Magyarország, 1929. március (36. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

* Minden idevonatkozót megtud, aki elolvassa az Athenaeum-Füzetek- 7—S. számát, a Dánra és 10 HavasBér-£» Ára *,80 pengő. Kapható minden könyvesboltban, dohánytőzsdében és hírlapárusnál. 1929. március 1. péntek MAGYARORSZÁG3 A levelezőt Benn a bárány, kinn a farkas, rakit németül hol Wolffnak, osztrákul hol Petrovácznak hívnak. Ez is a párt helyzetét úgy határozta meg és úgy határolta el a parlamentben, hogy kívülről támogatja a kormányt. De Petrovácz úr ezt l a kivülséget fantáziájának egy csodálatos lendületével kihelyezi az országon túlra is, egyenesen Bécs városába, ott is szerkesztőségébe annak a heichspostnak, amely már Ferenc József uralkodása alatt is azzal vált ki, hogy a magyar nemzeti törekvések ellenzőinek első sorába verekedte fel magát. Hogy Petrovácz úr, aki eddig kívülről támogatta, belülről támadta a kormányt, miért helyezi újabban támadásainak centrumát is vámkülföldre — olyan folyamat, amelynek tudatalatti, ragod a politikai pszichoanalízis fogja földeríteni. Itt csak megkérdezzük tisztelettel, fal várna arra a baloldali politikusra, aki egy baloldali külföldi lapban támadná Magyarország belső viszonyait. Petrovácz egyrészt mint a fieichspost levelezője, másrészt mint a kormánypárt külső levelező tagja — olyan jelenség, amely nem nélkülözheti a belső ellentmondások és belső dialektikák zűrzavaros varázsát. Ez az úr, aki ugyanakkor, amikor Budapesten a kormány, mellett szavaz, Pécsben a kormány ellen cikkeket ír, nem nélkülözi egy önmagával vitatkozó csodarabbi sajátos ismérveit. Érvek és ismérvek... Valóban nem a mi hivatásunk, hogy Petrovácz urat visszatereljük a pártfegyelem karámjába. Nem a mi hivatásunk, "hogy helyreállítsuk a kormánypártok megbillent belső harmóniáját és visszaültessük Petrovácz urat Bethlen István ölébe. Maradjon csak szépen ott, ahol van és kutya legyen, aki a bécsi összbirodalmi újságtól elírigyli ezt a jeles külmunkatársát, aki ugyanakkor külmunkatársa a magyar kormánytámogatásnak is. Adja csak ő dúlt érzelmeit továbbra is, bécsi postára, sőt Reichspostára... De amire figyelmeztetni akarunk és amire figyelmeztetni kötelességünk, ez a mostani zűrzavaros állapot, telve ellentmondásokkal és nem őszinteségekkel és a meggyőződés kettősségeivel. Micsoda népnevelő hatása lehet annak, ha egy a kormányt félhivatalosan támogató magyar képviselő malkontenciájának kakugtojásait egy bécsi lap rotációs gépeibe helyezi el, ha egy magyar hazafias igék segítségével magyar mandátumhoz jutott férfiú ahoz az osztrák laphoz folyamodik, amelynek évtizedes jeligéje fül- Kaiser und Xreich volt... Hogyan hirdethet idehaza magyar nemzeti, irányzatot valaki, akinek kuruc tárogatója az ausztriai összbirodalom közlönye. Ezek nem kanapépötök, nem is palotaforradalmacskák. Ennek a kormánypárti szemálylázadásnak jelentősége erősen túlnő Petrovácz úr személyi jelentőségén, mert mögötte a politikai kettősségnek egy valóban vigasztalan perspektívája tárul föl. Egy képviselő, aki ugyanakkor, amikor idehaza netalán sokalja a sajtószabadságot, külföldön a maga részére a legnagyobb Sajtószabadságot veszi igénybe — ez valóban az a szabadosság, amit az illusztris Petrovácz úr illusztris vezére, Wolff Károly nem győzött eléggé korholni és ostorozni. Ez is száz százalékban méltó a mai politikai helyzethez, amelynek hogy hangzatos igéi mögött gyakran mi rejlik, illusztrálja a bécsi Reichspost és budapesti munkatársa, Petrovácz Gyula. bútorhitel, szészpértzárbcai. Évtizedek óta közismert bútorhitel osztályunkban hálószobák, ebédlők, úriszobák legkedvezőbb fizetési feltételek mellett Csaphatól*. BÖC5-MBS. Kereskedelmi Rt., ezelőtt BALÁZS ÉS TÁRSA bútoráruháza, Budapest, VI., Vilmos császár út 41 sz. Köztisztviselőknek leenne jobb kedvezmény is kikínül Minden idevonatkozót megtud, aki elolvassa az Athenaeum Füzetek 7—S. számát, a Dánia és a Az új genfi ülésszak előtt a nemzeti kisebbségek hatásos védelmét sürgeti a Times „Csehszlovákiához és Jugoszláviához olyan területeket csatoltak, ahol a lakosság többsége magyar" — ismeri el a „Petit Journal" Az új ülésszakon meg kell vizsgálni a kisebbségi szerződéseket London, február 28 A Times hosszú cikkben foglalkozik a Népszövetség várható kisebbségi vitájával és megállapítja, hogy az új Európa térképének megrajzolásakor elkerülhetetlen volt, hogy az új államok lényegesen megnövelt területébe ne foglaljanak be idegen lakosságot. Ez pedig súlyos felelősséget hárított a szövetséges hatalmakra, amelyeknek gondoskodniuk kellett arról, hogy az új határokat ne lehessen háború, útján megváltoztatni. Ezért a szövetségeseket az óvatosság és az emberiesség arra kötelezte, hogy biztosítékot nyújtsanak arra, hogy ezek az idegen uralom alá jutott népek ne részesüljenek rossz bánásmódban, ne fosszák meg őket politikai jogaiktól és ne tegyék ki őket az erőszakos ■chianzetietlrnitcsnek. A német nyelvet Sziléziában erőszakkal elnyomják, vagy a rutén parasztok, vagy a magyar földesurak birtokait kárpótlás nélkül elveszik. Hogy pedig a kisebbségi szerződések ne csak írott malaszt legyenek, a Népszövetség garanciája alá helyezték őket. A kisebbségi panaszok ismertetése után foglalkozik a Times az intervenció kérdésével. Ezt a jogot csak a felelős kormányoknak adhatták meg, amelyek bizonyára nem fogják nagyon komoly ok nélkül a panaszt a Népszövetség elé vinni. Elsősorban Anglia és Franciaország kötelessége vigyázni, hogy büntetlenül ne lehessen visszaéléseket elkövetni. Remélhetőleg maguk a szerződések elegendők lesznek arra, hogy a kisebbségek ellen a súlyos és flagráns hivatalos visszaéléseket megakadályozzák, így például, ha az érdekelt államok szerették volna is, mégsem mertek volna nyíltan olyan törvényeket hozni, amelyek kizárták volna a kisebbségeket a parlamentből, vagy amelyek a hivatalos nyelvet tették volna kizárólag kötelezővé a bíróságok előtt, így előállott volna például az a helyzet, hogy a románul nem tudó romániai magyarokat megfosztották volna a törvény oltalmától. Ez már elég jelentékeny sikernek számíthatott, de még mindig megmarad az a nem lebecsülendő tény, hogy a törvényeket nem hajtják végre és hogy az alantasabb hivatalnokokat nemzeti vagy vallási előítéletek befolyásolják. Ha a tanácstagok szigorúan vennék ebbeli kötelességüket, akkor állandóan figyelemmel kellene kísérniük a kisebbségi jogok minden megsértését az összes konkrét esetekben. Párizs, február 20. A Petit Journal vezércikkben foglalkozik a kisebbségi kérdéssel; kiemeli, hogy a győztes hatalmak nem azért hozták létre a kisebbségeket védő szerződéseket és intézményeket, és ikent azért igyekeztek a kisebbségeknek az utódállamokhoz való viszonyán könnyíteni, azt egyszerűbbé tenni, hogy ezáltal az irredentizmus tűzhelyének vessék meg az alapjai. Biztosítani akarták a lassú és progresszív asszimilálódását a kisebbségeknek az őket magukba foglaló nemzetekhez. Ismerteti a lap a kisebbségek háború előtti helyzetét és megállapítja, hogy a háború után ez a helyzet teljesen megváltozott, mert a háború tulajdonképpen felszabadító háború volt, amelyben a kisebbségeket felszabadították. A kisebbségi kérdés a békeszerződések következtében kétféle megoldást nyert: 1. Olyan országokban, ahol a népesség nagyon keveredett volt és lehetetlen volt tisztán nemzeti államokat létrehozni, ott megtörtént, hogy a kisebbségek benmaradtak az új államok keretében, így például Erdélyben, ahol a 80 százaléknyi (?) román lakosság között 20 százalék magyar és német kisebbség maradt. Ugyanígy volt Felsősziléziában. 2. Megtörtént, hogy bizonyos politikai és gazdasági szempontok domináltak, aminek következtében tisztán kisebbségek által lakott területeket csatoltak más államhoz. így történt Olaszországgal is, ahol lehetetlen volt elkerülni, hogy a Brenner vonala legyen a határ, így azután Olaszország mintegy 250.000 németet és Isztriában mintegy félmillió szlovént foglal magában. Ugyanez volt a helyzet, amikor Csehszlovákia számára a Dunához szabad utat engedtek és Belgrádot bizonyos védett területtel akarták megvédeni az esetleges támadásokkal szemben. Ezekben az esetekben is a cseh, valamint a jugoszláv államhoz csatolt terület lakosságának többsége magyar volt. v . Az Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal kötött szerződések, valamint az úgynevezett párizsi békeszerződés tárgyalásai alatt kisebbségi szerződések létesültek, amelyek a jugoszláv, lengyel, cseh, román és görög államokkal kötött szerződésekben biztosították a kisebbségek jogait. Most arról van szó a Népszövetség előtt; meg kell vizsgálni, hogyan működnek ezek a szerződések, amelyek a kisebbségek jogait biztosítják és hogy a genfi tanácsnak a szerződések mely pontjait kell ismételten megvitatnia. A magyar föld térképét készíti az új magyar térképészeti intézet (A Magyarország tudósítójától.) Tízéves a magyar térképészet. Az összeomlás után néhány lelkes katonatiszt, aki a bécsi térképészeti intézetben nyerte kiképzését, a retekuccai volt bosnyák kaszárnyában vetette meg a magyar térképészet alapját. Nehéz, de eredményes munka következett. A rozoga legénységi asztalokon, amelyeken az első magyar térképeket tervezték és rajzolták, az ütött-kopott elavult műszereket lassan modern műszerek és berendezések váltották fel. A céltudatos munka eredményeként ma már nagyszerű lendülettel dolgozik az intézet, amely nívó, teljesítmény dolgában egy színvonalra emelkedett a legmodernebb európai térképészeti intézetekkel is. Az ifjú magyar térképészetet bemutatták a sajtó képviselőinek és amint Kruttschnil Aurél igazgató beszédében kiemelte, azért, mert a magyar térképészet rendkívül sokat köszönhet a magyar sajtó propagandájának és mert továbbra is szüksége van a sajtó, a közvélemény támogatására. Kiemelte még az intézet igazgatója, hogy az állami térképészet teljesen polgári alapon működik, térképeit, nem rejtegeti páncélszobákban, ellenkezően, mint a kultúra kincseit terjeszti. Végigjártuk a valóban remekül berendezett és mintaszerűen működő térképészeti intézetet, amely rendszeresítette és tökéletesítette a légi térképezést. Érdekes, elmés konstrukciójú gépek transzformálják és viszik át századmilliméternyi pontossággal a repülőgépről felvett fotográfiákat rajzpaspírra, hogy aztán a térképek sokszorosíthatók legyenek. Láttunk egy gépet, amely egyenesen a fényképről viszi át a háromszögelési pontokat, bámulatos gyorsasággal és precizitással Ezt fu műszert a jénai Zeiss gyár készítette és 100.000 pengőbe került. Laboratóriumok, tervező és rajztermek, fotokémiai apparátusok*, hosszú sora szolgálja a magyar térképészet céljait. Az intézet most készíti el a magyar föld részletes térképét. Természetesen iskolai célokat is szolgál, még domborművű szemléltető térképeket is gyárt. Csak egy hibája van: túlságosan szűkek a helyiségei, nem, tud tovább fejlődni, kicsi még erre a szűkre nyirbált országnak is. Műszaki emberei, rajzolói, geográfusai valósággal hozzá vannak tapadva a műszerekhez, centiméternyi helyük sincsen mozgásra vagy éppenséggel terjeszkedésre. A pénzügyminisztériumnak, amelynek egyik bizonyára legkiválóbb intézménye a térképészet, elsősorban ezen a helymizérián kellene segítenie. Olyan nagy feladatok várnak a magyar térképészetre, hogy azoknak csak úgy tud megfelelni, ha teljesen kifejlődhet. Amint megtudtuk, egész sereg új modern gépet vár az intézet Németországból és Svájcból, de egyelőre igen nagy gondot okoz a probléma megoldása, hová helyezzék el a gépeket! A sajtóbemutató mindenkit meggyőzött arról,hogy a magyar térképészet méltó módon fogja betölteni feladatát és hivatását.