Magyarság, 1924. július (5. évfolyam, 130-155. szám)

1924-07-02 / 130. szám

4 ittflBI városok szí® ag&ft Mi itii W — A Magyarság tudósítójától — Csak a napokban számolt be a Ma­gyarság arról az elégedetlenségről, mely a délvidéki városok kongresszusát ered­ményezte, visszakövetelvén maguknak a városok autonómiáját, melyet''a szerbek politikai okokból elvettek. Ezúttal is­mét egy rendkívü­l jellemző »sztrájkról« számolhatunk be, melyet a szabadkai, újvidéki, nagybecskereki, zombori és minden más délvidéki város, sok község kereskedője és iparosa rendezett a múlt hét csütörtökén, amikor lezárt üzletek­kel, nagygyűlésekkel demonstráltak ama panaszok ellen, amelyeket évek óta han­goztatnak orvosolatlanul és amelyek megölik az egész délvidéki gazdasági életet. Ez is politika a szerbek részéről, hiszen például a délvidéki kereskedők és iparosok az aránytalan adórendszer folytán ma is háromszor annyi adót fizetnek, mint a többi tartományok. A kereskedelmi hitel tekintetében is éppen a délvidéki üzleti világgal bánik­­a leg­mostohábban a szerb kormány. Múlt csütörtökön bezárultak, illetve zárva maradtak Szabadkán, Újvidéken és a többi nagy és kisebb városban az üzletek, ugyanekkor pedig tiltakozó gyűlések voltak, hogy ezzel is kifejezést adjanak a kereskedők és iparosok össze­tartásuknak. Szabadkán a Lloyd elnöke, Manojlovics Vladiszláv dr. elnöklete alatt folyt le a nagygyűlés, mely hatá­rozati javaslatban követelt egyenlő el­bánást, megállapítván, hogy az ország egyes részei, de különösen a Délvidék aránytalanul nagyobb adót fizet. Bran­­kovics bankigazgató hivatalos kimuta­tásokkal bizonyította, hogy a Délvidé­ken ugyanakkora adóalap után három­annyi adót kell fizetni, mint az ország más részeiben.Ennek igazolására kimu­tatja, hogy az ország különböző tarto­mányaiban 25.000 dinár adólap után a következő összegeket kell adóban be­fizetni: Újvidéken ugyancsak ekkor tartották a tiltakozó gyűlést, melyre meghívták az újvidéki kerületek összes nemzet­gyűlési képviselőit, de csak Moser Já­­nos dr. németpárti képviselő jelent meg. Badzsi Koszta dr. ügyvéd az ügyvédi kamara csatlakozását jelentette be, mert a délvidéki bíróságok előtt 58.000 elintézetlen ügy fekszik, a Délvidéket teljesen elhanyagolja a kormány. A ha­t­a­­tározati javaslat att is követeli az igaz­ságtalan adózási rendszer megszünteté­sét, mely­ tönkreteszi a Délvidék keres­kedelmét és iparát, Nagybecskereken a Kereskedők és Gyárosok Egyesülete szintén rendezett tiltakozó gyűlést, melyen, elhatározták, hogy Nincsics külügyminisztert, a kerü­let képviselőjét kérik fel arra, hogy vezesse a panaszosokat a pénzügymi­niszter elé. A becskereki küldöttség tagja a miniszter előtt ki fogja fej­teni panaszait és memorandumban nyújtják át kívánságaikat. Ház­Föld­Vagyon­ipar­adé adó adó adó Szerbia • • • 443 114 443 295 Bosznia • • • 538 133 446 182 Szlovénia • • 469 35­­80 Horvátország * 933 100 11501 361 Délvidék . . lOtS 141 1308 409 MOST JELENT MEG: A KÓBOR CSILLAG JA­Ck J.OSDO­V leghatalmasabb és legszebb fantasztikus tárgyú regénye, VECSEI­ LEO mű­vészi forditásob­m kapható minden könyvkereskedésben és a *M­AGY­ARS­ÁGi kiadóhivatala utján. MAGYARSÁG 1924 Július 2. szerda Az amerika tétek is kitartanak az autonómia mellett — A Magyarság tudósítójától — A cseh politikai életnek szenzációja van, amelyet azonban, az összes cseh lapok igyekeznek elrejteni a nyilvános­ság elől. Arról van szó, hogy a „Slo­­venska Liga v. Amerikai (Amerikai tót liga) a napokban Pittsburgban meg­tartott kongresszusáról táviratilag üd­vözölte a Felvidék autonómiájának két harcosát: Rázus Mártont és Bazovszky Lajos dr.-t, a Losoncon élő politikust. Ez a hör így csupaszon talán nem mond annyit a m­agyar olvasóközönség­nek, mint amilyen óriási a jelentősége. Azért érdemes, sőt kötelesség megismer­tetni idehaza is az amerikai tótság je­lentőségét. A tótokat az anyagi okok épp olyan tömegekben hajtották az újvilágba, mint a magyar munkásokat és földmí­­ves szegényeket. Volt azonban egy kö­rülmény, ami az amerikai tótoknak megkülönböztetett súlyt adott és ez a körülmény abban állott, hogy a ma­gyar közép- és főiskolákról pánszláviz­musuk miatt kizárt diákok legnagyobb része Amerikában helyezkedett el, akik azután a gazdasági és művelődési célo­kat szolgáló egyesületek egész tömegé­ben ápolták a tótság együttérzését, így aztán megalakult a minden egyesületet átfogó nagy szervezetek, a Slovenska Liga V. Amerika-1, mely már kimondot­tan politikai célt tűzött maga elé: a magyarországi tótság felszabadítását. Természetes, hogy az egyesületnek a világháború alatt nyílt leginkább al­kalma a munkára. Ez a liga kötötte meg az első egyezményt, mely a tótság és csehek együttműködését szabályozza, a Clevelandski Dohodá-t, a clevelandi egyezményt. Ez az egyezmény mondotta ki először a csehek és tótok állami egye­sülésének szükségességét, hangsúlyozva azonban, hogy mind a két fél két egyenrangú, külön politikai tényező és a tótok teljes önkormányzatban része­sülnek. A repülőgépről lezuhant Stefanik Mi­lán tábornok készítette elő aztán a ta­lajt arra, hogy az Amerikába érkezett Masaryk és Benes összetalálkozzék és megállapodásra jusson az ottani tótok vezéreivel. A találkozás Pittsburgban történt meg, itt fogalmazták és írták alá a később oly híressé vált egyez­ményt. Ez a pittsburgi szerződés meg­állapítván a tótok önállóságát, függet­len közigazgatást, bíráskodást,­­iskolá­kat és országgyűlést ígér a Felvidék­nek. A Slovenska Liga ezen az alapon ki­mondotta aztán, hogy az ipar felszaba­dításáért az amerikai tótok is készek vagyont áldozni. Össze is gyűjtöttek azonnal több mint egymillió dollárt, amit átadtak Masaryknak »felszabadí­­tási célokra«. Amikor aztán a forradalom­­ után összeült az ideiglenes cseh nemzetgyűlés Prágában, az amerikai tótság kívánsá­gát, hogy a pittsburgi szerződést ve­gyék be a cseh köztársaság alaptörvé­nyei közé, már nem teljesítették. És a Felvidéknek még ma sincs külön or­szággyűlése, önálló közigazgatása, bí­ráskodása ... Az Amerikai tót liga azóta új harcot kezdett, a centralizmus ellen folyik a harc, melynek jelentőségét az új világ­beli tótság külpolitikai és gazdasági súlya adják meg. Prága nem váratott magára sokáig a centralista ellenpro­pagandával. A tót Szobár és a cseh Matila előadásokkal, vetített képekkel, propagandafüzetekkel igyekeztek meg­győzni az amerikaiakat, hogy milyen jól megy a Felvidéken a tótok sora, a pittsburgi szerződés érvényességét pe­dig azzal az érveléssel támadták meg, hogy azt az amerikai szabadság szüle­tésnapján kötötték meg, ezen a napon pedig az amerikai törvények értelmé­ben tilos szerződést kötni . Szobár visszatérése után mindenki várta az Amerikai Liga új állásfogla­lását. A Liga a napokban végre meg is tartotta 15. kongresszusát, mely­­ az önkormányzat mellett foglalt állást. Abból a sürgönyből tűnik ez ki, melyet az autonómia két exponált harcosához intéztek. A sürgöny szövege a követ­kező: »Hazafial üdvözlet az­­Amerikai tót liga 15. kongresszusától. A férfiasan és öntudatosan védelmezett jog szin­tén erő: aki le nem mond róla, az győzni fog. Slovenska Liga v. Amerika.« A sürgönyről mélyen hallgat a cseh sajtó. ApoUflha Mrd A Külföld! Kölcsönzi 10 millió aranykorona a magyar részesedés Londonból jelentik, hogy az angol la­pok hírei szerint a magyar kölcsön alá-,­írási felhívása holnap jelenik meg. A kölcsönben való angol részesedés 7.902.700 font sterling. A kölcsön 7­0%-kal kama­tozik, kibocsátási árfolyama 88 és 1911-ig visszafizetendő. A Times jelent­­ése szerint a kölcsön angol részének jegyzése tegnap befejeződött. Newyorki jelentés arról számol be, hogy az ottani bankok szindikátusa szerdán a magyar kölcsön nyilvános jegyzése alkalmából 70 millió dollárt fog jegyezni. A MTI jelenti: Az angol és az ame­rikai bankárokkal a magyar kölcsön ügyében kötött szerződéseket a kölcsön­­delegáció június 30-án írta alá. A tran­­cheok névértékük szerint a következő­képpen oszlanak meg: Az angol részese­dés névértéke 7.902.700 font sterling. Az amerikai részesedés 7­0 millió dollár. A kibocsátás dátuma Július 2., az első be­fizetés határideje július 19. A befizetések az Angol Banknál történnek a magyar kormány ottani folyószámlája javára. A kölcsönnek a külföldi bankcsopor­toknál való biztosítása olyan mértékben sikerült, hogy a magyar részesedés mint­­egy 10 millió aranykorona lesz. A győri pótválasztás eredményét holnap hirdetik ki A győri második választókerületben Bernolák Nándor (keresztényszocialista) és Malasits Géza (szociáldemokrata) között megkezdett pótválasztás ma feje­ződött be, összesen 9119 szavazatot ad­tak le. A szavazatok összeszámlálását ma este tíz órakor kezdték meg, az eredményt pedig holnap hirdetik ki. NAPIREND Julius 2, szerda Nap kél 4 ó. 6 p., nyugszik 20 ó. 1 p. Hald bél 4 ó. 28 p., nyugszik 20 ó. 2 p. Római katolikus: Sarlós Boldogasszony. Protestáns: Ottokár. KÖNYVTÁRAK: Fővárosi nyilvános könyvtár (Gróf Károlyi­ utca 8.) 9—K­lS. Akadémiai könyvtár (Akadémia­ u. 2. sz.) 13—19. Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 5.) 9—12. Nemzeti Múzeum könyvtára (Mu­­zeum-kurut 14.) 9—13. Kereskedelmi Mú­zeum könyvtára (Akadémia­ u. S.) 9—14. Erzsébet Népakadémia könyvtára (VIII., Német-u. 40., I. em.) 17—20. Országos Pe­­dagógiai könyvtár (Andrássy­ út 09.) 14—19. Iparművészeti Múzeum könyvtára (IX. ke­rület Ülői-út 33. szám) 10—13, 15—20. — MÚZEUMOK: Országos Magyar Ipar­művészeti Múzeum (IX. ker. Üllői-ut. ,IS­ST.) 10—13. Országos Ráth György-Múzeum ((Vilma királyné-mi) 10—13. Nemzeti Múzeum Ásványtár (Múzeum-körút 14.) 9—13. Nem­zeti Múzeum Növénytár (Akadémia-u. 2.) 9—13. Szépművészeti Múzeum modern kép­tára (Aréna-út 41. sz.) 10—13. Akadémiai Goethe-szoba (Akadémia-u. 2.) 10—12. Társadalmi Múzeum (V., Mária Valéria­­utca) 10—13. Mezőgazdasági Múzeum (Vá­rosliget) 10—13. Hopp Ferenc-Múzeum (Andrássy­ út 103.) 9—14. . Kereskedelmi Múzeum (V. ker., Akadémia­ utca 3. sz.) 9—14. Aquincumi ásatások ás Múzeum (Óbuda, Külső Szentendrei-út). i»imn»»»HH«in«iiiniimmiiiuiiiimni«. A biai és pár 5 kár©sySfa@cért — A Magyarság tudósitójától — Azokban a cikkekben, amelyekben be­­számoltunk a viharsujtott községek megindító nyomoráról, megemlékeztünk egy kender­esi emberbarátról, Müller Győző téglagyárosról. Müller Győző most levelet irt hozzánk s a többi közt ezeket mondja: — Azzal, hogy én a tönkrejutott közsé­gek lakosságának 300—350 ezer darab tetőcserepet és bizonyos mennyiségű gerinc­cserepet önköltségi árban aján­lottam, azt akartam, elérni, hogy a Bu­dapest és környékének nagyüzemű téglagyárai, ahonnan a szerencsétlenül járt lakosság a szükségletét beszerezni szokta, megmozduljanak s egy ilyen világraszóló katasztrófánál tekintsenek el pár százezer cserép vagy tégla üzleti hasznától s ne használják fel a szörnyű­ bajt üzletnek, hanem példámat köves­sék. De, amint a helyszínen, ahova meg­hívás folytán mentem, meggyőződtem, ezt nem merik megtenni. Sőt volt egy esetem, amikor egy szerencsétlenül járt­ asszony sírva kérte vissza tőlem az­­ 1 millió korona foglalóját, amit vissza is adtam, azért, mert egy másik tégla­gyár megbízottja nem adta vissza a fog-­ lalót neki, pedig tőlem 3 millió koroná-­­val olcsóbban tudta volna beszerezni a cserepet. Ez a téglagyáros azzal sem tö­rődött, hogy ez a szerencsétlen­­asszony­­ egyéb dolgot is be tudott volna szerezni a pénzen, ami szintén elpusztult ... Én készpénzadományt nem adhatok annyit,­ hogy az jelentős támogatás legyen, de ha az önköltségi árban felajánlott csere-­­­pet leszállítom, 30 millió korona üzleti haszonról mondok le. A többi gyár is követhetné példámat s igy nagyon sok 30 millió korona jutna egyéb elpusztult­­ anyag beszerzésére. Müller Győző kenderesi téglagyáros levelére mindössze annyi a megjegyzé­sünk, hogy nagyon, de nagyon meg­szívlelhetnék a sorait azok a gyárosok, akik a rombadőlt községek nyomorúsá­gát rideg üzletnek akarják tekinteni. Egyben, hisszük, hogy a kenderesi téglagyáros példaadása nem múlik el nyomtalanul azon a társadalmi réte­gen, amelynek most nyílik pompás al-­­kalma azt bebizonyítani, hogy — ma­gyar.­­ A Magyarság szerkesztőségébe a kö­vetkező adományok érkeztek: Németh Béla és neje Bpest 100.000 K. Kiskunhalasi Hangya Burger Ferenc árváinak 100.000 K. Knapp Ferenc Bpest 500.000 K. Nikhány Vilma Bpest 30.000 K. Garay A. Nyíregyháza 10.000 K. Vadász Antal Palotabozsok 50.000 K. Marschalkó Gyula Bpest 50.000 K. Hertelendy József Kaposvár 10.000 K. Arandi Árpád nyug.­tanfelügyelő Kaposvár 64.000 K. Egy tanítónő 30 000 K. Az adományokat rendeltetési helyükre juttatták. Országos gyűjtés A belügyminiszter megengedte, hogy az elemi csapás folytán rombadőlt bial rám. kath. templom, plébániaiak, is­kola és tanítói lak felépitéséhez szük­séges anyagi eszközök megszerzésére július elejétől számított hat havi idő­tartamon át gyű­jtőívekkel az ország egész területén pénzbeli adományokat gyűjthessenek. fTi i iifp~ '*~ t ii~~ ifnii I—ni tut t^Tii i~ii| iihib ii nii iOmbT LOSONCON 1909. évben érettségizett barátainkat felkér­jük, hogy folyó évi július 5-én, szombaton tartandó 15 éves találkozónkra Budapesten, Gundel városligeti kerthelyiségében este 8 órakor megjelenni szíveskedjenek. Gedff György, Laufer Sándor, Pentka József és Vágó János

Next