Magyarság, 1924. szeptember (5. évfolyam, 181-202. szám)
1924-09-27 / 202. szám
6 MAGYARSÁG 1924 szeptember 28. vasárnap I Haggar laibibiclini tfarcomban — A Magyarság tudósítójától — A viharvert Mária Terdzio-kaszárnya oszlopos kapualjából, a márványból faragott, széles jobboldali lépcsőkön ahogy az elsőeiaelütre felfutunk, a rideg, hideg, vaskos kaszárnyafalak között — a folyosókon, a boltíves, szörnyű nagy egykori legénységi szobákban, félhomályos raktárzugolyokban tündéri Hamu pipökeként elrejtőzködve — találjuk az ifjú alapítású Magyar Királyi Hadtörténelmi Múzeumot. A kaszárnyafolyosó felső boltívéből bekarikázott rejtelmes lyukacskák vicsorognak emlékeztetőül az 1918. évi őszi fehérrózsás forradalomra, amikor itten a felbujlogatott lázongó katonák tomboltak és lődöztek a falra, a levegőbe veszekedettül. Különösnek tetszik, mégis felettébb jellemző a harcias múltjában évezreden át folyton megelevenedő magyarságra, ezt az ősi kamnamultat, ősi katooahigyományokat, igazi magyar katonai v...utusainkat felvarázsoló intézményt is tulajdonképpen a forradalmi idők szülték a világháborúnak reánk oly végzetes lezajlása után. Budavárában a Bécsi-kapunál, az igus levéltára felső emeletén a lelkes, buzgó magyar katona, olysói Gabányi János honvédezredes vezetésével működött, szorgoskodott a világháborús történeti adatok gyűjtésével és rendezésével a Magyar Királyi Hadtörténelmi Levéltár. Aggházy Kamill ifjú honvédszázadja, akit Ludovikásnövendék korában személyesen külön dicséretére méltatott az öreg Ferenc József király, a rácok pedig Szerbia véres földjén, Kipanjónéi nyomorékká lettek, mint rokkant, ide volt beosztva. A szégyen, a siralom, az országrontás, az összeomlás, a nemzeti haladás a gyásznapjaiban — kevés jót, szegényes sikert ígérve — éppen a fanatikus ifjú magyar katona, Aggházy vezetésével és szerényen, de céltudatosan tapogatódzó kezdeményezésére alapult meg, mint a Hadi Levéltárnak egyik alcsoportja, az első magyar országos hadtörténelmi Múzeum az 1918-ik esztendő forradalmi, őszirózsás novemberében. A budapesti 1-ső, nagyváradi 4-es honvéd gyalogezredeknek, a pesti 32-es házi gyalogezrednek már ekkor tekintélyes, értékes gyűjteményeik voltak, de a mindinkább elvadultan viharzó forradalomban fönnmaradásuk kétségessé vált, tehát megilletődötten kellett nézni az örvénylésben. — néhány gazdátlanná vált ezredzászlója, háborús emléktárgya, fegyverroncsa, képei, sárból felemelt iratkötegek körében és két mankóbotján — a sokszor könnytől elborult, égőszemű merész álmodozót. Ám, az erős magyar akarat és céltudatosság — a megértők támogatásával — valóra váltotta a gyönyörű álmot, ha mindjárt kezdetleges állapotban, ha mindjárt ezidőszerint nem éppen megfelelő elhelyezésben áll és kínálja tanulságos kincstömegeit az önállósult, első Magyar Királyi Hadtörténelmi Múzeum, hogy felemeljen, bizakodó hitre, cselekvésre ébresszen mindenkit. A Iraktörténelmi Múzeum megjelelésül A nagyszerűen bontakozó intézmény — állandóbb fedél alá jutva —, a Hadtörténelmi Levéltár gyámkodása alól 1922. évi november 1-től felszabadult és önállósult. Aggházy Kamill nyugalmazott őrnagy, illetve alezredes mindmáig megmaradt az úgynevezett kiállítási csoport eggedetlen vezetőjének, ám az összintézmény élére, mint igazgató, magasrangú személyiség került. A haditeljesítményeiről ismertnevű Luchich Károly nyugalmazott altengernagy lett a zsenge múzeum első igazgatója, majd 1924 elejétől pedig a legendás váradi 4-es honvédek (a bihari büszke, darutollas legények), s a kéőbbi volt aszékely-hadostályú önfeláldozó, egykori kiváló parancsnoka, szentkereszthegyi Kratochwill Károly nyugalmazott altábornagy lépett az intézmény fővezetőjévé. Az igéretes Kratochwill, aki nemcsak egyik legvitézebb főkatonánk, hanem nagyműveltségű művészlélek is, az intézmény helyes irányban való felvirágoztatására a leghatásosabb célkitűzéseket jelenti. A festőecsetnek, mint a bajtársak körétől a bámulatos nyelvtudós Glock Tivadar, Faternos ezredesek, mesteri kezelője. A világháború forgatagában a szörnyű San Michele, San Gabrielt Monte Tomba őrlő kövei között, borostyánkoszorúzott ezredparancsnoki minőségében az egyik leggyönyörűbb, leggazdagabb ezredhadimúzeum, a váradi 4-es honvédek ezredmúzeumának megteremtésével bizonyságot tett ez elmélyedő munkára való rátermettségéről. A tulajdonképpeni vezérkarhoz a nagy szaktudásokat játszva megszerző, ötletes és alapos Aggházy Kamill nyugalmazott alezredes, a reggeltől-estig dolgos hű titkár, a szintén rokkantállományú szelid Thurner Géza nyugalmazott százados tartoznak, míg a hét főre csökkentett derék személyzet közül a páratlan érem- és jelvénygyűjtemény jeles rendezője, az ismert numizmatikus és családfa-kutató Daróczy Zoltán, az ezermester Szalay István (fest, farag, restaurál, mintáz, önt, kovácsol), Hochwalter Iván, a kiváló puskaműves, Holtság Ferenc elsőrendű műasztalos, s az öreg Schaffer udvari fényképész, a budapesti 1-es honvédek egykori népszerű fotográfusa említhetők. A múzeum vezetőségének különben eredeti, bevált ötlete, hogy az intézmény népszerűsítésére és a gyűjtés körülményes munkájának mennél szélesebb körben való végrehajtására a belföldön, mint a külső országokban levelezőtagokból gárdát szervezett. Csonkamagyarországon már körülbelül 1000 ilyen katonája van a múzeumnak, Ausztriában, Németországban, Bulgáriában, Szerbiában, sőt Észt, Finnországban is vannak ilyen fáradhatatlanul gyűjtögető levelező tagok. De még tökéletesebbé kívánják fejleszteni ezt az életrevaló, öntudatos szervezetet. A lomha társadalom és a kötelességtudatra még nem eléggé felébredt ezred- és bajtársi szövetségek munkába állítására éppen f. hó 27-én szombaton délután megszervezték az „Országos Magyar Hadimúzeum Egyesületet”. Az egyik ilyen vidéki levelezőtag, Farkas Sándor kiskarsai főjegyző (Bihar megye) szél, követendő példát mutat, jegyzői mellékjövedelme egy részét évről-évre felküldi a múzeumnak. A múzeum anyaga József főherceg összes világháborús gyűjteményét a múzeumnak adta. Felemelő a győzelmes olaszországi seregvezér, Boroevics Szvetozár bécsi eredetű özvegyének nemes példamutatása. Világtörténelmi hős férje majdnem öszszes (egész szobát betöltő) hadiereklyéit, emléktárgyait (közöttük az íróasztalt, amelyen hadműveleti terveit kidolgozta, üvegbura alatt Károly királytól ajándékozott, a királynak legsikerültebb, tábori egyenruhás szobrát a magyar Hadtörténelmi Múzeumnak adományozta. E már birtokba vett kincseken kívül azonban a még visszatartott ereklyéit is a magyar hadimúzeumnak kötötte le teljesen önzetlenül Boroevicsné. A kezdet alapozói és lelkes gyűjtői között áldozatkészségükkel és szeretetteljes, állandó ajándékozásaikkal, érdeklődésükkel kiemelten felemlítést érdemelnek. Szendrey János, a histórikus aki a szakba vágó kéziratait, könyvtára egy részét átadta, Szegfy huszárezredes, Vadász Géza fogorvos, Sombory László rendőrkapitány, Stelt Géza máv. tisztviselő, pávai Mátyás Sándor ezredes (a 85-ik cs. és kir. gyalogezredre vonatkozó emléktárgyakkal), Bogányi Károly százados (Szeged), Kehi Rezső alezredes (Miskolc), Dakos Kálmán százados, Dala Lajos nyugalmazott őrnagy (Szentgotthárd), Szmits Antal tábornok (nyomtatványok), Oláh József százados (Budapest), Weisz Ernő dr. ügyvéd (Budapest), Lux Kálmán dr. műegyetemi tanár, Horváth Károly fővárosi bizottsági tag (hatalmas érem- és jelvénygyűjtemény), Tóth-Kádár Vilmos ezredes, a 24-ik vadászzászlóalj volt parancsnoka, aki elesett tisztjeinek véráztatott utolsó emléktárgyaiból adott megrendítő gyűjteményt. Az elmúlt csapattestek, sajnos, önálló gyűjteményekkel kevésbé vannak képviselve. A nagyváradi híres 4-es honvédezred gyűjteménye az oláh megszállás alatt elpusztult. A m. kir. honvédmúltra, részben a világháborúra vonatkozólag a leggazdagabb és számottevő gyűjteményt, amelynek megteremtésén revisnyei Reviczky László ezredes, ezredparancsnok irányításával különösen Pröckl Elemér főhadnagy, az ezred műszaki századparancsnoka, Glósz százados, ezredsegédtiszt és egész művészgárda buzgólkodtak, a budapesti l-d honvédek (a tábori ezred és pótzászlóalj együtt) adták. A honvédgyalogezredek közül még a székesfehérvári 17., soproni 18-as honvédgyalogezredek hagyatékából szolgáltattak be nagyobb gyűjteményt és a szatmári 12-esek. A többi honvédgyalogezred, honvédhuszárság és tüzérség nem mentett meg az utókornak semmit. A közös magyar A múzeum összegyűjtött és folyton szaporodó anyaga jórészt raktározva van, így például az ágyú, vonat, autó, stb., anyagot egy külső raktárban őrzik, de már vagy 15—20 nagyteremben a mohácsi vésztől az utabbi korig — a világháború harcszínhelyeit véges-végig szüretelve — megragadó, sokszor megrázó tárgyak érdekfeszítő sorozatai tárulnak elénk, amelyek nemcsak a laikust, a háború részeseit kötik le, hanem a szakembereknek is gazdag ígéretül szolgálnak, hogy itt a harcias múltú, harcias virtusú magyarságnak legbecsesebb tükörképeit bontogatják ki és foglalják drága aranykeretekbe a magyar Hadtörténelmi Múzeum alapozón Vájjon ki tudta például eddig, hogy a vaskorona lovagrendnek ezüst érdempénz-jelvénye volt egykor altisztek részére s 1815-ben alapították. A »Pro virtute militara feliratú, meztelen lovagi-kard-jeles kerek érdempénzt a lovagrend jellegzetes kéksárga szalagján viselték, a 13 kitüntetett altiszt között volt egy Bodó János nevű magyar is. Mecséry Dániel báró altábornagynak szörnyűségesen összevagdalt koponyájáról (a Lőcsben őrizett eredeti koponyáért most folyik a harc) itt látunk egy megrendítő gipszgyurmát a kidarabolt csonton az agyvelőig ható szörnyűséges vágásokkal. Ezt a rettenetes magyar huszárt 1805-ben Wlm közelében francia lovasok kapták közre, a fejére kilenc szörnyű vágást kapott, más testrészeire még öt vágást, a jobbkarját is levágták,, ,s a rettenetes huszár mindennek dacára 1809-ben a dunántúli nemesi felkeseregnek parancsnoka lett. 1823-ban hunyt el, de meghagyta, hogy fejét vágják le és őrizzék meg a koponyát a múzeumban... A 48-as időkről, Görgeyről, tenger az emlék. A király, a trónörökös, több főherceg emléktárgyait is látjuk. Palkovits altábornagy hagyatéka a mexikói magyar huszárt mutatja be. Szegfy huszárezredes hi somogyi pásztorvitéze, Vörös Péter honvéd Segesdről a dús pompázatú ökörszarvkürtöt már a világháború idején faragta jó IV-ik Károly királynak. A mohilevi orosz gyalogezred zenekarának roncsolt hangszerei várjon minő tusa után vetődtek ide? A Przemyslnél hadifogságba jutott szegedi, gyulai, lugosi, verseci honvédek bizony a hadifogság poklából visszahozták ezredzászlójuk sólyomfoszlányait. A kis 24-68 vadászhadapród Hoppál-úrunak, Happál Benő budai református pap fiának az édesanyja Oláh Gyula orvosdoktor Segíts magadon-füzetét útra valóul adta, s az oltalmazó füzetkét éppen a kis vitéz szive felett ütötte át a gyilkos olyó. Tóth-Kádár Vilmos ezredes a múzeumnak adta át e vérázott papirost... Már a Kolozsvári Szeszák rózsabokrétás, lehajtott fejű, nemes Erzsébet királynéja a királyibb múltba hívja vissza az embert. A szúrós tekintetű, 1914-től az 1918. évi őszi összeomlásig a harctereken rendületlenül kitartó Reviczky ezredest, a budapesti 1-es honvédeknek kemény magyar ezredesét Vaszary János mester festette meg ilyen életelevenen! Csak az ezred két ezüst diszkürtjét kellene megfújni ezredkürtös Lukács őrmesteréknek, az ezred hősi halott tisztjeiről, legénységéről, egyéb vitézeiről festett, rajzolt képek alakjai a múzeum éjféli órájában — mind megelevenednének és Pepital Biapsis IÜÉÜ Diószegiipinisziszitaat*csis sker, — A Magyarság tudósítójától — A csongrádi bűnperben hozott felmentő ítélet az egész országban mély hatást keltett, különösen súlyosnak találták mindenütt a bíróság indokolásáénak azt a részét, amely a nyomozó hatóságok eljárását megbélyegezte és leszögezte, hogy a vallatások során a vádlottakat bántalmazták és véresre verték. A belügyminisztériumnak természetesen szintén tudomást kellett vennie erről az ítéletről és a minisztériumban ma délelőtt nagy tanácskozásokat is tartottak, hogy mittévők legyenek. Egyes lapjelentések szerint Rukovszky Iván belügyminiszter mindenben azonosította magát Diószeghy János miniszteri tanácsossal, a nyomozás irányítójával és a tanácsost, az indokolással nem törődve, feltétlen bizalmáról biztosította. Más információk szerint Diószeghy a fegyelmi vizsgálat megindítását kérte önmaga ellen, amit a belügyminiszter el is rendelt azzal a hozzátétellel, hogy azt a legkíméletlenebbül kívánja lefolytatni. Kérdés most már, hogyan tudja Rakovszky Iván a kíméletlen szigort alkalmazni, ha ugyanakkor azonosította magát a vádlottal. Talán annyira felháborították Rakovszky Ivánt a szolnoki ítélet megállapításai, hogy kész a nyomozásért felelős összes hatósági tényezőkkel a legszigorúbban elbánni,fel egészen a belügyminiszterig ? A csongrádi ítélettel a külföldi liberális sajtó is részletesen foglalkozik, más szóval a pesti liberális sajtó külföldi barátain keresztül önti ki elkeseredését, amit itthon csak nehezen tehet meg, miután a tárgyalás egész ideje alatt a legnagyobb lelkesedéssel emlékezett meg az elnöklő bíróról Egyikmásik bécsi újság a legminősíthetetlenebb hangon merészeli kritizálni a magyar bíróságot; remélhetőleg a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket ezekkel a lapokkal és budapesti informátoraikkal szemben is. Annyira még nem jutottunk, hogy a magyar bíróságot bécsi és pesti sajtófigurák ilyen módon igyekezzenek befolyásolni és kompromittálná A bűnper felmentett szereplői ma visszautaztak Csongrádra, ahol rokonaik és barátaik a hét-nyolchónapos vizsgálati fogság után nagy szeretettel fogadták őket. A felmentő ítéletnek a politikában is erős visszhangja lesz, a fajvédők már a nemzetgyűlés első ülésén interpellációban fogják követelni Diószeghy János és társainak szigorú megbüntetését és liberális oldalról is támadni akarják a kormányt, hogy ennyi idő alatt nem tudta kinyomoztatni a bűnösöket, valamint követelik az új nyomozás megindítását. Az Ébredő Magyarok Egyesületének központja ma a következő táviratot intézte Kákai Jánoshoz, a csongrádi ébredők elnökéhez: Felkérem Baj társat, tolmácsolja felmentő ítélet alkalmából egész ébredő magyarság üdvözletét mindazoknak, kik méltatlan meghurcoltatást és embertelen bántalmazást szenvedtek. Diószeghy volt kommunista toborzóbizottsági elnök tudatlan és törvénytelen módszerei s a zsidó pénz minden erőfeszítése megdől eszméink erején. Fel a fejjel, előre! Eckhardt Tibor, országos elnök. gyalogezredek sorából főként a múltra, de a világháborús ezredteljesítményekre is ritkabecsü, érdekességű tárgyakat szolgáltatott be a budapesti volt cs. és kbr. 32-ik gyalogezred. E régi magyar ezrednek kincsei között a kiváló Szentpétery József pesti ezüstmivestől 1815- ben remekelt nagy, nehéz ezüstfejű ezreddobosi bot igazi műdarab, ugyan kétfejű sas, császári ember ékítik, de beléjemetszett feliratai édes magyar szavakkal bizonyítják, hogy az akkori Esterházy herceg 32-ik számú magyar gyalogezredének vízaknái Papp András ezredes-kapitány kormányzása alatt katonáskodó tisztjei — a francia hadjáratok megvívása után — mindannyian szinmagyarok voltak... Még a 19-es győri, a 20-as esztergomi, 11-es kaposvári, 67-es eperjesi, 76-os soproni, 80-es máramarosszigeti cs. és kir. gyalogezredek és a komáromi 5-ik (Radeczky), a soproni 9-es (Nádasdy), szombathelyi 11-es (bolgár Ferdinánd), szabadkai 8-as (Terstyánszky) cs. és kir. közös huszárezredek megmentett emlékeiben gyönyörködhetünk, s a lipótmezei hadapródiskola, a kőszegi alredliskola szolgáltattak be szintén figyelemreméltóbb tömegű gyűjtést. Az Esterházy-hercegektől is kerültek be avatagabb dolgok. Mű történelmileg becsesebb gyarapodású, bécsi Beeres-Museum magyar anyagának visszajutásával várható, sorakoznának újból a szintén ide a múzeumba került foszlányos ezredzászló és a sebezhetetlen hős ezredes körül... Ó, higgyetek, ó, bizzatok hát, minden tárgy és véres emlék azt hirdeti, hogy jön!... Már érik a magyar Feltámadás! Adrien Pál