Magyarság, 1928. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-25 / 268. szám
1928 november 25. vasárnap MUCTIBSIG SZÍNHÁZ művészei A festők festékproblémája A következő sorokat kaptuk: Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! Örömmel, nagy örömmel olvastam a Magyarság november 13-iki számában Marschall Ferenc adjunktus úr cikkét a festők festékproblémájáról. Örömöm kettős volt, nemcsak azért, mert ezt a minden komoly, mesterségét, művészetét szerető festő előtt rendkívül fontos témát megpendítette, hanem jórészt azért is, hogy az adott esetben nemcsak festő tette szóvá ezt, hanem kémikus, mint szakember. Marschall Ferenc úr megállapítása, hogy a jövő festője oly kémikus legyen, aki festeni tud, — mondásnak, kétségkívül, erős de — legyen úgy! A legutóbbi évtizedek muzeális képanyagának az állapota a legharsogóbb dokumentuma annak, hogy az adjunktusnnnk a feljajdulása mennyire jogos. A festék minden komoly festőnek szívügye, akár a képe, amit fest. A festéket azonban ma már nem ő, hanem egy szakiparos készíti. Az iparosnak, gyárosnak a festék nem szívügye, hanem kalkulációs nyereségének tárgya. Mi következik ebből? A festék árucikk lett. A verseny, a többtermelés, majd a kartellállapot és nem utolsónak a festők kémiai tudatlansága a festéket a mai szintjére züllesztette és a gyárak pedig szándékosan tájékozatlanul hagyják a festőket a festékeiket illetőleg. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban lezajlott művészeti kongresszuson elhangzott egy kitűnő javaslat. A festékgyárakat kötelezzék arra, hogy tubusaikon a vignettán tüntessék fel legalább azt, hogy tartalmaz-e az abban foglalt festék anilint? Ez a javaslat a nálunk eddig leginkább használatos német gyártmányokra vonatkozik, tehát több, mint valószínű, hogy ez az óhaj betű fog maradni. Németországban 1907 óta állandóan kérik-követelik ezt a német művészegyesületek és Akadémiák, de minden hiába, a gyárak a festék poranyagának kémiai analízisét nem köztik. A kartel erős, az érdek nagy és minden marad, a képek tovább pusztulnak Del Tegyük fel, hogy minden gyár eleget tesz a festők óhajának és így a muzeális igényeknek. Mit érünk vele? Vájjon a festőknek hány százaléka tudja azt, hogy mi az az anilin és miért káros az? És itt elérkeztünk egy már régen esedékes, ma már halaszthatatlanul aktuális kérdéshez, illetve szükségszerűséghez: festékkémiai tanszéket a Képzőművészeti Főiskolán. Ez pedig mindennek a kezdete. Nagyobb igényeket az anyaggal szemben és akkor nem áll elő az a szomorú állapot, hogy a festő túléli a képeit. Örömmel köszöntöm-üdvözlöm Főszerkesztő Urat és köszönöm, hogy ennek a fontos kérdésnek lapjában helyt adott. Igaz tisztelettel Aba-Novák Vilmos festő. * Operaház. Laurisin Miklós, az Operaház fiatal Urai tenorja énekelte ma este a Rigoletto mantuai hercegét. Életrevaló, vidám ifjút hozott a színpadra, a gondtalan élet kitermelte, jókedvű, problémátlan élethabzsolót. Behízelgő lágy orgánuma szépen simult a szerep belkanto-frázisaihoz, az első felvonás lélekzetemésztő ariettájában csak úgy, mint a második felvonás duettjában, vagy a hírhedt áriában, az asszonynép ingatagságáról. Gildát Sándor Erzsi nemesveretű művészete tolmácsolta, a címszerepet Palló Imre érces baritonja. A haramiában Székely Mihály zengő basszusa érvényesült. Sándor Mariska énekelte Magdalénát, a többi kisebb szerepeket pedig Komáromy, Pusztai, és Palotay. A szép előadást Fleischer karnagy vezette. (m. i.) * Hírek a Nemzeti Színházból. Pénteken Vörösmarty Mihály emlékezetére hosszabb pihentetés után először szerepel A fátyol titkai, amely előtt a Szózatot mondja el Márkus Emilia. A kamaraszínházban az Ibsen-ciklus legközelebbi előadása hétfőn A vadkacsa lesz. A sorozat folytatásaképp csütörtökön a Nóra, a jövő hétfőn pedig a Kísértetek kerülnek színre. * A Király Színház gyermekszínháza szombaton mutatta be Pesti Kálmán és Várady Aladár gyermekoperettjét, A babatündért és Adorján László varázsregéjét, A törpe, és az óriást, és Grimm világhírű mesejátékot, A csillaglallorokat. A szép darabok nagy sikert arattak. Az előadást Feld Irén népszerű gyermekcsevegései vezették be. * Tornay Gyula festőművész meghalt. A magyar képzőművészetet új csapás érte, Tornay Gyula, kiváló orientalista festőművész, hirtelen meghalt. Negyvennégyéves művészi múltja van s nemzetközi vonatkozásokban is kiváló elimerést vívott ki magának. Művészi tanulmányait a budapesti mintarajztanodén kezdte, a bécsi képzőművészeti akadémián folytatta és végül a müncheni művészeti akadémián fejezte be, ahol Benczúr Gyulának volt tanítványa, mesterét követte 1882-ben Budapestre való átköltözésénél is. Képein mindig a keleti tárgyú témákat dolgozta fel apró részletekig. Ezeket legnagyobbrészt Tunisz, Algír, Marokkó életéből merítette, híressé váltak Spanyolországból festett életképei is. A kilencszázas években hosszabb tanulmányútra ment Kelet- Indiába és Japánba. Munkásságának eredményét 1904-ben külön kiállításon mutatta be a Műcsarnok. Azóta is szakadatlanul dolgozott és a Benczúr Társaságnak, valamint a Független Művészek Társaságának egyik legszorgalmasabb művésze volt. A Képzőművészeti Társulat a székesfőváros tanácsától díszsírhelyet kért holttestének. Műveit 1929 őszén egy nagyobbszabású kiállítás keretében mutatja be a Műcsarnokban. Tornay Gyulát szombaton reggel lakásának fürdőszobájában holtan találták. Hétfőn délután fél négy órakor temetik a Kerepesi-temető halottasházából. * Istenkáromlásért jelentették fel Reinhardtot „A házasságok az égben köttetnek“ előadása miatt. Berlinből jelentik: Brandenburg kerület evangélikus egyháztanácsa bűnvádi feljelentést tett Reinhardt berlini kamaraszínháza ellen, amely néhány nap óta Hasenclever A házasságok az égben köttetnek című vígjátékéban az Isten személyét is színpadra vitte. Az evangélikus egyháztanács istenkáromlással vádolja a színházat, mert Istennek a színpadon való szerepeltetése a vád szerint teljesen kimeríti ezt a bűncselekményt. * A Károlyi-palota kertjében állítják fel Prohászka Ottokár szobrát. Az országos Prohászka Ottokár emlékbizottság végrehajtóbizottsága Wolff Károly országgyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy Prohászka püspök szobrát a Károlyi-palota kertjében, arccal az Egyetem utca felé, fogják elhelyezni. Elhatározta a bizottság, hogy ebben az ügyben megkeresi a székesfőváros tanácsát, hogy a szobor részére engedje át azt a helyet és jelölje ki a nagyságát is. A szobortervek beszerzésének kérdésében úgy döntöttek, hogy egy zártkörű pályázatot tartanak, amelyre nyolc szobrászművészt hívnak meg, hogy vegyenek részt a pályázaton. A meghívott szobrászművészek között Demkó József, Horvay János, Orbán Antal, Fülöp Elemér, Kisfaludi-Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István és több művész szerepel. A végrehajtóbizottság a zártkörű pályázat bírálóbizottságát is megalakította és a bizottság elnökévé Wolff Károlyt választották meg. A bírálóbizottság tagjai lettek: Buzáth János alpolgármester, Czabalay Kálmán, a Közmunkatanács alelnöke, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Tóth István szobrászművész, Petrovácz Gyula, Kertész K. Róbert helyettes államtitkár és az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács által delegált két szobrászművész. * Az ezüst kanál. (Uj Galsworthy-regény.) A „Forsyteok új nemzedéke“: Galsworthy magyarul most megjelent új regényének, Az ezüstkanálnak a kirakatokban lévő példányain nagy betűkkel ez áll. A Forsyte-ok a háború után. Galsworthy hatalmas eposza az első három kötet után, amely a pénz urainak még nyugodtabb medrekben, a polgári nagy birodalommá fejlődő nagy Anglia békés éveiben folyó életét írja meg, A fehér majom kötetében fordulóponthoz ért. A mai élet széles, monumentális képévé fejlődik itt a regény, a mai idegesebb kor, a mai bizonytalanabb alapokon álló fiatalság izgalmas regényévé. Amíg az első kötetek reprezentáns alakja, a nyugodt méltóságú Forsyte Soames, Galsworthy a mai idegesebb, nyugtalanabb, a pénz korlátai közé már nem szorítható, a zweigi „érzelmek zűrzavarában élő embert Fleur csodálatos asszonyt alakjával szimbolizálja. Az ezüstkanál hőse is ő, az érzelmeiben bizonytalan fiatalasszony, aki szerelme és emberi tisztessége között ingadozik és életének nem talál megoldást. Körülötte a semmi támaszt nem nyújtó kaotikus mai idők, kaotikus emberek, akiknek lélekbelátó, magávalragadó rajzával Galsworthy talán oeuvrejének legmagasabb fokát érte el. Irodalmi eseménynek méltán beillő Az ezüstkanál magyar fordításának megjelenése. A Franklin-Társulat ízléses kiadásában megjelent kötet magában foglalja a Forsyte Sage két intermezzoszerű nagyobb elbeszélését is: a Néma vallomást és az Elsuhanó árnyakat. A fordítás nehéz munkáját Kiss Dezső és Házsongárdy Gábor írói művészettel oldották meg. * Pályázat magyar opera szövegére. Az Operaház igazgatósága felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy megzenésítésre alkalmas, egész estét betöltő magyar nyelven megírt dalmű-szövegre hirdetett pályázatának határideje ez év december 31-én lejár és nem fogják meghoszabbítani. A szöveg tárgyának magyar vonatkozásúnak kell lennie, írója a kor és a műfaj szempontjából anyagát szabadon választhatja meg, tehát a szöveg tetszés szerint lehet történelmi vagy jelenkori tragédia, dráma, vígjáték, vagy más az Operaház hivatásának megfelelő formában megírt színmű. Az igazgatóság a megzenésítésre legalkalmasabbnak ítélt szöveget négyezer pengővel díjazza. Az eredményt későbbi időpontban fogja az igazgatóság közölni. * A Nemzeti Szalon művészeti programja. A Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület választmánya most tartotta választmányi ülését Gellért Jenő alelnök vezetésével, a művész és műpártoló tagok élénk érdeklődése mellett. A Szalon legközelebbi művészeti programját Déry Béla igazgató terjesztette elő, amely szerint a Munkácsy-céh kiállításának befejezése után Glatz Gyula hagyatéki kiállítása következik, s az esztendőt Vadász Miklós rajzolóművész emlékkiállítása fejezi be. Az új esztendő a progresszív művészet jegyében indul elsőnek, a KÚT Művészeti Egyesület reprezentatív jellegű tárlata kerül bemutatásra. Utána a KÉVE, Paál László és a Szövetség Művészeti Társaságok, majd pedig a francia modern művészet nagy érdeklődésére számot tartó kiállítása következik. A Nemzeti Szalon újból intenzívebben veszi kezébe a vidéki kiálltások ügyét és Debrecen, Székesfehérvár és Pápa városok fogják vendégül látni a magyar művészeket. * Csokonai-emlékünnep Debrecenben, Debrecenből jelentik: A debreceni Csokonai- Kör minden évben november hónapban szokott ünnepet ülni Csokonai-Vitéz Mihálynak emlékére. Ezen az emlékünnepen, mely az egész debreceni közönségnek ünnepe, az ősi kollégium dísztermét zsúfolásig megtöltő publikum előtt Oláh Gábor, Debrecen mai hires költője, teljesen új alapokon jellemezte Debrecen régi hires költőjének, Vitéz Mihálynak, nyugtalan poétái életét. Bihari László kevésbé ismert Csokonai-költeményeket szavalt s különösen nagy hatást ért el egy Doros ipa-részlet előadásával. Maday Gyula saját költeményeit adta elő. Ez alkalommal mutatkozott be először Vághy-Benyovszky Pál néhány versének felolvasásával. — Az ünnepélyt a Csokonai-Kör elnökének, Pap Károly dr.-nak, magas szinvonalu megnyitóbeszéde vezette be Csokonai költészetének ma is ható eleven erejéről. A főiskolai diákkántus A reményhez és A tihanyi echóhoz című költeményeket adta elő, Szigetiiy Gyula karnagy vezetésével. * Állami vásárlás a Munkácsy Céh kiállításán. A Munkácsy Céh kiállításán a Nemzeti Szalonban ma délelőtt megjelent az állami vásárlóbizottság és megvette a párisi követségi palota számára Magyar Gusztáv Zivatar című képét. IMOVERSEMT * A Schubert-centennárium második kamarazene-estje. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében ma este Schubert a-moll vonósnégyese, a hegedűre és zongorára írt C-dúr fantázia, a Pisztráng-ötös és dalai közül „A nagy kérdés“, „A gyűlölt szív“, „Útra készen“ kerültek ihletett művészek (Dohnányi, Telmányi, Székelyhidy, Waldbauer, Kerpely, Országh Tivadar, Temesváry János és Schmitt Róbert) mesteri tolmácsolásában előadásra. Gyönyörű este volt. Schubert örökifjú, mélységes és szeplőtlen lelkülete, végtelen őszintesége, határt nem ismerő lelkesedése, túlcsorduló érzés- és gondolatgazdagsága áradt e művekből, melyeket bámulat és meghatottság nélkül nem lehetett hallgatni. A mai szárazlelkű kor tikkadtszivü emberének valósággal jótékony üdülés a Schubert muzsika. Ez volt a mai est tanúsága csak úgy, mint az eddigieké. (g.) * B. Molnár Mária szerzői estje. Baloghné Molnár Mária erdélyi költőnő szerzői estet tartott a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. Az estén szépszámú közönség jelent meg. Az előadást Szász Károly megnyitója vezette be. Szép beszédben méltatta a költőnő költeményeit. Laurisin Lajos és Komáromi Pál operaénekesek, Komárominé Makay Berta, a kolozsvári Nemzeti Színház volt primadonnája énekelték el Molnár Mária néhány megzenésített versét. Az énekszámokat Herr Ottó dr. kísérte zongorán. Végül a költőnő szavalta el néhány költeményét. Az előadás bevételét a sepsiszentgyörgyi székely Mikókollégium és a nagyenyedi Bethlen-kollégium* volt diákjainak egyesülete javára fordítják. * Hubay Jenő sikere Varsóban. Varsóból jelentik, hogy Hubay Jenő vezetésével megtartott magyar zeneestélynek óriási sikerei volt. Hubayt szűnni nem akaró tapssal fogadták, szimfóniájának eljátszása után magyar nemzetiszínű szalaggal ékesített babérkoszorút nyújtottak át neki. Szentgyörgyi László, a fiatal hegedűművész, is rendkívül nagy tetszést aratott és a közönség unszolására több ráadást játszott. 21 Rossz cipőben. Tökéletesen illik-e lábára a cipő ? Próbáláskor nehéz megmondani, igazán kényelmes-e a cipő, melyet meg akarunk venni. Nagyon könnyen elszámítjuk magunkat, mert csak hordás alatt kezd a cipő szorítani. Gyermekek például egyáltalán nem tudják, mire kell ügyelni vásárláskor. Örülnek czajibi cipőnek, de nem tudják megmondani, tökéletesen illik-e a lábukra. A Fedoscop pontos képet ad. A Pedoscop olyan műszer, mely átvilágít a bőrön, úgy, hogy azonnal láthatja mindenki, hogyan áll a lába a cipőben, így a vásárló biztos lehet abban, hogy olyan cipője lesz, mely a hosszú hordásban is mindig kellemes és megtartja formáját. A Corvin Áruház cipőinek szolid minőségei, formáinak eleganciája, mindehhez még a Fedoscop pontos megállapításai . . . előnyecipőt vásárolni nem lehet CORVIN ÁRUHÁZ SBamsa*..Int.Vri -s*s