Magyarország, 1925. július (32. évfolyam, 144-169. szám)
1925-07-01 / 144. szám
Oi MAGYARORSZÁG_____________ Budapest, 1925. július 1. szerda uhu 'ii'iiTTOTTTinmrn—rnniíimwT?rr—fVi ’^wiyTTTiwwTirTTffiwiitiwiiiiíijt wmimi '•11 ii1 * ■1 rmT-r ... .. n-n r r- ..............“T r"IF“"' négymilliárd koronát érő dollár beváltására — ehez azonban százmillió korona kell. Hogy az üzletben részesedjék Kodelka Ferenc, 1925 január 6-án egy napra hetvenmillió koronát adott át. Vádolja a vádtanács határozata Léderer Gusztávnét azért is, mert 1924 december végén és 1925 január elején, legkiváltképpen pedig 1925 január 7-én Léderer Gusztávot előre megfontolt szándékkal és fenyegetésekkel, — hogy különben elválik tőle — rábírta arra, hogy Ködeikét megölje. Ezenkívül vádolja a vádtanács határozata Léderer Gusztávnét azért is, hogy 1925 január 7-én két briliáns gyűrűt, egy ezüst tulaórát, egy láncot és egy bőrpárcát. Összesen 11 millió korona értékben Kodelka Ferenctől és illetve örökösétől eltulajdonítottak. Léderer Sándort azért vádolja a vádirat, mert a tett végrehajtása után az előbb említett hetvenmillió koronábólhatvanötmillió koronát elrejtett, ötmillió koronát pedig saját céljaira költségek címén megtartott. Léderer Gusztáváé kihallgatása Az elnök Léderer Gusztáváéhoz fordul : — Megértette a vádat . Léderer Gusztáváé kijelenti, hogy tolmácsolják neki a vádat, mert annak egyes részleteit nem egészen értette meg. Gráber Károly tolmács teljes részletességgel ismerteti a vádiratot. Megkezdődik Ledérerné kiállítatása. Németül beszél. Jobbján ott van a tolmács. — Bűnösnek nem érzem magam. A külföldi villáról én nem tudok semmit se. A dollárbeváltásról sem. Ezt Kodelka mondta nekünk, de nem mi neki. — Igen, átadta nekünk, — mondja — én nekem adta ide dér Herr Kodelka. De én visszaadtam neki. Hát üzletet akartam vele kötni. Az ő ajánlatára. Együtt tőzsdéztünk. Nagy részletességgel mondja el, hogy 1923-ban már papírokat vásároltak s Szerencsésen ment a tőzsdézés. prösztpénzüzleteik is voltak. 1924 Karácsonykor el is számoltak a tőzsdeüzletekkel. Kodelka látogatásai — Három héttel karácsony előtt nagymosás volt nálunk. A nehéz munkát egyedül én végeztem. Ekkor látogatóba jött hozzánk Kodelka. Az uram nem volt odahaza, Gyöngyösön volt. Kodelka mondotta, rettenetes, hogy olyan férjem van, aki ezt nekem megengedi. Az volt a válaszom Kodelkának, hogy szívesen dolgozom a férjemért. Aztán megint feljött hozzám Kodelka egy szombati napon és egy csomag húst hozott. Figyelmeztettem Kodelkát, hogy ne hozzon nekem húst, semmiféle ajándékot nem fogadok el tőle. Kodelka kedveskedve válaszolta, akit ő szeret, annak mindig ajándékot szokott hozni. Éjfél után kettőig maradt . Pár nap múlva haza is érkezett az uram Gyöngyösről, de nem említettem neki ezeket a dolgokat, mert nem akartam Gusztit ezekkel molesztálni. Egy este megint eljött Kodelka. A férjem nem volt otthon akkor sem. Én úgy tizenegy óra körül felszólítottam, hogy most már távozzon lakásomról, mert egyedül vagyok idehaza. Megelőzőleg szintén ilyen későig maradt nálam, akkor is felszólítottam, de nem akart elmenni. — Mikor látta Kodelka, hogy én egyedül vagyok, este azt az ajánlatot tette, hogy váljak el az uramtól. Én nem akartam erre felelni, de addig beszélt, amíg végre kénytelen voltam neki kitérő választ adni. Kodelka több ízben adott nekem kisebb-nagyobb összegeket. Lédererné nyugodtan folytatja . Ekkoriban az uram elutazott. Tizennégy nap múlva hazajött és ekkor Kodelka említette neki, hogy lépjen vele üzleti viszonyba és pedig úgy, hogy ajánlja őt a Pálfy-laktanyába hússzállítás végett. Azt mondottam uramnak, hogy csináljon már valamit ezzel a Kodelkával, hogy hagyjon végre békében. Én ugyanis azt hittem, hogy Kodelka udvarlása csak azt célozza, hogy összeköttetéseink révén a katonaságnál valami szállítási üzletet nyerhessen. Kodelka akkor elment, az uram szintén eltávozott. Másnap találkoztak nálunk. Ekkor említette a férjem, hogy nem érdemes a Pálfylaktanyába húst szállítani, mert kicsike lenne az üzlet és nem fizetődne ki. Ellenben a jövőben lesz egy nagyobb szállítás, ezt megszerzi Kodelkának. Kodelka erre éjjel tizenkettőig maradt nálunk. A férjemnek említette, hogy ha parancsolt pénzt, szívesen ad rendelkezésére. Engem félrehívott az előszobában és azt mondotta, hogy menjek el vele másnap délután a Bristol-kávéházba, ahol üzleti dolga lesz, de szeretné, ha én elkísérném. Azt válaszoltam, hogy nem megyek. — Mielőtt eltávozott volna, azt mondotta, hogy szívességre akar kérni. Átadott hetvenmillió koronát, hogy őrizzem meg. Én a pénzt nem fogadtam el, mire Kodelka visszavette azt. Mi történt a szentestén ? A szenteste előtt feljött Kodelka és azt mondotta férjemnek, hogy nagyon jó üzletet tudna, van-e Gusztinak ötven milliója. A férjem azt mondotta, hogy ötven milliója nincs, huszonkét milliója azonban van, de ez is értékpapírokban, vallomását. Kodelka arról beszélt, hogy van olyan embere, aki fajlovakat akar vásárolni. Kapcsolódjunk be az üzletbe mi is. Azt feleltem, hogy nincspénzem. Ő ajánlatot tett, hogy adna nagyobb összeget, mire azt válaszoltam, hogy a pénzt csak akkor fogadom el, ha ő a nálunk levő értékpapírokat fedezetül elfogadja. — Ezt a pénzt azonban! — mondotta férjem, — nem tudom elkölteni, mert a feleségemnek akarok rajta, zongorát vásárolni. Erre Kodelka azt felelte férjemnek, hogy neki van egy Sielzhammer zongorája, azt vegye meg a férjem. Ki kellett mennen a konyhába vacsorát főzni. Kodelka és a férjem egymással beszélgettek. Amikor bejöttem a konyhából a férjem közölte velem, hogy megvette Kodelkétől a zongorát, január 5-én vesszük át. — Kodelka kevéssel ezután elment, vacsorára azonban visszajött. Férjemnek nagyon kellemetlen volt a dolog. — Ekkor Kodelka karácsonyi ajándékot adott át nekem külön. Két nappal karácsony után ismét eljött Kodelka és megint hozott ajándékba egy sonkát. Megkért, hogy főzzem ki, mert szeretne ismét egy kellemes estét eltölteni velünk. A férjem nagyon haragudott ezért. Kodelka este fél hét órakor jött vissza, és ekkor szólt a férjemnek, hogy sikerült neki a hússzállítás. Egy Csányi nevű főhadnagy járta ki, hogy megkapja a szállítást. Miközben a kutyát sétáltatják . Féltízkor szóltam a férjemnek és Kodelkának, hogy én lemegyek a kutyával sétálni, majd később visszajövök és akkor teát főzök. A férjem szólt, hogy ne menjek le, mert nagyon hideg van, majd ő viszi le a kutyát sétálni. Kodelka izgatottan így szólt: — Nem bírom tovább nézni, hogy ön egy ilyen embernek a felesége. Legyen az én feleségem. Ezzel magához vonzott és meg akart csókolni. De én pofonvágtam. Kodelka azonban nem tágított, hanem a díván felé húzott. — Ebben a percben a férjem csengetett az előszobaortón, majd bejött. Kodelka ekkor hirtelen eltávozott. Amikor a férjemmel egyedül maradtam, elmondottam neki, hogy Kodelka folyton vekszál, folyton szerelmi ajánl,átokkal üldöz és azt mondja, hogy váljak el tőle, mert ő elvesz feleségül. Most már azonban szólok, mert olyan dolgok történtek ma közöttünk, hogy például meg is akart csókolni. Most már kötelességem neked szólni. A férjem nem akarta elhinni ezt a dolgot. A férj elbújik az ariszofos éia Kodelka másnap eljött. Üzleteiről beszélt, amerikaiakról és angolokról. Leceremé előzőleg azt mondotta a férjének, hogyha Kodelka eljön, bújjon el az úriszobában, ő pedig majd kérdőre vonja Kodelkát előző napi viselkedéséért. — Mikor Kodelka jött, az uram elbújt az úriszobában. Kodelkát bevezettem az ebédlőbe és felelősségre vontam, hogyan mer egy úriasszonnyal szemben így viselkedni. Kodelka éppen védekezni kezdett, mikor az uram az előszobán át bejött. Kodelka nagyon udvariasan üdvözölte, mintha semmi sem történt volna. Hetvenmillió Másnap délelőtt azonban ismét feljött és azt mondotta, hogy sok pénz van nála, nem akarja magával vinni, itt hagyja nálunk. Az összeg hetvenmillió volt. Amikor Kodelka délután eljött, az uram eléje dobta a pénzt, hogy engem ne terheljen az ilyen ügyekkel. Ezután a jelenet után történt, hogy az uram kijelentette, hogy a legközelebbi találkozásukkor megmondja Kodelkának, hogy ne jöjjön többé hozzánk.Kodelka mintha csak megérezte volna, egy napig nem jött el. A Szilveszter előtti napon december 30-án este háromnegyed tíz órakor jött fel legközelebb. Egészen részeg volt. Kodelka pár szót dadogott, azután összeesett. Amikor Kodelka elesett, én nagyon megijedtem és párnát tettem a földön fekvő Kodelka feje alá. Ekkor figyelmeztettem a férjemet is: — Nézd csak, szegény Kodelka keze véres, biztosan megsebesítette magát. Megmossák a véres kezet — Férjem ekkor takarókat hozott ki és a földön fekvő Kodelka kezét is bekötözte. Mi ekkor lefeküdtünk, Kodelkát pedig otthagytuk az előszobában. Reggel hétkor még mindig úgy feküdt a földön, ahogy tegnap este hagytuk. Kodelka megnézte a kezét és azt mondotta, hogy mulatott és mulatság közben a kezét is megvágta. — Én a sebet megmostam és kenőccsel be is kentem. Figyelmeztettem Kodelkát, hogy ha gennyesedni kezdene a seb, hívjon orvost. — Az uram délután elutazott Gyöngyösre. Kodelka pedig váratlanul feljött. Én azt mondtam neki: — Kedves Kodelka, hiába jött, nem tudok magával beszélgetni, mert egy barátnőmmel moziba megyek. Tényleg fel is öltöztem, elmentem hazulról, de nem mentem moziba. — Újév napján ment az uram Csepelre először szolgálatba és én egyedül voltam odahaza. Délután fél kettőkor feljött Kodelka és azt kérdezte tőlem, hogy várjon hazajön-e ma az uram. — Nem tudom. — feleltem — de azt hiszem, hogy én kimegyek hoz- Kodelka átadja a 70 milliót Léderer és felesége 1 Angol Mstilli ! ,nagy választékban . . .abda tucatja 100.000 II ■Gumitalpúcipő75.000 net,‘e“11 : Andrassy ut 361 Majoar Föleirajzi Évkönyv és Zsebatlasz 1925. évre Ára 28.000 K. Kapható Az Est könyvkereskedéseiben