Magyarország, 1922. június (29. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1922 JÚNIUS 24. SZOMBAT XXIX. ÉVFOLYAM 141. SZÁM A tükör A kormány ma délelőtt nyújtotta be az indemnitást. Az indemnitás kérése süngető szükség, mert az ország és a nemzet legfontosabb érdeke, hogy megkezdődhessen az a munka, amelyet a kormány is ígért s amelyre mindenki várva várakozik. Az indemnitás kérése ellen ezen az alapon nincs szavunk, mert a mostani viszonyok között különösen kárhozatos volna a felhatalmazás nélküli kormányzás. Magához az indemnitási javaslathoz azonban lenne egyikét megjegyzésünk. Különösen kétszempontból érezzük szükségét a hozzád szólásnak az indemnitáshoz. Az első szempont az indemnitás külső lényegét, szerkezetét, a másik szempont pedig az indemnitás belső lényegét érinti. A külső lényeg szempontjából kifogásolnunk kell az indemnitást, mert szövege* zése laza és ebbe a laza szövegbe annyi belemagyarázás fér, amennyit esetleg éppen bele akarnak magyarázni. Rendkívül széles latitűdjeit nyitja meg olyan lehetőségeknek, amelyek az alkotmányos kormányzás irányelveit tartva szem előtt, semiképpen sem előnyösek. Az indemnitási vita bőséges anyaggal, rengeteg jogos ellenzéki kifogásokkal fog szolgálni abban a tekintetben, hogy az indemnitásnak ez a külső szerkezetű lényege valóban hibás alapokra van fektetve. A másik, a belső lényeg még ennél is fontosabb. Az indemnitás mai fogalmában nem egyéb, mint „régi költségvetés** alapján a kormányzásra való felhatalmazás. Az indemnitás nem szolgál részletes költségvetéssel. Csupán a nemzeti gazdálkodás bevételi és kiadási végösszegei járulnak a nemzetgyűlés és a nemzet elé. Ebből a két számadatból azonban nem tudjuk megállapítani, hogy a bevételi összegek tételeiben melyek azok, amelyek jogosan kifogás alá eshetnek, mert kicsinyek, a kiadási összegek tételeiben pedig melyek azok az összegek, amelyek túlságosan nagyok. De ugyanígy a bevételi tételekben is lehetnek érthetetlenül nagy összegek, viszont a kiadási tételekben kifogásolhatóan kis ösz szegek. Az előbbi esetben bizonyos adó* nemekre és közszükségleti tarifákra, az utóbbi esetben szociális és kulturális ki* adási tételekre gondolunk. Igaz, a magyar történetben az utóbbi években már hiába keressük a részletes költségvetést. Ez azonban **■ mikor a béke* állapotokra való visszatérés lehetőségei megnyíltak előttünk — nem azt jelenti, hogy a részletes költségvetés az alkotmányos életben nélkülözhető és annak mellőzése immár szokásjoggá vált. Ellenkezőleg: az első alkalmat meg kell ragadnia a kormánynak arra, hogy az indemnitás keretein belül részletes költségvetéssel szol* gáljon, egyrészt azért, mert ennek ma már semmi elháríthatatlan akadálya nincsen, másrészt pedig, mert éppen most, az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, foko zottabb mértékben szükség van arra, hogy a nemzet tételről,tételre, fillérről-fillérre lássa azt, hogy a kormány milyen elvek szerint végzi a nemzeti gazdálkodás rendkívül fontos munkáját. Mert ez a vagyon elsősorban a nemzeté és a nemzet méltán követelheti magának azt a jogot, hogy ezekben az időkben, amikor a nemzeti va gyon fogalma szinte összeforradt a nem* zeti lét fogalmával, minden korlátozás nél* kül és mélyen belenézhessen a saját sorsának tükrébe. Másfél millió métert vásárol az állam Két millión felül kitelik a liztexpontóól, őrlési adóból és a földadóból. — Mi liszttipus a kivitel céljaira. — A gyáripar vállalja az ipari munkásság ellátásának egy részét Budapest, június 23. (A Magyarország tudósítójától.) A minisztertanács néhány nap előtt foglalkozott a termésrendelettel és az ellátatlanok gabonaszükségletének biztosításával. Azóta a gazdasági miniszterek szakadatlanul tárgyalnak különböző tényezőkkel az ellátatlanok gabonaszükségletének biztosítása végett. Az 1922—23-ik esztendőben három és félmillió métermázsa gabona kell az ellátatlanoknak.Az őrlési adóból befolyik egy millió métermázsa. A lisztexport hozadéka — minthogy a minisztertanács a lisztexport felét természetben kívánja az exportőröktől — közel 750.000 métermázsát biztosít a kormánynak. A földadóból 100.000 métermázsára számítanak, így tehát a kormánynak közel másfél millió métermázsa gabonát kell vásárolnia. A közélelmezési tanács kiviteli és behozatali osztálya értesülésünk szerint már a legközelebbi napokban foglalkozik az érdekeltség bevonásával a lisztexport ügyével Szó van arról, hogy a kivitel céljaira egy speciális liszttípust kell kiőrölni, ha azonban ez nem volna keresztülvihető, úgy nem maradna más hátra, mint a kivitel kontingentálása. A speciális liszttípus ellen szól az, hogy nem volna sikeresen keresztülvihető az ellenőrzés, a kivitel teljes kihasználása pedig veszélyeztetné a belföldi lisztszükséglet zavartalan ellátását. Az export-import bizottság meg fogja hallgatni az érdekeltségek képviselőit is és csak azután fogja leszögezni a lisztkivitel ügyében a maga álláspontját. A gyáripari érdekeltség és a kormány között tárgyalások folytak az ipari munkásság ellátásának biztosítása végett. A minisztertanács elvben az ipari munkásság kedvezményes ellátásának megszüntetése mellett foglalt állást, egyúttal azonban kimondta azt is, hogy nem óhajtja egyszerre megszüntetni a kedvezményes ellátást, hanem átmenetet akar teremteni, amely átmenet azután a fokozatos megszüntetés útját egyengetné. A gyáriparosok az ipari munkásság ellátásának ügyében terjedelmes memorandumot intéztek a kormányhoz, amelyben az ipari munkásság kedvezményes ellátásának változatlan fenntartását szorgalmazták, egyúttal azonban hajlandónak nyilatkoztak, hogy az ebből származó teher egy részét magukra vállalják. A gyáripar hajlandó az eddigi 600 koronás búzaár helyett 1200, leg■ feljebb 1500 koronás búzaárnak alapulvétele mellett a 1 600 és 1000, illetőleg 1500 korona közötti többletet vállalni, hogy ezzel lehetővé tegye, hogy az ipari munkásság továbbra is megmaradjon az ellátatlanok kataszterében. A kormány még nem nyilatkozott a gyáriparosok előterjesztésére, azonban Térfy és Walko miniszterek a memorandum alapján tárgyalnak, a gyáripar képviselőivel. Egyes számára 5 korona ! Tömeges mentelmi bejelentések a holnapi ülésen Peidl a szocialisták nevében elvi deklarációs lesz. — Panasz a bizottsági listák ellen. — Az ipari munkásság ellátása (A Magyarország tudósítójától.) Mára beterjesztette a kormány az indemnitási javaslatot, amely hat hónapra szól és amely olyan politikai és adminisztratív természetű rendelketéseket tartalmaz, amelyekkel szemben az ellenzék már a bizottságban részletes vitát kezd. A parlament rendes munkálkodását megelőzőleg azonban holnap más okból lesz érdekes napja a nemzetgyűlésnek. Ugyanis, mint értesülünk, a napirend előtt több ellenzéki képviselő, Haller István, Rassay Károly, Létay Ernő, Drózdy Győző, Hegymegi Kis Pál, Nagy Ernő, Jánosy Zoltán és mások megválasztásuk után a pótválasztások alatt ért mentelmi sérelmeiketogják szóvátenni, illetve a Háznak bejelenteni. Azt is kívánják továbbá, hogy ezekkel a kérdésekkel a most megválasztott mentelmi bizottság rövidesen foglalkozzék. Ezenkívül, mint tegnap jelentettük, a szociáldemokrata képviselők még a holnap délelőtt folyamán érintkezést keresnek Gaal Gasztonnal, a nemzetgyűlés elnökével, hogy azt az ünnepélyes deklarációt amelylyel a szociáldemokrata párt álláspontját akarják a nemzetgyűlés előtt feltárni, a holnapi nap folyamán, a napirend előtt milyen formában mondhatják el. A deklaráció elmondására a párt parlamenti csoportjának frakciója Peidl Gyulát kérte fel, aki beszédében elsősorban történelmi visszapillantást kíván vetni a szociáldemokrata párt politikai és gazdasági munkájára, azonkívül említést tesz arról a módról, amelyen belül a szociáldemokrata párt munkálkodni óhajt. Az ellenzéket ma bizonyos fokú sérelem érte, mert minden pártközi megállapodás cívére az Egységes Párt a földmivelésügyi biottság tagjai sorából törölte Drozdy Győzőt , helyette Czettler Jenőt választotta meg. Ezt a körülményt Rassay Károly ma délelőtt Gacz Gasztonnak azzal a hozzáadással említette meg, hogy pártja mindaddig, amíg ezt a hibát nem reparálják, nem fog résztvenni semmiféle olyan pártközi értekezleten, amelyet akár a kormány tagjai, akár az elnök maga hív egybe. A bizottságok összeállítása és megválasztása egyáltalában nem talált tetszésre és az Egységes Pártban sem és mint nekünk a párt egyik igen tekintélyes tagja mondotta, pártértekezleten akarják szóvátenni az egyes szakembereket ért sérelmeket és az elnöki tanács hibáit. Követelni fogják, hogy egyes bizottsági tagok mondjanak le és adjanak helyt a szakembereknek. Térts Béla közélelmezési miniszter, mint értesülünk, most foglalkozik az ipari munkásság ellátásának kérdésével és avégből a kormány tagjaival és az érdekeltekkel tanácskozásokat, megbeszéléseket folytat. Döntés előtt értekezlet lesz nála, amelyen a nagybirtokosok, kisbirtokosok, a malmok, valamint a fogyasztók képviselői jelennek meg előtte, hogy vele az ipari munkásság ellátásának kérdését részletesen megbeszéljék. A kormánypárt elkészíti az indentitási vitát t A kormánypárt vitarendező Bizottsága ma délben a képviselőház ülésének befejezése után a parlament épületében, az alelnökök szobájában ülést tartott. A bizottság a hétfőn kezdődő indemnitási vita előkészítésével foglalkozott és megbeszélte a párt magatartását, valamint megbeszélték azt is, hogy a párt részéről ki fog felszólalni.