Magyarság, 1933. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-24 / 68. szám

1933 március 24, péntek 19­1.ЖМ18Ж1ш A német birodalmi gyűlés 441 szavazattal 94 ellenében diktátori hatalommal ruházta fel Hitler kancellárt­ ­ Berlin, március 23 -A birodalmi gyűlésnek csütörtökön nagy napja volt. Ezen az ülésen mondotta el Hitler kancellár programbeszédét, hogy azután be­terjessze a felhatalmazási javaslatot és fel­szólítsa a parlamentet, napolja el bizonyta­lan időre üléseit és adjon korlátlan törvény­hozói felhatalmazást a nemzeti egység kor­miányának. Az ülésterem és a karzatok zsúfo­lásig megteltek és tömve voltak a diplomaták spáholyai is. Az ülés délután negyedháromkor kezdődött. Amikor Hitler kancellár néhány perccel két óra után belépett a terembe, párt­hívei felugrottak helyükről és háromszoros Heil-kiáltással üdvözölték. Göring elnök az ülést rövid beszéddel nyi­totta meg, amelyben megemlékezett arról, hogy ma van Eckhard Dietrich nemzeti szocialista költő születésnapja. Eckhard írta a híres nemzeti szocialista szózatot: „Ébredj ! Németország!" A kormánytöbbség képviselői­­ állva hallgatták végig Göring beszédét. A birodalmi gyűlés ezután nagy többséggel — csak a szociáldemokraták szavaztak nem­mel — elfogadta az ügyrendi bizottság részé­ről javasolt házszabálymódosításokat, ame­lyek értelmében képviselő a jövőben nem maradhat távol igazolatlanul az ülésről, de még az egyes szavazásoktól sem. Az igazolat­lanul távolmaradót hosszabb időre kizárják a parlamentből s erre az időre megvonják tőle úgy a napidíjat, mint az összes többi kedvezményeket. Ezután jóváhagyták azt a javaslatot is, hogy a birodalmi gyűlés új ülésszakát a jövőben nem korelnök nyitja meg, hanem a régi ülésszak elnöke, majd Göring elnök Hitler kancellárnak adta meg a szót. A kancellár a nemzeti szocialisták Heil-kiáltásai közepette­­ment fel a szónoki emelvényre, a karzatok közönsége is lelkesen tüntetett mellette. Hiller kancellár beszéde Hitler kancellár többi között ezeket mondta: " A nemzeti szocialista párt és a német nemzeti néppárt a birodalmi kormánnyal egyetértésben kezdeményező indítványként törvényt terjesztett elő a nép és a birodalom ínségének megszüntetéséről. Ennek a rend­kívüli eljárásnak az okai a következők: 1918 novemberében marxista szervezetek forrada­lom útján magukhoz ragadták a végrehajtó hatalmat Az uralkodókat megfosztották trónjuktól, a birodalmi és országos hatósá­gokat elmozdították és ezzel megszegték az alkotmányt. A forradalom sikere anyagi ér­telemben mentesítette a merénylőket az igazságügyi hatóságok beavatkozásától. Az erkölcsi igazolást abban az állításban keres­ték, hogy Németország, illetve kormánya bűnös a háború kimeneteléért. Ez az állítás tudatosan és tárgyilag hamis volt.­­ A német nép politikai kérdésekben való nehézkes mozgása ellenére fokozato­san elfordult a forradalomért és az azt kö­vető lezüllésért felelős pártoktól és férfiak­tól. A nemzeti szocialista mozgalom a leg­­erőszakosabb elnyomás ellenére egyre job­ban össze tudta fogni az embereket lelkük­ben és akaratukban az elhárító küzdelemre. — A nép és a birodalom felépítésének terve politikai, erkölcsi és gazdasági életünk ínségének nagyságából folyik. Áthatva attól a meggyőződéstől, hogy az összeomlás okai a nép belső bajaiban rejlettek, a kormány célja az, hogy népi életünkből eltávolítsa azokat a hibákat, amelyek a jövőben is megakadályoznak minden tényleges felemel­kedést.­­ A nemzetnek a marxista tévtan miatt világnézetileg össze nem egyeztethető ellen­tétekre való szétesése a lehetséges közös élet alapjainak megsemmisítését és egész társa­dalmi rendünk valamennyi alapjának fel­bomlását jelenti. A rombolásnak ez a fejlő­dése az elmúlt évszázad szabadelvűségéből, mint a szociáldemokrácia úttörőjéből kiin­dulva, a természet törvényei szerint a kom­munista zűr­zavarokhoz vezetett. A kommunizmusnak Németországban való megszüntetése , Európa érdekeit szolgálja . A birodalmi gyűlésben történt gyújtoga­tás, amely messze kiható akció elhamarko­dott kísérlete volt, páldája annak, hogy mit várhatott volna Európa ennek az ördögi tan­nak a győzelmétől. Ha egy bizonyos sajtó Németországon kívül kísérletet tesz arra, hogy Németország nemzeti felemelkedését ezzel a gaztettel azonosítsa, ez csak megerősíthet en­gem abban az elhatározásomban, hogy min­dent megkíséreljek, hogy e bűntettet a bűnös gyújtogató és cinkostársai nyilvános felakasz­tásával toroljam meg. (Viharos tetszés a nemzeti szocialistáknál.)­­ Ennek a szervezetnek egész terjedelme és tervbevett akciója sem a német népet, sem a világ többi részét nem ébresztette eléggé öntudatra. A kormány csak villám­gyors beavatkozással akadályozta meg azokat a fejleményeket, amelyek katasztrofális ki­menetelük mellett egész Európát megrázkód­tatták volna. A nemzeti kormány legfőbb feladatának tekinti, hogy ezeket a jelensége­ket gyökerestől kiirtsa nemcsak Németország, hanem egész Európa érdekében. A kormány nemcsak a kommunizmus elleni negatív küz­delemre gondol, hanem pozitív feladatának tekinti mindenekelőtt, hogy a német munkás­ságot megnyerje a nemzeti állam számára. (Viharos helyeslés a jobboldalon és a közé­pen.) Csak igazi népközösség helyreállításá­val lehet ezeket a bomlasztó törekvéseket már csírájukban elfojtani. Más nemzetekhez való viszonyunk nem lesz okvetlenül rosz­­szabb e világnézeti népegység helyreállításá­val. A kommunizmusnak Németországban való megszüntetése kizárólagos belső ügye Németországnak, amely a világ többi részét csak annyiban érdekelheti, hogy a kom­munista zűr­zavarnak Németországban való kitörése borzalmas következményekkel járna a többi külföldi államra is. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A széttagolt állami élet veszedelme — A széttagolt önálló állami élet túlten­­gése népünkre minden szempontból kárhoza­­tos volt. Szervesen összenőtt erőket azonban nem kell eltávolítani pusztán a féktelen egységesítés elméleti elve kedvéért. A nem­zeti kormánynak viszont kötelessége, hogy a birodalmi gondolatot mindenek fölé emelje. A birodalmi kormánynak nem szándéka az, hogy a felhatalmazási törvénnyel felfüg­gessze az országokat, de oly utasításokat ad ki, amelyek alkalmasak a politikai szándé­kok egyenletességét biztosítani a birodalom­ban és az egyes országokban. Emellett az országok kulturális és gazdasági különéletét nem nyomja el. Leszámolás a megsemmisítő irányzatok szellemi vezetőivel és a monarchista puccsistákkal . Az alkotmány törvényes megalapozását és újjáalakítását a népnek magának kell meg­állapítania. A nemzeti forradalom kormánya első feladatának tekinti, hogy távoltartsa a nemzet életének kialakulására való befolyás­tól azokat az elemeket, amelyek szándékosan tagadják a nemzet életét. A törvény előtti egyenlőség elmélete nem vezethet ahhoz, hogy a törvények elvi megsértőit megtűrjék és kiszolgáltassák nekik a nemzetet. Az egyenlőséget azonban mindenkinek megad­ják, akik a nemzet mellett lépnek fel és nem tagadják meg a kormánytól támogatásukat.­­ A kormány első feladatai közé tartozik, hogy felelősségre vonja a megsemmisítő irányzatok szellemi vezetőit, a félrevezetett milliókat azonban meg fogja menteni. A kommunizmus és a vele szövetkezett szerve­zetek sorsán azonban ez semmit nem vál­toztat. (Viharos tetszés.) — A nemzeti kormány fi népben most uralkodó ínségben a monarchista restauráció kérdését nem tekinti olyannak, mint ami megvitatás tárgyául szolgálhat. E kérdés egyes országokban való önkényes megoldá­sának kísérletét a birodalmi egység elleni támadásnak tekintené és magatartását ehhez irányítaná. Minden keresztény vallás lényeges tényezője a népiség fenntartásának Hosszú viharos tetszés fogadta a kancel­lár e szavait, aki ezután így folytatta be­szédét:­­ — A közélet politikai méregmentesítésé­­vel egyidejűleg a birodalmi kormány mély­reható erkölcsi orvoslást hajt végre a nép testén. E feladat segítőeszközei a színház, a film, a rádió és a sajtó. A művészetnek most az a feladata, hogy az idők szellemé­nek és a feltörekvő hősiességnek kifejezője legyen. A vér és faj most uralkodóan áll az előtérben. Természetes, hogy a múlt ha­gyományait is ápolni kell. — Emellett a vallási élet szükségleteit is biztosítani kell­ (Helyeslés jobbfelől.) A nemzeti kormány minden keresztény val­lásban népiségünk fenntartásának lényeges tényezőjét látja és az egyes országokkal kötendő szerződésekben tiszteletben fogja tartani. Elvárja és reméli azonban, hogy Divatos! tartós!! olcsó!!! kabátok és ruhák IV., Váci­ utca 26 munkája a felekezeteknél is megfelelő figyelemben részesül. A kormány minden más felekezettel szemben is tárgyilagos igaz­ságosságot tanúsít, de nem tűrheti, hogy valamely felekezethez vagy fajhoz való tar­tozás az általános törvényes kötelezettségtől való mentesítést jelentsen vagy szabad­ levél legyen gaztettek büntetlen elkövetésére vagy tűrésére. A haza- és felségárulást barbár kíméletlenséggel elnyomják __ Jogi életünk elsősorban a népközös­ség fenntartását kell, hogy szolgálja. A bí­rák elmozdíthatatlanságának elvével szembe kell állítani azt a tényt, hogy a jog köz­pontjában nem az egyén, hanem a nép áll. A haza- és felségárulást a jövőben barbár kíméletlenséggel kell elnyomni. (Viharos tetszés a nemzeti szocialistáknál.) A gazdasági program első két pontja: a német paraszt meg­mentése és a munkanélküliség leküzdése . A gazdasági élet terén legelső feladat az, hogy a nép nem a gazdaságért él és a gazdaság nem a tőkéért van, hanem a tőke szolgálja a gazdaságot és a gazdaság a né­pet. A kormány a nép gazdasági érdekeit nem az államilag szervezett gazdasági bü­rokrácia kerülőútján akarja életre lendíteni, hanem a magánkezdeményezés legerősebb támogatásával a magántulajdon elismerése mellett. (Élénk tetszés jobbfelől és a közé­pen.) A termelő kezdeményezés és a termelő munka között igazságos kiegyenlítést kell te­remteni, a munka eredményét a közigazga­tásnak takarékosággal kell tiszteletben tar­tania. Az adóügyek reformja mindenekelőtt a közigazgatás egyszerűsítéséhez és olcsóbbá­­tételéhez kell hogy vezessen. A közterhek csökkentését is meg kell oldani. A kormány elvileg óvakodik a valutával való kísérlete­zésektől.­­ Két gazdasági feladat áll az előtérben. Elő­ször a német paraszt megmentése. A német ipar virágzásának előfeltétele a mezőgazda­ság egészséges volta és jövedelmezősége. A német parasztság ellensúlya nélkül a kom­munizmus őrülete ma már egész Németor­szágot megragadta és gazdaságát megsem­m­­sítette volna. További kormány­feladat a te­lepítés és a munkanélkülieknek a termelő­­munkába való bekapcsolása. Ennek érde­kében még népszerűtlen intézkedéseket, is igénybe kell venni. A német középosztály megmentése is fontos feladat. A kormány nem ellensége a kivitelnek, mert erre a vi­lággal való kapcsolat szempontjából szükség van. Minthogy azonban Németország éve­ken át kénytelen volt ellenérték nélkül szál­lítani, a kivitel inkább kereskedelempoliti­kai, mint pénzügypoltikai kérdéssé vált. Amíg a külföldi adósságok igazságos rende­zése meg nem történik, kénytelenek vagyunk a devizagazdálkodást fenntartani, elvileg azonban azt kívánjuk, hogy Németország bekapcsolódjék a nemzetek békés verse­nyébe. A német nép békében akar élni a világgal, de egyenlő jogokat és egyenlő szabadságot követel __ A birodalom határainak és ezzel né­pünk életének védelme — folytatta a kan­cellár ’— ma a véderő feladata, amely a Versaillesban­ ránk kényszerített feltételek­nek megfelelően a vil­ág egyetlen tényleg le­szerelt hadseregének tekinthető. Kicsinysége és felszerelésének elégtelensége mellett is a német nép büszke megelégedéssel tekinthet a véderőre. Nemzeti létfenntartásunk e ki­csiny eszköze a legnehezebb körülmények között jött létre. Szellemében azonban leg­jobb katonai hagyományaink hordozója. A német nép a békeszerződésben kiszabott kö­telezettségeket kínos pontossággal betar­totta. Németország évek óta vár a többi ál­lam ígéretének beváltására, hogy követni fogják leszerelésünket. A nemzeti kormány­nak őszinte kívánsága, hogy a hadsereg és fegyvereink növelésétől eltekinthessen, amennyiben a világ többi része hajlandó végrehajtani a maga kötelezettségét a gyö­keres leszerelés terén. Németország nem akar mást, mint egyenlő jogokat és egyenlő szabadságot. A szabadság e szellemére a nemzeti kormány rá fogja nevelni a német népet- A nemzet becsülete hadseregünk be­csülete s a szabadság eszménye ismét szent kell hogy legyen a német népben. A német nép békében akar élni a világgal. A kor­mány éppen azért minden eszközzel amel­lett száll síkra, hogy megszüntesse a föld népeinek két osztályba való sorozását.­­ A nemzeti kormány hajlandó minden népnek kezet nyújtani az őszinte megegye­zés érdekében, minden népnek, amely haj­landó végre elvileg lezárni a szomorú múl­tat. A világ nyomorát csak akkor lehet meg­szüntetni, ha a népek ismét bizalommal vi­seltetnek egymás iránt. Ennek folytán a kormány a következőket látja szükségesnek: 1. Bent a politikai vezetés feltétlen tekin­télyét a viszonyok állandóságának és a bi­zalom helyreállításának érdekében. 2. A béke biztosítását a valóban nagy nemzetek útján, még­pedig hosszú időre abból a célból, hogy helyreálljon a népek egymás közti bizalma. 3. A józan ész elveinek végleges diadalát a gazdaság szervezésében és vezetésében, va­lamint az általános nemzetközi tehermentesí­tést a jóvátételektől és a lehetetlen adósság- és kamatkötelezettségektől. HIRDESSEN A MAGYARSÁGBAN! EREDMÉNYT ЁВ Ш A nagy jó álmát 300.000 pengőt most nyerték a 35 év óta közismert bankház IV., Petőfi Sándor-utca 9-11 szerencsés vevői. Akar Ön is ilyen szerencsés lenni? Vegyen v.­ rendelj ón sors egyet a Ger­só és Tsa ! bankházban Petőfi I Sánd­or­ utca 9 ttelefon 87-2­47. Fizetni l­ehet április 7. előtt

Next