Magyarság, 1925. február (6. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-14 / 36. szám

1925 február 14. szombat MAGYARSÁG •SigMllá2&»XIIVÉSaJET jfoMhézi hecckhsn. Máriában most egyébről sincs szó, mint­­ Comédie Francaise botrányáról. A világ legelső színházai minden évben Molière emlékére nagy ünnepi du­dást rendel, amelyen Moliére-nek a fingadon felállított szobra körül egy­­más után jelennek meg a színház összes zajai, Moliére drámáiból való szere­peikben, hogy hódolatukat bemutassák: francia vígjáték nagy mesterének és francia zseninek. Az idén és a kise­­lőadás botrányba fulladt. Mikor Syl­­ain, a­ szí­nészek doyen­ je, If­altére doh­­arának a jelmezében megjelent, a ■özönség féktelen lármával fogadta , Emile Valeroval, a színház igazgató­ival együtt, akit a közönség egyálta­­la nem kedvel, abeugolni kezdte, úgy úgy az előadást egy félórára félbe ellett szakítani. Ennek a botránynak gyökerei visszanyúlnak a Napóleon­roszországi hadjáratáig. Mindjárt meg­­­magyarázzuk ,ezt az almásunkat, a pok­mi balvégzetű oroszországi expe­­kciója alkalmával el akarta, a világ­ot hitetni, hogy Moszkvában a­ leg­­agyobb biztonságban érzi magát és agy nyugalommal néz jövője elé a­nnyira távol vannak tőle a pa­­tikai gondok, hogy még olyan aprulékos kérdéssel is ráér foglalkozni, mint a Comédie­­Franpatse u­jjászerve­­isével. Csakugyan a Comédie Fran­­kise még ma is azokon a rendeleteken lapszik, amiket Napoleon Moszkvából üldött Parisba. , , A francia ezüssal" organizáló zsenije Kremlin egyik szobájából szervezte isá Franciaország legelső színházát, moszkvai ediktumok értelmében a cmédie Française, hogy úgy mondjuk, a színészek részvénytársasága is. A színház -a védelmét ugyanis sok részre osztotta fel. Egy részt, mely jelenleg mintegy 50.000 frankot éő ki évente, kap a színház minden­­k­i igazgatója. A színház többi tag­­i, az úgynevezett Sociétaire-ek ennek résznek kisebb-nagyobb hányadát írják, aszerint, hogy mióta tagjai az ■■léseinek. Ezenkívül egy pár rész fő­tt való rendelkezés fel van tartva, a ancia közoktatásügyi minisztérium­uk, aki az őt megillető részre közvet­ít­üs nevezhet­ ki Sociétaire-seket, így hát a Sociétaire-ek maguk is közvet­ítői érdekelve vannak a színház gyagi sikereiben. Azonkívül a Soch­­­ire-eknek nagy befolyásuk­ van az egnevezett Comité de Lecture-re, mely az elfogadandó darabok fölött int, sőt még a szerepek kiosztására is folyást gyakorol. A Sociétaire-eknek­ülönböző előjogaik vannak. Minden­nek megvan a maga­ szerepköre. Van is szerelmes, van zsarnok király, fur­­agos doktor, intrikus, coquette, abroit gib. A hagyomány az, hogy inden új darabnál elsősorban a meg­lelő szerepkörű legidősebb színész jut­óhoz és ha a hősszer­elmesnak nem­­ét­ik a darab, vagy beteg, vagy más­­nál fogva nem vállalja a szerepet, ■ah akkor juthat szóhoz a­ második írosztályú hősszerelmes. Vannak ezen­­tú­l a színháznak más, leginkább eredő tagjai, akiket pensionaire-eknek ívesnek. Ezeknek a fiatal művészete­ik sokszor 6—7 évig is várniok kell, m­g egy Sociétaire-si hely megürese­­k ebben a művészi részvénytársaság­­in. Ez a szinte egyházi hierarchia nagyon elmerevítette a színházat, úgy a szin­uszos, mint a­ technika és a szindera­­­rc kiválasztása szempontjából is. A­­olétaire-ek doyen-je például, Sylvain ki különben a tavalyi sorbonne-i stöfi-ü­nnepen is elszavalta, illetve lolvasta Petőfinek egy versét­, immár ■ éve­ dörgi el a világot jelentő desz­­ikrái hatalmas deklamációit. 18 esz­­ndő óta az öreg Sylvain sok mindent ígért a­ Comédie Frangaise színpadja­it, de olyan botrányt, mint a múlt ■len, még nem látott. Az öreg komé­­ás szeretne még két évet tölteni Mo­ire házában, a közönség azonban nem mer kegyeletet és kíméletet, mikor eltérő szobra előtt megjelent, ,,le Sylvain-nel­­"e­ lallással fogadta és szinte kiűzte a művészet paradicsomából. A közönség­ranciaország legelső színpadában új étet, új művészetet és friss erüket akar látni és a közönséghez csatlako­zott a miniszter. Hogyne, hiszen a je­lenlegi megmerevített rendszer mellett hiába igyekszik a miniszter egy-egy be­folyásos képviselőnek bájos és termé­szetesen fiatal és tehetséges barátnőjét behozni a Sociétairc-ek közé. A minisz­ter kese is meg vám kötve. Nincs hely. Az igazgató választmányi­ tanácsból ki kellett buktatni egy pár részvényest. A botránynak az eredménye az lett, hogy Sylvain nyugalomba megy s egy év múlva követi őt Madame Legond We­ber, a­­doyenna. Ha már a Comédie Frangaise-nél tar­tunk, említsük meg, hogy az utóbbi hetekben komolyan szóba került egy terv, amely a Contédie színtársulatának egy részét Budapestre akarja vinni vendégszereplésre. Úgy látszik, hogy ennek a tournée-nak a terve a tárgya­lások folyamán kibővült más városok­ban való vendégszereplésre is. A tár­gyalások még csak most kezdődtek és amint mondani szokás, jó­ mederben folynak. Az utóbbi időkben francia színházi körökben több magyar név merült fel. Hogy a legfono­sabbal kezdjük, a Theatre de l'Empire felléptette a P­igó Jancsit. Az öreg cigányprímás annak idején vi­lágraszóló szenzációt keltett, mikor megszöktet­te, majd feleségül vette Chimay Caraman hercegnőt, üld vala­mikor, mint Chorus­ girl kezdte pályáját Amerikában. A­ vén muzsikus most az Empire színpadáról sírja vissza hege­dűjén a régi szép időket, amikor becsü­lete volt a magyar zenének és a ma­gyar cigánynak Párisban is, ahova azóta még mindig nem szabad a lábun­kat betenni. Párisnak másik színházi eseménye, hogy az úgynevezett Hébertot-koncerne feloszlik, illetve átadja helyét egy újabb rész­vénytársaságnak. Hébertot kezében volt a Comédie des Champs Elysées, a Théatre des Champs Elysées, a Studio, azonkívül az ő tulajdonában volt egy pár színházi lap és ügynökség. Színé­szei közül a legismertebb volt az orosz származású és tehetséges Pitoéff, a­ H egyúttal, mint rendező is sok sikert aratott. Pitoéff most otthagyta a Héber­­tot-k­oncer­tje­t és maga szándékozik komoly művészi kamara-előadásokat rendezni. A Theatre des Arts, vagy a Théatre du Vieux Colombier program­jában szerepel többek között, hogy elő fogja adni Angyal Lászlónak egy szereplő pantomine-jét Momissarjevsz­­ky-nek, a Theatre des Champs Elysées volt főrendezőjének tervei szerint. A pantomin szerepét a Budapestről jól ismert Benedek Margit fogja játszani. Állítólag Pitoéff Szer­ződt­etni fogja új színházához Vaszary Jánost, a Magyar Színház volt rendezőjét, aki jelenleg Párisban tartózkodik. Pitoéff rendezésében és Pito­ffné szereplésében mutatták be annak idején­­Molnár Li­­liom­át. Most újból titokzatos hírek ke­ringenek egy új Molnár-darab bemuta­tójáról, amely a lapok szerint­­nagyon merésze. Egyelőre még senki sem tud biztosat. Lehet, hogy a z­örös malomb­ról van szó. * (Jókai-ünnepek.) A Magyar Nyelv­tudományi Társaság 17-én, kedden dél­után Jókai-emlékünnepet tart az Aka­démia üléstermében. Tolnai Vilmos Jókai és a magyar nyelv címen tart felolvasást.­­ A főváros tanácsa elha­tározta, h­ogy 17-én délelőtt a­ Jókai­­szobor talapzatára és Jókai sírjára is ko­­szor­ut helyez. A koszorú elhelyezésekor a főváros részéről úgy a szobornál, mint a sírnál ünnepi beszédek hangzanak el. Az új törvényhatósági bizottság meg­alakulása után a törvényhatósági bi­zottság is áldozni fog Jókai emlékének.­­ A kereszténysz­ocialista szakszerveze­tekben tömörült munkások február 19-én este hatórai kezdettel Vill., Scitovszky­­tér 2. szám alatt lévő helyiség nagyter­mében Jókai-emlékünnepélyt rendeznek. Műsor: 1. Megnyitóbeszéd. Mondja: Zi­­bolin Endre dr. 2. Jókai. Teológus, Jó­kai századik születésnapjára. Irta: Ha­vas István. Szavalja: Függért Ferenc. 3. Ének. 1, zeneszám. 5. Alkalmi költe­mény. Szavalja Dvihally Adrienne, ti. Emlékbeszéd. Mondja: Korpás Ferenc gimnáziumi igazgató. 7. Mondj mesét, Jókai. írta: Wlassits Gyula báró. Sza­valja: Németh József. 8. Záróbeszéd. Mondja: Moravicz Lajos. Ez az első ün­nepély, amelyet a fővárosi keresztény­­szocialista munkások rendeznek, beveze­tője azoknak­­az ünnepélyeknek, melye­ket a keresztényszocialista szakszerve­zetek Jókai emlékének hódolva, ország­szerte rendezni fognak. — Miskolcról jelentik: A. Lévay József Közművelő­dési Egyesület a hó 17-én délután négy órakor a miskolci Nemzeti Színházban Jókai Mór születésének százesztendős évfordulója alkalmából emlékünnepet rendez. A miskolci Nemzeti Színház drá­mai és énekes személyzetének több mű­­­vésztagja és a helyi honvédzenekar fog­nak közreműködni. Jókairól méltatást Barik Sándor, egyesületi ügyvezető-igaz­gató tart. * (Városi Színház.) Kubla Rik­árd vendégszerepelt a Városi Színházban ma este. A fiatal tenorista, akit Burián prágai utódjának jeleztek az előzetes értesítések, Bon Josét énekelte a Carmen-ben. Világos, érces hangjának nincs különösebb magassága, egyéb­ként ha nem is legelsőrendűen, de elég jól énekel és ügyesen játszik. Máté Rózsi, mint vendég énekelte Carment, inkább alakításával, mint túlsótét éliikével érdemelve ki a közön­ség tapsait. * (A vasárnap egyházi zenéje a bel­városi főplébánián.) A belvárosi főplé­bániatemplomban vasárnap, február 15-én délelőtt 10 órakor Goller Vincé­nek, a bécsi zeneművészeti főiskola ta­nárának .Missa in honorem Sui de­mentis Hofbauer­: c. miséjét (op. 66.) adja elő az énekkar orgonakísérettel. Asperges­me, Introitus és Graduale eboraliter megy, az Offertorium (Per­­fice grossus) pedig ugyancsak Gellertől vegyeskarra orgonával. * (Regős-Jubileum.) Farkas Dezső e hó 20-án, pénteken este fél hat órakor a Zeneművészeti Főiskola n­agytermé­ben szerzői estet tart. Az est egyben emlékhangversenye lesz a Turán-regős­­csoport ötéves fennállásának. Közremű­ködnek Cselényi József, a Városi Szín­ház tagja Laurisin Lajos és Dorzsák László operaénekesek, továbbá a regös­­csoport tagjai. A regösdalok szövegét és zenéjét Farkas Dezső, a regös­­csoport vezetője szerezte. A dalokat ő maga fogja kobzon kísérni. * (Az Államrendőrségi Tisztviselők Szimfonikus Zenekara) ma este tartotta bemutatkozó hangversenyét a Zene­akadémia nagytermében. Egy Mozart­­szimfóniát és szerenádot, Dob­ György­nek egy régi szvitjét s kisebb kompozí­ciókat játszottak Vajdaffy Géza tanár kitűnő vezetése alatt. Szólószámokkal Dalnoky István operaházi tag, s kü­­lönösen K. Eitner Irén operaénekesnő avattak zajos, megérdemelt tapsokat. Ü­vggerm­ekelőadások.) Holnap, va­sárnap délután fél négy órakor a leg­tehetségesebb gyem­ekekke­l r­agas­­nivóló előadást rendez Mádyné Fass Róza gyermekpedagógiai író a Kato­likus Körben (Molnár­ utca 11.). Színre kerülnek a legjobb íróktól kis jelene­tek: én­olis, táncos darabok, tréfák stb. Játszanak: Babos Évi, Barabás Sári, Dessewffy Flóra, Lenkey Gyöngyi, Vass Évi és a Winkler-nővérek. * (Műkedvelő­ előadás Kosdon.) A kosdi r. kát. fiatalság e hó 21-én, 22-én és 23-án a r. kát. iskolában az iskola felszerelése javára műkedvelői előadást tart. Több egyfelvonáson vígjáték és ha­zafias darab kerül színre. Február 8.-án pedig az­­előadás után táncmulatságot tartanak reggelig . (Kalevala finn­ ünnepség Budapes­ten.) A finnek nemzeti ünnepe alkalma­­bőt február 27-án este fél hat órakor a Zeneakadémia nagytermében tar­­tandó Kaléval­a-ünnepség iránt egy­re nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A Kalevala-esten a finn kormá­nyt Saxlehner András főkonzul és Liv­pala György konzul képviseli, azonban amennyiben hivatalos elfoglaltsága nem akadályozza, kilátásba helyezte meg­­jelenését Schmann Gusztáv, finnország követe, meghatalmazott miniszter is A Kalevala-est műsorán Pekár Gyula nemzetgyűlési képviselő, a Turáni Társaság millőkének ningnyitószava­i, valamint Bán Aladár dr. alelnök elő­­adása után Biscara Betta hangverseny­­énekesnő, Környey Paula, a Nemzeti Színház tagja, Felvihez­­ Takáts Alles heged­űművésznő, valamint a® Egye­temi Énekkarok szerepelnek. Az ün­nepség iránt ningnyilvánvló szokatla­nul nagy érdeklődésnek bizony­­él is az a költömég, hogy a jegyek nagy­­részét már elkapkodták. A még meg­lévő jegyek a Zeneakadémián és az Egyetemi Énekkaroknál (üllői­ út 22.), kaphatók. * (Érdekes iparművészet! előadón Aradon.) A® aradi Asztalos Ipartestület felkérte Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgatót, hogy tartana elő­adást Aradon az ipar­társulat számára a bútor fejlődéséről. Csányi Károly örömmel tett eleget ennek a meghívás­nak és hosszabb időt töltve Aradon, kis előadást tartott a A bútor története a legrégibb időktöli cím­on. Ebben a­, előadásban az egyiptomiak bútorától kezdődőieg, egész a mai napig ismertette a bútorok fejlődését, azoknak díszíté­seit és a változó időkkel az alakuláso­kat is. A tíz előadásra nemcsak az ipar­testületek, a szakmabeliek jelentek meg, hanem igen sok érdeklődő polgár volt jelen- Csányi Károlynak nemcsak előadásáért, de azért az áldozatkészéé-,­gért, hogy lement Aradra és kiszakí­totta a szükséges napokat a maga el­foglaltságából, az aradi Asztalos Ipar­testület köszönetet mondott. * (A milánói aquarell-kiállítás és a magyarok.) A következő levelet kap­tuk : Ne vegye rossz néven Szerkesztő Úr, ha ezen pár sorommal a milánói nemzetközi aquarhit-kiállítással foglal­kozom. Mindig is büszkélkedhetünk a­ legutóbbi nemzetközi festészeti sikere­ken. Sludnay mester és még többen vit­ték el a pálmát a magyar nemzetnek, a kulturolimpiászról. Ez történt Velen­cében, de nem ilyenek az esélyek Milá­nóban. Az aquarellistáink bajosan sze­­­repelhetnek sikeresen, ha meg tudták csinálni azt, hogy egyik legnagyobb aquarellistánk, igazán Európa előtt is reprezentálni tudó dolgait utasítsák vissza csak azért, hogy »mások« tudja­nak szerepelni. Szerkesztő Uram, ez nagyon szomorú! És hogy megnyug­tassam az igen tisztelt zsűrit, hajlandó vagyok fentieket egy semleges zsűri előtt bizonyítani. Becsületes magyar szívem az esetleges milánói kudarcért indított arra, hogy a »Magyarság« igen tisztelt szerkesztőségéhez forduljak ezen őszinte szándékú soraimmal. Megnyug­tatásul pedig még megjegyzem, hogy a legtávolabbról sem vagyok érdekelt művész, sem más érdekeltség. Mély tisztelettel: Egy kétkedő piktor. * (A Szabómesterek Országos Szövet­sége) február 15-én, vasárnap a Vigadó­ban hangversenyt rendez, amelyen­ Nos­zfi Elza, Szász Ha, Kökény Ilona, Somló József, Kerpely Jenő, Bakó Sán­dor és Dienzl Oszkár lépnek föl. * (Műkedvelői élet Csórón.) A tél fo­lyamán a cseri rom. kat. ifjúság na­gyon termékeny műkedvelői munkás­ságot fejtett ki. A karácsonyi ünnepe­ken pásztorjátékokban gyönyörködtet­ték a falu népét. A műkedvelők előadá­sát Somssich József­né grófnő, a volt vatikáni követ neje is megtekintette. Az előadásokból befolyt összeget a templom szőnyegeinek beszerzéséhez csatolták. A farsangban Csie Károly­nak A bitó leányai című népszínművét játszották el a szereplőknek igazán szép sikerű játékával. A község lakosságá­nak különben sunyira megtetszett ez a darab és színjátszás, hogy négyszer kellett eljátszani. A szereplők közül kü­lönösen ügyes volt: Szeidel Bözsi, Er­­­élyi Katica, Szabó Kataka, Adler Má­ria, Györök Mária, valamint Helt Jó­zsef, Sütő Feri és Józsi, Pécsi Gy. DA­­ics és Minusinka. A rendezést Preiner István plébános és vitéz Kiss Ottó kán­­tortanító végezték nagy buzgalommal. A nagy erkölcsi siker mellett három­millió korona volt a bevétel. Minden férjes asszony ! Minden nős férfi nézze meg okvetlen míg m* a.: In Flagranti... címü 7 felv. amerikai históriát Ugyanabban a műsorban: Japán legény 6 felv. szinmű­.Hayakava fősze­replésével, további Two Caligari eredeti angol ének és tánc I Előadások: 5,7,9 Telefon: József 142—09­­ m (filipalota 13

Next