Magyarország, 1922. december (29. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-07 / 279. szám
Új áfium A belügyminiszter ma benyújtotta az úgynevezett rendjavaslatot, amely ugyan* akkor, amikor a legtöbb európai államban közigazgatási főtörvényszékek bírói pár* tatlanságának oltalma alá helyezik a köz* szabadságot, nálunk az eddiginél is job* ban kiélezi és felfokozza a mindenkori kormányoktól függő közigazgatási közegek hatalmát. Ez a törvényjavaslat nem volna más, mint az eddigi — hányszor mondták, hogy kivételes! — rendeletek kodifikálása. A Gorpus Jurisban, eredetileg a magyar szabadságjogok tárában így akarják intézményessé tenni azokat a védelmi rendszabályokat, amelyeket a már emlékében is enyésző forradalom időre-órára indokolt. A dologházba való utalás, a rendőri felügyelet alá való helyezés jogát most már nem rendeletileg, de törvényileg adnák meg a közigazgatási hatóságoknak, akik az eddiginél fokozottabb mértékben lesznek a gyülekezési és szervezkedési szabadság urai is. És mindezt éppen mi nálunk, ahol változó kormányok és változó rezsimek rendszere Tisza Kálmántól mostanáig éppen eléggé megmutatta és bebizonyította, milyen elasztikus, menynyire hajlékony tud lenni a mindig kormányutasításra dolgozó, önmagában sem független, a mai rettenetes gazdasági világban pedig ezerszeresen is a hatalomra utalt adminisztráció! Ez a javaslat a bírói disztinkció és ítélkezés egészen rend*kívüli hatalmi tényeivel ruházza fel az igazgatást. Hiszen ha mindegy volna, hogy ki ítélkezik, bírósági vagy közigazgatási személy, ami szükség volna akkor külön bírói státusra, pragmatikára, autonómiára és a bírói függetlenségnek mindarra a kodifikált oltalmára, amely, hál Istennek, ma is érvényben van. Ez a már megszavazása előtt is gro* teszkált antikváit javaslat egy másik ré szében törvényes módot ad a kormá* nyoknak arra, hogy bármikor cenzúra alá vessék a postát és a távírót, ma* gyarul: megfékeztessék a gondolati köz* lésnek írásos vagy Morse*jelbeszédes for* máját, politikai pártoktól a gazdasági intézetekig legintimebb megnyilatkozásokban is kikémlelhessenek mindenkit, szte* toszkópot tehessenek szívére, hogy min den érzelmi zörejt is meghallgathassanak. A szerelmi levelezéstől az üzleti táv* iratig cenzúra alá kerülhet sok minden és hogy ez mennyire fogja fokozni az emberi őszinteséget, magyaros, férfias nyíltságot, mennnyire javítja a gondolkozás morálját, — tessék megítélni minden mai embernek. Ennyi pompás rendelkezés után szinte hiányzott volna, ha nem történik aggódó gondoskodás a sajtóról. Ne tessék félni, itt sincs baj. A dicsőséges javaslat a kormány, tehát sosem bíró, hanem mindig politikus kezébe teszi le a lapbetiltás, lapés* kobzás, kolportázsjoggal való rendelkezés legfőbb jogát, alig háromnegyed évszázaddal a Kossuth Lajos- törvény után, amely azt mondja, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti. 1848. Egy nemzet patinás szabadság* küzdelméből így lesz újra a jövő zenéje. Unokáink talán, ha eljuthatnak oda, ahol már nagyapáink tartottak. Ez a javaslat nem a szélsőségek — a jobb* és baloldali szélsőségek, amelyeknek egyformán ellen* ségei vagyunk —, de az emberi gondolko zás és ■ klasszikusan magyar szabadság* tisztei ellen való áfium. * ' ^ BUDAPEST, 1922 DECEMBER 7. CSÜTÖRTÖK XXIX. ÉVFOLYAM 279. SZÁM Kállay pénzügyminiszter s „M földadó 80 százalékát már befizették** M mimisxtzt* nem aftanja nadisttalisan estiftittensen?, a tisztviselőkétsxecwntU, Emelkedik a JVl&V fongaimes. — Gócai Gasztesa támunella, Káállay védi a tisztviselőket. — Általánosságban megszavazták a k&zadók kezeléséről szóló javaslatot (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését ez 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Neubauer Ferenc beterjeszti a drágasági bizottság jelentését a lisztes látásra vonatkozó rendeletről, majd az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása következik. Elnök javaslatára a Ház kimondja, hogy a bejelentett tizennyolc interpellációra legkésőbb félkettőszor térnek át. Rakovszky Iván belügyminiszter beterjeszti ezután a közrend fokozottabb biztosításáról szóló javaslatát. • Walkó Lajos kereskedelmi miniszter pedig a Budapesti Egyesített Villamosvasutak jogviszonyainak rendezéséről, valamint a kivételes intézkedések hatályvesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvényjavaslatait. Áttérve a napirendre, harmadszori olvasásban elfogadják ezután a tisztességtelen versenyről és a szeszadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Következik a közadók kezeléséről szóló javaslat általános tárgyalása, Orisy Imre előadó ismerteti a javaslatot. Gaal Gaszton a javaslatot általánosságban elfogadja, mert szükség van a javaslatra. Nem hagyhat aoznban szó nélkül egyes vokszatórius rendelkezéseket, különösen az idézésekre és könyvvizsgálatokra vonatkozóan. Ma háromszor annyi tisztviselőt kénytelen tartani az állam, mint amennyi szükséges és kétszer annyit, amennyit elbír. Követeli a legdrákóibb intézkedések alkalmazását. Bocsássa el a kormány a haszontalan, munkában tisztviselőket, tartsa meg a legkiválóbbakat, a szakértőket , és fizesse úgy meg őket, hogy ne kellessen borravalókat elfogadniok, hogy tisztességesen megélhessenek. Magas nívójú tisztviselői kart akar. Meg kell szabadítani a tisztviselőket attól, hogy egyes vállalatok igazgatósági tagjai legyenek. A panaszok mind hangosabbak. Bizonyos hivatalokban csak nyomós pénzek lefizetésével lehet egyes dolgokat megtudni, illetve megkapni. Ez a kérdés ma közéletünk rákfenéje. Hajlandó a legmesszebbre menni abban az irányban, hogy az országnak a szükséges tisztviselői kara olyan szituációba hozassák, hogy annak semmiféle mellékes jövedelemre szüksége ne legyen. A javaslatot elfogadja. - Györki Imre: Az új kezelési törvény intézkedéseiben nem látja az adózók megvédését az esetleges zaklatástól. A személyes motozás rendszerét a magyar törvények eddig nem ismerték. A botbüntetés már megszűnt, annál helytelenebb tehát, hogy most a nemzetgyűlés mégis ehez hasonló intézkedéseket akar törvénybe iktatni, mégpedig a személyes motozást. Ez az intézkedés már azért is helytelen, mert nem azokat sújtja, akiket kellene, nem a sikereket fogják ellenőrizni, egyetlen bankárt, egyetlen földbirtokost nem fognak megmotozni, hanem a kispolgárokat, a parasztokat és a munkásokat. S Sérelmes a javaslatban a zálogtárgyak elárverezésére vonatkozó intézkedés is. Gaál Gasztonnak az adóellenőrzésre vonatkozó kritikájához mindenben csatlakozom. Az állami, alkalmazottaknak olyan fizetést kell adni, hogy tisztességesen megélhessenek. A külön jutalom, a borravalórendszert nem lehet bevezetni. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre: Bírálja a törvényjavaslatnak az adókivetésre vonatkozó intézkedéseit. Ezek az intézkedések nem eléggé praktikusak és Gaal Gaszton kifogásai helyesek, különösen azok, amelyek a tisztviselőkre vonatkoznak. Jó, hogy Gaal Gaszton mondotta el a tisztviselőkre vonatkozó kifogásait, mert hogyha ezt mi mondtuk volna el, bennünket hazafiatlansággal vádoltak volna és kifogásolták volna, hogy mi megvádoljuk az egész tisztviselői kart. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök: Minthogy senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter urat illeti a szó. Kátlan Tibor* pénzügyminiszter*: Mindenekelőtt bejelentem, hogy az egyenes adóztatás terén hozott szerves reformok a községi adóztatás egész rendszerének megváltoztatását vonják maguk után. Ehez csatlakozik mintegy kiegészítésül a jövedelmi adótörvények novelláris módosítása is. Összhangba hozzuk a hozadéktörvénnyel és a községi adóztatási törvénnyel, továbbá, hogy hozzá alkalmazzuk az új gazdasági helyzethez és a változott árviszonyokhoz. Szükséges bizonyos tiszta áttekinthetőség az egész vonalon, amelyeket igyekeztünk már ennek a javaslatnak előterjesztésekor is szem előtt tartani. Olyan kezelési szabályzatot igyekszik megállapítani, amely a végrehajtás alatt álló adóreformoknak megfelel. Ez a javaslat nem újítás, hanem bizonyos egységesítést visz keresztül, amely a régebbi törvényben még nem volt meg. A ma kifogásolt rendelkezések egy része benn van a most érvényben levő törvényben is. A javaslat elkészítésénél a legfontosabb szempont az adminisztráció egyszerűsítése volt. Remélem, hogy a reform annyira le fogja egyszerűsíteni az adóigazgatást, hogy már a legközelebbi jövőben nagy eredményeket fogunk e tekintetben felmutatni. Bejelenti ezután, hogy az új adótörvények végrehajtása is előrehalad. A földadó befizetésénél — úgymond — igen szép eredményeket értünk el az első negyedévben, a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó 80%-át fizették be, remélem, hogy a házadó tekintetében is ilyen eredményeket tudunk felmutatni, bár nehezebb a helyzet a kereseti adó tekintetében, amely a jövedelmi adó alapja. Itt is remélem azonban, hogy sikerülni fog a községi adóztatások módosításával elérni azt, hogy ennek teljes erővel megfelelő apparátussal fogjanak hozzá. A becsületes adózókra nézve a legkellemetlenebb és legigazságtalanabb az, ha az adóadminisztráció nem tartja szem előtt az illető valóságos vagyoni viszonyait. A jövedelmi adót illetően megjegyzem, hogy a kivetés megtörtént már, az 1920—21. évre, decemberben megtörténik az írek közszemlére tétele is az ország egész területén három pénzügyigazgatóság kivételével, úgyhogy ezzel elérjük majd azt a helyzetet, amelyet a magam fészeret is minden erővel elérni és biztosítani óhajtok. Rátér ezután az egyes észrevételekre, amelyek a javaslattal szemben elhangzottak, megjegyezvén, hogy a maga részéről is szívesen eszközöl változtatásokat és módosításokat, ha azok a cél biztosításának érdekében megfelelőbbnek és helyesebbnek bizonyulnak. Gaal Gaszton aggályaira válaszol először. Az adózók beidézésére vonatkozólag — úgymond — nem zárkózom el azelől, hogy az illető adózó csak a községházára legyen beidézhető, hiszen egyébként úgyis módjában lesz a pénzügyigazgatósággal is érintkezésbe lépni. (Helyeslés a jobboldalról.) Nincs kifogásom az ellen sem, hogy a családi viszonyok felől való faggatást kategórice tiltsa meg a törvény. Azt akarom, hogy az adóhatóságok éljék magukat be a törvénybe és megfelelően hajtsák végre azokat az utasításokat, amelyeket a kormány a törvényhozás megalkotásakor itt szem előtt tartott. (Kállay Tibort beszéde közben államtitkárja figyelmezteti, hogy a tárgyalási idő későre jár, mire a miniszter mosolyogva jelenti ki, hogy a figyelmeztetés következtében egészen rövidre fogja beszédét.) Az egész adórendszer megváltoznék — folytatja — ha arra az adózási módra térnénk át, amelyet Gaal Gaszton javasol. Szükségesnek tartom, hogy mindenütt legyen egy adóügyi jegyző, ahol pedig még nincs, legyen egy közeg, hogy községi legyen-e avagy állami, az majd később kerül eldöntésre. Arra helyezem a fősúlyt, hogy legyenek emberek akik mindenhol kizárólag adóügyi kérdésekké foglalkozzanak. Gondom lesz arra is, hogy az adóívek kiszolgáltatása körül felmerülő panaszok megszűnjenek .A fellebbezésekre vonatkozólag figyelmeztetem Gaal Gasztont, hogy a bíróságok nagyon is túl vannak terhelve munkával. Hogy a községek raktárakat tartsanak a lefoglalt értékek megőrzésére, ez a rendelkezés ma is megvan. A községi adózásokra vonatkozó törvényben olyan rendelkezéseket óhajtok belevenni, hogy a kormány és az egyes községi háztartások között teljes összműködés legyen. Nem lehet borravaló, rendszernek nevezni a különböző jutalmazásokat, mert az illetők ezeket a községektől, vagy más hatóságoktól kapják, ahol különben is felveszik fizetésüket. Ami az üzemi alkalmazottakat illeti, itt is a jutalmazási rendszerrel kell dolgozni, éppen az üzemnek jövedelmezősége szempontjából. Ami általában a tisztviselőket illeti, ügyes számára 10 korona