Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-14 / 36. szám
1925 február 14. szombat MAGYARSÁG •SigMllá2&»XIIVÉSaJET jfoMhézi hecckhsn. Máriában most egyébről sincs szó, mint Comédie Francaise botrányáról. A világ legelső színházai minden évben Molière emlékére nagy ünnepi dudást rendel, amelyen Moliére-nek a fingadon felállított szobra körül egymás után jelennek meg a színház összes zajai, Moliére drámáiból való szerepeikben, hogy hódolatukat bemutassák: francia vígjáték nagy mesterének és francia zseninek. Az idén és a kiselőadás botrányba fulladt. Mikor Sylain, a színészek doyen je, Ifaltére doharának a jelmezében megjelent, a ■özönség féktelen lármával fogadta , Emile Valeroval, a színház igazgatóival együtt, akit a közönség egyáltala nem kedvel, abeugolni kezdte, úgy úgy az előadást egy félórára félbe ellett szakítani. Ennek a botránynak gyökerei visszanyúlnak a Napóleonroszországi hadjáratáig. Mindjárt megmagyarázzuk ,ezt az almásunkat, a pokmi balvégzetű oroszországi expekciója alkalmával el akarta, a világot hitetni, hogy Moszkvában a legagyobb biztonságban érzi magát és agy nyugalommal néz jövője elé annyira távol vannak tőle a patikai gondok, hogy még olyan aprulékos kérdéssel is ráér foglalkozni, mint a ComédieFranpatse ujjászerveisével. Csakugyan a Comédie Frankise még ma is azokon a rendeleteken lapszik, amiket Napoleon Moszkvából üldött Parisba. , , A francia ezüssal" organizáló zsenije Kremlin egyik szobájából szervezte isá Franciaország legelső színházát, moszkvai ediktumok értelmében a cmédie Française, hogy úgy mondjuk, a színészek részvénytársasága is. A színház -a védelmét ugyanis sok részre osztotta fel. Egy részt, mely jelenleg mintegy 50.000 frankot éő ki évente, kap a színház mindenki igazgatója. A színház többi tagi, az úgynevezett Sociétaire-ek ennek résznek kisebb-nagyobb hányadát írják, aszerint, hogy mióta tagjai az ■■léseinek. Ezenkívül egy pár rész főtt való rendelkezés fel van tartva, a ancia közoktatásügyi minisztériumuk, aki az őt megillető részre közvetítüs nevezhet ki Sociétaire-seket, így hát a Sociétaire-ek maguk is közvetítői érdekelve vannak a színház gyagi sikereiben. Azonkívül a Sochire-eknek nagy befolyásuk van az egnevezett Comité de Lecture-re, mely az elfogadandó darabok fölött int, sőt még a szerepek kiosztására is folyást gyakorol. A Sociétaire-eknekülönböző előjogaik vannak. Mindennek megvan a maga szerepköre. Van is szerelmes, van zsarnok király, furagos doktor, intrikus, coquette, abroit gib. A hagyomány az, hogy inden új darabnál elsősorban a meglelő szerepkörű legidősebb színész jutóhoz és ha a hősszerelmesnak nemétik a darab, vagy beteg, vagy másnál fogva nem vállalja a szerepet, ■ah akkor juthat szóhoz a második írosztályú hősszerelmes. Vannak ezentúl a színháznak más, leginkább eredő tagjai, akiket pensionaire-eknek ívesnek. Ezeknek a fiatal művészeteik sokszor 6—7 évig is várniok kell, mg egy Sociétaire-si hely megüresek ebben a művészi részvénytársaságin. Ez a szinte egyházi hierarchia nagyon elmerevítette a színházat, úgy a szinuszos, mint a technika és a szinderarc kiválasztása szempontjából is. Aolétaire-ek doyen-je például, Sylvain ki különben a tavalyi sorbonne-i stöfi-ünnepen is elszavalta, illetve lolvasta Petőfinek egy versét, immár ■ éve dörgi el a világot jelentő deszikrái hatalmas deklamációit. 18 eszndő óta az öreg Sylvain sok mindent ígért a Comédie Frangaise színpadjait, de olyan botrányt, mint a múlt ■len, még nem látott. Az öreg koméás szeretne még két évet tölteni Moire házában, a közönség azonban nem mer kegyeletet és kíméletet, mikor eltérő szobra előtt megjelent, ,,le Sylvain-nel"e lallással fogadta és szinte kiűzte a művészet paradicsomából. A közönségranciaország legelső színpadában új étet, új művészetet és friss erüket akar látni és a közönséghez csatlakozott a miniszter. Hogyne, hiszen a jelenlegi megmerevített rendszer mellett hiába igyekszik a miniszter egy-egy befolyásos képviselőnek bájos és természetesen fiatal és tehetséges barátnőjét behozni a Sociétairc-ek közé. A miniszter kese is meg vám kötve. Nincs hely. Az igazgató választmányi tanácsból ki kellett buktatni egy pár részvényest. A botránynak az eredménye az lett, hogy Sylvain nyugalomba megy s egy év múlva követi őt Madame Legond Weber, adoyenna. Ha már a Comédie Frangaise-nél tartunk, említsük meg, hogy az utóbbi hetekben komolyan szóba került egy terv, amely a Contédie színtársulatának egy részét Budapestre akarja vinni vendégszereplésre. Úgy látszik, hogy ennek a tournée-nak a terve a tárgyalások folyamán kibővült más városokban való vendégszereplésre is. A tárgyalások még csak most kezdődtek és amint mondani szokás, jó mederben folynak. Az utóbbi időkben francia színházi körökben több magyar név merült fel. Hogy a legfonosabbal kezdjük, a Theatre de l'Empire felléptette a Pigó Jancsit. Az öreg cigányprímás annak idején világraszóló szenzációt keltett, mikor megszöktette, majd feleségül vette Chimay Caraman hercegnőt, üld valamikor, mint Chorus girl kezdte pályáját Amerikában. A vén muzsikus most az Empire színpadáról sírja vissza hegedűjén a régi szép időket, amikor becsülete volt a magyar zenének és a magyar cigánynak Párisban is, ahova azóta még mindig nem szabad a lábunkat betenni. Párisnak másik színházi eseménye, hogy az úgynevezett Hébertot-koncerne feloszlik, illetve átadja helyét egy újabb részvénytársaságnak. Hébertot kezében volt a Comédie des Champs Elysées, a Théatre des Champs Elysées, a Studio, azonkívül az ő tulajdonában volt egy pár színházi lap és ügynökség. Színészei közül a legismertebb volt az orosz származású és tehetséges Pitoéff, a H egyúttal, mint rendező is sok sikert aratott. Pitoéff most otthagyta a Hébertot-koncertjet és maga szándékozik komoly művészi kamara-előadásokat rendezni. A Theatre des Arts, vagy a Théatre du Vieux Colombier programjában szerepel többek között, hogy elő fogja adni Angyal Lászlónak egy szereplő pantomine-jét Momissarjevszky-nek, a Theatre des Champs Elysées volt főrendezőjének tervei szerint. A pantomin szerepét a Budapestről jól ismert Benedek Margit fogja játszani. Állítólag Pitoéff Szerződtetni fogja új színházához Vaszary Jánost, a Magyar Színház volt rendezőjét, aki jelenleg Párisban tartózkodik. Pitoéff rendezésében és Pitoffné szereplésében mutatták be annak idejénMolnár Liliomát. Most újból titokzatos hírek keringenek egy új Molnár-darab bemutatójáról, amely a lapok szerintnagyon merésze. Egyelőre még senki sem tud biztosat. Lehet, hogy a zörös malombról van szó. * (Jókai-ünnepek.) A Magyar Nyelvtudományi Társaság 17-én, kedden délután Jókai-emlékünnepet tart az Akadémia üléstermében. Tolnai Vilmos Jókai és a magyar nyelv címen tart felolvasást. A főváros tanácsa elhatározta, hogy 17-én délelőtt a Jókaiszobor talapzatára és Jókai sírjára is koszorut helyez. A koszorú elhelyezésekor a főváros részéről úgy a szobornál, mint a sírnál ünnepi beszédek hangzanak el. Az új törvényhatósági bizottság megalakulása után a törvényhatósági bizottság is áldozni fog Jókai emlékének. A keresztényszocialista szakszervezetekben tömörült munkások február 19-én este hatórai kezdettel Vill., Scitovszkytér 2. szám alatt lévő helyiség nagytermében Jókai-emlékünnepélyt rendeznek. Műsor: 1. Megnyitóbeszéd. Mondja: Zibolin Endre dr. 2. Jókai. Teológus, Jókai századik születésnapjára. Irta: Havas István. Szavalja: Függért Ferenc. 3. Ének. 1, zeneszám. 5. Alkalmi költemény. Szavalja Dvihally Adrienne, ti. Emlékbeszéd. Mondja: Korpás Ferenc gimnáziumi igazgató. 7. Mondj mesét, Jókai. írta: Wlassits Gyula báró. Szavalja: Németh József. 8. Záróbeszéd. Mondja: Moravicz Lajos. Ez az első ünnepély, amelyet a fővárosi keresztényszocialista munkások rendeznek, bevezetője azoknakaz ünnepélyeknek, melyeket a keresztényszocialista szakszervezetek Jókai emlékének hódolva, országszerte rendezni fognak. — Miskolcról jelentik: A. Lévay József Közművelődési Egyesület a hó 17-én délután négy órakor a miskolci Nemzeti Színházban Jókai Mór születésének százesztendős évfordulója alkalmából emlékünnepet rendez. A miskolci Nemzeti Színház drámai és énekes személyzetének több művésztagja és a helyi honvédzenekar fognak közreműködni. Jókairól méltatást Barik Sándor, egyesületi ügyvezető-igazgató tart. * (Városi Színház.) Kubla Rikárd vendégszerepelt a Városi Színházban ma este. A fiatal tenorista, akit Burián prágai utódjának jeleztek az előzetes értesítések, Bon Josét énekelte a Carmen-ben. Világos, érces hangjának nincs különösebb magassága, egyébként ha nem is legelsőrendűen, de elég jól énekel és ügyesen játszik. Máté Rózsi, mint vendég énekelte Carment, inkább alakításával, mint túlsótét éliikével érdemelve ki a közönség tapsait. * (A vasárnap egyházi zenéje a belvárosi főplébánián.) A belvárosi főplébániatemplomban vasárnap, február 15-én délelőtt 10 órakor Goller Vincének, a bécsi zeneművészeti főiskola tanárának .Missa in honorem Sui dementis Hofbauer: c. miséjét (op. 66.) adja elő az énekkar orgonakísérettel. Aspergesme, Introitus és Graduale eboraliter megy, az Offertorium (Perfice grossus) pedig ugyancsak Gellertől vegyeskarra orgonával. * (Regős-Jubileum.) Farkas Dezső e hó 20-án, pénteken este fél hat órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében szerzői estet tart. Az est egyben emlékhangversenye lesz a Turán-regőscsoport ötéves fennállásának. Közreműködnek Cselényi József, a Városi Színház tagja Laurisin Lajos és Dorzsák László operaénekesek, továbbá a regöscsoport tagjai. A regösdalok szövegét és zenéjét Farkas Dezső, a regöscsoport vezetője szerezte. A dalokat ő maga fogja kobzon kísérni. * (Az Államrendőrségi Tisztviselők Szimfonikus Zenekara) ma este tartotta bemutatkozó hangversenyét a Zeneakadémia nagytermében. Egy Mozartszimfóniát és szerenádot, Dob Györgynek egy régi szvitjét s kisebb kompozíciókat játszottak Vajdaffy Géza tanár kitűnő vezetése alatt. Szólószámokkal Dalnoky István operaházi tag, s különösen K. Eitner Irén operaénekesnő avattak zajos, megérdemelt tapsokat. Üvggermekelőadások.) Holnap, vasárnap délután fél négy órakor a legtehetségesebb gyemekekkel ragasnivóló előadást rendez Mádyné Fass Róza gyermekpedagógiai író a Katolikus Körben (Molnár utca 11.). Színre kerülnek a legjobb íróktól kis jelenetek: énolis, táncos darabok, tréfák stb. Játszanak: Babos Évi, Barabás Sári, Dessewffy Flóra, Lenkey Gyöngyi, Vass Évi és a Winkler-nővérek. * (Műkedvelő előadás Kosdon.) A kosdi r. kát. fiatalság e hó 21-én, 22-én és 23-án a r. kát. iskolában az iskola felszerelése javára műkedvelői előadást tart. Több egyfelvonáson vígjáték és hazafias darab kerül színre. Február 8.-án pedig azelőadás után táncmulatságot tartanak reggelig . (Kalevala finn ünnepség Budapesten.) A finnek nemzeti ünnepe alkalmabőt február 27-án este fél hat órakor a Zeneakadémia nagytermében tartandó Kalévala-ünnepség iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A Kalevala-esten a finn kormányt Saxlehner András főkonzul és Livpala György konzul képviseli, azonban amennyiben hivatalos elfoglaltsága nem akadályozza, kilátásba helyezte megjelenését Schmann Gusztáv, finnország követe, meghatalmazott miniszter is A Kalevala-est műsorán Pekár Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Turáni Társaság millőkének ningnyitószavai, valamint Bán Aladár dr. alelnök előadása után Biscara Betta hangversenyénekesnő, Környey Paula, a Nemzeti Színház tagja, Felvihez Takáts Alles hegedűművésznő, valamint a® Egyetemi Énekkarok szerepelnek. Az ünnepség iránt ningnyilvánvló szokatlanul nagy érdeklődésnek bizonyél is az a költömég, hogy a jegyek nagyrészét már elkapkodták. A még meglévő jegyek a Zeneakadémián és az Egyetemi Énekkaroknál (üllői út 22.), kaphatók. * (Érdekes iparművészet! előadón Aradon.) A® aradi Asztalos Ipartestület felkérte Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgatót, hogy tartana előadást Aradon az ipartársulat számára a bútor fejlődéséről. Csányi Károly örömmel tett eleget ennek a meghívásnak és hosszabb időt töltve Aradon, kis előadást tartott a A bútor története a legrégibb időktöli címon. Ebben a, előadásban az egyiptomiak bútorától kezdődőieg, egész a mai napig ismertette a bútorok fejlődését, azoknak díszítéseit és a változó időkkel az alakulásokat is. A tíz előadásra nemcsak az ipartestületek, a szakmabeliek jelentek meg, hanem igen sok érdeklődő polgár volt jelen- Csányi Károlynak nemcsak előadásáért, de azért az áldozatkészéé-,gért, hogy lement Aradra és kiszakította a szükséges napokat a maga elfoglaltságából, az aradi Asztalos Ipartestület köszönetet mondott. * (A milánói aquarell-kiállítás és a magyarok.) A következő levelet kaptuk : Ne vegye rossz néven Szerkesztő Úr, ha ezen pár sorommal a milánói nemzetközi aquarhit-kiállítással foglalkozom. Mindig is büszkélkedhetünk a legutóbbi nemzetközi festészeti sikereken. Sludnay mester és még többen vitték el a pálmát a magyar nemzetnek, a kulturolimpiászról. Ez történt Velencében, de nem ilyenek az esélyek Milánóban. Az aquarellistáink bajosan szerepelhetnek sikeresen, ha meg tudták csinálni azt, hogy egyik legnagyobb aquarellistánk, igazán Európa előtt is reprezentálni tudó dolgait utasítsák vissza csak azért, hogy »mások« tudjanak szerepelni. Szerkesztő Uram, ez nagyon szomorú! És hogy megnyugtassam az igen tisztelt zsűrit, hajlandó vagyok fentieket egy semleges zsűri előtt bizonyítani. Becsületes magyar szívem az esetleges milánói kudarcért indított arra, hogy a »Magyarság« igen tisztelt szerkesztőségéhez forduljak ezen őszinte szándékú soraimmal. Megnyugtatásul pedig még megjegyzem, hogy a legtávolabbról sem vagyok érdekelt művész, sem más érdekeltség. Mély tisztelettel: Egy kétkedő piktor. * (A Szabómesterek Országos Szövetsége) február 15-én, vasárnap a Vigadóban hangversenyt rendez, amelyen Noszfi Elza, Szász Ha, Kökény Ilona, Somló József, Kerpely Jenő, Bakó Sándor és Dienzl Oszkár lépnek föl. * (Műkedvelői élet Csórón.) A tél folyamán a cseri rom. kat. ifjúság nagyon termékeny műkedvelői munkásságot fejtett ki. A karácsonyi ünnepeken pásztorjátékokban gyönyörködtették a falu népét. A műkedvelők előadását Somssich Józsefné grófnő, a volt vatikáni követ neje is megtekintette. Az előadásokból befolyt összeget a templom szőnyegeinek beszerzéséhez csatolták. A farsangban Csie Károlynak A bitó leányai című népszínművét játszották el a szereplőknek igazán szép sikerű játékával. A község lakosságának különben sunyira megtetszett ez a darab és színjátszás, hogy négyszer kellett eljátszani. A szereplők közül különösen ügyes volt: Szeidel Bözsi, Erélyi Katica, Szabó Kataka, Adler Mária, Györök Mária, valamint Helt József, Sütő Feri és Józsi, Pécsi Gy. DAics és Minusinka. A rendezést Preiner István plébános és vitéz Kiss Ottó kántortanító végezték nagy buzgalommal. A nagy erkölcsi siker mellett hárommillió korona volt a bevétel. Minden férjes asszony ! Minden nős férfi nézze meg okvetlen míg m* a.: In Flagranti... címü 7 felv. amerikai históriát Ugyanabban a műsorban: Japán legény 6 felv. szinmű.Hayakava főszereplésével, további Two Caligari eredeti angol ének és tánc I Előadások: 5,7,9 Telefon: József 142—09 m (filipalota 13