Magyarország, 1926. április (33. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

Budapest, 1926. április 1. csütörtök . MAGYARORSZÁG Egy hónapra és tíz millióra ítéltek egy hírlapírót Endre László elleni perében (A Magyarország tudósítójátó.)­­A budapesti büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa mára tűzte ki La­dányi Pál hírlapíró rágalmazási perének folytatólagos tárgyalását. Ladányi egy esti lapban azt írta vitéz Endre László főszolgabíróról, hogy a főbíró Pécelen azt a kije­lentést tette, hogy itt is­­végződni­­fogja a zsidó vallású kereskedőket, a mint, más községekben és egy uj­­ságplakátot letépett az egyik mé­szár­osüzletben. A bíróság­­i múlt tárgyaláson elrendelte a valódiság bizonyítását. .A mai tárgyaláson elsőnek vitéz Endre Lászlót hallgatta ki a bíró­ság. Vallomásában elmondta, hogy a múlt év június havában Pécelen­­ járt hivatalos működésben. A Bé­reli fürdő és kultúr­ház ügyében helyszíni szemlét tartott. Ideje ma­radt és kötelességéhez híven két üzletbe betért, hogy ott az árak ki­függesztését ellenőrizze. A Szántó­­féle üzlet ellenőrzését kezdte meg a főjegyző, az aljegyző és a községi bíró kíséretében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vett fel, megállapí­totta, hogy milyen szabálytalansá­gokat talált az üzletben. A cikknek az az állítása, hogy az­t kérdezte volna a község elöljáróitól: Ez sem zsidó,? * *— nem felel, meg a valóság­nak. Azt sem mondotta, hogy ha zsidó, akkor majd megtáncoltatja. Ámiikor a­­ffodászi-féle mészáros­­üzletbe bementek, az üzletben sen­kit­ sem találtak. Megkezdték a vizs­gálatot, minden a legnagyobb rend­ben volt, kifogástalan tisztaság, csupán egy plakát volt kif­üggesztve a pult elején. Ezt a plakátot levette és le­­■ dobta a földre. .■ . Ez az egyik csu­lap­ plakát­ja volt. t­ejtte ezt azért, mert semmiféle plakátot nem lehet megtűrni, mert a plakát közegészségellenes. Rá­­fi-eccsén a vér, rászállnak a le­gyek. Semmiféle megjegyzést a lapra nem­ tett. A cikk azt állít­ja, hogy amellett a plakát mellett ott volt a péceli Kultúr Mozgó pla­kátja és azt­­ nem tépte le. •Erre azt válaszolja, hogy ő azt a plakátot s­em­ látta. — Nem­­felel meg a valóságnak a cikknek az­­az állítása, foly­tatja vallomását Endre László — miszerint én vitézi címemet meg­szégyenítve üldözöm a védtelen zsidó vallású kereskedőket, bán­tal­­mazom­ őket, a fülüket megránci­­gálom­,, kihallgatásaikról hamis jegyzőkönyveket veszek fel. Nem tettem semmiféle olyan kijelen­tést, amilyenket a cikk rólam­ ál­lít, csak azt mondottam a főjegy­zőnek és a községi bírónak, hogy "­úgy látszik, itt sorba fogom járni a kereskedőket. Szükség van erre, különben is ez kötelességem. Az, ügyész, majd az elnök kérdé­seire kijelenti vitéz Endre László, hogy Lévai Jenő hírlapíróval, akit tanúként jelentettek be a perben, közvetlenül semmiféle ügye nin­csen, legfeljebb az, hogy Az Est­­lapokban Lévai cikksorozatot­ írt ellene. . A bíróság Endre Lászlót vallo­mására megeskette. Takács László községi főjegyző az elnök kérdésére elmondta, hogy a főbíró vizsgálata során a főbíró kíséretéhez többek között vitéz Vannay László is hozzá tartozott. Vannay jelenlétében járta be az üzleteket a főszolgabíró. A fő­jegyző semmiféle atrocitásról nem tud. — Vitéz Vannay László milyen minőségben volt Endre László fő­bíróval? — kezdi , a kérdéseket a védő. — Csak kint volt a főbíró úrral, — feleli a főjegyző. — Milyen minőségben járt kinti — A­ járásba volt beosztva. — Milyen minőségben volt be­osztva ? — érdeklődik a védő. — Nem tudom — válaszolja a főjegyző. — Ez az a Vannay, aki a leg­utóbbi merényletet elkövette ! — teszi fel a kérdést a védő. Töreky elnök azonban közbekopog azzal, hogy ez a kérdés nem tartozik ide és nem engedi meg a feleletet. — Csak azt akartam tisztázni,— mondotta a védő — hogy Szántóék üzletében kinek volt több joga tar­tózkodni, az üzletből a főbíró által kiutasított Szántónénak-e vagy pe­dig Vannaynaké. Ajtay János, péceli községi bíró szintén a főbíró kíséretéhez tarto­zott a vizsgálat során. Ő sem tud arról, hogy a főbíró bármilyen az illembe vagy törvénybe ütköző cselekedetet követett volna el. Komonyi Lajos, községi jegyző ugyanígy vall, azzal a különbség­gel, hogy míg a többiek szerint vi­téz Vannay vezette a jegyzőköny­veket, ő szerinte ő maga mint köz­ségi jegyző végezte ezt a teendőt.­­Hodánszky Béláné péceli­ mészá­ros -felesége azt vallja, hogy az a lap plakát, amit a főbíró a földre tett, nem ott volt, ahol a húsok lógnak és ahol tilos plakátot ki­függeszteni, hanem a pult oldal­lapján. Különben az üzletben volt egy moziplakát is, amit azonban a főbíró­­nem tépett le. Szántó­ Imre kereskedő, akinek péceli üzletében történtek az in­kriminált cikk szerint a főbíró ál­lítólagos kilengései, nem emlék­szik semmire. Ő nem kifogásolta a főbíró működését, intézkedéseit, hangját, tekintettel arra, hogy fő­bíróval állottak szemben. az ő hangját el kellett fogadni úgy, ahogy volt.­ ­A védő ezután a tárgyalás elna­polását kéri, hogy a mára beidé­zett és meg nem jelent tanúk is kihallgathatók legyenek. A törvényszék a védő indítvá­nyát elutasította,­ V­­C­,iadig megkezdődtek a perbe­­­tizedek. A párbeszédek elhangzása után a bíróság ítéletében rágalmazás vét­sége­ címén egy hónapi fogházra és 10 mil­lió korona pénzbüntetésre ítélte a hírlapírót.­Az ítélet indokolásában Töreky el­nök kiemelte, hogy Vitéz Endre László gödöllői, főszolgabíró állító­lagos atrocitásaira vonatkozólag bizonyítékok nem merültek fel. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a védő és az elítélt szintén felleb­beztek. fergája&&s2sgirofaItsifeenyDgR Feuchtwanger L.: A herceg és zsidaja. Regény.............................. ad.ib-i k Hegedűs Lóránt: A halhatatlanok útja..............­.................................... 45.000 K Karinthy Frigyes: Ki kérdezett...? Címszavak a nagy enciklopédiához... 55.Ouu Kg Wolff L.: Csak hat hónap még az élet. Regény ...........­................. 43.­750 KJ • • Kapható Az Est központi,könyvkereskedésében . Abd el Krím feékin? Párizs, március 31. (A Magyarország külön tudósí­­tójától.) A marokkói tanácskozá­sokról a Petit Párisien ma reggeli száma beavatott részről­­ szerzett értesülések alapján azt írja, hogy Briand, Painlevé, Steeg marokkói főbiztos és Pétain tábornagy az Abd el Kriminél megindítandó bé­ketárgyalásokat vitatta meg. Már több ízben küldött békeköveteket Abd el Krím­ Az újabb közeledés már azért is sikerrel kecsegtet, mert Abd el Krím hajlandó elismerni a marokkói szultán fenhatóságát. Peking elesett A kínai polgárháború csúcspontján London, március 31. (A Magyarország külön tudósí­­tójától.) Pekingből jelentik, hogy óráról-órára várják a tábornagyok hadseregeinek bevonulását, amely kardcsapás nélkül fog végbemenni, miután a nemzeti hadsereg csapa­tai kiürítették a fővárost és több hadoszlopban igyekeznek Kalgan felé, az úton pedig elszélednek. A nagyhatalmak pekingi követei a központi kormánynak megfelelő összeget bocsátottak rendelkezésé­re, hogy a kivonult katonaság hát­ralékos zsoldját ki lehessen fizetni s így a veszedelmes forradalmár csapatokat hazaküldték. Pekingtől északra a Nankau felé vezető hegy­­szorosn­ál a nemzeti hadsereg elvo­nult csapatai összetorlódtak, ezért a­ tábornagy­ok hadereje csak las­san közeledik Pekinghez, nehogy összeütközés támadjon a Kuo- Ming-Csu hadakkal. Vu-Pej-Fu tá­bornagy és Csang-Cso-Lin tábor­nagy hadoszlopai többször meg is állottak és katonai repülőrajok mentek szét, hogy figyeljék, mikor, lesz szabad az út a főváros felé. (W. H. K.) 3 Kályhacsövekből készült Don Kihote szobor, piros háromszögek, zöld körök, lila tehenek a „Salon des indépendants" kiállításán Párizs, március 19. (A Ma­gyar­ország tudósítójától.) A Salon des Indépendants retrospektív kiállítása, után ma nyílt meg a »Palais des Boisbenc a Salon des Indépendants 'n­-ik, 1926-iki kiállítása, s bár a kiállí­tás megnyitását heves sajtópolémiák s bizonyos tettlegességek is előzték meg­, nem lehetetlen, hogy a mostani kiállí­tás egy-két képe, néhány szobra már klasszikus értéknek fog hatni egy húsz év múlva elkövetkezendő retrospektív kiállításon. Bár ma ezek a szobrok és képek egyáltalában nem k klasszikus ér­téknek revellálódtak a vernissago kö­zönsége előtt, amely nem egyszer han­gos elégedetlenségének adott kifejezést a látottak felett. Az­ idei­­ Salon des Indépendantss ezért valódi szenzációkkal kedveskedett a tavaszodó Párizsnak, ahol a szoká­sos, első külföldi, tavasszal utazó turis­ták kezdenek már felbukkanni, akik­nek néha van kedvük, sőt pénzük is a képzőművészetek legfrissebb, zöld hajtásaiért a különböző párizsi tavaszi tárlatokon pénzt is adni. Választékban bőven lesz részük a Salon des Indé­­pendants-ban, ahol a ma délutáni ver­­nissage közönsége elé nem kevesebb mint 0900 kép tárult, néhány száz szo­borral tarkítva, s egy statisztikus ki­számította, hogy körülbelül hat és fél napig kellene a tárlatot nézni, ha csak minden képnek egyetlenegy percet akarna szentelni a néző. A képek nagy tömegén kívül valódi forradalmi újí­tással szolgált a Függetlenek vezető­sége amely abban állott, hogy arc­­sorrendben helyezte el a festők képeit a nagy fából készült palota egyformán jól kivilágított kis termeiben. Semmi protekció, semmi ,»sarok« vagy ,»fal« elhelyezés, de semmi művészi össz­hangra törekvés sem. A legkülönböző stílusú, tónusú képek sűrűn egyimás mellett fölakasztva ,tárultak a néző elé, s aki belépett a kiállítási palotába, va­lósággal elszédült nemcsak a képek nagy­ tömegétől, d­e a legkülönbözőbb stílusok s irányok nyomasztó terhessé­­gétől és összevisszaságától. A vil­­g­ minden tájáról származó festők majd­nem mindenfajta stílust képviselnek,­ s a szerény muskátlis csendélet mellett nagy, piros háromszögletek s zöld kö­rök, sőt lila tehenek is láthatók egy képen, amelyek minket a­ gimnázium ötödik osztályában végzett festésztel és rajzóra feladataira emlékeztetnek, de jön a fölényes skandináv, vagy a temperamentumos olasz s lenéző mo­sollyal mondja neked, hogy ezt nem érted, ezt meg kell érezni. de ugyanezt mondja a függetlenek zsűrijének is, aki­­sem zsűri, sem dijaks jelszóval azután a megérzést színlelve elhelyezi ezeket a háromszögeket, meg színes köröket, amelyek egyszerű rajzpapíron primitív vízfestékkel készülnek, a szinte kérkedően nem mondanak sem­­mit az ámuló és bosszankodó nézőnek. Majdnem ugyanez vonatkozik a há­rom dimenziójú festészetre is, amelyet egy Benkovszky nevű georgiai festő igyekszik meghonosítani, de odáig csupán odáig jutott, hogy barna alap­ra pávatollat fest, amelyet ezüst golyók tarkítanak, de oly módon, hogy a­ golyók tényleg hatalmasan kidombo­rodnak a pávatollból, azaz a fest­­ményből... Természetesen­­ ezt is meg kell érezni... A kiállítás legszenzációsabb­­ darab­­ja, amely körül ma egész Párizs ott tolongott, egy Créeil nevű spanyol szobrásznak „Bon Kihote­. "című lovas­szobra, amely ócska kályh­acsövekből van pokoli ügyességgel összeállítva, kigúnyolva hányadt tartásával mind­azt, amit klasszikusnak neveznek, a mindazt, amit fenségesnek csúfolnak a művészetben. Fehér márvány vagy , gipsz helyett az oliguancourti kapunál vett ócska kályhacsövek, rozzant ló, rajta gúnyosan vigyorgó, piszkos Ben Kihote lándzsával a kezében, mintha le akarná döfni­­az egész világot, vagyis legalább mindazt a művészetet, ami eddig , fentállott. — E szobor megfelelően és megérde­­melten arcul csapja a burzsoá­ művé­­szetet — ujjong mellettünk­ egy orosz expresszionista festő. A magyar kiállítók azonban kiteltek magukért. Krivátsy Miklós a szobrász „Hallgatás« és a„Bálvány„ című szob­raival keltett feltűnést, amelyeknek monumentális mondanivalói megértés­re látszottak találni. Zilzer, Bazal­­gette, az Európa könyvkiadóvállalat tulajdonosának portréját állította ki, Blattner Géza pedig a magyar Horto­­bágyot próbálta kissé ultram­odertt formában a párizsi nemzetközi közön­ség elé varázsolni. A nagy tarka vásárban azért­ van­­nak komoly értékek is, amelyek min­­denkor megadják a­­Salon des Indé­­pendantss kiállításának jelentőségét, amely elvégzi a szelekció nagy és nem kellemes munkáját. (fr. a.) ■ automobilisták ZsebkSHyve B*5a^sfairo«s­gájai táraSérfeágaével Ara 50.000 korona. Kapható »Az Est- könyv kereskedéseiben

Next