Magyarság, 1920. december (1. évfolyam, 1-14. szám)

1920-12-15 / 1. szám

4 Lenin - Románia kapuja előtt . A bécsi ukrán sajtóiroda lembergi jelentése szerint Románia megszüntette a gabonaszállítóit Lengyelország számára s elzárta a határt minden kivitel elől. Lengyel újságok továbbá azt a bírt közüik Ukrajnából, hogy az orosz szovjet és Románia között hamarosan háborúra kerül majd a sor Besszarábia birtoka miatt. Ha ezekhez a hírekhez hozzávesszük még a bukaresti szenátusban minap történt bombamerényletet, amelynek áldozatai közül Radu Demeter nagyváradi püspöké? Greceanu igazságügyminiszter életüket vesztették, — előttünk van Európa és a Balkán pillanatnyi helyzetképe, Wrangel tábornok megsemmisítő veresége után. A vörös vihar elvonult nyugatról, ahol a lengyel nemzet hősi önfeláldozással állította oda testét villámhárítónak és most a déli szemhatáron kavarogtatja sötét fellegeit, ott, ahová már olyan régóta készülődik s ahol a levegő most épen a legtöbb elektromosságtól feszül, hogy újabb hatalmas villámlások csattanjanak ki belőle. Románia mostanáig megható ravaszsággal vonta ki magát abból a tiszteletreméltó buzgóságból, amellyel nagy barátja, Franciaország a vörös rémtől meg akarta szabadítani a civilizációt és hadserege, amely mostanáig arról volt nevezetes, hogy a világháborúban egyetlen csatát sem nyert, ellenben igen büszkén játszotta a fosztogatórendőr szerepét . Magyarországon, igen simulékonyan illeszkedett ezúttal a bukaresti politikusok gondolkozásához s a maga részéről szintén óvatosan kerülte a bolsevista hadsereggel való nyílt találkozást. Megállapítható valóság, hogy Franciaország a bolsevizmus ellen való óriási küzdésében mostanáig semmi hasznát nem látta Romániának. A helyzet azonban most más s amint a bukaresti merényletből is láthatjuk, a vörös előrenyomulás hirtelen szinte testi ügyévé vált Romániának. A bukaresti hírszolgálat, amely ilyen esetekben szapora bőbeszédűségével igyekezett magára vonni a figyelmet, most épen titkolódzásával árulja el, hogy a szenátusi pokolgép , Racovszki István orosz népbiztos előre leadott névjegye volt, azé a Racovszkié, aki, mint a román szociáldemokrata párt üldözött vezére, végigbolyongta a világot s végül mint Lenin jobbkeze fogadalmat tett, hogy börtönbüntetéseiért bolsevizmussal fizet Romániának. A román excesszus nem dolgozik pokolgéppel s ahogyan Catarcu bombáját Hajdudorogon orosz kéz irányította, a bukaresti bomba is csattanó kirobbanása annak az agitációs folyamatnak, amelyet a szovjet élelmiszer-ügynökei épen a lengyel offenziva idejében Galacban és Brailában végeztek. A szovjet, úgy látszik, ki akarja használni azt a helyzetet, amely most a Balkánon alakult. Lengyelországnak pihenésre és új erőre van szüksége s így kétségkívül meg fogja kötni a békét Trockiékkal, akiknek viszont szintén érdekük, hogy a lengyel frontot kikapcsolják gondjukból. Lengyelország tehát most viszonozhatja azt az őszinteséget, amellyel a májusi orosz offenzíva idején Románia támogatta. Budienni vörös csapatai Szebasztopoltól körülbelül Baltáig erősen tartják a besszarábiai frontot s a kiliai Duna-ág felől nyílt útjük van Románia felé is, ha megfelelő flottával rendelkeznek. Emellett hatalmukban tartják a doni szénbányákat s a Fekete tenger egész íridékét Georgiáig, amelynek erős keresztény érzésű népei csak nemrég hajtották igájukba a bolsevisták. A Kaukázus felöl Enver basa és Musztafa Kemal várja az alkalmat, hogy a szovjettel kötött paktum alapján újabb erővel kezdje meg a harcot Törökország felszabadításáért Görögország elkergette Venzeloszt, Románia egyik készséges barátját s most önmagával van elfoglalva, hogy nemzeti életét az antant- rideg imperialista céljainak tengeréből megmentse. Az antant katonai ereje is meglehetősen szétforgácsolódik a Balkánon. Emellett számít a szovjet az orosz nacionalizmusra is, amely Besszarábia elvesztésébe nem tud belenyugodni. Az ukrán paraszt épp úgy lángol Besszarábia visszahódításának gondolatáért, mint az éhező bolseviki terrorista, aki a Dnyeszter és Pruth termékeny steppéin jól akar lakni, vagy a besszarábiai román, aki a bukaresti katonai uralom kegyetlenségét immár elviselhetetlennek érzi. A tél sem olyan hosszú és hideg Besszarábiában, mint a Volga felső folyásán, a Krimben és a tengerparton pedig enyhe, így készül most újabb rohamra Lenin, hogy Európát dél felől fenyegesse meg. Ugyanekkor pedig Romániát még belső válságok is megremegtetik. A nyáron Csicserin békét kínált Romániának, de a román kormány akkor nem fogadta el. Most Bukarest kezdte meg a közeledést és ő ajánlja föl a békét Moszkvának. Kérdés azonban, vájjon Leninék most hajlandók lesznek-e olyan engedékenységre, mint májusban és Besszarábiát, amelyre olyan nagy szükségük van, kiengedik a körmük közül. Mindenesetre érdekes taktikázásra lehetünk elkészülve, amely a román politikát mindig jellemezte. Nem tudjuk, hogy a román határon ebben a pillanatban milyen mértékben vált akut jellegűvé a helyzet, de azzal tisztában kell lennünk, hogy a Balkánon olyan események érlelődnek kérlelhetetlen törvényszerűséggel, amelyek megérdemlik, hogy nyitott szemmel figyeljük fejlődésüket, híján a közlekedést néhány vonalon meg kellett szüntetni. A többi útvonalakat árammal ellátó telepeken még ideig-óráig van szén, de ha az éjjel újabb szállítmányt nem kapunk, könnyen meglehet, hogy a holnapi délelőtt folyamán a többi vonalon is megakad a személyszállítás. A városi villamosvasutak ma még zavartalanul bonyolították le a forgalmat. MAGYARSÁG 1920 december 15, szerek A budapesti szénválság Ripka Ferenc nyilatkozata Az osztrák határon legutóbb kétszáznegyven kocsi szén jön át hozzánk s ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, mintha e szénküldeménnyel jóidőre el lennének látva közüzemeink. Megkérdeztük Sipka Ferencet, a gázgyár vezérigazgatóját, aki erre vonatkozóan így nyilatkozott nekünk: — Kár ebből a szemmennyiségből olyan nagy kázust csinálni, mert a budapesti üzemeknek ez a kétszáznegyven kocsi legföljebb, ha két napi szükségletét fedezi. Senki tehát azt ne higgye, hogy most már nyugodtan alhotunk, mert el vagyunk látva. Ahhoz a nagy szükséglethez képest, amely itt a közüzemek részéről a szénszükségletek tekintetében felmerül, olyan nevetségesen kis mennyiség ez, hogy beszélni sem érdemes róla. — Nem értem, ki fújja fel ezeket a dolgokat. Hiszen csak a három főüzemnek, agáz-, víz- és elektromosüzemnek, még a mai lecsökkentett üzemük mellett is, száznegyven kocsiszénre van szükségük. S ha ebbe beleszámítjuk a Közúti Vasutat is, akkor ez a legutóbbi küldemény legföljebb ha egy napra elégséges. Holnap megáll a villamos? Ma délután a villamosvasút néhány vonalon rövid időre megszüntette a közlekedést, mert még mindig nem érkezett elegendő szene. Az egyesített villamosvasút igazgatóságnál Pák Sándor dr. műszaki főtanácsos a következő felvilágosítást adta nekünk: — A közúti vonalakhoz a Pálffy téri telep szolgáltatja az áramot. Ezen a telepen a szén teljesen elfogyott s így áram HÍREK — (A Magyarság.) Mikor lapunk első számát országgá bocsátjuk, tartozó kötelességünk néhány szóval megmondanunk: miért vágtunk útnak, miféle szellem hevíti sorainkat, micsoda célra függesztjük téveszthetetlen és hivő tekintetünket ? A Magyarság címe megmondja: a magyarságnak dolgozunk, a magyarságért dolgozunk, e szónak fizikai és szellemi értelmében egyaránt. Az összeomlott Magyarországnak mindenét elvehették, el is vették, de egyet el nem vehetnek tőle a földnek minden hatalmasságai sem: azt a magyar lelket, azt a nemzetegyéni sajátosságot, amely gyászos-dicsőséges történelmünket alakította, felsőbbrendü művelődésünket megteremtette, nagyjaink lángelméjét kinyújtotta s minden gyászban, válságban, kudarcban és sikerben tisztelné, erőssé és életképessé tette a magyarságot. Erre a szellemre fogunk vigyázni, ennek vagyunk megszállottjai, ezt fogjuk hirdetni és követelni a politikában éppúgy, mint a gazdasági, a társadalmi, a tudományos és a művészeti élet minden kérdésében. A mi magyarságunk nem a vitézkedéses, szavaló magyarság, hanem a Zrínyi Miklósok és Széchenyi Istvánok férfias, alkotó és javító magyarsága, amely az igazi europacizmusba kapcsolja bele az igazi magyar érdekeket, a magyar fajiság szerves életszükségleteit. A Magyarság ezt a munkát, ezt a küzdelmes szerepet vállalta magára azzal a hittel, hogy a megzilált nemzet legjobbjainak lelkéből markolja igéit, s a becsület, a tehetség és szókimondás kisugárzásával magáévá fogja hódítani mindazokat, akik a régi határok közé egy új tisztult és törhetetlen magyar nemzedéket akarnak teremteni. A Magyarság válogatott erőkkel, a publicisztika és a hírszolgálat tökéletes eszközeivel dolgozik eszményei megvalósításán. A Milotay István dr. vezetése alatt álló lap szerkesztését Hegedűs Gyula végzi. Állandó belső munkatársaink Berkes Imre segédszerkesztő, Lendvai István, Kádár Lehel, Komáromi János, a politikai rovatban Pethő Sándor dr., Szirmay Ödön dr. és Papp Jenő dolgoznak. A lap hírrovatáról Miklós Jenő gondoskodik. Közgazdasági rovatunkat Serényi Gusztáv vezeti, a külügyi rovatot Széki Andor, tudományos életünk eseményeiről Lambrecht Kálmán dr. számol be, színházi, zenei és képzőművészeti kultúránkat Kern Aurél, Molnár Imre dr. és Dömötör István kísérik kritikai figyelemmel. Sportrovatunk vezetője Kiss Géza. Hírszolgálatunk teljességéről egész gárda gondoskodik, köztük Móricz Pál, Zelovits Dezső, Borbély Andor, Mayer Alajos és Kosz Gyula. A Magyarság kiadóhivatali vezetését Schramm Ede vállalta. Külső munkatársaink között a magyar politikai és közgazdasági élet, szépirodalom, művészet és tudomány legkiválóbb képviselői szerepelnek. Az első napon, amikor a Magyarság nyilvánosság elé lép, kérő szóval forrásunk a magyar újságolvasó közönség színe-javához. Küzdelmünkben csak a magyarság rokonérzésével, támogatásával, biztatásával és hatékony részvételével vihetjük győzelem , eszméink loboghat. Ez a harc nem a mi egyéni harcunk, a siker vagy balsiker nem a mi egyéni érvényesülésünk vagy kudarcunk, hanem a történelmi Magyarország sorsa. Ennek a Magyarország nevében, e felelősségnek jegyében lrtjuk fel a magyar közönséget, előfizetéseivel támogasson minket magyarság talpraállításában, megszezésében és a szebb jövendő kikdésében. A Magyarság előfizetési ára : egy napra 25 kor., negyedévre 70 kor., 1 évre 140 kor., egész évre 280 kor.. Amennyiben az előfizetési díjat m most megkapjuk, december 31-ig otalanul küldjük lapunkat. (Cholnoky Jenő budapesti katyrája.) Nemcsak tudományos köreinkbe, de a nagyközönség széles rétegeiben feltűnést keltett, hogy a budapesti tudományegyetem bölcsészeti kara a Czirbus Géza halálával megürült földrajzi tanszéket nem kívánta azonnal betölteni hanem helyettesítésével Ballagi Aladárt, a historikust bízta meg. Most azután a bölcsészeti kar a leghelyesebb módon oldotta meg a kínos kérdést. A december 10-iki kari ülés elhatározta, hogy az üresedésben levő tanszékre Cholnoky Jenőt, a kolozsvári egyetem világhírű geográfusát hívja meg. Cholnoky meghivatása nem annyira a meghívottra, mint inkább a budapesti egyetemre nézve jelent nagy nyereséget. Alapvető tudományos kutatásai, pompás tolla, ragyogó előadási modora úgy a szakemberek, mint a nagyközönség körében hírt, nevet és tekintélyt szereztak nevének. Belsőázsiai expedíciója a homokmozgás törvényeinek megismeréséhez vezették, évtizedes kutatásai a Balaton körül a hazai röghöz hozták közelebb. Széleskörű ismeretei alapján szerencsésen íveli át a Hunfalvy János képviselte antropo-geográfiai és az idősebb Lőczy által , kitaposott geomorfologiai iskola két végletét. (A Beniczky- és Mesko-affér katonai becsületügyi bíróság előtt.) Beniczky Ödön és Mesko Zoltán ismeretes afférjában Beniczky segédei: Pallavicini György őrgróf és Sigray Antal. Mesko segédei: Héjj Imre és Czeglédy Endre a mai nap folyamán tárgyaltak és minthogy az affér mindkét szereplője katonatiszt, abban állapodtak meg, hogy az ügy elintézését a katonai becsületügyi bíróságra bízzák. — (Házasság.) Gönczöl Imre alezredes ma vezette oltárhoz a fasori református templomban Enyedy Ilonkát. — (Kiadják Széchenyi összes munkáit.) A magyar történetírás és a legújabb kor politikai irodalma terén jelentős esemény a közeli napokban megalakuló Széchenyi Könyvtár R.-T. Az új vállalat megalakításának eszméjét Klebelsberg Ernő gróf, a Történelmi Társulat elnöke vetette föl eredetileg azzal a céllal, hogy Széchenyi Istvánnak a bécsi titkos levéltárból a közelmúltban napvilágra került Irodalmi hagyatékát adja ki könyvalakban. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár azonban megbővítette a tervet azzal a nagyon időszerű gondolattal, hogy Széchenyi öszszes műveit rendezzék újra sajtó alá. Ilyen formában ölt most már testet a terv. A részvénytőke túlnyomó részét a Történelmi Társulat jegyzi Klebelsberg Kunó gróf gyűjtőakciója eredményeként. Jelentékeny összegű részvényjegyzést biztosított Zselinszky Szilárd akciója a magyar mérnöki kar körében; képviselve vannak Széchenyi István egyenes leszármazottai is az alapítók sorában. A részvénytársaság alakuló közgyűlése ki fogja mondani, hogy a részvénytársaság teljesen altruisztikus alapon áll, osztalékot nem fizet és a nyereséget a további könyvkiadványokra fordítja. A Széchenyi Könyvtár első két kötete a jövő év márciusában jelenik meg és Széchenyi István döblingi naplóját, valamint feleségével, Seilern Crescencével váltott leveleit tartalmazza. A további kötetek Széchenyi műveinek kritikai kiadásait, valamint a nagy reformátor hivatalos működésének aktaszerű anyagát, rendeleteit, utasításait, közgazdasági és politikai jegyzeteit hozzák. A Blicket tartalmazó kötet például a Rückblicket is közölni fogja, amely még történetírósok is mig ismernek. (Ausztria román lisztet kapó Bécsbe megérkezett a Dunán az román lisztszállítmány, összesen 12 ötven vagon nullás lisztnek kell érkezz A hátralévő mennyiség most van vas után Magyarországon keresztül.