Magyarság, 1921. július (2. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

1921 Julius 1, péntek MAGYARSAG 1871 Julius 3EESS3eH5E^H!KSE Az lrzsftgyyiniszterum ragaszkodia a sajtóreform A sastum társalásához — A Magyarság tudósítójától — A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este Andrássy Gyula gróf elnöklete alatt értekezletet tartott, amely a sajtónovella ügyével foglalkozott. A kormány részéről Bethlen miniszterelnök, Boldaybelügyminiszter és Tomcsányi igazságügyminiszter is megjelent. Túri Béla ismertette a törvénytervezetet. A felelősség kérdésénél megállapítja, hogy eddig szerzői, most pedig közzétevői felelősség van kidomborítva. Javasolja, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani azt, hogy nincs része az inkriminált cikk közreadásában, hanem a szerző igazolja, ha volna része abban a felelős szerkesztőnek. Az egyetemleges felelősség helyett az egyéni felelősség fenntartását ajánlja, olyan módon, hogy a kiadói felelősség a szerkesztőé előtt legyen. Minden sajtóközlemény a szerző nevével jelenjen meg és minden olyan cikkért, amely nincs aláírva, a felelős szerkesztő feleljen. Rágalmazás és becsületsértés esetében tartsák fenn a fokozatos felelősséget. Lingauer Albin sajtókamara felállítását sürgette, amely a sajtóérdekeltségek kijelölése alapján a kormány által kinevezett tagokból alakulna. A felelősség kérdésében csatlakozott Túri fejtegetéseihez. Az észrevételekre Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelentette, hogy azokat honorálni fogja és konkrét javaslatot kér a sajtókamarák felállítására. A kormány időlegesnek nevezi a javaslatot és a maga részéről nem köti magát a javaslat mostani tárgyalásához. Ezután Hegyeshalmy Lajos bemutatta az ipartörvény módosításáról szóló javaslatot, amelyet holnap tárgyal a Ház. Ezenkívül a kereskedelemügyi miniszter a lakásépítési törvényt, az üzleti záróráról szóló tervezetet, a mérnöki rendkarról és a tisztességtelen versenyekről szóló javaslatot terjesztette be. Bernolák belügyminiszter pedig több közegészségi javaslatot ismertetett. Tanácskozás a sajtóreformról Ma délben a képviselőház igazságügyminiszteri szobájában Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszteri él a pártok képviselői értekezletet tartottak a sajtónovelláról. Az értekezletenJ Bozilik József, Huszár Károly, Lingauer Albin, Milotay István, Túri Béla és Szerki Gyula vettek részt. Milotay István beszámolt azokról a megállapodásokról, amelyeket a MagyarIrók Szövetsége alapos tanulmány utána törvénytervezet módosítására vonatkozóan memorandumba foglalt. Legfontosabbnak tartaná az írók szövetsége, hogy a felelősség kérdését válasszák ketté olyan értelemben, hogy csak az állam ellen elkövetett bűntett és vétségek tekintetében legyen egyetemleges felelősség, a többi cselekményekre vonatkozóan. Így a rágalmazás, becsületsértés eseteiben, szóval minden olyan esetben, amikor a sajtó magánérdeket sért, maradjon meg a fokozatos felelősség. A szövetségszükségesnek tartja a sajtó,tanács felállítását, amely mint kisegítő- és véleményező szerv lenne sajtó-ügyeksem a kormány segítségére. A sajtótilalomra vonatkozóan azt kívánja az emlékirat, hogy precízen sorolják föl az okokat, amelyek alapján azt alkalmazni lehetne. Ez okok közé föl kell venni taxatíve a büntető törvénykönyvben "felsorolt eseteket: a felségsértést, lázadást, a hadsereg ellen elkövetett cselekményeket, mint kardinális okait a sajtótilalom alá helyezésnek. Ezenkívül az állami rend hatályos védelméről szóló törvényből ki kell emelni az ott felsorolt fontosabb bűncselekményeket, amelyek a sajtótilalom alá helyezést megokolttá teszik. Az újságírók szociális és magánjogi viszonyai szabályozásai tekintetében"a Magyart Szövetsége ugyanazt kívánja," mint a a romági Újságírók Egyesülete, Szövetség rendkívül fontosnak tartja " szakasz beiktatását és ajánlja azügyminiszternek, hogy a nemzet- cselekmények közé vegyék föl az eseteket is, amelyeka jövőben talyon bekövetkezhetnek, hogy az államok propaganda céljára megalk egyes sajtótermékeket. Az ilyen ivek megelőzésére igen szigorú, mt kell megállapítani. A sajtótilalom elrendelésénél vizsgálat alá kell vonni azt a magatartást is, amit az illető újság a múltban a felforgatás és a rombolás idején tanúsított s ha valamelyik újság 1918. évi magatartásához hasonló hibát követ el, úgy kell tekinteni, mint a nemzetellenes cselekmények terén visszaeső bűnöst. A sajtóeljárás terén a szövetség a bizonyítás könnyítését és a bizonyítékok beszerzésére hosszabb határidőt kíván. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter meghallgatta az emlékirat ismertetését, valamint a pártok képviselőinek előterjesztését és kijelentette, hogy az előadottakat megfontolás tárgyává teszi. Lingauer Albin egységes és nagyszabású sajtóreformot kíván, mert csak így lehet a bajok ellen védekezni. Azérterezlet foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a sajtónovellát mikor tárgyalják. Az igazságügyminiszter azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nyári szünet előtt vitassa meg a nemzetgyűlés a törvénytervezetet. A nyári szünetre vonatkozóan felmerült az a gondolat, amit az igazságügy miniszter is helyeselt, hogy a nemzetgyűlés két részletben vegye ki vakációját, a szünet első feke július közepétől Szent István napjáig, a másik része az őszi gazdasági munkák és a szüret idején legyen. A vakációt az említett módon csak akkor lehet igénybe venni, ha ahhoz a pénzügyminiszter is hozzájárul. A Iztu ál! az őszié losing oplivialispetlian Schiober kancellár lailligyi előadása Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója , Schober dr. az új osztrák kancellár meghívására a Magyarság bécsi munkatársa ma megjelent a külügyminisztériumban, ahol a külföldi lapok tudósítói előtt a kancellár hosszabb Beszédben kifejtette külügyi politikáját. Mindenekelőtt megállapította, hogy amidőn a saint-germaini békét megkötötték, amelynek gyümölcse az osztrák állam, azok, akik a békét alkották, nem ismerték Ausztriát és fogalmuk sem volt Ausztria tulajdonképpeni helyzetéről. Egyenesen terra incognita volt az ő szemükben ez az ország és ennek a körülménynek köszönhető, hogy az általuk létrehozott ország ilyen súlyos körülmények között vergődik. Ezután programját részletezte, a következőket mondván: — Az én politikám abban áll, hogy minden erőnkkel országunk újjáépítésére törekedjünk. Ez az újjáépítés a célunk és a hitelakció az egyik eszköz arra, hogy Ausztriának megadjuk az alapot államháztartása helyreállítására, ami nélkül az ország gazdasági újjáépítése lehetetlen volna. Európa egész gazdasági frontja megingott. Ennek a frontnak Ausztria a leggyengébb pontja és ezért a helyreállításnak itt kellmegkezdődnie. Itt hat millió ember él, akiknek a legtöbb okuk van arra, hogy Európa új berendezkedésének igazságában kételkedjenek. Ennek ,a beteg testnek a szíve nem gyógyítható meg sebészi után, a külső beavatkozás útján, erre a célra a belső orvosságok segítségével kell törekednünk. Ausztriát nem lehet tönkretenni, nem lehet felosztani, nem lehet hagyni, hogy elrothadjon, lassan tönkremenjen. A hitelakció késésének káros következményei voltak nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is, amennyiben az osztrák népben izgalmat és nagyfokú elkeseredést keltett, valamint kedvezőtlenül befolyásolta az osztrák pártoknak egymás között való viszonyát. Ezután arra utalt a kancellár, hogy Ausztria sohasem szűnt meg az európai t rend tényezője lenni, majd ezzel kapcsolatban Ausztria külügyi politikájáról beszáll. Mi — mondá a kancellár — békés és barátságos viszonyban akarunk élni minden állammal, elsősorban szomszédainkkal, és reméljük, hogy mielőbb leomlanak azok a korlátok, amelyek a szenvedélyek folytán keletkeztek az egyes államok között, reméljük, hogy megszűnnek azok a korlátok, amelyek a gazdasági élet és a forgalom rendes menetének útjában állanak, már inkább pedig azok, amelyek elválasztják egymástól az emberek lelkét. 3 Hegedűs a csongrádi nép között 71 főtan önzés „Bepofoztam az osztrák koronát** Narancs Helyett fáma ní Hizla is Hódmezővásárhely, június 30. (A Magyarság tudósítójától) Hegedűs Lóránt szentesi sikere után Péter Pál napján egyszerre két helyen is kiállt a pódiumra, hogy a földváltságot megkedveltesse a néppel. Délelőtt 11 órakor Hódmezővásárhelyen közel nyolcezer főnyi tömeg előtt beszélt, délután pedig a kutasi tanyán, egy szélmalom árnyékába állva, kifogyhatatlan ötletekkel népszerűsítette a keserű adót. Mind a két helyen úgy magával ragadta a hallgatag, óvatos és gyanakvó magyarokat, hogy a gyűlések végén majdnem vállra kapták. A gyűlések utáni értekezleten már maguk a gazdák sürgették nála, hogy siessen a javaslattal, mert a bizonytalanságot nem szívesen viselik sokáig. Hódmezővásárhelyen Soós István dr. polgármester és Szádeczley Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő hivták fel a népgyűlés ügyeimet Hegedűs Lorántra. A pénzügyminiszter rekkenő hőségben másfél óráig beszélt s a magyarok akkor melegedtek fel először, amikor kijelentette, hogy józan önzés dolgozik őbenne is, mert a saját vagyonát is meg akarja menteni. Az asszonyok hangosan jajgattak, mikor Hegedűs lefestette a háború borzalmát: 10 millió embert öltek meg, Szibériában kutyák rágják fiaink csontját. A feltámadáshoz nem kell új vérontás. Mert önök sem akarnak elpusztulni, önök sem akarják, hogy az a Törugaron kóbor nádó lova száguldjon. Akarnak-e hát segíteni nekem Magyarország föltámasztásában ? A nép rázugta: • — Akarunk, akarunk! — Akkor segítsenek nekem összekaparni ehhez a pénzt. Mert én is paraszt vagyok, olyan, mint önök és nem tudok koldulni, mint Ausztria. Önök sem tudnak ,ítéljék meg maguk tisztelt barátaim: jól tettem-e, hogy elszakadtam Ausztriától?... Ausztriának olyan a sorsa, mint egy gyanús szépasszonyé :amíg volt egy gazdag lovagja, aki kitartotta, addig tejben-vajban fürdött. Most kiderült, hogy csúnya vénasszony, aki kiállt koldulni a sarokra. (Derültség.) Mióta jobb a pénzünk, mióta lepofoztam az osztrák koronát, Sopronnak eszébe sem jut elszakadni! Ausztria tovább gyártja a rossz pénzt és minden polgárára évenként 800 koronát fizet rá csak adóban. — Önöktől függ, tisztelt barátaim, hogy az osztrák korona soha többé tölibe ne kerüljön a magyarnak. Miért maradt el a második olcsósági kullám ? Tavasszal összetörtem a drágaságot. Igaz, olcsóbb kellett volna hogy legyen a korona, a len, a ruha, meg a zománcos fazék is. Hogy ez elmaradt, nem az én hibám. Közbejött a szerencsétlen királykérdés és Csehországgal nem sikerült a megegyezés. Csehországban pedig tornyokban áll a finom brünni poszté. S csak nekünk tudja eladni. Mihelyt azonban aláírják a gazdasági szerződést Csehországgal , itt lesz a második olcsósági hullám, amit a gazdák várnak, mert az első csak az élelmicikkeket nyomta le. A terheket nem én csináltam : a bolsik óriási köveket dobáltak a levegőbe, ezek potyognak most a fejünkre. Eladósodtunk, váltsa ki a gazda is magát a rabságból, mert újra jön a rác,a román és elvisz mindent. — Ezért zongoráztam végig a felmentetteken, a tőzsdén, a bankokon, gyárakon, kereskedőkön és a hadigazdagokon. Most a gazdák sziszegnek a földváltság miatt. Nyugodjanak meg: a nagyúrtól elveszem földben, a kisembertől búzában, pénzben. (Éljenzés.) Mert én igazságos vagyok! •Nekem kell a föld is, mert én láttam már füstnélküli lőport, szerelemnélküli házasságot, de földnélküli földreformot, mint amilyet az én igen tisztelt Nagyatádi barátom csinált — még nem láttam! Nincs föld, azért nem tudják végrehajtani a földreformot! . . . Ingyen én sem adom. De tudja meg a gazda még e nyáron, hogy mije marad. Egy holdon alul mindent érintetlenül hagyok, nem bántom a ' két lovat s az eoy tehenet sem , a froint* szolgálatosok kevesebbet fognak fizetni A nevemet az uj magyar telepesek fogják megörökíteni. . — A román károkat tekintetbe vészen (Éljenzés), de kíméletlen leszek a háború, vagyon megadóztatásában (Lelkes taps) Leszoktatom a magyart a rossz pém mámoráról, tiszta vizet iszunk, nem eszünk narancsot, kidobáltam a sok francia parfömöt, a paradicsom-madártollakat! I ribizli is jó! (Viharos helyeslés): Nem csinálok háborút ! — Közöttünk új véd- és dacszövetségeket csinálnak. Nyugtalan a lelkiismeretük. Én csendes vagyok, nem csinálók háborút, mert mibe pusztult bele az osztrák-magyar monarkia? Közbekiáltás: Ágyúba! Hegedűs: És nem mernek népszavazást elrendelni a csehek sem. Az én elvem: kiépíteni Csonkamagyarországot Most is félnek tőlünk, hátha még megerősödünk. Unokáim szemébe is nyugodtan akarok nézni és aki meg rajtam kívül akar, meri-e megtagadni az adót meri-e elveszíteni az országot ? Engen ne féltsenek: én a hajón csak matró vagyok. Egy nemzet utazik e hajón a halhatatlanság felé s önök mind jönnel velünk, mert mind jó magyarok! (Hosszat éljenzés.) Nérgyűlés a szélmalom alatt Délután a kutasi puszta szélmalmi felé, százával sereglettek a tanyai széfsérek. Kis színpad állt a szabadban, körötte emelvényes lócasorokon ült a tanyai népkocsik lépcsőjéről, házak tetejéről hallgatták Hegedűs Lórántot, akinek előadását irredenta népünnepély előzte meg Pártás magyar lányok szavaltak Pozsonyról, Váradról, »Lesz még kikelet, Kolozsvár felett« , énekelte a kórus és sirtak az emberek. A pénzügyminisztert is magával ragadta a hangulat. Engedményeivel felvillanyozta a lelkeket. Újat is hozzátett: — A hadikölcsönt elfogadom 100 koronába s mindenki kifizetheti vele a felváltságot. Aztán összehordom Budán a főtéren ezt a sok papirost és elégetem a borzalmas háborút. " Majd Csiky Jánosné úrasszony felé fondúlt, aki itt lakik s az ő rokona. — Az én Irén húgom itt marad önök közt s ha van valami panaszuk, rajta keresztül küldjék el nekem. Egy gyönyörű ősz magyar fölment a pódiumra: Gregus Máté, a Gazdaszövetség alelnöke s az Isten áldását kérte Hegedűsre. Siessen megcsinálni ezt a törvényt — mondotta — mert tisztába akarunk jönni az állammal. De vannak rongyos kisgazdák is, ezeket kímélje meg kegyelmes uram. (Hegedűs igent bólint. Csáky Lajos dr., Hódmezővásárhely főügyésze hitet tett, hogy Hegedűs fanatizmusa két beszéde után ezer és ezer csongrádi magyarban vert gyökeret. Köszöni a hit és bizalom felébresztését és köszöni, hogy ezt a törvényt itt beszélte meg a csongrádi néppel a szabadja alatt. A miniszternek Szádeczky és Temesváry képviselők köszönték meg a javaslat ismertetését . Hegedűs a nép éljenzése közben kocsizott el rokonához, Csiky János dr.-hoz. Július 20-ig tesz parlament A csongrádi körút befejezése után a Magyarság tudósítója megkérdezte Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert a földváltságjavaslat sorsára vonatkozólag. A pénzügyminiszter a következőket mondotta : Egész csongrádi utam alatt azt tapasztaltam, hogy maga a nép kívánja a bizonytalanság mielőbbi megszüntetését. .Tehát egy percig sem várakozom e javaslattal, mihelyt Pestre érkezem: kérni fogom, hogy a pénzügyi bizottság egészítse ki magát a földművelésügyi bizottsággal és július 10-ikéig feltétlenül tárgyalja le a javaslatot. Biztosra veszem, hogy július 20-ig tető alá hozom a parlamenttel is. Akkor aztán mehetnek szabadságra a képviselők.Ez elől senki sem térhet ki, hisz ez a nép parancsa is. * Itt jegyezzük meg, hogy legutóbbi számunkba a vidéki telefonon hiba csúszott be. A miniszter Szentesen is egy hold földmentességéről beszélt és nem három holdról. Csonka Magyarország nets, ország, Egész Magyarország mennyország!