Magyarország, 1931. június (38. évfolyam, 123-145. szám)

1931-06-03 / 123. szám

193 jannus 3^7 CTda MAGYARORSZÁG Egy párt, amely boldog »Halála előtt senki sem boldog«, mondja a római filozófus és a vá­lasztás előtt egy párt sem boldog, tartja a közhit. Persze, mindig van egy-egy kivétel, melyről azt szokták mondani, hogy csak meg­erősíti a szabályt. Ilyen kivétel­ a mai politikai helyzet, amelyben úgy a kormányt belülről, mint a kormányt kívülről támogató pár­tok teljesen biztosak abban, hogy minden erőlködés nélkül is »győz­­ni« fognak, miután ellenállással nem igen találkozhatnak. Nem bol­dogság-e az a tudat, hogy az ered­mény biztos. És ha eh­ez a tudat­hoz még az az érzelem is társul, hogy az eredményt ki is érdemel­ték, kell-e még valami a boldog­ságnak teljességéhez? A keresztény párt alelnöke és egyik választási intézője azt hir­deti kortesbeszédében, hogy meg­elégedéssel tekint vissza pártja politikai küzdelmeire, mert meg­állapítható, hogy sikerült a párt programjának nyolcvan százalékát megvalósítani. Nyolcvan százalék? Ez nagy szó, erre már felfigyel a magyar. Ma, a kényszeregyességek korában ilyen magas kvótáról mostanában nem is hallottunk. Ha azt halljuk, hogy valaki fizetési nehézségekkel küzd, azt gondoljuk magunkban, hogy ez csak természetes! És ha a tárgyalások ötvenszázalékos egyezséggel végződnek, szinte nem is tudjuk, hogy kinek gratulál­junk, az adósnak-e, vagy a hitele­zőnek? Az pedig, aki nyolcvan szá­zalékot megkap a követeléséből, a mai helyzetben már nagyon meg van elégedve és úgy fogja fel a dolper hogy KS^gfi^üzlet'&i­­nált, — húsz százalék kasszaskon­tóval. Ha tehát a politikai élet annyira szoliddá vált, hogy egy párt azt mondja, hogy »nyolcvan percentben megcsináltam mindent, amit óhajtottam és ígértem*, — ez igen nagy szó és ennek hallatára tisztelettel le kell kapnunk a fe­jünkről a süveget. Úri­emberek között természete­sen még a gondolata sem merül­het fel annak, hogy a nyolcvan percent kiszámításába talán vala­mi tévedés csúszott bele. Ez ki van zárva! Aki a programot csi­nálta és annak megvalósulását ki­harcolta és számontartotta, az nem tévedhet ebben a dologban. El kell fogadnunk a nyolcvan per­centet! Azonban ha az a keresztény párt a lehető legjobb programot csi­nálta és programja nyolcvan szá­zalékának megvalósulását konsta­tálja, akkor azt kell mondanunk, hogy a program megállapításában rendkívül túlzottan szerények vol­tak. Mert ha a nyolcvan százalé­kos siker után, úgy néz ki az or­szág, mint amilyennek látjuk, ak­kor sem azzal a programmal, sem annak nyolcvan százalékos vég­rehajtásával nincs mit dicsekedni. Egy komoly pártprogram ösz­­szefoglalása mindannak, amivel az országnak és népének a lehető legjobb létet lehet biztosítani. Vájjon van-e valaki, aki azt mer­né mondani — komoly ábrázattal! — hogy mindabból, amire ennek az országnak égető szüksége van, már mindössze csak húsz percent hiányzik? Hát igen, van ilyen ember is, de csak egy: a keresztény párt­nak elnöke, aki felette meg van elégedve pártjának képzelt sike­reivel és bizonyára az ország hely­zetével is, mert csak nem állítja, hogy programjának nem az ország felsegítése volt a célja? Ha pedig az ország javára már kivívták a nyolcvan százalékát mindannak, ami kivívható, akkor ez oly ered­mény, amivel az egész világ többi országainak egyetlen egy pártja sem dicsekedhetik. Mindenesetre a legnagyobb bol­dogság itt a földön, ha az ember meg van elégedve önmagával és munkájával. És valójában nem is­az a bizonyos húsz percent hiány­zik Magyarország boldogságából, ami a keresztény párt program­jában, vezére számítása szerint, még megvalósulatlan, hanem csak az hiányzik, hogy a keresztény párt sikereivel az ország is oly megelégedett legyen, mint a párt vezére. Mert az aranygyűrű sem akkor szerez, a Marosának igazi örömet, amikor az arany valódi, hanem amikor a Marosa azt hiszi a gyűrűjéről, hogy az valódi arany. ffielhevülve, könnyű ruhában tér haza. Ennek gyakran meghűlés a következ­ménye. Ilyenkor ide- Zsitvay: A közérdek védelme a kartelj­avaslat célja Még ebben az évben megszüntetik az OFB-t A kormány politikai érdeke termelte ki a javaslatot — hangoztatta Vida Jenő (A Magyarország tudósítójától.)­­ A felsőház mai ülésén, amelyet Wlassics Gyula báró elnök negyed 11 órakor nyitott meg, folytatták a karteljavas­­lat tárgyalását. Endrey Antal hangoztatta, hogy a javaslat nem iparellenes, sem kartel­­ellenes, minthogy a közvélemény sem az. A javaslat lehetővé teszi a köz­morálba és közrendbe ütköző kartelek megrendszabályozását. A javaslathoz hozzájárul. Székács Antal: A karteltörvénynek két vezérmotívuma van, a vissza­éléseket megszün­tetni és a közönsé­get megnyugtatni. Egyik célt sem fog­­j­a a törvény elérni. Ha ez a törvény hatályra emelkedik, akkor a kartelkér­­d­és'­­ Sohh'S'em' fog nyugvópontra jut­ni, hanem a politi­kai agitáció leg­ Székács Antal veszedelmesebb fegyvere lesz. Minden beavatkozás az áralakulásba könnyen végzetessé vál­hat. A kartelbíróság lehetetlen felada­tok elé kerül. Nem lehet alkalom ar­ra, hogy árakat állapítson m­eg vagy beavatkozzék az áralakulásba. Hosz­­szasan fejtegeti, hogy az egyes vál­lalatoknál felmerülő különböző és kü­lönféleképp alakuló termelési költsé­gek lehetet­enné teszik az összes vál-Székács Antal larorokra vonatkozó egységes ár­megállapítást. Ez állítja lehetetlen feladatok elé a kartelbíróságot. Elvben ellenzi a kartelbíróságot, helyesebb lenne ennél, ha a kormányt felhatalmaznák minden olyan eljá­rásra, ami szükséges volna a kartelek megrendszabályozására, ha visszaélé­seket követnének el. A közvélemény minden szociális és gazdasági baj okozóját a kartelekben látja és ettől a javaslattól várja a javulást. Nagy csalódás lesz ennek a következménye. Nem lehet ágyúval verebekre lövöl­dözni. A javaslatot nem fogadja el. Bernát Géza a következő szónok. A közgazdasági életre üdvös ered­ményt vár a javaslattól és ezért elfogadja a részletes tárgyalás alapjául,a­­ kérdés tárgyalásá­nál ne nézzünk vi­lágjelenségeket, ne menjünk olyan messzire, hanem keressük meg itt­hon a bajokat és az orvosságot is. Az Bernáth Géza ipar ellen senki sem beszél, amikor a karteleket támadja, mert minden állam rá van szorulva az iparra. Részletes bírálat alá veszi a javas­lat egyes intézkedéseit, majd arra a konklúzióra jut, hogy a javaslat jó és így azt elfogadja. Bernát Géza termelésünktől teljesen elütő alapon álló, úgyszólván rabszolgabéreken alapuló termelés produktumait aka­dálytalanul szállíthassa a szovjet a kapitalista rendszeren termelő álla­mokba. Megcáfolja, hogy a cement, a vas, a mész tényleg olyan magas áron állnának, ahogy a képviselőházi vitában elhangzottak. Svájcban ol­csóbb a cement, mint nálunk, de ez azért van, mert ott a kartel felbom­lott. (Nagy derültség.) Egy hang: Jól védi a karteleket. Vida Jenő: Minthogy ezen az áron nem lehet termelni, valószínű, hogy újabb megállapodás lesz. A tégla árá­val foglalkozva, azt igyekszik bizo­nyítani, hogy a tégla ára másutt ma­gasabb, mint nálunk. Semmi jót nem vár ettől a törvényjavaslattól. Ezt a javaslatot nem a szükséglet termelte ki, hanem a súlyos mezőgazdasági válságból fakadt. Hozzuk meg a me­zőgazdaság érdekében a legnagyobb áldozatot, de ne tegyük tönkre az ipart. A javaslatot nem fogadja el. Jankovich Béla Vida Jenővel szem­ben azt bizonyítja, hogy a cement ára a békebeli árakhoz viszonyítva kétsze­resére emelkedett) Az orosz kivitel nem olyan veszé­lyes, csak az a fon­tos, hogy az euró­pai államok ne ad­janak Oroszország­nak h­itelbe árut. Bár teljes bizalom­ Jankovich Béla már viseltetik a kormány iránt, a javaslatot elvi okoknál fogva nem fo­gadhatja el. A kartelek a világgazda­ságnak ma szükséges tényezői. A kartel sohasem törekszik a legmaga­sabb árra, hanem azon az áron igyek­szik maradni, amelyen a legnagyobb forgalmat tudja elérni. A kartelek el­len megfelelő vámpolitikával kell vé­dekezni. Az egyes cikkek vámját, elsősorban a nyersanyagokét, bátran le lehet szállítani. Ez hasznára volna nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem az iparnak is. Üdvös lenne más orszá­gokkal vámuniót létesíteni. Hibáztat­ja,­ hogy a kartelek elleni eljárás kérdése a közgazdasági mi­niszter hatáskörébe van utalva, h­ol­­ott­­ ennek a kereskedelmi miniszter hatáskörében kellett volna maradnia. Az ilyen intézkedés alkalmas arra, hogy a közgazdasági miniszter mellé később államtitkárt nevezzenek ki, sőt, hogy a minisztériumnak palotát építsenek. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Jankovich Béla A kormány politikai érdeke a kart­elj­avaslat Vida Jenő Vida Jenő a következő felszólaló. Mingyárt beszéde elején bejelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a­ javaslatot elfogadja. Ezt a javasla­tot nem az ország szüksége termelre ju­ppljük ki, hanem­­ a kormány po­­l­­­­­litikai érdeke. ** A vita során erős ~ 1, támasztékot alig vip& talált a javaslat­­ . mellett, amely sok Bl ik, rendelkezésében helytelen, egyes ki­hatásaiban pedig Vida Jenő veszélyes. Amikor a gyárak egész sorozata hidegre állí­tott kéményeket áll, a másik sorozata pedig a legminimálisabb­a­n van ki­használva, amikor minden vállalat borzasztó gondok alatt görnyedve a bizonytalanságban vergődik, amikor a kereskedő napokig hiába várja a vevőt, ilyen helyzetben még annak gon­dolata is ki van zárva, hogy itt kilengések vannak, melyeket le kell törni. A képviselőházban hamis adatokat dobtak be a közvéleménybe és az ott felhozott számadatokkal szemben tényleges bizonyítékokkal kíván szol­gálni. A gazdasági életnek megvan­nak a maga külön törvényei és a gaz­dasági élet nem tűn­ más törvényes szabályozást. Mindenki tudja, hogy az ország­ban súlyos gazdasági helyzet van, de ezért a magyar ipart fe­lelőssé tenni nem lehet, mert ezt a helyzetet egy világégés okozta. A kereskedelem szempontja egyenesen megköveteli a kartelek lé­tezését. A magyar hitel érdekeit nem szolgálja az, hogy amikor más or­szágokban nincs hasonló rendelke­zés, éppen nálunk léptessék életbe a karteleket megszorító törvényes in­tézkedéseket. Az orosz szovjetköz­társaság gazdasági termeléséről be­szélt ezután hosszasan s megállapí­totta, hogy a koncentráció következ­tében a szovjet termelése az utolsó években csaknem megkétszereződött. 1928-ban és 1929-ben az orosz szovjet még egyáltalában nem szállított Olaszországba gabonát, a következő kampányban, november hóban már 27.500 tonnát szállított. Közös akciót sürget az államok között olyan intézkedések életbeléptetésével, amelyek meggátolják, hogy a mi 3 A DELLEVUE SZÁLLÓ mjonnan á'a’oMfeU fü­ggőkertje megnyiss* Június hó 2-ától Cf*eigf&ton 7 st­ampson néger jazz-énekes és dobos szerepel a zenekarban

Next