Magyarország, 1921. augusztus (28. évfolyam, 169-192. szám)
1921-08-05 / 172. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 AUGUSZTUS 5. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 172. SZÁM Hőhullám f !A kánikulai hőhullámmal egyidejűleg fojtogat bennünket a politikai hőhullám. Talán az események torlódása ennek a hő* hullámnak a forrása, talán az egyre tüzeset* iben viharzó szenvedélyek, amelyek vadul robbannak ki mindenütt, ahol politikáról tárgyalnak, legyen az a nemzetgyűlés, vagy bírósági tárgyalóterem. Annyi bizonyos, hogy mindenkinek melege van, mintha egy belső tűz égetné a lelkeket és sziveket. Egyre jobban közeledünk a magyar mártíromság tüzes trónjához. Ahhoz a trónhoz, amelyen el akarnak égetni benn minket, amelynek vasát nem csupán ellen* ségeink gyűlölete, hanem saját szenvedé lyeink is vörösen izzóvá teszik. Nyakun* kon az antant ellenőrző bizottsága, amely* től mindnyájan tudjuk, hogy nem üdítő italt hoz számunkra nekünk magyaroknak, akik most a történelem e tikkasztó Szab a* rájában vándorolunk. Előttünk a pillanat, amikor leszakítják országunk testéről Nyu* gatmagyarországot. Gazdasági helyzetünk bizonytalan jövendője mint valami ful* lasztó, szürke gőz párázik föl a láthatáron. A nyugatmagyarországi kérdésben eddig legalább reményünk volt arra, hogy a junktim által ezt az újabb megcsonkítást, ezt az újabb rettenetes vérveszteséget valahogyan elháríthatjuk. Most ez a remé* nyünk szertefoszlott, ma már — egyelőre — remény nélkül kell lemondanunk Nyu*gatmagyarországról. Hogy ez mit jelent, legelsősorban azok a magyar testvéreink érzik, akiket ez az elszakítás közvetlenül érint: a nyugatmagyarországiak. Ha a mi napi politikánk kavargása és fülsiketítő láz.* mája eltérítette volna figyelmünket ennek a kérdésnek fontosságáról, nyugatmagyarországi testvéreink fájdalmas tiltakozásán keresztül megérezhetjük ezt az élesen nyi* lalló fájdalmat. Kevés és kései vigasztalás lenne, ha bennünket csak ez az éles nyilas* lás ébresztene föl abból az ájulásból, amelybe beleestünk s amelyben homályos szemeink előtt csak szenvedélyes viták és kicsinyes harcok kavarognak. De a magyar jövendő tiszta céljai ebben a homályban elmerülnek! Fullasztó ez a hőség! Elvessünk, elpusztulunk benne, ha agyvelőnket tovább is forralja. Valami hűvös, üdítő áramlatnak kellene jönni, amely elhajtaná egünkről ennek a hőségnek ónszinű gőzeit, felnyitná a látóhatárt és megmutatná az utakat, amelyek a nemzet boldogulása, és jöven* dője felé vezetnek. De hol, merre kereked* hetik most ilyen szél a magyar láthatáron? Ne bízzunk csodákban, csodák nincsenek, de bízzunk abban a kevés megmaradt erőnkben és józanságunkban, amely egye* dül mentheti meg ezt az országot. Altassuk el sziveinkben a szenvedélyek tüzét, fár* ditsunk hátat és hagyjuk maguktól ki* aludni a múltak máglyáit, mert ha örökö* sen e hamvakat kotorjuk, csak újabb tik* riasztó tüzeket élesztünk. Ez az egyetlen ut, hogy kiszabadítsuk magunkat e fullasztó légkörből. Addig, amíg saját magunk gyújtunk tüzeket ön magunk alá, nincs okunk káromolni a sor* tót, hogy elpusztulunk a lángokban. Hig* jadt és hűvös agyvelők kellenek most a magyar politikában. Gyűlölettel, parázsló szenvedéllyel egy lépést sem tudunk előrehaladni. A forradalmak utáni két esztendő minden tanulsága ezt az igazságot hirdeti, ha ennek az igazságnak útjaira térnénk, rövid idő alatt eljutnánk egy boldogabb tor árnyat adó pálmái alá. Ma délután Bethlennél konferencia lesz a házelnökség ügyében A kisgazdák nem engedik, hogy Prónay alezredes nyílt színen kövesse meg a Házat • I közös pártértekezlet a vagyonváltság ügyében Budapest, augusztus 4. (A Magyarország tudósítójától.) Ma délután a miniszterelnöki palotában pártközi bizottság ül össze, hogy megállapodjék a nemzetgyűlés elnöki állásának betöltéséről. Mint ismeretes, úgy a Keresztény, mint a Kisgazdapártban foglalkoztak bizalmas megbeszélések során ezzel a kérdéssel és mindkét helyen úgy határoztak, hogy a két kormányzópárt öt-öt tagot delegál a pártközi értekezletre, a disszidensek viszont két tagot küldenek ki. A Kisgazdapárt Bollik Józsefet ajánlja elsősorban elnöknek, az ő elnökségéhez ragaszkodik nagyatádi Szabó István és a párt nagy többsége. Az értekezleten a Kisgazdapárt részéről nagyatádi Szabó István, Mayer János, Szíjj Bálint, Meskó Zoltán és Schandl Károly vesznek részt. Amennyiben a Keresztény párt ellenzése folytán Bottlik József elnökké való megválasztása nem volna simán keresztülvihető, ebben az esetben a párt Gaál Gasztont jelöli e tisztségre. A Kereszténypártban ezzel szemben a személyre nézve megoszlik a vélemény, de annyi bizonyos, hogy a párt tagjai egyértelműlig a Kereszténypárt számára kívánják az elnöki állást. A Kisgazdapártban, mint azt a reggeli lapok megírták, megbeszélés tárgya volt Rakovszky István mentelmi ügye is. Információnk szerint az a gondolat, hogy a Ház nyílt ülésén kövesse meg Prónay Pál alezredes a nemzetgyűlést és az elnököt, a Kisgazdáknál nem talált általános tetszésre és fölvetődött az a gondolat, hogy nem volna-e helyes az indítványt olyképpen módosítani, hogy Prónay Pál az elnöki fogadóteremben az elnökség tagjai, a képviselőházi jegyzők, a háznagy és a parlamenti bizottság jelenlétében tegyen nyilatkozatot Általában az a felfogás, hogy ennél a kérdésnél a gyűlölködés és bosszú gondolatát ki kell kapcsolni, mert ez előbb-utóbb zavart váltanak. A megoldásnak gyógyító hatásúnak kell lennie, nem szabad túlmennie azon a határon, amelyen túl könnyed visszahatást okozhat. A nemzetgyűlés valószínűleg szombaton és hétfőn nem tart ülést, kedden pedig a kisebb javaslatok mellett már napirendre kerül a vagyonváltságról szóló javaslat is. Kedden délután a vagyonváltság kérdésében közös pártértekezletet tartanak a kormányzópártok a Kisgazdapárt helyiségében, ahol igyekezni fognak eliminálni az esetleg még fennálló ellentéteket, hogy a javaslat számára rövid parlamenti vitát lehessen biztosítani. M mentelmi bizottság jelentése Rakovszky, Beniczky és Premsy alezredes ügyében (A Magyarország tudósitójától.) Somogyi István előadó ma terjesztette be a nemzetgyűlésnek a mentelmi bizottság jelentését Rakovszky István és Beniczlay Ödön mentelmi jogsérelme tárgyában. Az előadó elsősorban ismerteti a bizottság határozatát, majd pedig a következő indokolást fűzi hozzá: — Prónay Pál alezredes „Nagyméltóságú Rakovszky István házelnök úrnak, Budapest“ címzéssel ellátott levelet küldött, melyben a Ház elnökét és a Ház méltóságát súlyosan sértő kifejezések vannak. A jelentés felsorolja ezután ezeket a kifejezéseket és ezt mondja: nem szándékozik a bizottság a törvényhozó testület tagjainak tekintélyéről, méltóságáról és úgynevezett immunitásáról elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, mert ezek a fejtegetések a jelen nemzetgyűlés életében már a legapróbb részletekig ki lettek emelve. De mint közjogi tételt, le kell szögezni azt az axiómát, hogy a nemzetgyűlés a magyar szuverenitás kifejezője és hogy a nemzetgyűlésnek, mint testületnek, működéséért, tettéért a világon egyetlen bírája van és ez maga a nemzet. .A nemzetgyűlés méltóságának és privilégiumának az általa választott elnök, illetve az elnökség útján ad reális tartalmat. Aki tehát a nemzetgyűlés elnökét sérti meg, vagy működéséiben akarja megakadályozni, vagy befolyásolni, az a nemzetgyűlés szuverenitása, illetve immunitása ellen vét. Ezután rámutat arra, hogy mivel sértették meg a nemzetgyűlés immunitását és ehhez a következőket fűzi: — Prónay Pál alezredes katona. Parancsnoka egy olyan tisztikarnak, zászlóaljnak és legénységnek, amely fel van fegyverezve. Nevezettnek kijelentése tehát alkalmas arra, hogy a nemzetgyűlés tárgyalását megfelelő kényszerítő eszközökkel is, esetleg egy vagy más irányban befolyásolja. Nem mondjuk azt, hogy igaj is lesz, de meg kell állapítani, hogy a fizikai lehetősége ennek fennáll. Ugyancsak a nemzetgyűlés immunitásának a megsértését képezi a levél ama része is, amelyben azt mondja egy képviselőnek a nemzetgyűlésen elmondott beszédéről, hogy a hivatkozott zászlóaljtól ultimátumot fog kapni. A nemzetgyűlés tagjainak a nemzetgyűlésen elmondott beszédeit egyedül nemzetgyűlés bírálja el és aki ezen bíráskodást a a nemzetgyűléssel szemben magának vindikálja, az megsérti a nemzetgyűlés immunitását. Meg van sértve a nemzetgyűlés azáltal is, hogy utasítást ad az elnöknek és végül azzal gyanúsítja meg, hogy idegen állam szolgálatában áll. Foglalkozik ezután a jelentés Rakovszky István nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogával is és ezt mondja: — Ha egy nemzetgyűlési képviselőt egy olyan egyén morális és materiális erőszakkal egy vagy más irányban való állásfoglalásra akar kényszeriteni, úgy a mentelmi jog megsértése evidens. %’■ / 1 Már pedig a hivatkozott levélnek „nem tűrhetem, nem tűrhetjük stb." része egy zászlóaljparancsnok részéről megléve a materiális erőszak lehetőségét nemcsak nem zárja ki, de azt ellenkezőleg lehetővé teszi. ,4 levél végén az a gyanúsítás, hogy külföldi állam érdekeit mozdítja elő, morális erőszak jellegével bír. Végül tekintetbe véve azon személyt, aki ezen ni 5 jelentéseket tette, figyelemmel az ő állására, a bizottság ezen erőszak alkalmazásának lehetőségi nevezett egyén súlyánál fogva a fizikai lehetőség körében kizártnak nem tartotta. Ezután megemlékezik a jelentés a megkövetésre vonatkozó javaslatról. Tudatában volt a bizottság, hogy a házszabályokban ez lefektetve nincs, de tudatában volt annak is, hogy még nem volt a magyar parlamentarizmus történetében olyan eset, amidőn a törvényhozó testület immunitását oly mértékben megsértették volna, mint a jelen esetben. A bizottság azon az állásponton áll, hogy a Ház tekintélye és méltósága megvédésének érdeke fölötte áll a mindenkori házszabályoknak és az elégtételvevésnek olyan szokatlan és nálunk nem ismert módját választotta, amilyen szokatlan a sérelem, amely a nemzetgyűlést érte. Beniczky Ödön ügyében a bizottság jelentése rövidebb. Megállapítja, hogy iskolapéldája a mentelmi jog megsértésének ez az eset, mert ez a levél nemcsak megakadályozni szándékozik egy képviselőt tevékenységében, hanem egyenesen megakadályozza. Ildomosnak sem tartja, hogy a mentelmi jog megsértését indokolja és ezért kéri a bizottság jelentésének elfogadását. ; ■>’, -•« •fisyas számára 2 korona 4 —....................— .........—