Magyarság, 1921. július (2. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-22 / 160. szám
Az „egyenlő teherviselés jegyében!“... Újabb számadatok az ingatlanvagyonváltság- javaslathoz Írta: Gaál Gaszton Hegedűs pénzügyminiszter úr váltig állítja s körútjain nyilvánosan is terjeszti, hogy semmiben sem kíván a részvénytársaságoknak (nagybankok stb.) kedvezni s legutóbb Egerben tartott propaganda-szónoklatában a lapok szerint azt mondta: »joggal elvárhatjuk a földbirtoktól, hogy legalább is oly mértékben adjon le vagyonváltságot, mint a bankok.« Bennünket, akik a javaslat tárgyalásainak eddigi során váltig hangoztattak, hogy a részvénytársaságok vagyonadója nevetségesen csekély a földtulajdon tervezett megadóztatásával szemben, azzal fizet ki a maga szellemesen rövid modorában : »ti ahhoz nem értetek, a részvénytársaságok dolgát én jobban tudom ...« Ezzel a mélyenszántó érveléssel azután ki is merül argumentációja s legalább is kirívóan őrizkedik attól, hogy gyakorlati példa felállításával iparkodjék állítását alátámasztani. Megteszem hát helyette ezt én , egyetlen példa bemutatásával szemléltetem, hogy miképp állunk a miniszter úr -»egyenlő és igazságost adóztatási rendszerével. Ha nekem, vagy bárki másnak mint magánembernek (tehát természetes személynek) van 350 millió korona becsértékű vagyona, mely a következő vagyonkategóriákból áll: 1. értékpapír, külföldi részvény , 10 millió; 2. készpénz , 40 millió; 3. földbirtok, 20.000 kát. h., becsértéke = 160 millió; 4. gazd. felszerelés = 35 millió; 5. szőlőbirtok, 100 kát. h.= 1 millió; 6. erdőbirtok, becsértéke = 10 millió ; 7. házbirtok, 10 budapesti bérpalota, becsértéke = 40 millió; 8. üres budapesti házhelyek, becsértéke =10 millió; 9. kőszénbánya = 20 millió; 10. mész- és téglagyár = 10 millió; 11. árukészlet = 10 millió; 12. bútor és műtárgy = 2 millió; 13. ékszer = 2 millió. Együtt az összvagyon 350 millió. Ez esetben a magánember minden egyes vagyonrésze után külön-külön rogatik meg vagyonadóval és pedig a következő öszszegekben: I. 10 millió kor. értékű külföldi részvényvagyon után esedékes vagyonváltság 20%, vagyis 2 millió. (1921: XV. *«». 34. sj.) 40 millió kor. készpénzletét után esedékes vagyonváltság 20%, vagyis * millió. (1921: XV. t.-c. 3. §.) II. 20.000 kat. hold középminőségű földbirtok becsértéke a törvényjavaslat tabellája sitraftikát, holdanként a 8000 koré 160 millió. Ennek vagyonváltsága készpénzben 300 millió. (Törvényjavaslat 4. §. 1. p ) IV. Gazdasági felszerelés becsértéke 35 millió ; vagyonváltsága az eddigi megállapodások alapján (ezt a fejezetet a pénzügyi bizottság még nem tárgyalta le, de a kormány elvben már elfogadta) 19%, vagyis 1 65 millió. V.• 100 kat. h. szőlőbirtok (európai ültetés, szénkéneggel való gyérítést igénylő) 20. § I. pont alatti vagyonváltsága katasztrális holdanként 3000 korona, vagyis 0 3 millió. (Tvjav. 20. §. 11. a) p.) VI. 10 millió kor. becsértékü erdő után vagyonváltság 16%, vagyis 16 millió. (Tvjav. 44. §.) VII. 10 bpesti ház, forgalmi értéke a 4 millió , 40 millió. (Békeértéke volt a 0,5 millió, együtt 5 millió.) Ennekvagyonváltsága az 1920. évi nyersjövedelem háromszorosa. A nyersjövedelem egyenként körülbelül 35.000 koronát tesz ki, ez 10 háznál 350.000 kor., ennek háromszorosa a vagyonadó, vagyis 100 millió. (Tvjav. 57. §. 1. p.) Vill. 20 millió korona becsértékü kőszénbánya, után vagyonadó a becsérték 10%-a, vagyis 2 millió. (Tvjav. 149. §.) IX. 10 millió korona értékű mész- és téglagyár után a becsérték 10%-a, vagyis 1 millió. (Tvjav. 149. §.) X. 10 millió korona értékű árukészlet utáni vagyonváltság a becsérték %-ának 10%-a, vagyis 066 millió. (Tvjav. 126. §.) XI. 2 millió kor. érrtékű bútor és műtárgy után vagyonváltság a beszerzési árnak, mely legfeljebb 100.000 koronát tett ki, a 3—5%-a, vagyis 004 millió. (Tvjav. 170. §. 1. és 2. p.) XII. * 2 millió kor. értékű ékszer után vagyonváltság a beszerzési árnak, 50.000 kor.-nak 15%-a, vagyis 0007 millió. (Tvjav. 170. §. 4. p.) «. Összegezve már most vagyonnemek szerint a magánfél (természetes személy) által jelen esetben fizetendő vagyonadóital. Összes vagyonadója: 49-707 millió. Ha ellenben ugyanezen részekből álló vagyon nem természetes személyé, hanem részvénytársaságé (jogi személy), akkor a helyzet a következőképpen alakul: Előre bocsátom, hogy abból indulok ki, amit Hegedűs miniszter úr folyton hirdet (amit azonban kereken tagadok),hogy a tőzsdei árfolyam hű kifejezője az illető részvénytársaság vagyona valóságos értékének*. A tőzsdei árfolyamra a valóságos belső értékén kiinl annyi tényező van befolyással és hatással (nem egyszer tendenciózusan gyakorolt osztalékpolitika is stb. stb), hogy azok előtt Hegedűs fenti tételének helytelen voltát még csak vitatni sem szükséges, akik a dologhoz csak egy kissé konyhának. De nem vitázom. Tegyük fel, hogy bebűiszerint úgy van, ahogy Hegedűs a »gyengébbek kedvéért« állítja s nézzük már most, hogyan adóznék a fenti vagyontételekből álló 350 millió korona értékű vagyon, ha az egy részvénytársaság tulajdona? A részvénytársaság áll, mondjuk, 100.000 ,db. 1000 kor. névértékű részvényből, amelynek 1920 dec. 20-iki árfolyama eszerint db.-ként 3500 kor. kellett, hogy legyen, mert csak így jön ki a részvénytársaság vagyonának összértékét híven kitevő 150 milliós összeg. Miután a részvénytársaság az 1920 dec. 20-i tőzsdei árfolyamérték 2/3-ada után adózik 15°/0-kal, tehát e részvénytársaság vagyonadója 233 millió korona után 15°/6, vagyis mindösszesen 35 millió. (1921: XV. t.-c. 17. §.) Szembeállítva ezt ugyanezen vagyon adózásával, ha az magánfél kezében van, melyet fennebbl mutattam ki s mely 497 millió) tett ki, a részvénytársaság ugyanazon vagyon után kerek 14*30 millióval fizet kevesebb adót. Ez az, amit állandóan hangosítottam, mint kirívó igazságtalan-ságot felpanaszoltam, amelyet orvosolni kértem azáltal, hogy a részvénytársaságok vagyona is vagyontétel szerint felbontassél, s vagyonadójuk igy állapíttassák meg, illetve korrigáltassék ... S ez az, amiről az »igazságos” miniszter úr, aki »egyforma mértékkel mér« mindenkinek ... az egyenlő’ teherviselés szent jegyében — hallani sem akar!... Aki nem akar »mindenáron« siket és vak lenni, — az ebből láthat; a számok nem csalnak..« hisz azok számok, a legexaktabb tudománynak, a matematikának becsületes katonái... azok nem kedveznek sem’ banknak, sem háznak, sem földbirtoknak .. . mert nem mesterségük — a politika. II - . I. alatti vagyonadó 200 millió K II.c « 400 « « III. « « 3040 « « IV. * « 6-65 ̋ « V. c c 0-30 c c VI. « « 1-60 › c VII. * · 1 05 « « VIII. « ·- 200 ̋ ̋ IX. « « 100 « μ X. « « 0’66 « ̋ XI. « « 004 « μ XII. « « 1h007 _€___* _ ' #/ ■ I ? S MRPP I !•ml W i / ?! £ fr921 Julius 22. péntek Budapest, II. évi 160. (174.) szány órák •r\7 7cT ' szerkesztőség s VII. kerület, Miksa utca 8. száml A r_! ^ “a A « korona . Fel*10S ««rkeSZtö ! MlLOTAY ISTVAl Eaves számára 2 korona Megjelenik hétfő kivételével mindennap. i Szovjet-Oroszország utolsó napjait éli A tönkretett orosz gazdasági élet — Utazás a Don- vidéken — Az orosz gyárak — A szovjet nafta — Az egymillió rubeles ruha — Vissza a régi rendhez — A Magyarság tudósítójától — Szomorú ember mondta az alább következőket, melyek Szovjet-Oroszország végnapjairól és azokról a borzalmakról szólnak, melyeket a szovjet teremtett a cárok birodalmában; de szólnak azokról a várható borzalmakról is, amelyekre az elnyomottak készülnek, az elnyomottak, akik már érzik a vágyva vágyott bosszú pirkadását.Előkelő, nagy intelligenciájú orosz gyáros a szomorú ember, aki családját már itt helyezte el a barátságos magyarok oltalma alatt. Nevét el kell hallgatnunk, mert még visszamegy, vagyonának roncsait átmenteni és a visszatérő még ott találhatja a haladásában is Véreskezű szovjetet. Utazásának adatai megerősítik mindazokat, amiket újabban az orosz állapotokról közöltünk. Emellett teljes és egységes képet adnak mindenről, ami van és ami lesz Oroszországban.Ezúttal csak a gazdaságilag tönkretett Oroszország képét adjuk, ahogy az orosz gyáros elmondta. Aztán rákerül a sor a szovjet borzalmaira, a kipusztított ellenforradalmi vidékekre, az elnyomottakra, akik már ébredeznek és lihegő bosszújuk máris módot talál egy-két népbiztos vonatának felrobbantására és hasonló véres visszaütésekre, melyek máris pogromokat festenek soha nem látott véres színekkel ... Sorra kerülnek a magyarok is, akik ott szenvednek s akikről sok újat és jót hallottunk ... Az orosz gyáros igy beszéli el: A vas- és szén Eldorádója A Dobvidék... Itt termett a szénben, vasban kimerüthetlen Oroszország vasércének és széntermésének hetvenöt százaléka valamikor. Ma az egész itt terem. Az egész: a semmi. A hatalmas Donec-basin, a Donmedence,hol a bányák, gyártelepek füstje, zaja szállt a levegőbe, zakatoló, kattogó munka folyt, ma halott. Setenként kétszer megy a vonat a fővonalon és a fával fütik, ott, ahol a föld méhében évezredekre való szén rejtezik. Sokszor nagy szusszanással a nyílt pályán felmondja a szolgálatot a mozdony. Az utasok leugrálnak. Jön a vörös vonatparancsnok s zordul adja ki a parancsot: -j — Mindenki az erdőbe, fát hordani. .. Az utasok mennek. Sóhajtásukkal el lehetne hajtani a mozdonyt... És mindenik egy-egy nyaláb fával érkezik vissza. A mozdonyfütő izzadva füt és aztán nyögve indul a fával fütött vonat a szénbányák felett... Szerte bedőlt gyárépületek, megrokkant kémények, üres munkáslakások, szomorú falvak, víz alá merült bányák, ahol a munkások százezrei éltek, kerestek, mielött a vidék megismerte volna a szóliglis termelésből fakadó jólétet... A szovjet naftát termel A Donvidék csak egy részét termeli a szovjetország tüzelőszerhiányának, a másik felét a naftavidék szolgáltatja: Baku és Grosnn. A termelés itt is szovjet rendszer szerint történt. 1920-ban kilencszáz millió púd naftát és naftaterméket kapott még innen a szovjet. Havi negyven millió púd volt a béketermés. A szovjet elhatározta, hogy ez kevés és fel kell emelni. Ez sikerült is. Ma a békebeli termésnek alig* másfél százalékát produkálja a naftavidék é s legutóbb Baku képtelen volt a reá a* elmúlt évre kivetett százötven pad naftát beszolgáltatni. A vidék teljes pusztulás képét adja. A vezetékek tönkre mentek. Új fúrást*