Magyarország, 1924. november (31. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-01 / 232. szám

­ja: MAGYARORSZÁGBudapest, 1924. november 1. szombat \ — ■ - ' ii—— — .. ■■ ben az illetékes miniszterekkel, a legutolsó tárgyalás tegnap délben volt Bethlen minisz­­terelnöknél, am­ikor is, értesülésünk szerint, eb­ben a kérdésben közöttük végleges megállapodás történt. A megállapodás lényege mindeddig nem ke­rült nyilvánosságra, azonban nagyon valószí­nű, hogy olyan új megállapodásról van szó, amely eddig még sehol sem került szóba, amely megoldás teljes megelégedésre oldja meg a kérdés nehéz vonatkozásait. A legnehezebb vonatkozása a kérdésnek , a főváros autonómiájának érintése lesz. A pénzügyi ellenőrnek a törvényben biztosított hatásköre ugyanis olyan nagy, hogy az a fővá­ros autonómiáját illuzóriussá teszi. Értesülé­sünk szerint ebben a vonatkozásban is kedvező megállapodást sikerült Bethlennek és Stipkának találni. A kérdés személyi részét a mai miniszter­tanács valószínűen még nem fogja elintézni, hanem a kinevezés csak később fog megtör­ténni. Változatlanul nagyon valószínű azonban, hogy Jakabffy miniszteri tanácsos lesz a fővá­ros pénzügyi ellenőre. Sik-e három gazdánk­ 115 hold isii? földbirtok „helyes megoszlása” az OFB egyik döntésében (A Magyarország tudósítójától.) A földbirtok- reformtörvény egyik legfontosabb céljául azt tűz­ték ki alkotói, hogy a föld „helyesen oszoljék meg€. Ez volna a tulajdonképpeni cél, azonban a gyakor­latban megtörtént, hogy úgy alkalmazzák a tör­vényt, hogy — mint az informált helyről velünk közölt alábbi esetben — végül a földművelésügyi miniszter és az OFB is kimondja: nem helyes, ha három becsüle­tes dolgos magyar ember kezében 150 hold föld van, még akkor sem, ha ugyanennek a község határában Katona Lajos, Katona András és Katona Sándor egyszerű darvasi földművesek, mindhárman elmen­tek a háborúba. A három testvér végigküzdötte a há­borút s amikor hazajöttek Biharba, csekély néhány hold földjük mellé 1921 október havában megvásá­rolták Tóth Ferenc darvasi lakos százötven­­ hold földjét és pedig olyanformán, hogy a birtok minden kis magyar holdjáért 6000 koronát fizettek. A há­­rom testvér lefizette a vételárat, rögtön munkához láttak, azonban nem tudták azt, hogy a község fő­jegyzője nem helyesli az ő föld vásárlásukat. A főjegyző jelentést küldött Bihar vármegye­­közigazgatási bizottságához és azt indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság ne hagyja jóvá az adásvételi szerződést, hanem miután ez kétségtelenül háborús szerzemény, éljen az (ittani ): elővételi jog­ , gat. , ___­­ Bihar vármegye közigazgatási­ bizottsága 1922 március 16-án —­ megtagadta a szer­ződés tudomásul­vételét. Katonáéi ebbe nem nyugodtak bele és az akták felkerültek a földmívelésügyi minisztériumba. A földmívelésügyi minisztérium öt hónapig intézte Ka­tonáék ügyét, akik ez alatt az idő alatt természete­sen dolgoztak, bízva abban, hogy a földmívelésügyi minisztérium érdemül rójja fel háborús szolgálatu­kat és nem veszi el tőlük a becsületes munkával szerzett javakat. 1922 augusztus h­ó 17-én megkap­ták Katonáék a határozatot, amelyben a miniszter gyakorolta az állam elővételi jogát. Mi történt ezután! 1925 őszén az Altruista Bank deponálta a Katonáék által kifizetett 6000 koronát, azt a 6000 koronát, amelyet Katonáék 1921-ben jó pénzben fizettek le és felszólította őket, hogy adják át a birtokot a banknak. Katonáék nem tudták, hogy miért mondották ki rá az elővételi jogot és elször­­nyűködtek, amikor az OFB ítéletéből megtudták, hogy azért, gyakorolta az állam az elővételi jogot fe­lettük, mert mindegyiknek van már A­ is családi bir­toka és az ingatlannak egy kézbe halmozására vé­delme, a földbirtok helyesebb megoszlására is káros volttat, — ha a három Katona testvére maradna a 150 hold föld. Ezzel a közérdekkel szemben — mondja tovább az OFB ítélete — Katonáék magánérdeke hát­térbe szorul. Hiába ajánlottak fel Katonáék 50 hold földet a nincstelenek számára teljesen ingyen, hiába mondták, hogy Darvas községben másoknál■ nagyobb birtokaik vannak, az ítéletet nem változtatták meg, a három katona testvér 150 holdja ellenkezett az OFB szerint a földbirtok helyesebb megoszlásának elvével. ANDMSSY mnwmmm HWWJWWWWUiW vu„ ARÉNA ÜT 78. Naponta délután u/sonitah­angverseny Békebeli haboskávé Központi gőzfűtés Kellemes szórakozóhely Harsány­i és Strausz fehérnemű- és fűzőszalonja ,sszkerüUJisJk­: 1 * vita tér 5. szám, Női, fér­fi UL és gyermekfehér­neműt hozott anyagboz is, legjobb kivitelben igen­­ jutányosan készít. „ Tetra“ cikkek gyári áron! Hétfőn mond ítéletet a honvéd haditörvényszék a Kozma úti gyermekgyilkosság ügyében Az ügyész legalább életfogytiglani fegyházbüntetést indítványoz Krémer vádlott ellen (A Magyarország tudósítójától.) 1917 szep­­temberében a Kozma út mellett megfulladva találták Helévá Anna tizennégy éves munkás­lányt. A nyomozás során Krémer Bernát, Kiss Pap József közlegényekre és Csucsai László, valamint Fischer József polgári egyénekre­ te­relődött a gyanú, hogy ők ölték meg brutális módon a szerencsétlen leánykát, akiket letar­tóztattak s azoknak ügyét két nap óta tárgyal­ja a honvéd haditörvényszék, amely lopással is vádolja Krémert és társait. A tárgyalás folyamán Krémer és Kiss Papp is beismerte a lopásokat, amikor a brutá­lis gyiloksságot tagadták, Fischer József és Csucsai László szintén tagadták a vádat. A ta­núk részben Krémer ellen, részben mellette vallottak. Ezután Billeg százados­ hadbíró órák hosz­­szat ismertette az iratokat, amelyek szerint Krémer ellen halállal végződő erőszakos nemi közösülés, két lopás, hét szökés bűntette miatt, Kiss-Papp ellen pedig négyrendbeli szökés és négyrendbeli lopás bűntette címén emeltek vá­dat. Az ismertetett iratokból kitűnt, hogy Krémert a forradalmi haditörvényszék, valamint a kommunisták katonai bírósága is többször elítélte. Krémer előadása szerint a kommunisták azért ítélték őt el, mert nem akart belépni a vö­rös hadseregbe. Az iratokból kiderült az is, hogy amikor Kiss Pappal a detektívek kihall­gatták, a kihallgatás alkalmával még nem men­tegette Krémer Bernétől. Ezzel szemben a mai tárgyaláson azt mondotta, hogy Krémer csak öt-tíz percig volt távol a kozmauti szántófölde­ken. Annak idején háromnegyed órát vallott a távozás időtartamaképpen és azt mondotta hogy Krémer rendkívül felhevült állapotban tért vissza hozzájuk. Amikor a bűnjeleket ismerteti Sillay szá­zados­ had­bíró, kiderül, hogy többek­ között 16 korona és 83 fillért foglaltak le Krémernél. A bűnjelek között szerepelnek ékszerek, amelyek a komm­­ünben elvesztek. Az iratok ismertetése után Földes Rezső dr. alezredes-ügyész mondotta el vádbeszédét, majd Grohmann Zsigmond dr. Krémer védelmében, Cseh András dr. pedig Kiss Papp védelmében mondotta el védőbeszédét. Az ügyész legalább életfogytiglani fegyházat kér, miután sze­­­rinte beigazolódott, hogy Krémer ölte meg a kislányt. Az ügyvédek ezt nem látják igazoltnak és ezért a vád ebbeli részére felmentést kérnek. Sillay dr. százados­ hadbíró, tárgyalásve­­zető a perbeszédek után kihirdette, hogy íté­letét hétfőn mondja a bíróság. Az elhanyagolt Villamosművek­­ az áramfogyasztás korlátozására­ hívják fel a közönséget Kevés géppel, nagy szénpazarlással és 30 éves rozoga kábelekkel dolgoznak (A Magyarország tudósítójától.) A közön­ség­, amely a körutakon, esténként nagy csopor­tokban bámulja­­, háborús korlátozások után és újra mindjobban szaporodó elektromos reklám­táblákat, nem­ sejti, hogy e táblák elszaporo­dása a mi kicsinyes viszonyaink között milyen nehézségeket rejthet magában. Szegénységün­ket mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy alig tünedezik fel egynéhány villanylámpával több a háború óta megszokottnál, máris nehézségek merülnek fel. Az Elektromos Művek vezetősé­gétől kapott információk szerint az új fény­­reklám-csoportozatok annyi áramot fogyasz­tanak, hogy továbbfejlesztésük Budapest világítását veszéllyel fenyegetheti. A villanyostársaságot meglehetősen készület­­lenül és hirtelen érte az áramfogyasztás foko­zódása. Ma az Elektromos Művek valamennyi telepe a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozik s mint a Magyarország munkatársával illetékes helyen közölték, kérelmet fognak a közönséghez intézni, hogy este négy és hét óra között a lehető­ségig mérsékelten fogyasszák az áramot, mert ellenkező esetben az egyes elektromos te­lepek túlterhelésének veszélye állhat elő. Munkatársunk kérdést intézett e meglepő információ után arra nézve is, hogy nincs-e valami mód az elektromos­ telepek megfelelő irányú kibővítésére, hogy az áramszolgáltatás a szükségeshez képest fejleszthető legyen. Ezt a választ kaptuk: — Amennyire a súlyos gazdasági viszonyok meg­engedik, dolgozunk az elektromos művek fejleszté­sén. Köztudomásúlag nehézségeket okoz az, hogy a váciúti telep­ meglehetősen régi és itt kisebb gépek­kel dolgozunk. A váciúti telepnek tíz gépe van 16.200 kilowatt teljesítménnyel és ez okozza azt, hogy a speciális szénfogyasztás e percben közel 100 szá­zalékkal nagyobb, mint a teljesen modern eddig csak három nagyteljesítményű géppel dolgozó kelen­földi telepen. Éppen ezért itt terjeszkedünk és lehet, hogy már az év végén üzemben is lesz egy újabb 10.000 kilowatt teljesítményű hatalmas gépü­nk. En­nek üzembehelyezése természetesen erősen fokozza majd teljesítőképességünket, addig azonban takarékoskodni kell az árammal. A kábelhálózat fejlesztése is állandóan gondot okoz. Baj, hogy egyfázisú és egyenáramú kábelhálózatunk közel 30 éves s a fellépő üzemzavarok a kábelek elé­gésében nyilvánulnak itt, aminek elkerülésére sürgős szükség van az egyenáramú hálózat gyors ütemben való kicserélésére. A fogyasztók száma 160.000-re emelkedett már a­­idén. A szaporulat az előző évivel szemben több mint tíz százalékos. Elmondható azonban, hogy 1918 óta megkétszereződött az áramfogyasztók száma. A K" gázgyár"­, háború után bekövetkezett szavmos időbeli nem tudott poroszszénhez jutni és a kényszerű üzem­­szünetelése alatt majdnem mindenhol az elektromos világításra tértek át. Ez a folyamat még mindig tart s így érthető, hogy az elektromos művek, ame­lyek a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett nem terjeszkedhettek kellőleg, az új gépek beállítása előtt a túlzott áramfogyasztást nem bírják el. Érdeklődtünk abban az irányban is, hogy mi van a szolgáltatási árakkal. — A szénárak jelentősebben nem emelkedtek, mondották nekünk, és így nincsen szó az áramszol­gáltatás díjának felemeléséről. Természetesen a vilá­gítási ügyosztály figyelemmel kíséri az üzemköltsé­gek kialakulását s csak abban az esetben emelné a fogyasztási árakat, ha ennek elkerülhetetlen szük­sége mutatkoznék. Fő törekvésü­nk az­­átalányfogyasz­tás rendszerének a kiküszöbölése, mert ez tapaszta­lataink szerint pazarlásra vezet. 1918 őszén a gáz­­világítás kikapcsolódása folytán egyszerre 30.000 új fogyasztó jelentkezett, úgy hogy nem állt módunk­ban a megfelelő árammérők beállítása. Hetenként 150—200 árammérőt kapcsolunk be és természetesen ugyanennyi helyen szűnik meg­ az átalányfogyasztás. Amint in fentiekből látható, az Elektromos Művek a kurzus uralma alatt nem fejlődött a szükséghez képest. Mindenkor az volt a törek­vés a városházán, hogy az Elektromos Művek épúgy, mint a többi közüzem, mennél több pénzt szolgáltasson be a városháza pénztárába. El­tekintve attól, hogy a főváros üzemei és inté­zetei állandóan önköltségi áron hatalmas meny­­nyiségeket fogyasztanak, így 1923-ban a fővá­ros f­ogyaszása 1.847.371 kilowatt volt világítás és 8.532.385 kilowatt motor­­célokra. — még eb­ben az évben is 1,5 milliárdot fizetett be a községi alap javára. Az idei évben is néhány milliárd beszolgáltatását vették előirányzatba, ahelyett hogy­ évek óta előrelátva a villany­­fogyasztás fejlődését, minden anyagi erővel az Elektromos Művek megfelelő fejlesztésére tö­rekedtek volna. Most azután megvan a baj s természetes, hogy megint a közönség lesz a vesztes. Félő, hogy a téli hónapokban nem lesz áram s mind­ez azért, mert évek óta elmulasztották — amikor még lehetséges volt — új gépek kellő mennyi­ségben való beszerzését. Ezüst dísztárépak, evőesz­köz, retikül, sportoljak N­LEIMM. eu cigaretta- IC szelenceKS­D I

Next