Magyarország, 1923. február (30. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
A győzedelmes lélek Fél évszázados politikai pálya tapasztalataival, a legmagasabb politikai műveltség biztos fölényével, az öregkor tiszta bölcsességével, minden hangos eszközt félretevő, de mégis a magyar szív legmélyebből sugárzó hazaszeretettel beszélt máma Apponyi Albert a nemzetgyűlésen. A nemzetek szövetségéről beszélt Ap* ponyi és gyönyörű mondatai megvilágítot* ták az örök emberi harcnak azokat a tisz* tásait, ahol az emberi szeretet szélcsend* jében ez az örök harc is megpihen. A böl* csesség és jóság hitével beszélt arról, hogy el fog jönni egyszer az idő, amikor az emberiség odáig fejlődik, hogy a nemzetek között felmerült viszályokat harc és háború nélkül békésen fogja elintézni. Ez a hit az orvos hite, aki laboratóriumában titokzatos kémiai képletek fölé görnyedve hisz abban, hogy megtalálja egyszer a tüdővész szérumát. Az emberbarát hite ez, aki felesleges millióiból azzal a hittel épít kórházakat, hogy egyszer ezek a kórházak minden szenvedéstől megváltják az emberiséget. A kegyurak hite ez, akik azzal a hittel építenek templomokat és iskolákat, hogy egyszer a földön meg fog szűnni a bűn és tudatlanság. A kételkedők kórusa erre azzal felel: hiába minden, mert sem a betegségeket, sem a bűnt, sem a tudatlanságot nem lehet megszüntetni. De Apponyi szavával felelünk: szüntessük meg tehát az iskolákat, romboljuk le a kórházakat és tiltsuk el az orvosok kutatásait? Az emberiség* nek ezek a jóért és szépért folytatott küz* delmei nem céltalanok, legfeljebb csak a célok végtelenek. De olyan nagy célok, amelyekért a végtelen felé is el kell in* dulni. Igaz, a nemzetek szövetsége nem azt jelenti, hogy most már minden ágyút haranggá öntenek és minden fegyvergyárat hasznos ipari eszközök gyárává alakítanak. Azokkal szemben, akik képzelt fölényük mosolygásával nem hisznek a népszövetség működésének eredményeiben, Apponyi a maga részéről hitet tesz amellett, hogy a jövőben a népszövetség intézménye elvben és gyakorlatban igen hatályos működést fog kifejteni. Amíg kétféle nemzetközi jog van érvényben, az egyik a győztesek számára, a másik a legyőzött nemzetek számára, addig nincs és nem is lehet béke, mert ha a vérontás fel is van függesztve, a háború tovább folyik. Magyarországra nézve a nemzetek szövetségébe való belépés olyan előnyöket jelent, amelyeknek lekicsinylése tudatlanság és felületesség volna. Az egyességokmány egyik szakasza például világosan megtiltja, hogy a nemzetek szövetségének bármely tagja a szövetség más tagjával szemben támadólag lépjen fel, mielőtt cselekményének indító okát a nemzetek szövetségének tudomására nem hozta volna s amíg ezeket az indokokat kiegyenlítő békés eljárás meg nem indult. Apponyi Albert gondolatmenetének tiszta ösvényeit felesleges külön megvilágítani. Felesleges külön megmagyarázni, hogy Magyarország mai helyzetében igenis szükségünk van arra az erkölcsi támogatásra, amelyet a népszövetség biztosít számunkra. Az anyagokkal szemben itt a lélek áll. Az a lélek, amely minden kétkedésen és hitetlenségen túl mégis él és lobog az emberiségben s amely szárnyai alá veszi a gyöngéket és megalázottakat, akik között mi talán a leggyöngébbek és legjobban megalázottak vagyunk. .1HU/3 BUDAPEST, 1923 FEBRUÁR L ~ CSÜTÖRTÖK ~ XXX. ÉVFOLYAM 25. SZÁM Újra aktuális a hó Nagy Emil követette az egységes párt tegnapi ülésén. Ezt pánt bizottság elé utasította az ügyet. TM Rassay Károly lovaglás ügye (A Magyarország tudósítójától.) Az egységes párt tegnapi értekezlete a pártfegyelem és a pártorganizáció kérdésével foglalkozott. Az értekezlet előadója Nagy Emil volt. Beszédében többek között azt mondotta, hogy az egységes párt létezése ma nemzeti szükséglet. Nagy veszedelem támadna abból, ha a kormánynak valami heterogén többséget kellene összeállítani. Azt azonban konstatálnia kell, hogy az egységes felfogás nincs meg a pártban, aminek magyarázata az, hogy a párt többféle társadalmi réteghez tartozó emberekből rekrutálódik. Ma, amikor forrongó időket élünk, nem is lehet olyan egységet teremteni, amire az ideális kormányzat szempontjából szükséges volna, de a párt kebelében levő esetleges ellentéteket közös nevezőre kell hozni. Evégből azt javasolta, hogy minden hétcsütörtökjén a párt közgazdasági, szociális és földművelésügyi bizottságai közös konferenciát tartsanak, amelyen az aktuális kérdéseket és a törvényt előkészítő ügyeket beszéljék meg. Azt kívánja, hogy mielőtt az egyes minisztériumok kodifikáló osztályai a javaslatokkal foglalkoznak, előbb a párttal beszéljék meg azokat Nagy Emil beszédéhez számosan szólottak hozzá, végül is előterjesztett indítványát egyhangúlag elfogadták. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök tette szóvá azt, hogy a nemzetgyűlés ülésein nincsen jelen elegendő egységespárti képviselő. Állandóan kisért a tanácskozásképtelenség és a határozatképtelenség veszélye. Kéri, hogy a pártvezetőség ennek a helyzetnek megszüntetése érdekében tegyen intézkedéseket Az arra vonatkozó előterjesztést Gömbös Gyula nyújtotta be, amely után újra Nagy Emilszólalt fel és a miniszterelnök szavaira reflektálva, azt mondotta, hogy na kívánja a miniszterelnök, hogy tizenegy hónapig üljenek együtt a nemzetgyűlési képviselők a nemzetgyűlésen, ahol a produktív munka igen lassan folyik, hanem tessék az őrsssg érdekében a házszabályrevíziót megcsináltatni. Ilyen értelmű indítványt is nyújtott be. Indítványára szavazást kért és e szavazás eredményeképpen a párt kimondotta, hogy a házszabályrevízió kérdését a párt jogügyi osztálya elé terjeszti azzal, hogy véleménye® javaslatát lehető rövid időn belül nyújtsa be a párt plénuma elé.• A nemzetgyűlés a legközelebbi napokban Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter visszaérkezte után a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni, amelynek tárgyalása alkalmával nagyobb vita várható. Ma a nemzetgyűlés tanácskozásának ideje alatt három bizottság is tanácskozott. Ülése volt nevezetesen a II. számú bírálóbizottságnak, amely kimondotta, hogy február 11sától kezdve tárgyalja az összes hozzá utalt petíciókat, így elsősorban Nagy Ernő, majd Klain Ferenc mandátuma ellen benyújtott petíciókat. Nagy Ernő petíciója ügyében előadóul, Csilléry Andrást, Kláin Ferenc mandátuma elleni petíció előadójául pedig Györki Imre dr.-t választották meg. Az összeférhetetlenségi állandó bizottság foglalkozott Zichy János gróf és Bogos Miksa gróf összeférhetetlenségi ügyével. Mindkét ügynek előadójává Teleki Tibor grófot választották meg, akit megbíztak az ügyek megvizsgálásával. A III. bizottság Huszár Elemér mentelmi sérelmét tárgyalta. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Bassay Károly és Bogya János képviselők között sértő szóváltás keletkezett, amelynek folyományaképpen Bassay Károly Pakots József és Fábián Béla képviselők útján elégtételt kért Bogya Jánostól, aki Gömbös Gyulát és Fáy Gyulát nevezte meg segédeiül. A megbízottak ma délelőtt fegyveres elintézésben állapodtak meg. Balsay Károlynak egy másik afférje Bartos Andor képviselővel értesülésünk szerint békés elintézést nyert. Anglia felhívása Mossul ügyében a törökökhöz Párizs, január 31. A népszövetségi tanács tegnapi megnyitása után Balfour lord a Mossul-kérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy reméli, hogy Törökország hozzájárul a népszövetség útján meghozandó döntőbírósági szabályozáshoz, minthogy Törökországnak teljes egyenjogúságot biztosítottak a népszövetség többi tagjával. London, január 31. A gyarmatügyi minisztérium közli, hogy az Irak-kormány az iraki lakosság nevében felterjesztéssel élt Balfour angol megbízotthoz, arra kérve őt, hogy a mossuli vilajetet Iraktól el ne szakítsák, amint azt a törökök kívánják. A tiltakozás kifejti, hogy Mossul mindig Irakhoz tartozott és hogy a törökök törekvése csupán az, hogy kezüket rátegyék a Mossulban található gazdag forrásokra. Ezt a török kívánságot azonban az iraki nép gyűlölettel utasítja vissza. Hivatalosan jelentik, hogy Bagdadból erősítéseket küldtek Mossulba. „A szövetségesek megtörik Németország ellenkezését" .A németek sorsa saját kezükben van." — Degoutte tábornok nyilatkozatai Düsseldorf, január 31. (Havas.) A külföldi sajtótudósítók tegnapi fogadása során Degoutte tábornok emlékeztetett arra, hogy a francia és belga hadsereg, amikor a Ruhrvidékre lépett, kizárólag békés célt követett. Noha időt engedtünk — mondotta a tábornok — a német vezetőknek, hogy elhatározásaikat éretten megfontolják, mégis nyakasan szembeszállnak velünk és kihívó magatartással hiábavaló harcot kezdenek. A szövetséges kormányok rá fogják kényszeríteni Németországot a maguk akaratára és meg fogják törni az ellenkezést. Magasrangú hivatalnokokat és mindazokat, akik a szerződésből és a nemzetközi törvényhozásból folyó jogainkat nem akarják elismerni, kiutasítjuk, a szándékos rongálások elkövetőit megbüntetjük és ha nem lehetne őket kinyomozni, akkor a vezetőket felelősségre vonjuk. Késedelem nélkül a legszélesebb mértékben foganatosítjuk a büntető rendszabályokat. Mi csak azt akarjuk, hogy a nagyipar mágnásait kényszerítsük az elpusztított francia területek helyreállítására szolgáló jóvátételek kiszolgáltatására és rá fogjuk őket szorítani, hogy ebben ugyanolyan gondossággal járjanak el, mint hatalmas nyereségeik felhalmozásánál. A németek sorsa a saját kezükben van. (MTI.) Letartóztatták az esseni magasrangú vasutasokat Berlin, január 31. (Wolff.) Mint Dürenből jelentik, Rombach aacheni kerületi főnök keresztülutazásaalkalmával, akit a lakosság viharosan üdvözölt, a francia gyarmati csapatokkal összetűzések támadtak. A német vasutasok beszüntették a munkát, mert visszautasították azt a követelésüket, hogy a pályaudvart kiürítsék.Az ehrenbreitsteini vasutasok a pályaudvar megszállása következtében abbahagyták a munkát, emiatt az egész Rajna-völgy és Koblenz között minden vasúti forgalom megszűnt. Három órakor a megszálló hatóságok bezárták az esseni birodalmi vasútigazgatóságot és az igazgatóság épületében francia járőrök jelentek meg, amelyek valamennyi magasrangú hivatalnokot letartóztattak. (MTI.) Berlin, január 31. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) Az új megszállott területen történt legutóbbi eseményekről a következő részleteket jelentik Mühlheimből: Délután 5 órakor Essenben a vasútigazgatóság épületét francia katonaság kerítette be, minden helyiséget átkutatott, Richtschein kormányfőtanácsost, a vasútigazgatóság elnökének helyettesét, Berghaus kormányfőtanácsost és Grendl építészeti főtanácsost szuronyos katonák fedezete mellett elszállították. Éjjel valamennyieket automobilra ültették. Az említetteken kívül letartóztatták a franciák Breuer kormányfőtanácsost, Pieret vasúti felügyelőt és Bayer kormánytanácsost. Ezután a franciák terv szerint megszállották a vasútvonalat Duisburgtól Oberhausenig, Recklinghausenig és Buhrt is, tehát az újabban megszállott Ruhr-vidék egész északi részét s a vasútvonalakat műszaki csapatok vették át. (II.) Egymillió 876 ezer tonna szenet kell februárban szállítania Németországnak Párizs, január 31. A jóvátételi bizottság megállapította, hogy Németországnak február havában 1.SzS.900 tonna szenet kell szállítania. Egy** ára 20 korosa