Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-02 / 223. szám
fekete szemű külföldi egyéniség is érkezett, akiknek útlevelét részben a szovjet állította ki, részben a berlini orosz szovjet követség hamisította és akik kétségkívül közvetlen moszkvai pénzzel és moszkvai utasítással érkeztek. A cseh kommunisták be akarnak avatkozni a bécsújhelyi harcokba De nemcsak előkelő és pénzzel bőven ellátott kommunistavezérek, alvezérek és vezérkari irányítok érkeztek, hanem feltűnő nagyszámmal vonultak fel a különféle felvidéki és csehországi kommunista pártszervezetek és titkos katonai alakulatok közlegényei is. A pozsonyi kommunista irodákban, magánlakásokban, részben pedig a pozsonykörnyéki falvakban lappanganak ezek a kommunisták és ifjúmunkások, akiknek Pozsonyba vonulása most már kezdi nagyon is nyugtalanítani az ősi koronázó város tisztes polgárságát. Amint módomban volt megállapítani, a kommunistáknak pozsonyi felvonulása szoros összefüggésben van az október 7-iki bécsújhelyi osztrák tüntetésekkel, amelyekre, tudvalevőleg, az osztrák nacionalisták, szocialisták és kommunisták minden fegyverfogható emberüket mozgósították. Már napok óta szálltak a hírek, hogy az osztrák kommunisták feltétlenül véres összecsapásra készülnek Bécsújhelyen, amelybe talán egész Ausztria alkotmánya belerecsegne és a pozsonyi gyülekezőből az látszik, hogy az osztrák kommunistákat teljes erejükkel támogatni akarják a Csehországban szintén nagyon erősen megszervezett kommunisták. Feltétlen bizonyossággal meggyőződtem arról, hogy a Pozsonyban összejött kommunista vezérek állandóan érintkezésben vannak a bécsi kommunista központtal és tudják a bécsi kommunisták minden mozdulatát. A csehországi és felvidéki kommunisták mozgósítása, értesülésem szerint, október 5-én befejeződik és akkorára Pozsonyban lesznek azok a bolseviki szabadcsapatok, amelyek, úgy látszik, arra készülnek, hogy osztrák elvtársaik mellett a Bécsújhelyben várható polgárháborúba beavatkozzanak. A nyugatmagyarországi kommunisták mozgósítási központja: Boldogasszonyfa "A pozsonyi kommunisták annyira pontos információkat kapnak az osztrák kommunisták készülődéséről, hogy még a felvonulási tervüket is megkapták. Amint a pozsonyi kommunista központ tagjai tudják, a kommunisták Nyugatmagyarországon is mozgósították azokat a Magyarországról elszökött emingránsokat, akik az osztrák szociáldemokraták és bolsevisták jóvoltából a burgenlandi bányákban, üzemekben és községekben találtak elhelyezkedést. A Nyugatmagyarországon tartózkodó kommunisták és magyarországi szökevények Boldogasszonyfán gyülekeznek és onnan akarnak Bécsújhelyre vonulni. A felvidéki és csehországi kommunistáknak ez a készülődése a legjobban mutatja, hogy Moszkvában a múlt esztendei kudarc után sem adták fel a reményt és újabb rohamot akarnak megkísérelni Ausztriában a fennálló rend és a törvényes kormány ellen, nem annyira azért, hogy a gyenge és jelentéktelen osztrák köztársaságban a lábukat megvessék, hanem, hogy olyan belpolitikai zűrzavart és felfordulást idézzenek elő, ami esetleg a szomszéd államok beavatkozását vonhatja maga után. Az orosz szovjet nagyon jól tudja, hogy az osztrák kérdés egyike Középeurópa legsúlyosabb problémáinak, amely nagyon könynyen súlyos bonyodalmakat idézhet elő. A cseh csapatok Ligetfalun keresztül akar bevonulni Ausztriába Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a cseh kormány máris készül annak az új helyzetnek kiaknázására, amit az esetleges bécsújhelyi polgárháború nyújtana Csehországinak. A cseh kormány, bár teljes mértékben informálva van a csehországi kommunisták készülődéseiről, semmiféle intézkedést nem tesz a kommunista mozgósítás megakadályozására. A pozsonyi rendőrigazgatóság, amely pedig minden ártatlan magyar diákot oly élvezettel gyötör meg és csak börtönbe, amely a legjámborabb magyar gyülekezetet is azonnal államelllenes összeesküvés vádjával illeti, a pozsonyi kommunista készülődésekről tudomást sem vesz és semmi kifogása sincs az ellen, hogy idegen Uzur vitéz írta: Somlay Károly Hideg őszre fordult az idők járása, "deres harmat leritgette gyöngyös árját a kiaszott rétekre. A vasúti állomás harmadosztályú éttermében utasok várnak az éjjeli vonatra. Kisemberek, napszámosok, kubikusok, miegymás szomorúfejű magyarok. Az asztalokra könyökölnek, ásítoznak a telített levegőbe, ami sűrű párákkal nedvez az ablakokon. A padlón szűrök, bekecsek, botok, kosarak, egyéb limlomok hevernek. A vaskályha körül asszonyok és gyerekek sorjáznak. Szőrével kifordított subában egy ember nézegeti a karavánt. Peregatyás, bocskoros lábait váltogatja, bozontos bajuszát meg-megsodoriatja, őszbe csapott haját simitgatja, aztán rászól a gyerekekre : >■— Fáztok, ügyi? Ilyen kályha mellett fagyott meg hét sátoralja cigány. A társaság vihog a megjegyzésre. A subás bezzeg eltrafálta, gondolják és a sarokban üres zsákokon heverő, kéksipkás vasutasra pillantanak. Ez találva is érzi magát, de ahelyett, hogy szenet vetne a hamvadó paraszt®, rámorran a subásra: — Kalimpál a nyelve, mint a harang tőgye... Mi a fenét harakkozik maga? Ha fázik, menjen haza, parancsolja meg a szobalányának, hogy sütse be a szalonyt... Méghogy ludbőrzik a naccságos úr kényes irhája ... A messiásarcú férfi hallgatással válaszol a gorombaságra. Csak egy pillantást vet rája, aminől a farkas a korcs rokonra, a kuvaszra. , Asszonyok, gyerekek nem szoktak szint vallani ilyen kényes ügyekben, hát megcsöndesedtek. A terítékes asztalnál valami ipari munkás ül. Tohonyán vet házat a széken. Mellette egy hervadt nő gunnyaszt, az ölére lankadt kezeit nézegeti. A pincér borjúpaprikást tesz eléjük. A férfi magához húzza az ételt, falja. Aztán sört hozat és addig le sem veszi szájáról a poharat, amíg ki nem ürül. A nő élénk szemmel kiséri a férfi mozdulásait. Figyelte, mint a megvert állat, amelyik ügyeli a kínzója szemét kezét. — Én is éhes vagyok, Gyuri. Két napja, hogy meleg ételt látni se láttam. — Gyöszörgött félénken az asszony, mikor a férfi cigarettára gyújtott. — Maradt kenyér a tányéron, egyél — szólt a férfi. Az ugató gyomor bizony nagy penitencia ... A nő hát a kenyér után kapott és apró falatokban dugdosta a fogai közé. A morzsákat is összecsipegette a kötényéből. A subás ember látta, hallotta a csúnya jelenetet. Remegett az izgalomtól. Szánalmat érzett az asszony iránt. Pitykés bőrtarisznyájából kendőbe takart csomagot vett elő, amiben sonkacsülök meg pogácsa volt. Az asszony elé tette. — Egyik galambom — kínálta. Az mohón nyúlt a rózsaszínű húshoz, de mikor a subás emberre nézett, meghökkent, elsápadt. Arcát elfutotta szemének áradása. — Ötven évet vínültem tiz alatt . . . Meg ez a kócos szakáll.. . Aztán mégis rámismertél, Viktor — mosolygott szelíden a férfi. — Azért elfogadhatod, amit az Isten az én kezemmel ad néked. Hogy mén sorod? — Maholnap a földbe senyvedek. Eleven megholt vagyok ... Az ipari munkás szemre kapta a subást.— Nicsak, a Pongó Bakos... Az Istók, — hebegett és az ijedtében lenyelt cigarettafüsttől köhécselt. — A“ vagyok biza ... Te meg a Turbuc Gyuri vagy, aki a feleségemmel megléptél . . . Míg én az Isonzónál a kaverinákban hallgattam a haldoklók sóhajtásait, te elszöktél a Viktorral... A Jézus felejtsen el! — Maga bizony megvénült, István. — Hogyhát megroskadtam? Csak a lábaimra. Nem tudok paraszti munkát végezni. Pedig házam is van, négy vékás földem. Háromezer pengő a takarékban kamatozik. Nagy pénzt nyertem a sorsjegyen. Hát te? — Villanyszerelő vagyok . .. Maga miben jár ezen a vidéken? — Bibliát árulok a tanyákon. A két férfi folyton egymást szemlélte. Az asszony hát kihasználta a helyzet előnyeit, jóllakott. A szerelő két korsó sört rendelt. — Igyék, Istók. Aggy“ Isten kacifántos jó egiszséget — kínálta a subás embert. — Mióta beigazultam a názárénus eklézsiába, igazhivőnek, azótától fogyást nem iszok részegítő italt. — Igyék, no! Legalább kibékülünk. — Nincsen, akivel ki kellene békülnöm. Én mindenkinek megbocsájtottam, mert a Názáreti követője vagyok, aki azt tanította, hogy legyünk szolidszívüek — Hát nem haragszik a Viktor miatt? — Nem szabad haragudnom. A Názáreti nélkül mi sem történhetik. Ha ő így akarta, legyen eképpen. A mennyei üdvömet nem kockáztatom egy asszonyért... A pénz, a jó barátok elhagyják az embert, csak az Istennek tetsző cselekedetek kisérik el az örök hallgatás hazájába. Megint elcsendesültek. Csöngetés riasztotta ki őket a tudatos aléltságból. —• Jegyet kell váltani. Félórán belül itt lesz a cug — kiabált a vasutas. — Majd én megváltom a magáét is — szólt Turbuc és kiment a teremből. Az asszony csak erre várt. Közelebb húzódott a sukáshoz, bátortalanul kérdezte: — Ügyi, megfelejtettél már engem, Eslány? — Hát... Szem nem látja, szív felejti. — És hát a kislány? — A Piros? A lánykánk? ... Isten segedelmivel fölgyarapitottam. A katastromba adtam, fizetem érte a dukáciát, a galambomét“... Aszondik az apácák, tanítónő lesz belőle, vagy még több, mert éles az elméje, mint a biritva ... Hogyhát a Piros? ... Látnád . .. Olyan, mint a selyemszőrü báránka ... Hát te ? — Csak úgy ... Viszem a nehéz keresztet a roskadt vállamon. Ha vívok, ütnek. Ha nevetek, vernek. — Látom, a rongyaid is szakadoznak a testedrül.. . Pántlikás, kortyes Viktor, mi lett belüled? ... Ihol e ötven pengőcske. Vegyél rajta gúnyát. A gondolatom untalan odatér te hoz:zád . .. Turbuc hozta a jegyeket- A vonat befutott az állomásra. A karaván izgalmas lármával helyezkedett el a zsúfolt szakaszokban és a gép szuszogva cibálta maga után a hosszú kocsisort. A masina pöfögött, a kerekek kattogtak a síneken. A népek fekve, ülve, szorongva aludtak a fülledt levegőben. Pongó Bakos, a nazarénus nem tudott wicmic 1928 október 2, keätf útlevéllel ellátott kommuniták is Pozsonyban üssék fel hadiszállásukat. Azaz, hogy bizonyos intézkedések mégis történnek, az utóbbi napokban jelentékeny cseh katonaság érkezett Pozsonyba. Megerősítették a repülőgéposztagokat és tankok, páncélos automobilok és ágyuütegek is érkeztek. Ez a rejtett mozgósítás azonban nem az esetleges kommunista mozgolódás ellen szól. A cseh csapatoknak sokkal messzebbmenő küldetésük van, feltétlenül megbízható értesülésem szerint az a megbízatásuk, hogy amennyiben Ausztriában a helyzet felborul és a kommunisták véres polgárháborút provokálnak, „a béke és civilizáció érdekében“ beavatkozzanak. A cseh csapatok a tervek szerint a Pozsony melletti Ligetfalun keresztül hatolnának Nyugatmagyarországra és „elnyomnák“ a megszállott „Burgenlandban“ is várható kommunista mozgolódásokat. A csehek azután innen nyomulnának tovább és felajánlanák „jó szolgálataikat“ a megriadt osztrák kormánynak. Jó szolgálataik, fejébek és hogy az újabb rendzavarásoknak elejét vegyék, „átmenetileg“ a cseh csapatok osztrák és „burgenlandi“ területeket megszállva tartanának, szóval: Benes, aki nemrég írta alá, gyengéd békés lelkületére hallgatva, a Kellog-paktumot, ezt az alkalmat akarja arra felhasználni, hogy régi kedvenc tervét, a nyugatmagyarországi korridort, megvalósítsa. A cseh kommunisták tehát azért masíroznának Bécsújhely felé, hogy szálláscsinálói legyenek a cseh imperialistáknak. Érthető, hogy a cseh kommunisták és a cseh katonaság mozgósítása Pozsonyban és az egész Felvidéken a legnagyobb idegességet és feszültséget idézi elő és az esetleges fegyveres összeütközések és nemzetközi bonyodalmak kilátása már a Felvidék üzleti életében is érezteti hatását. A bécsújhelyi rendőrség betiltotta a szociáldemokrata szervezetek felvonulását Bécsi tudósítónk az október 7-iki kritikus nap előkészületeiről a következőket jelenti: Az alsóausztriai tartományfőnök, aki hetek óta igyekszik közvetíteni a nemzeti szervezetek és a szociáldemokraták között, úgylátszik, arra a meggyőződésre jutott, hogy a szociáldemokraták mindenáron erőszakos eszközökkel akarják megakadályozni az „osztrák fasiszták“ felvonulását. Miután ilymódon a tüntetések békés lebonyolításában bízni már nem lehetett, a bécsújhelyi rendőrigazgatóság szükségesnek tartotta, hogy a közrendre és a közbiztonságra való hivatkozással betiltsa a köztársasági védőszövetség és a szociáldemokrata párt által október 7-ére Bécsújhelyre egybehívott munkásnapot. A betiltó határozat ellen a szociáldemokraták fellebbeznek ugyan a felsőausztriai tartományfőnökhöz, kétségtelen azonban, hogy a bécsújhelyi rendőrség döntését a tartományfőnök is megerősíti. A szociáldemokraták a betiltás ellenére felvonultatják tömegeiket a tüntetésre, hiszen már előre jelezték, hogy minden betutó határozatot semmisnek tekintenek. A kommunisták ugyancsak fütyülnek a tilalomra és annál nagyobb erővel készülnek az összecsapásra. Vasárnap Badenben tartottak a kommunisták bizalmi értekezletet, amelyen elhatározták, hogy minden körülmények között ott lesznek Bécsújhelyen és környékén, hogy megakadályozzák a nacionalisták felvonulását. A kommunisták formálisan vesztegzár aláakarják venni Bécsújhelyt, vasutassztrájkot akarnak rendezni, meg akarják szállni a Bécsújhelyre vezető országutakat, hogy ilyen módon a különféle nacionalista szervezetek egyesülését Bécsújhelyen megakadályozzák. Az egyik bécsi sports pályán, ahol első ízben játszott egy szovjetcsapat osztrák labdarúgókkal, vasárnap kommunista röpcédulákat osztogattak, ame FELHÍVÁS a köztisztviselőkhöz és közalkalmazottakhoz 66 Az .,RRXFSTÁS HÁZÉPÍTŐK szövetkezete BUDAPEST, V., TÜKÖR UTCA 2. SZ. Telefon: Aut. 113—06. a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 5748-1928. számú, valamint a m. kir. Pénzügyminisztérium 127805-1928. számú leirata alapján megkezdi a családi és társasházak építésének keresztülvitelét. Az építkezni kívánó köztisztviselők és közalkalmazottak 30 éves törlesztésre lakbérüknek lekötése ellenében kisebb hozzájárulással építkezhetnek Részletes felvilágosítás az „ANNUITÁS“ irodájában: délelőtt 9—2-ig és délután 4—7-ig.