Magyarország, 1929. február (36. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-01 / 27. szám
Esküdőzve birkózott ma a kalátos váddal Erdélyi Béla „a zárt tárgyalások titka után is, káló poraiban is imádom Mamát!** - nál fenő védő befejezte beszédét és elhangzottak a nagy per replikái ítélet: kedden délelőtt 11 órak (A Magyarország tudósítójától.) E'ufóit terem előtt, nyitotta meg Lehadi Ernő tanácselnök háromnegyed tízkor Erdélyi Béla bűnperének ‘áj’írgatás'át. i1.!'*.; ■■■•■ OiU -.lenőt felszólítana, hogy folytassa védőb beszédét, bejelenti, hogy Gréf őszi,rák bíró hivatali titoktartás alól való felmentése megérkezett, ezt a védő rendelkezésére bocsátja. A felmentés november 11-éről szól. — Méltóztassék megengedni, hogyrt vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítésével foglalkozzam. A vád zsinegelés által okozott fojtogatási halálban jelöli meg Forgács Anna elhalálozásának okát. Az orvosszakértő urak egyöntetűen megállapították, hogy a mérgezés nem okozta Forgács Anna halálát. Részletesen kívánok foglalkozni a mérgezéssel és ki akarom mutatni, hogy nemcsak, hogy mérgezés nem okozta Forgács Anna halálát, hanem Millstattban egyáltalában nem dicsért mérgezés. — Erdélyi állítólag 1927 augusztus 22-éről 22-ára virradó éjszaka adott be először Veronáit Forgács Annának. Prégel tanár csak két és fél uram Veronáit talált. Forgács Anna testében, már pedig ez nem halálos adag. Egyéb mennyiségről pozitív adat nem áll rendelkezésünkre. Ha veronálmérgezésről beszélünk, akkor ismét a feltevések birodalmába jutunk. Bizonyítani kívánom azt, hogy olyan veronálmérgezés, amely halált okozhat, de amely az eszméletlenség állapotát is kiválthatta volna, nem jutez az elnöki bejelentt ms Gál Jenő védőnek a legutóbbi tárgyalási napon elmondott lefogásai val. kapcsolatos, amelyeket ilicll osztrák vizsgálóbíró _ vallomás.'.*..,ak értékelését) e«ökkel m'éillják„ — a L'Arebusz.. dr/cn rn oldott, ■ — Szíveskedjék folytatni védőbeszédét — fordul most az elnök Gál Jenő dr.-hoz,'áld' feláll és' beszélnikezdhatott Forgács Anna testébe. Azt fejtegeti a védő, hogy 23-án az egyik Lotv lány az egész délelőttöt Forgács Annánál töltötte. Forgács Anna nem feküdt teljes eszmélétlenségben, az orvosi irodalom idegen kéztől származó veronálmérgezést nem is ismer, tehát 23-án olyan veronái-adag, amely teljes eszmélet- sgíiséget okozott volna, nem adatott be Forgács Annának. Feltevésnek mondja a védő azt is, hogy Forgács Anna testéből bizonyos mennyiségű veronai különböző utakon el is távozhatott, élet működése fel volt függesztve, hogy Forgács Anna mély, veronálos bódulatban lett volna. A védő most egyenesen a törvényszék f; j- Ah, fordul • /.. \ ■ - Amivor ostroma * .‹..’/. .* \ Id ellen, a bíróság jogásza érzületét a harcon kiérlelni. Elismerem, hogy, ez nem volt lehetséges a tárgyalás folyamán, már Erdélyi viselkedése miatt sem. Elvetemültnek látszott és kialakulhatott a bíróság nézete, hogy Erdélyi bűnös. " Ha meg akarunk oldani" olyan rejtélyeket, amelyek a nagyközönség számára örökké rejtélyek maradnak, ha, meg kell oldanunk rejtélyeket, amelyeknél szinte röntgensugarakká kell válnunk, hogy beláthassunk az ügy belsejébe és megtalálhassuk azokat a pozitívumokat, amelyekre szülségünk van, akkor nekünk túl kell mennünk a száraz jogon. Amíg izzik ennek a nagy munkánál, ennek az igazságkeresésnek a kohója, amíg ez. .a munka be nem fejeződik, mert áztassanak belemélyedni ennek az ügynek a rejtőkéibe és ha belemélyednek, akkor meg fogják találni apozitív tényeket. Stand Lajos dr. kúriai tanácselnök egyik beszédét idézi a védő, amelyben arról számolt, be, hogy ő hogyan tanácskozott bíráival. ■„Az első szak ■ az ítélkezésnél a nyersanyag rendezésével kezdődik — olvassa a védő. — A második az átáramlás, a bírói lélek átáramlása a per anyagába, a harmadik szakasz: átélni a per égésanyagát.*. „MatsSattham egyáltalán nem történt dül Jenő ár. „Tűl kell menni a száraz jegom** Tovább, azt fejtegeti, hogy ■ I Forgács Anna tüdeje, normális volt, az összes megállapítások ij szerint hiányoztak a tüdő állapo- jjának mindazon sajátosságai, me- lyek a mérgezésre adhatnának gyomokot. Szerinte a vizsgálat semmi olyan adatot nem talált, amiből meg lehetne állapítani, hogy Forgács Anna é[' jtt K'RUG:". ''.. • * y ^ 1929 Jav 3 1. * I M rafO Tov MAGYARORSZÁG Budapest, 1929. február 1. Péntek XXXVI. évfolyam 27. szám „A descadems kor Bélyege" — Nem tárgya, vádlott, — kiált a védő — nem absztrakt fogalmak a cselekmények. A bírónak át kell élnie a vádlott életét és cselekményét.. Azt mondotta a kúriai tanácselnök: »Szenátusomban nem, engedtem egy ügyet határozat alá, amíg nem láttam, hogy én és bírótársaim átéltük az ügyet.- Én is átéltem ezt az ügyet. Átáramlott a telkembe a por egész anyaga és az én lelkem is átáramlott a poranyagba. Éreztem, hogy ami itt durvaságként jelentkezik, az egy sihedertempó, a mai dekadens kor bélyege. Mert senki sem készül egy a jövőre, mint a múltban, amikor az ifjúság a holdfénynél tanult. A mai ifjúság többre becsüli kardjának pengéjét,, mint a tudományt. És a kardot nem mint sportot, hanem mint a nyegleség eszközét, kezeli.És ha, valaki olyan, mint a kor, akkor nem jobb, de.nem is rosszabb a többinél, 11a. átéli ezt az ügyet, ha belemélyed az ügybe az, akinek az igazságot megtalálni hivatása, akkor egészen, másként látja meg ezeket a dolgokat. . Fenacetin és venonál A védő ezután visszatér a miil-1 ! alatti eseményekre s azt fejtegeti,s hogy I 1 Piehler dr. egyszerre írt Veronáit I és fenacetint Erdélyi Bélának. Averonál receptre ráírta: n. B. (uaeh Bedarf.) Ez a felírat egyformán megvolt az ártalmatlan fenacetin és a mérgező veronál skatulyáján. A két egyforma skatulya Forgács Anna éjjeliszekrényén feküdt. Forgács Annanakfájdalma lehetett, gyógyszert akart bevenni, bevejtettek a veronait is, amelynek dobozára nem volt ráírva semmi, hogy egy laikus ember is tudhatta volna, melyik a veronál és melyik a fenacetin. — Érzelmileg lehet talán beszélni a mérgezésről, — folytatja a védő — de jogászi ésszel és logikával és a tradícióval, ami ebben a teremben van, nem lehet róla beszélni. A bíróság iránti hódolatomban és tiszteletemben elképzelni sem tudom, hogy a mérgezést bizonyítottnak lássa a törvényszék. Kizárja a mérgezést az is, nagy az állítólagos májusi mérgezésnek élnie kellett az okos Forgács Anna emlékezetében, tehát öntudat mellett semmiesetre sem vett be Veronáit/agusztusban. Ha Forgács Anna csak félig volt öntudatánál, a halálos adag Veronáit nem lehetett volna belegyömöszölni. Ha mégis belegyömöszölték volna, akkor a boncolás során a fogsorához, vagy a szájaihoz tapadt vorodálezemeket kellett volna találni.