (ügy van! Taps.) Sok mindent félre kell tehát tennünk, amit a® ország érdeke kivan. A nem­zet testéből ki kell kitüzözbölni te mérget, mely a lesiklásra vezet. Az ország elérte­­régi vágyát, a függetlenséget,­ amelyhez minden­­körülmények között ragaszkodnunk kell. (Taps és­­éljenzés.) Függetlenségünket külső szerencsés ese­­tprények folytán kaptuk meg és a bajba saját ha­­rcánkból sülyedítok. Meg kell vizsgálni tehát eze­ket a hibákat, mert önismeretre van sz­ükség a politikában. % *három faktorra vezethetsnn t(sw»­m ország J. I romlását, egyik az a történelmi helyzet, melyben négy-­­ száz éven át voltunk, a másik szák a faji hibák, ,melyek testünkön és telkünkön jelentkezte­­, a­­harmadik az az ötvenéves időszak, melyben intell­igend­ánk leromlott. (Úgy van.) Négyszáz éven ,át distinzv politikát kellett folytatnunk és a nem­­­zet elvesztette külpolitikai látóképességét. Kifejlő­dött a nemzetiben egy egyoldalú jogászi észjárás ,és az egész világot úgy tekintettük, mintha a tör-­­tvé­nykoimaival ke­zünkban mindenre képesek tehet- ítünie volna. Azt hittük, hogy tisztán jelszavas­­politikáitól képesek leszünk nemzetiünk érdekeit ,megvédtem. Túlbecsülték­ a nemzeti életben az ál­­­lam­i életet, pedig a nemzet csak akkor erős, ha [az egyesekben van iniciatíva, kultúra és erő. (Úgy­­van.) Fokozzák bajainkat azok a nagy faji hibák,­­ melyek a történelemiben annyiszor taszította­k­ bajba. Széchenyi nem mulasztott, ez egy alkalmat sem a nemzetet ezekre a hibákra figyelmeztetni. A hiúság, restség, az önfegyelem hiánya léptek mindig előtérbe. A harmadik faktor az a gazdasági bukás, melyben elesett a magyar k­özéposztály. És ez a középosztály nem az iparban, kereskedelem­ben keresett új fejlődést, hanem a hivatalokba menekült, így került a kereskedelem, pénzügy olyanok kezébe, akik nem éreztek és talán ma sem­­éreznek egyet a nemzettel Ereich Károlyt Ha antiszemita, akkor fába leszünk! V­álas­stó pontot­­képez ebben a küzdelemben az az idő, mikor a darab­ont -kormány után jött a koalíció. Ekkor derült ki, hogy nem elég a­ jog, hanem a hatalom is kell Desperácók tűntek fel ezután, akik katasztrófába vitték a nemzetet. Kezet ■fogtak a nemzetköziekkel. Nagy feladat előtt ál­lunk,­­V ' v meg kell féltem! a destrukció minden nemét. ■ A világ a destruktív erők behatása alatt áll. Oroszország még ma is bolseviki. Hasonló tünetek­­vannak szomszédainknál. Idebene is vannak ilyen feszítő erők. Másik vetedül: kézire venni a* társadalmi pro- Ipritást, gazdasági csatornán keresztül. A gazdatár­­t­adalomban a harmóniát erősítsük meg.­­ A kisgazda társa­dalom lesz az alapja az egész­­­­séges társadalmi politikának. Céltudatos­ kultúrpolitikával ki kell küszöböl­ni hibáinkat —; ez a harmadik feladat. Az ország ne hallgasson a demagógokra. Negyedik feladat: emeljük és teremtsük meg a külpolitikai horizontot. Végigmegyek ezen a négy feladaton. A forradalomnak vége van. Legyen vége !a forradalmi szellemű­ek. Amikor keresztény poli­tikát hirdetünk, ez új orientálódds jelent a demo­krácia és szabadság felé. A szabadság felszabadítot­ta a gondolatot, a kultúrát. A szabadság igazi for­rása: az erkölcsi jjoyare. y4 szabadság csak az, nem ipzadig cél. A­­kettőt együtt kell látnunk. Demokrácia az­atlam uralmi formájának berendezkedése. Műt­éten néposztálynak egyforma befolyása legyen. Ez azonban nem jelenti sem a tömegek, sem a kisebb- s­­ég uralmát. Az igazi demokrácia biztosítja az m­* ♦elligoocia szerepét. Aki ezt nem ismeri el, az nem demokrata, hanem demagóg. (ügy van! Taps.) Mindebből a kormányra nézve az folyik, hogy lehetőkig a szabadságjogokat helyreállítsa, de ennek folytán azok, akik bajba hozták az országot, azok újból hatalomra ne jussanak. A kormány el van szépen, hogy a sajtószabadságot kellő láékea helyreáiUtssB, F«Událtáj»kt.­WísorAE ,rotatsl ! Bethlen István mi a rí­szteres­nők: Akkor, ami­kor kellő módon sajtótörvény utján gondoskodunk hogy a destrukció a sajtó réván újra elő ne tör­jön. A gyülekezési és egyesülési jogot a kormány mindenképpen helyre akarja állítani. A munkásosztálylyal szemben, a kormány legteljesebb megértéssel fog viselkedni. A mun­­kásoszttályt sok méltánytalanság érte.­­A kormány meg fog felelni, almaill a törvé­­nyr a kötelezettségén­ek, hogy a választójogi reformot­­ beterjessze. A főrendiház reformjára szükség van. Ezt a javaslatot is elő fogja terjeszteni a kor­mány. A közigazgatási reformot két­ okból sürge­tik. Az úgyise ok az a­­kétely, vájjon a közigazga­tás rendelkezésére áll-e a kormánynak a földbir­tokreform végrehajtására. Ez nem volna ok, mert ez a kormány a törvénykönyvvel a kezében, végre fogja hajtani a földreformot. A másik ok, hogy a közigazgatási és törvényható­sági bizottságok összeállítása nem felel meg a mai demokratikus iránynak. E tekintetben elmegy a kormány addig a határig, amíg a nem ezt érdeke megkívánja. De túlzásba nem megyünk. A me­gy­e­ fy ülésbe a demagógiát beereszteni nem fogjuk. A magyar középosztálynak vissza kell adni a gazdasági vezetést. Ez az igazi konstruktív po­litika. Ellene vagyok tuladén lármás antiszemitiz­m­usnak. A jogrendet meg fogjuk védeni. Minden hatóságot visszaszorítunk a maga hatáskörébe. Elismerem, hogy pesti zsidó kérdés, de ennek a megoldása az, hogy gazdasági téren nélkülük is azok lehessünk, amik velük. Ez nekik is érde­kük, mert ha nem nélkülözhetnek, akkor az együttműködés könnyű. Ifjúinkat önállóságra kell nevelni, a keresz­tény erkölcsöket kell beléjük oltani Miért nem mennek is jóink gazdasági pályára? Egy nagystílű ,középosztály-politikát kell a kormánynak kifej­tenie. Első lépés, hogy a menekült tisztviselők ré­szére átképző tanfolyam­okat szervezünk és arra törekszünk, hogy nekik az Átképzés után tényleg munkán­­k ns ma­r­adhas­sunk. Agrárpolitikát kell folytatnunk, mert a gazda­­társadalom az ország gerince. A földbirtokreformot teljes erőnkkel végrehajtjuk, úgy hogy k­özmeg­­nyugvás keltsen. Az agrárreformot kapcsolatba, akarjuk hozni a vagyonválssággal. Régi kívánsága a gazda társadalomnak, hogy a kötött forgalom megszűnjék. A kormány azon a nézeten van, hogy amint lehetséges, életbe lépteti a szabadforgalmat még az idén. Felkiáltások: Mielőbb! Bethlen István miniszterelnök: De vigyázunk arra, hogy az ellátatlanoknak — bár csekélyebb mértékben mint eddig­i szükségletét biztosítsuk. A harmadik feladat az, hogy­ a nemzet kül­politikai horizontját emeljük.­­ A külügyminiszter úr feladata lesz, hogy a nemzetgyűlést állandóan­­ tájékoztassa a külpolitikai helyzetről. Rassay Károly: Irodalmi délutánok, Bethlen István miniszterelnök: Magyarország oly tanúságát adta magyarságának és erényének, hogy ez bizonyság Kelet-Európa békéjének. A kor­mány nyugalommal tekint a jövőre A béke végre­hajtását kötelességének tartja, de ez számunkra is tartalmaz jogokat. Reméljük, hogy a győzők ugyan­olyan lelkiismerettel hajtják ezt végre, mint mi. Reméljük, hogy szomszédaink lelkiismeretesen teljesítik azokat a kötelességeket, amelyek, ő reá­juk Mraralaaiarc. Nem feledhetjük el azt a benső szellemi és kulturális kapcsot, amely bennünket a tőlünk el­szakított véreinkhez fűz. Külügyi politikánk válto­zatlan, orientációja egyedül: magyar. (Taps.) Kifejtettem, a kormány politikájának alapítá- Uyát. Ehhez nemcsak törvényhozási munka kell. Helyre kell állítanunk a tekintélyek tiszteletét. Az 1920. évi 1. t.-cikk alapján áll rendűtet­lenül a kormány. Ez a törvény­­kimondja,­ hogy megszűnt a királyi hatalom gyakorlása, az 1867, II. L-a. megszűnt. Követk­ezményeit k­ibélkekötés után vonjuk le. A béke még nem lépett életbe. A kormány eddig az időpontig nem foglalkozik ezzel és azután sem. Megvárjuk a konszolidáció idejét és azt az időpon­tot, amíg fülbefolyástól tarthatunk. A kormány ellene fog szegülni minden egyoldalú törekvésnek. Nagy érdek fűződik ahhoz, hogy ez így legyen. Törvényes eszközökkel fogom ezt csinálni. Ünne­­pélyesen fölszólítom, hogy ezt a kérdést ne dobják be a közvéleménybe. Detailprogramot nem ad, mert legközelebb költségvetési vita lesz. De megemlíti mégis, hogy a pénzügyminiszter még ma beterjeszti az új valutajavaslatot, eddig beterjesztett javaslatait fentartja és régi program­ját állja. Igyekezni fog lehetőleg e­lhárítani a tisztviselői kinevezések gát­­jait. A tisztviselők megkapják természetbeni ellát­­atsaikat is. Sor kerül az ipartörvény revízió­jára, a tisztességtelen versenyről, a munkáskamarákról, a kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyairól szóló és egyéb kereskedelmi politikai javaslatra. Sor ke­­rül a pénzügyi javaslatok után a sajtó­javaslat, a szerzői jogról és a kereskedelmi jogról szóló tör­vény reformjára. A földbirtokreformtörvényt végre f­­ogjuk hajtani A kormány erős kézzel elhárítja azokat a ne­hézségeket, amelyek a házhelyek és kisbérle­tekre vonatkozó törvény végrehajtása elé tornyosul. Elő van készítve a mezőgazdasági kamarák kér­­­lése. A kormány erőteljes program­ja a vidék kul­turális emelése. Közművelődési politikánkat egysé­ges elvek szerint fogják rend­zni. A szakoktatást, művészi oktatást korszerű­leg reformálni akarja és meg akarja valósítani az egységes testnevelési rend­s­zert. Az állam kénytelen átszervezni a nemzeti hadsereget, anélkül, hogy a nemzet bizton­sága veszélyeztetnék. Az így fölöslegessé váló hivatásos tisztek és altisztek az államnál másutt kapnak alkalmazást. A kormány el van szánva mindent megtenni, ami az alsó néposztály megélhetését biztosítja. A közegészségügyi szolgálatot decentralizálni kívánja. Foglalkozni kíván a héber kidőlt kos és venerikus betegek gyógykezelésével. Ki akarja terjeszteni a kötelező betegb­iztosítást a mezőgazdasági munká­sokra és az önálló kisiparosokra, esetleg a közal­kalmazottakra is. A munkások számára biztosítani akarja a kormány a rokkant és aggkori biztosítást. A minkásbiztosításról szóló javaslat általunk visz­­szavonandó lesz. A feladatokra csak a nemzetgyűlés bizalma alapján vállalkozott. A kormány koalíciós párt­egyesüléssel áll szemben. Szilágyi Lajos: Koalíciós alapon, diktatórikus úton. Bethlen: A nemzet érdeke, hogy hordképes alap teremtessék meg végre egy kormányzat szá­mára. És érdeke ez a keresztény és az agrár irány­zatnak egyaránt. Ez a két irányzat a nemzet szí­­vében együtt él és együtt fog elbukni, ha nem egyezünk. Két pillére van a jövő Magyarországnak- Az egyik a kultúrában fejlett, magyar kisgazdás osztály, a másik a keresztény magyar intelligencia. Ez az összeforradás másodrendű kérdések miatt bomlott fel. Senki se álljon ennek a két irányzat egyesülésének útjába. A nemzet ma már irányt vett. Elérkezett az ideje, hogy az egész magyar intelligencia egységesen álljon. Nincs szükség külön pártokra. Ezeket oszlassák fel. Horzy a magyar nemzet ne legyen haldokló, hanem élő, fejlődő nemzet, tisz­tán rajtunk áll. Kérem a nemzetgyűlés támogatását. (Éljenzés és taps a Ház min­den oldalán.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjeszti a pénz forgalmának szabályozásáról szóló ing­­á- javaslatot. A piva­datot kiadják a pénzügyi bizottságnak. Az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Vita a kormányprogramról :)(( Szünet után­­ Hermann Miksa a kisgazdapárt nevében szól a kormány programjához. A kormányprogram részletes fontolgatásába nem bocsátkozik bele, mert a párt részére eldőlt a kormányprogram kérdése akkor, amikor a párt két vezető tagja be­lépett a­ kabinetbe. Elfogadja a miniszterelnöknek történelmi fejtegetését. Konstatálja, hogy a ki­egyezés után Magyarországra a császári hatalom ránehezedett teljes súlyával. Ennek a császári ha­talomnak a támogatója az a hatalmas hatvanhatos­ tárbor volt, amelynek nemzetünk nagyjai is tiszta meggyőződésből tagjai tettek, mert látva a császári hatalom túlsúlyát, feladták a nemzeti függetlenség­ért folytatott meddőnek látszó küzdelmet. Azon­ban ennek a kiegyezésnek és a kormánypárnak a fentartása még így is nehézségbe ütközött. Ennek következtében befolyást engedtek olyan aspirációk­nak és olyan köröknek, amelyeknek befolyása az­után nagymértékben hozzájárul­ Magyarország ka­tasztrófájához. Most lerongyolva, megesni olvan ös­-­zetépve végre is megszabadultunk a dinasztikus érdekektől. Irtózatos áldozat árán megszerezzük­ nemzeti függetlenségünket. Ezt a nemzeti függetlenséget semmi körül­mények között és semmi hatalom kedvéért többé feláldozni nem akarjuk. A függetlenség kibontakozásának lehetősége megvan, de azokat idegen érdekek el akarják ti­porni. Ám ezek az idegen érdekek nem lesznek ké­pesek arra, hogy a nemzetet eredeti szándékától eltérítsék. Most mai magunk vagyunk felelősek, nem­­zetünk sorsáért, jövőjéért, önmérsékletre, áldozat­­készségre van szükségünk, hogy éljünk azzal a sza­badsággal, amely most rendelkezésünkre áll. Mert csak az a nemzet érdemes a szabadságra, amely ezzel a szabadsággal élni is tud. Ú­j viszonyok közt, új erők­kel keresni kell a kibontakozást és fenn kell tartani a demokratikus irányzatot a választójogi kérdésben is. Kérlelhetet­len harcot kell vívnunk, az ellen az irány ellen.

Next