Magyarság, 1934. október (15. évfolyam, 222-243. szám)
1934-10-03 / 223. szám
A hangulatlétapa alatt Egy tizennyolc éves fiatalember, igen jómódú szülők gyermeke, legbizalmasabb hozzátartozói előtt is ismeretlen okból, öngyilkos lett otthon, a hangulatlámpa alatt... Nem egyetlen eset, csakhogy ez valamivel föltűnőbb az átlagnál. Alig néhány nappal ezelőtt egy család egyetlen leánygyermeke, egy mindig engedelmes és kifogástalanul tanuló intézeti növendék, ott a hangulatlámpa alatt, eddig még sohase tapasztalt engedékenységgel, elfogadja egy váratlanul fölbukkant lelkiismeretlen lovag ajánlatát s tíz perc múlva úgy estélyi ruhában száguld velük az autó egészen reménytelen uton. Az út felén már elfogják őket s a leány az első ívlámpa alatt, kiszállva az autóból, bevallja üldöző apjának s a rendőrnek, hogy szó szó sincs szerelemről, csak egy hangulat szédítette meg pár percre ott a hangulatlámpa alatt... Talán ugyanezt vallaná a szerencsétlen hangulat-rabla diák is, ha végzetes útja felén még föl lehetett volna tartóztatni végzetes hangulatában. Mintha valahogy a hangulatlámpa lenne felelős ez érzékeny membrán-lelkű fiatalok veszni induló lelkéért. A hangulatlámpa, amely ma túlságig is odaadó szülők dédelgetéséből kigyul a fiúszobák, meg a leányszobák fölött és távoli idegen világok hívó, csalogató rádióüzeneteihez adja az elringató, valószerűtlen, babonázó fénykíséretet, a való életből kiragadó, érzelgős hangulatot, a természetes józan világosság helyett. Gyönge, elkényeztetett fiatal lelkek számára, úgy látszik, veszedelmes ez a fénymuzsika, akárcsak Odüsszeus hajóstársaira a szirének dala. A harmincévesek panaszolják, a negyven évesek komoran harsogják, hogy a mai fiatalságra keményebb, ridegebb és józanságotparancsolóbb élet vár, mint amilyent még a háború előtti nemzedék élvezhetett. A háború előtti gondtalan és felelőtlen világban az emberek odaadhatták magukat hangulataiknak, szeszélyeiknek, bohém illúzióiknak. Ma bizonyosan falnak megy és szétzúzza magát az, aki a mai utak járóművén, az autón ül és elhanyagolja a volánnak kijáró józan figyelmet. Deleszakítja a gép a kezét az olyannak, aki a gépet köteles etetni és csak egy pillanatra is elveszti a józan fegyelmezettségét. Ma az ifjúság, a cserkésztáborban és a leventeségben meg otthon is kénytelenségből vagy korának önként és örömmel engedelmeskedve, leszokik még a dohány és a bor apró mámorairól is. És a szerelem se az az ájulatos önfeledés és gyeplőtelen sodródás már mint még nemrégiben. Uj technikai csinálmány, mégis valahogy idejétmúlt, elkésett érzelgés a hangulatlámja a mai fiatalok szobáiban. Nyugdíjas, jómódú agglegények mulatóhelyein vagy érzelgős idősebb hölgyek teája mellé még csak megjárja, de a mai fiatalok szobáiba, hiába, már csak józan fényű, erős reális világítófény kell. Nyugodjunk bele, ha jót akarunk nekik és ha ajándékot szeretnénk adni nekik, ne a mi idejétmúlt, érzelgős hangulatainkba mártogassuk a lelküket, kivált, ha amúgyse edzettük őket eléggé mai sportolt-izmus sza Gondos SZOIOK neiKQiezTietetlen tanácsodás: A gyermekek erkölcsi hibái és erkölcsi betegségek Irta: Dr. Kármán Elemér...................... P 4.— Óvódáskor és az első Iskolaévek. „Ezeket az anyának“ Írta: Dr. Stekely Prof Fordította: Dr. Gärtner Pál . . . . P 3.60 Serdülőkor és az érettség kora. „Üizenés az anyáknak“. Irta: Dr. Stekel W. Prof. Fordította: Dr. Gärtner Pál....................................P ЗЛО Orvosi tanácsok fiatal anyáknak. „A fiatal anya“. Irta: Dr. Földes Lajos főorvos................................P 2.60 E kiváló művek megrendelhetők a Magyarság könyvosztályában, VI. Aradi utca 8, I. emelet. hadlevegőn kimart bőrű, keményebb s tán attól, hogy harcképtelenül meghátrálva, már ridegebb ifjakká. Itt fájlaljuk is a rideg szem a mi emberöltőnkkel, vagy még mielőttünk műket, gondoljuk meg, hogy nekik az ő térjelek az elmúlásba, újabb világukat kell élniük s óvjuk meg őket Bodor Aladár Nap-nap után olvassuk az újságokban, hogy Amerikában mennyit költenek a nők a szépségükre. Kiváncsiak lettünk, hogyan is állnak a pesti nők a szépségükkel. — Illetve a megvásárolható szépséggel. Mert szépnek születni könnyű és kényelmes. De „széppé válni“, ez a XX. század nagy művészete. Elmentünk a pár év óta gombamódra elszaporodott és divatos kozmetikai szalonok egyikébe. A színes és modern szépséggyárban, az apró fénylő üvegek és tégelyek között ült a delikvens. Fehér lepelbe burkolva, ijedt szemekkel, sárga és fehérre kent arccal várta a szépséget. Végignéztük, hogy mi mindent kell elszenvednie egy ilyen vállalkozókedvű nőnek, amíg eljut odáig. Legelőször is bekenik a gyanútlan nő arcát valami olajjal vagy zsírral és amikor már olyan, mintha kisuvickolták volna, akkor bedugják a fejét egy rejtélyes, lilásfényű üveghengerbe, melyben monotonan csurog egy csepp víz. Azután a nőt és üveget letakarják. Minden részvétünk a páciensé, mert csendben ül és füstölög, illetve gőzölög Miután a gőzből is kimenekült, a kozmetikusnő elkezdi ütögetni, nyomogatni az arcát. De sajnálatunk pár perccel később már dermedt rémületté válik, mert a páciens egy kísérteties fehér álarcban ül, melyből csak a két szeme és a szája maradt szabadon. Megkérdezzük a kozmetikust, aki mindezt a csodát szemünk elé varázsolja, hogy micsoda jelenséggel állunk szemben. — Paraffin pakolás — hangzik a rövid válasz és közben már le is fejti a nő arcáról rémületünk okát. Megkönnyebbül a szívünk, mikor előtűnik újra épségben az arc. Most a legkülönbözőbb tégelyek és üvegcsék tartalma kerül fel a mindent tűrő páciens arcára. Színhatásban változatossá válik, mert orra sárga, álla rózsaszín és homloka fehér lesz. Újabb kérdésünkkel nem merjük zavarni a kozmetikust, mert éppen türelmesen szőrszálakat hasogat. Végre előkerül a kis vizestál, lemosnak mindent a nőről, kenőcsöket és szenvedést. Megkönnyebbülten sóhajtunk fel, a pácienssel együtt azt hisszük, vége a procedúrának. De nem. Jön a villanygép. A szépséget várónak kezébe kell venni egy hengert, a kozmetikus pedig elkezdi sűrűn pofozgatni. Szaporán járó ujjai alól szikrák pattannak ki. Nagyon izgalmas a látvány, csak rövid ideig tart. Aztán egy kevés rúzs és púder kerül az arcra — és ime, üdén és ragyogóan mosolyog ránk a nagy tükörből a „szép nő“. Megérte — nézni is és szenvedni is. Ezek után kérdések tömegeit zúdítjuk az elfáradt kozmetikus-orvosnő felé. És a válaszok megdöbbentenek minket. — Ugyan kérem, szó sincs róla, hogy csúnya nők járnak a kozmetikai szalonokba. A pácienseim 90%-a csinos nő. Csak még szebbek akarnak lenait sag, meg akarják tartani a szépségüket. (Ezen nagyon elgondolkoztunk, a csúnya nők nevében. Valószínűleg gyávák vagyunk egy kis szépséget vásárolni, avagy menthetetlennek hisszük magunkat? El fogunk menni egy pszichológushoz, hogy adjon egy kis önbizalmat. Révedezésünkből felvett a második válasz. — Pácienseim a középosztályból adódnak. Hivatalnoknők, orvosnők vagy csak feleségek váltanak havi bérletet, hogy így olcsóbban jussanak a szépségükhöz. — Harminc és negyven év közötti nők jönnek a leggyakrabban. Kétségbeesetten futnak, ha feltűnnek az öregedés első tünetei, ők a legkitartóbb és legpontosabb pácienseim. Hja... erős akarattal lehet csak a fiatalságot visszatartani. Már az ajtóban búcsúzkodunk, mikor visszahív az orvosnő, megmutatni fő büszkeségét, a fogyasztógépet. A vér elhal ereinkben a hatalmas erővel dögönyöző vaskarok láttán. Lefelé menet a lépcsőn nagyon elsajnáltuk a szép nemet. Szegény, szegény nők, mit áldoznak, szenvednek végig a férfiakért. Hát érdemes? 0 9 prepno 12 perc 59,8 másodperc a keresztrejtvény megfejtésének rekordja A Times című angol lap körkérdést intézett olvasóihoz, akiknek arra a kérdésre kellett felelni, hogy mennyi időt szentelnek a lapban közölt keresztrejtvények megfejtésére. Az angol vasutak igazgatója Stampf, ki mellesleg az Angol Bank egyik vezetője is, válaszában kijelentette, hogy ő bármely Timesben közölt keresztrejtvényt 50 perc alatt megfejt. Chamberlein veri Stamp rekordját, mert levele szerint 41 perc elegendő, hogy a lap keresztrejtvényét megfejtse. Montegue James, a detektívregények közkedvelt írója és az etoni egyetem professzora a következő szellemes választ küldte be a lap szerkesztőségének: — Meggyújtom a gázt, beteszek a lábasba három nyers tojást és fölteszem főzni, mire a tojás kemény lesz, kész vagyok az Önök keresztrejtvényével. A gyorsaság rekordját azonban mégsem a professzor tartja. Killowen lord, a semmitőszék tagja kronométerrel a kezében mérte az időt, amíg egy-egy keresztrejtvényt megoldott. Válasza szerint 12 perc 59*/s másodperc átlagban fejti meg az egyes keresztrejtvényeket. A Times szerint a keresztrejtvény valósággal szenvedélye lett az angol olvasóközönségnek. Alig van angol, aki ne lenne bolondja ennek a nem is egészen új szellemi tornának. A lap állítása szerint már kezdetleges formában Sokrates és Aristoteles is foglalkozott hasonló feladatok készítésével. A XI-ik században, különösen családi és gyermek 1934 október 3. szerda újságokban, az angolszász államokban dívott a keresztrejtvényhez hasonló feladványok készítése. A keresztrejtvények mai formája két amerikai egyetemi diáknak köszönhető: Simon Robert és Suszter Lincoln voltak megteremtői a rengeteg embernek nagyszerű időtöltést adó és elvitathatatlanul tanulságos keresztrejtvénynek. A két fiatal howardi egyetemi hallgatónak feltűnt nagynénjük elmélyedése, aki vasárnaponként a helyi vasárnapi újságban megjelenő, keresztrejtvényhez hasonló feladatokat fejtegetett. Simon és Suszter 50 ilyen feladatott készített és egy newyorki forgalmas utcában egy ház manzárdját kibérelték, melynek kapuja fölé a következő táblát akasztották ki: „Platz Kiadóvállalat“. Csakhamar megjelentették az összegyűjtött feladványokat, aminek hihetetlen sikere volt. Az első hónapban 750 ezer példányt adtak el, két hónap múlva másfélmillió példány forgott közkézen a szerencsés ifjak által szerkesztett keresztrejtvény könyvecskékből. Pár hónap múlva megalakították a „Simon és Suszter,, kiadóvállalatot, mely egyike lett a legnagyobb könyvkiadó vállalatoknak. A két zseniális fiatalember a keresztrejtvények megfejtéséhez szükséges lexikon szerkesztésével újabb vagyont gyűjtött, de hatalmasan előmozdította az angol enciklopédias szótárak kelendőségét is, mert például Angliában a keresztrejtvények elterjedése óta évenként négyszer annyi lexikont adnak el, mint annak előtte. Csak jegyre adnak puskát Amerikában Az amerikai kormány azzal akar véget vetni a fegyveres bankrablásnak és utonállásnak, hogy október elsejétől kezdve csak hatósági jegyre lehet majd puskát vásárolni. Az új rendelet szerint szeptember végéig mindenkinek be kellett jelentenie, ha gépfegyver, revolver vagy bármiféle ölésre alkalmas fegyver volt a birtokában. Gépfegyvert csak kivételes engedély alapján kaphat ezentúl a privát ember, s ezután kétszáz dollár adót kell fizetni. Megszigorították a lefűrészelt csövű puskák vásárlását is. Az alvilág azért hatalmasodott el eddig olyan félelmetesen, mert bárki bemehetett a boltba és megvehette a legújabb rendszerű géppuskát. A vevőnek ezentúl le kell adnia az ujjlenyomatát, be kell jegyeznie nevét és lakását, s meg kell mondani, mit akar csinálni a gépfegyverrel. Harmincezer font értékű aranyat hoztak fel a tenger fenekéről Plymouth-ból jelentik. Azok a kutatási munkálatok, amelyet az Artiglio nevű speciális hajó végez, az Egypt nevű elsüllyedt hajó kincseinek felszínre hozatala érdekében, most végre eredménnyel jártak. Az Artiglio, a minap harmincezer font értékű arannyal futott be a plymouthi kikötőbe. Az aranyat az elsüllyedt Egyptből hozták a felszínre. A munkálatok hónapokon át nagy nehézségbe ütköztek és csak most sikerült a hajóroncsból kivenni az ott lévő aranykincs nagyrészét. Asszonyok a villamosszék árnyékában Az amerikai Sing-Sing börtön siralomházában húsz halálraítélt, köztük két asszony várja most a felsőbíróság döntését. Az újabban divatos bűnhullám, a férjnek meggyilkolása juttatta a villamosszék árnyékába az asszonyokat, hogy azután az özvegységre jutott nők felvehessék az életbiztosítási díjakat. Ebben az évben már tizenöt embert végeztek ki a Sing-Singben, a legelvetemültebb volt ezek közül Antonio Anna, két gyermeknek az anyja. A 29 éves asszony 1800 dollárra biztosította férje életét, aki öt ütötteverte, majd pedig két embert fogadott fel, akikkel megölette a férjét, hogy megszabaduljon tőle és pénzhez is jusson. Bűne kiderült. Nyugodtan halt meg a villamosszékben, azt sem engedte meg, hogy bekössék a szemét. Hasonlóan villamosszékben való kivégzés vár biztosítási gyilkosságért a 27 éves Cliff Mártára és a 42 éves Coo Évára. Ez a két asszony 1800 dollárért megölte Wright Harryt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlen embert hátulról fejbevágták s aztán egy gépkocsi többször áthaladt rajta. .