Magyarország, 1926. április (33. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
Budapest, 1926. április 1. csütörtök . MAGYARORSZÁG Egy hónapra és tíz millióra ítéltek egy hírlapírót Endre László elleni perében (A Magyarország tudósítójátó.)A budapesti büntetőtörvényszék Töreky-tanácsa mára tűzte ki Ladányi Pál hírlapíró rágalmazási perének folytatólagos tárgyalását. Ladányi egy esti lapban azt írta vitéz Endre László főszolgabíróról, hogy a főbíró Pécelen azt a kijelentést tette, hogy itt isvégződnifogja a zsidó vallású kereskedőket, a mint, más községekben és egy ujságplakátot letépett az egyik mészárosüzletben. A bírósági múlt tárgyaláson elrendelte a valódiság bizonyítását. .A mai tárgyaláson elsőnek vitéz Endre Lászlót hallgatta ki a bíróság. Vallomásában elmondta, hogy a múlt év június havában Pécelen járt hivatalos működésben. A Béreli fürdő és kultúrház ügyében helyszíni szemlét tartott. Ideje maradt és kötelességéhez híven két üzletbe betért, hogy ott az árak kifüggesztését ellenőrizze. A Szántóféle üzlet ellenőrzését kezdte meg a főjegyző, az aljegyző és a községi bíró kíséretében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vett fel, megállapította, hogy milyen szabálytalanságokat talált az üzletben. A cikknek az az állítása, hogy azt kérdezte volna a község elöljáróitól: Ez sem zsidó,? * *— nem felel, meg a valóságnak. Azt sem mondotta, hogy ha zsidó, akkor majd megtáncoltatja. Ámiikor affodászi-féle mészárosüzletbe bementek, az üzletben senkit sem találtak. Megkezdték a vizsgálatot, minden a legnagyobb rendben volt, kifogástalan tisztaság, csupán egy plakát volt kifüggesztve a pult elején. Ezt a plakátot levette és le■ dobta a földre. .■ . Ez az egyik csulap plakátja volt. tejtte ezt azért, mert semmiféle plakátot nem lehet megtűrni, mert a plakát közegészségellenes. Ráfi-eccsén a vér, rászállnak a legyek. Semmiféle megjegyzést a lapra nem tett. A cikk azt állítja, hogy amellett a plakát mellett ott volt a péceli Kultúr Mozgó plakátja és azt nem tépte le. •Erre azt válaszolja, hogy ő azt a plakátot sem látta. — Nemfelel meg a valóságnak a cikknek azaz állítása, folytatja vallomását Endre László — miszerint én vitézi címemet megszégyenítve üldözöm a védtelen zsidó vallású kereskedőket, bántalmazom őket, a fülüket megráncigálom,, kihallgatásaikról hamis jegyzőkönyveket veszek fel. Nem tettem semmiféle olyan kijelentést, amilyenket a cikk rólam állít, csak azt mondottam a főjegyzőnek és a községi bírónak, hogy "úgy látszik, itt sorba fogom járni a kereskedőket. Szükség van erre, különben is ez kötelességem. Az, ügyész, majd az elnök kérdéseire kijelenti vitéz Endre László, hogy Lévai Jenő hírlapíróval, akit tanúként jelentettek be a perben, közvetlenül semmiféle ügye nincsen, legfeljebb az, hogy Az Estlapokban Lévai cikksorozatot írt ellene. . A bíróság Endre Lászlót vallomására megeskette. Takács László községi főjegyző az elnök kérdésére elmondta, hogy a főbíró vizsgálata során a főbíró kíséretéhez többek között vitéz Vannay László is hozzá tartozott. Vannay jelenlétében járta be az üzleteket a főszolgabíró. A főjegyző semmiféle atrocitásról nem tud. — Vitéz Vannay László milyen minőségben volt Endre László főbíróval? — kezdi , a kérdéseket a védő. — Csak kint volt a főbíró úrral, — feleli a főjegyző. — Milyen minőségben járt kinti — A járásba volt beosztva. — Milyen minőségben volt beosztva ? — érdeklődik a védő. — Nem tudom — válaszolja a főjegyző. — Ez az a Vannay, aki a legutóbbi merényletet elkövette ! — teszi fel a kérdést a védő. Töreky elnök azonban közbekopog azzal, hogy ez a kérdés nem tartozik ide és nem engedi meg a feleletet. — Csak azt akartam tisztázni,— mondotta a védő — hogy Szántóék üzletében kinek volt több joga tartózkodni, az üzletből a főbíró által kiutasított Szántónénak-e vagy pedig Vannaynaké. Ajtay János, péceli községi bíró szintén a főbíró kíséretéhez tartozott a vizsgálat során. Ő sem tud arról, hogy a főbíró bármilyen az illembe vagy törvénybe ütköző cselekedetet követett volna el. Komonyi Lajos, községi jegyző ugyanígy vall, azzal a különbséggel, hogy míg a többiek szerint vitéz Vannay vezette a jegyzőkönyveket, ő szerinte ő maga mint községi jegyző végezte ezt a teendőt.Hodánszky Béláné péceli mészáros -felesége azt vallja, hogy az a lap plakát, amit a főbíró a földre tett, nem ott volt, ahol a húsok lógnak és ahol tilos plakátot kifüggeszteni, hanem a pult oldallapján. Különben az üzletben volt egy moziplakát is, amit azonban a főbírónem tépett le. Szántó Imre kereskedő, akinek péceli üzletében történtek az inkriminált cikk szerint a főbíró állítólagos kilengései, nem emlékszik semmire. Ő nem kifogásolta a főbíró működését, intézkedéseit, hangját, tekintettel arra, hogy főbíróval állottak szemben. az ő hangját el kellett fogadni úgy, ahogy volt. A védő ezután a tárgyalás elnapolását kéri, hogy a mára beidézett és meg nem jelent tanúk is kihallgathatók legyenek. A törvényszék a védő indítványát elutasította, VC,iadig megkezdődtek a perbetizedek. A párbeszédek elhangzása után a bíróság ítéletében rágalmazás vétsége címén egy hónapi fogházra és 10 millió korona pénzbüntetésre ítélte a hírlapírót.Az ítélet indokolásában Töreky elnök kiemelte, hogy Vitéz Endre László gödöllői, főszolgabíró állítólagos atrocitásaira vonatkozólag bizonyítékok nem merültek fel. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a védő és az elítélt szintén fellebbeztek. fergája&&s2sgirofaItsifeenyDgR Feuchtwanger L.: A herceg és zsidaja. Regény.............................. ad.ib-i k Hegedűs Lóránt: A halhatatlanok útja.................................................. 45.000 K Karinthy Frigyes: Ki kérdezett...? Címszavak a nagy enciklopédiához... 55.Ouu Kg Wolff L.: Csak hat hónap még az élet. Regény ............................ 43.750 KJ • • Kapható Az Est központi,könyvkereskedésében . Abd el Krím feékin? Párizs, március 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) A marokkói tanácskozásokról a Petit Párisien ma reggeli száma beavatott részről szerzett értesülések alapján azt írja, hogy Briand, Painlevé, Steeg marokkói főbiztos és Pétain tábornagy az Abd el Kriminél megindítandó béketárgyalásokat vitatta meg. Már több ízben küldött békeköveteket Abd el Krím Az újabb közeledés már azért is sikerrel kecsegtet, mert Abd el Krím hajlandó elismerni a marokkói szultán fenhatóságát. Peking elesett A kínai polgárháború csúcspontján London, március 31. (A Magyarország külön tudósítójától.) Pekingből jelentik, hogy óráról-órára várják a tábornagyok hadseregeinek bevonulását, amely kardcsapás nélkül fog végbemenni, miután a nemzeti hadsereg csapatai kiürítették a fővárost és több hadoszlopban igyekeznek Kalgan felé, az úton pedig elszélednek. A nagyhatalmak pekingi követei a központi kormánynak megfelelő összeget bocsátottak rendelkezésére, hogy a kivonult katonaság hátralékos zsoldját ki lehessen fizetni s így a veszedelmes forradalmár csapatokat hazaküldték. Pekingtől északra a Nankau felé vezető hegyszorosnál a nemzeti hadsereg elvonult csapatai összetorlódtak, ezért a tábornagyok hadereje csak lassan közeledik Pekinghez, nehogy összeütközés támadjon a Kuo- Ming-Csu hadakkal. Vu-Pej-Fu tábornagy és Csang-Cso-Lin tábornagy hadoszlopai többször meg is állottak és katonai repülőrajok mentek szét, hogy figyeljék, mikor, lesz szabad az út a főváros felé. (W. H. K.) 3 Kályhacsövekből készült Don Kihote szobor, piros háromszögek, zöld körök, lila tehenek a „Salon des indépendants" kiállításán Párizs, március 19. (A Magyarország tudósítójától.) A Salon des Indépendants retrospektív kiállítása, után ma nyílt meg a »Palais des Boisbenc a Salon des Indépendants 'n-ik, 1926-iki kiállítása, s bár a kiállítás megnyitását heves sajtópolémiák s bizonyos tettlegességek is előzték meg, nem lehetetlen, hogy a mostani kiállítás egy-két képe, néhány szobra már klasszikus értéknek fog hatni egy húsz év múlva elkövetkezendő retrospektív kiállításon. Bár ma ezek a szobrok és képek egyáltalában nem k klasszikus értéknek revellálódtak a vernissago közönsége előtt, amely nem egyszer hangos elégedetlenségének adott kifejezést a látottak felett. Az idei Salon des Indépendantss ezért valódi szenzációkkal kedveskedett a tavaszodó Párizsnak, ahol a szokásos, első külföldi, tavasszal utazó turisták kezdenek már felbukkanni, akiknek néha van kedvük, sőt pénzük is a képzőművészetek legfrissebb, zöld hajtásaiért a különböző párizsi tavaszi tárlatokon pénzt is adni. Választékban bőven lesz részük a Salon des Indépendants-ban, ahol a ma délutáni vernissage közönsége elé nem kevesebb mint 0900 kép tárult, néhány száz szoborral tarkítva, s egy statisztikus kiszámította, hogy körülbelül hat és fél napig kellene a tárlatot nézni, ha csak minden képnek egyetlenegy percet akarna szentelni a néző. A képek nagy tömegén kívül valódi forradalmi újítással szolgált a Függetlenek vezetősége amely abban állott, hogy arcsorrendben helyezte el a festők képeit a nagy fából készült palota egyformán jól kivilágított kis termeiben. Semmi protekció, semmi ,»sarok« vagy ,»fal« elhelyezés, de semmi művészi összhangra törekvés sem. A legkülönböző stílusú, tónusú képek sűrűn egyimás mellett fölakasztva ,tárultak a néző elé, s aki belépett a kiállítási palotába, valósággal elszédült nemcsak a képek nagy tömegétől, de a legkülönbözőbb stílusok s irányok nyomasztó terhességétől és összevisszaságától. A vilg minden tájáról származó festők majdnem mindenfajta stílust képviselnek, s a szerény muskátlis csendélet mellett nagy, piros háromszögletek s zöld körök, sőt lila tehenek is láthatók egy képen, amelyek minket a gimnázium ötödik osztályában végzett festésztel és rajzóra feladataira emlékeztetnek, de jön a fölényes skandináv, vagy a temperamentumos olasz s lenéző mosollyal mondja neked, hogy ezt nem érted, ezt meg kell érezni. de ugyanezt mondja a függetlenek zsűrijének is, akisem zsűri, sem dijaks jelszóval azután a megérzést színlelve elhelyezi ezeket a háromszögeket, meg színes köröket, amelyek egyszerű rajzpapíron primitív vízfestékkel készülnek, a szinte kérkedően nem mondanak semmit az ámuló és bosszankodó nézőnek. Majdnem ugyanez vonatkozik a három dimenziójú festészetre is, amelyet egy Benkovszky nevű georgiai festő igyekszik meghonosítani, de odáig csupán odáig jutott, hogy barna alapra pávatollat fest, amelyet ezüst golyók tarkítanak, de oly módon, hogy a golyók tényleg hatalmasan kidomborodnak a pávatollból, azaz a festményből... Természetesen ezt is meg kell érezni... A kiállítás legszenzációsabb darabja, amely körül ma egész Párizs ott tolongott, egy Créeil nevű spanyol szobrásznak „Bon Kihote. "című lovasszobra, amely ócska kályhacsövekből van pokoli ügyességgel összeállítva, kigúnyolva hányadt tartásával mindazt, amit klasszikusnak neveznek, a mindazt, amit fenségesnek csúfolnak a művészetben. Fehér márvány vagy , gipsz helyett az oliguancourti kapunál vett ócska kályhacsövek, rozzant ló, rajta gúnyosan vigyorgó, piszkos Ben Kihote lándzsával a kezében, mintha le akarná döfniaz egész világot, vagyis legalább mindazt a művészetet, ami eddig , fentállott. — E szobor megfelelően és megérdemelten arcul csapja a burzsoá művészetet — ujjong mellettünk egy orosz expresszionista festő. A magyar kiállítók azonban kiteltek magukért. Krivátsy Miklós a szobrász „Hallgatás« és a„Bálvány„ című szobraival keltett feltűnést, amelyeknek monumentális mondanivalói megértésre látszottak találni. Zilzer, Bazalgette, az Európa könyvkiadóvállalat tulajdonosának portréját állította ki, Blattner Géza pedig a magyar Hortobágyot próbálta kissé ultramodertt formában a párizsi nemzetközi közönség elé varázsolni. A nagy tarka vásárban azért vannak komoly értékek is, amelyek mindenkor megadják aSalon des Indépendantss kiállításának jelentőségét, amely elvégzi a szelekció nagy és nem kellemes munkáját. (fr. a.) ■ automobilisták ZsebkSHyve B*5a^sfairo«sgájai táraSérfeágaével Ara 50.000 korona. Kapható »Az Est- könyv kereskedéseiben