Magyarság, 1939. augusztus (20. évfolyam, 44-69. szám)
1939-08-29 / 67. szám
4 niGyiMi«; 1939 augusztus *29, Eedd Hadikészídések és katonai intézkedések világszerte Az alábbi jelentésekben összegezzük azokat a katonai és kormányintézkedéseket, amelyek a világpolitikai kérdésekben közvetlenül érintett államokban hétfőn léptek életbe s amelyek az esetleg kirobbanó háborús viszály esetén múlhatatlanul szükségesek. Anglia háborús intézkedései állnak első helyen, majd Franciaország következik. Figyelemreméltók azok a hírek, amelyek az északi és nyugati tengerparti államokból érkeztek. Semlegességi intézkedésekről szólnak ezek a hírek. Dánia, Hollandia, Belgium, a balti államok — ezúttal is semlegességüket hangoztatják esetleges háború kitörése idejére. Az igazságos elosztás céljából Németországban életbe léptették a jegyrendszert Berlinből jelentik. Az elsőrendű fontosságú fogyasztási cikkeknek minden fogyasztó számára való igazságos biztosítása céljából bevezették bizonyos élelmiszerekre, továbbá szappanra, szénre, valamint szövőanyagokra és cipészárukra az általános vásárlójegykötelezettséget. Ennek alapján az említett fogyasztási cikkeket a fogyasztók ezentúl csak hatósági jegy ellenében kaphatják. Az élelmiszerekre, a szappanra és a szénre a hatóságok először úgynevezett kiutalólapot állítanak ki, amely egy hónapra érvényes. Jegykötelezettség alá nem tartoznak a tojáson és kakaón kívül az elsőrendű élelmiszerek, mint a kenyér, a búzaliszt, a rozsliszt és a burgonya. A jegyeket a hatósági megbízottak huszonnégy óra alatt valamennyi fogyasztónak kikézbesítik. Szövőanyagokra és cipészárukra jegyeket csak különleges javaslatra adnak ki, ha a szükséglet kimutatható. Hogy milyen szövőárukra és cipészárukra áll fenn a jegykötelezettség, azt későbben még közlik. Annak megítélésébe, hogy az említett cikkekben a beszerzés szükségessége fennáll-e, a hatóságok méltányosan fognak eljárni. Meg fogják vizsgálni, hogy már a legközelebbi napokban bizonyos árukat nem lehet-e a jegykötelezettség alól mentesíteni. Berlinből jelentik: A Deutscher Dienst foglalkozik azzal az intézkedéssel, hogy Németországban a létfontosságú cikkekre jegykötelezettséget vezettek be és megjegyzi, hogy egyáltalán nincs olyan szükségintézkedésekről szó, amely a birodalomnak valamelyes — a valóságban egyáltalán nem létező — élelmezéspolitikai nehézségeit tükrözné vissza. Sokkal inkább az idejénvaló gondoskodást és az igazságos elosztást szolgálja az intézkedés. A Deutscher Dienst emlékeztet arra az illetékes helyről nemrég kiadott közleményre, amely szerint a német élelmezés helyzete teljesen biztosítottnak tekinthető és a nemzeti tartalékokat valamennyi fontos élelmezési cikkben oly nagymértékben fokozhatták, hogy Németország nyugodtan nézhet szembe minden eshetőséggel. Az intézkedés törhetetlen német élniakarás bizonyítéka. A német nép hűségesen és önfegyelemmel tömörül vezére köré és a külföldnek gazdasági téren jelentkező elnyomó kísérleteit ugyanolyan egységesen és eredményesen utasítja majd vissza, amilyen fényesen megállta eddig a „politikai idegháborút“. Berlinből jelentik: Szeptember 1-től kezdve a személygépkocsik és szeptember 3-tól kezdve a tehergépkocsik, továbbá minden egyéb fogyasztótelep számára benzint és benzinneműeket csupán ásványolaj-jogosítvány és benzintartály-kiutaló jegyek ellenében szolgáltatnak ki, hogy az üzemanyag tekintetében is biztosítsák a benzin és benzinneműek méltányos elosztását. Az angol kormány kiadta rendeletét a szükségállapotokról Londonból jelentik. Az angol kormány a törvényhozástól kapott rendkívüli felhatalmazás alapján kiadta a szükségállapotra vonatkozó rendeleteinek első sorozatát, a közbiztonság fenntartásáról, az élelmiszerellátás, a közszükségleti cikkek számlájának és a legfontosabb közszolgálatoknak biztosításáról, hajók, repülőgépek forgalmának szabályozásáról. A szakminisztériumok az ország védelme érdekében elrendelhetik bizonyos területek, vagy körzetek azonnali kiürítését és a lakosságnak más vidékekre való kötelező beszállásolását. Hétfőn London 900 iskolájában és 30 nagyobb vidéki város iskoláiban kiürítési főpróbákat tartottak. A gyermekek előírás szerinti felszereléssel és gázálarccal gyülekeztek az iskolákban, ahol a tanítók közölték velük, mi lenne a teendő, ha a kormány elrendelné az iskola kiürítését. Megszűnt a franciaországi légi közlekedés Párisból jelentik. A francia légügyi társaság hétfői hatállyal a Paris—Berlin, Páris—Bukarest, Páris—Le Touquet és Páris— Bordeaux—Blaric közti légi járatokat beszüntette. A Páris—Stockholm közötti légijáratot még hétfőn utoljára elindították. Hétfőn és kedden a stockholmi járat utasait Párisból a holland légügyi társaság gépeinszállítják Stockholmba. Ugyancsak beszüntették a Páris—Zürich, Paris—Genf, Páris— Turin—Milánó—Róma és a Páris—Marseille — Róma közötti légi járatot is. Szünetel a légi közlekedés a London—Paris—Lyon—Marseille—Cannes közötti vonalon, valamint szünetel az éjszakai német légi postajárat a Berlin—Hannover — Köln—Brüsszel — Páris vonalon. Ezzel szemben a légi közlekedés továbbra is a rendes mederben történik a Páris—Iondon és a Páris—Marseille—Casablanca—Algír—Tunisz—Dakar közötti vonalon. Sajtó- és filmcenzúra Franciaországban Párisból jelentik. Augusztus 28-iki hatálylyal, a kormány egész Franciaországban, Algírban és a francia gyarmatokon bevezette a sajtó- és a filmcenzúrát. A francia rádió bejelentette, hogy francia oldalon a francia német rajnai határt hétfőn lezárták. A Kehl-hídon hétfőn reggel haladt át az utolsó vonat és átmenetileg nem közlekednek vonatok Németország felé. Egyes hírek szerint a kormány nyomatékosan ajánlotta Elszász Lotharingia lakosságának, hogy a lehető legsürgősebben ürítse ki a városokat és húzódjék falura, hogy megkönnyítse a városokban a védelmi intézkedések végrehajtását. Danzig élelmezését sikerült biztosítani Danzigi jelentés szerint a helyzet a szabad városban általában elég nyugodt. A biztonsági intézkedéseket esetleges meglepetésekkel szemben megszigorították. A Vorposten a Lengyelország által elhatározott és a hétfői nappal kezdődő gazdasági blokád hírével szemben megnyugtatja a lakosságot, hogy Danzig élelmezését mindenesetre sikerült biztosítani. A Schleswig-Holstein német iskolahajó, amelynek vasárnap kellett volna elhagynia a kikötőt, felfüggesztette indulását. A határokról nem érkezett jelentés újabb összetűzésekről. Mozgósítás a semleges államokban Hágából jelentik: A holland kormány parancsot adott a hadsereg és hadihajóraj mozgósítására, hogy teljesen felkészüljön kötelességének teljesítésére, nevezetesen a semlegesség fenntartására minden irányban. Brüsszelből jelentik. A kormány tagjai Pierlot miniszterelnök elnökletével hétfőn délelőtt 10 órától féltizenkettőig minisztertanácsot tartottak. Pierlot miniszterelnök és külügyminiszter beszámolt a nemzetközi helyzetről. Denis, nemzetvédelmi miniszter kifejtette azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket a legutóbbi napokban egyes korosztályok behívása útján életbe léptettek. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása most folyik. A földművelésügyi, a nemzetvédelmi és a gazdasági ügyek minisztere minden szükséges intézkedést megtett a termés betakarítására. A közoktatásügyi miniszter beszámolt azokról az intézkedésekről, amelyeket a múzeumok műkicseinek védelmére hozott. A minisztertanács végül elhatározta, hogy haladéktalanul megvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyek a Belgiumban élő külföldi állampolgárokról rendelkeznek. A minisztertanács után Pierrot miniszterelnök fogadta a francia és angol nagykövetet. Stockholmból jelentik: Munchs külügyminiszter a Reuter-iroda munkatársának a következőket mondotta: — Dánia szilárdan elhatározta magát arra, hogy bármilyen háború esetén fenntartja semlegességét. Reméli, hogy Dánia rendes mederben tudja majd folytatni kereskedelmét mind Németországgal, mind Angliával. Arra a kérdésre, hogyan védi meg Dánia semlegességét, Mundhs külügyminiszter kijelentette, hogy a dán hajóraj és hadsereg készen áll a dán semlegesség megvédésére, mindamellett meggyőződése, hogy erre nem lesz szükség. Bizonyos benne, hogy Svédország, Norvégia és Finnország is megvédi semlegességét. A skandináv kormányelnökök háború esetén valószínűleg találkoznának megbeszélésre. Genfből jelentik: Svájcban semmiféle különös katonai intézkedések nem történtek, de a mozgósítás eshetősége — a körülményeknek megfelelően — természetesen nincs kizárva. Nagy tevékenység folyik a vezérkar, valamint a politikai osztály hivatalaiban. Tud-e tyúkot lopni, aki verset ir? Uttalan utakon ballagunk dombra fel, dombról le végig a Válicka vadregényes völgyében. A dombok 200 méteren nem emelkednek felül. Tán a Kandikó csúcs éri el a 300 métert. De azért elég fárasztó az utunk. Letelepszünk az erdők árnyékában és elbámuljuk Göcsej sajátos virágrengeteget. Lilaszemű vadciklámen virít amerre a szem ellát. Mókus csemcseg az ágak rengő emeletén és őz ugrik át a nyiladékon és a röhöntőkön (szakadék). Sohse tudtam, hogy ilyen vágyat tud ugrani az őz. Repül, mint a madár. Amint pihengetünk egy vándorféle tart felénk. Megállítjuk. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy Hörcsög Tull Ferenc sehonnai lakos vándor küllővel vetett össze a jószerencse. Hörcsög Tull Ferenc 20 éves fiatalember. (Ebben a korban lehet ilyet csinálni.) Becsületes foglalkozása napszámos, de volt artista (?) és „szolgamunkás“. Árva vagyok. — mondja, nincs se apám, se anyám. Még a jó multakiban a szombathelyi átjárónál elütötte őket a vonat. Szörgethóttak. Két éve írogatok, danolgatok, ami a számra kívánkozik. Bujdosok az emberek elől. Mert senki se tudja az én sorsomat felérezni. Mindenki csak a maga baját hajolja, a másét nem bánja. — Dehát hogy jött el hazulról? — Úgy, hogy rámfogták, hogy tyúkot loptam. A rendőrség igen megvajlatolt, de azután belátták, hogy én nem tehettem ilyen csúnya dolgot és elengedtek. Azóta, ha arra kerülök, a fogalmazó úr mindig vesz tőlem verset. Ő meg is véd mindenkitől. Áldja meg az Isten. Mert tessék mondani, aki danolgat, versezik, az tudna tyúkot lopni? Megnyugtatom, hogy nem. Erre kezet csapunk és örök barátságot fogadunk. Költőbarátunk kenyeret vesz elő és megkínál. Mondom, hogy én most ebédeltem, de inkább ő tiszteljen meg. El is fogadja amit adok, és még a dohányt is. Most már vi- MAGYAROK ÉLETE A GÖCSEJI NAP ALATT Göcsej... Dombokra szántott csikós kultúrák, rengeteg erdőségek, apró falak, cifra keresztek, domb, domb. Ez Göcsej. Hogy miért hívják Göcsejnek, aligha tudná valaki. Tán azért, mert görcsötös a földje. Nincs egy lépésnyi sík terület benne. Ahol sok az erdő, ott a nép más. A síkság nyugodtabb emberfajtát teremt. És lassúbbat. A göcseji ember éleseszű, gyors akár a székely. Kitűnő, szívós magyar fajta. S mert, hogy úttalan és vasúttalan a vidéke, sok néprajzi adatot talál a gyűjtő. Persze nem szabad a fáradságra tekinteni, mert könnyen harminc kilométeres gyalogutakat is tehet az ember. Rengeteg erdők palanka irtásán apró szénégető falvak álmodnak. Itt egy nagy tegnap van, vagy tegnapelőtt. Csodálják írógépemet, fényképezőgépemtől némelyek félnek, ők szedik a gombát, a mogyorót, égetik a fojtott szenet apró boksaikban és főzik a favillát, sütik a kampós botot. Valamiből csak élni kell. Nagy történelmi múltja van Göcsejnek. Itt vezetett a nagy római út Pannónián keresztül Scibária-Vindobona között. A göcseji paraszt ekéje sok értékes régiséget dobott itt felszínre. Egész tele fazék Julius Cézár idejéből való aranypénzt talált az egyik szántogató. Krisztus után négy-öt és nyolcadik évben nagy harcokat vívott itt Tiberius, majd Plautius Silvanus Bato pannon vezérrel. A pannonok, mint tudjuk, a mai Göcsej területén szívós ellenállást fejtettek ki, míg végre is a légiók a Dráva mocsaraiba szorították őket. Utóbb egy féltonnás márványoszlopot emeltek ki a göcseji földből, melynek feliratából megállapították, hogy Marcus Aurelius császár emeltette Herkules tiszteletére. A rómaiak slán a hunok lettek az urak Göcsejben. A hunok hajdani országlásának számos emléke van. Ezek többnyire hun mondák és egyéb néphagyományok. A hunok után a hóditó germánok özönlötték el Göcsej földjét. Majd 569-ben a „kutyafejű avarok“. (Bajánháza.) Az avarok göcseji körsáncain később Nagy Károly ült országot, hogy ő is átadja helyét a belóduló szlávoknak. A magyar honfoglalás idejében Vérbulcsu és Lehet nemzetség üt tábort. Hogy rengeteg avar és hun ivadékot találtak itt arról Kézai Simon krónikájában emlékszik meg. gan van a költő. Kutyabaja. Mondja is a verset szent gramafóniával, csak győztem hallgatni. Kis Válicka partján, Vár engem egy kislány. Ha a versem eladom Eper száját csókolom. Azután meg: Hosszú az út, megfáradok. Ki tudja, hogy hun hálhatok. Hej délelőtt, hej délután Megyek csak az orrom után. No de megálljunk: Búcsúzik a fecskemadár, Búcsúzik a fészkétől, Búcsúzik már a vén hold is A százcsillagos égtől, Én is, én is elbujdosom, Búcsúzom a tanyámtól, Vadvirágos hegy aljától, Nótás kis pacsirtától. Biztatom, hogy ne keseredjen el. Költősors mindig ilyen. Megkér, hogy tegyem be a versét az újságba. Megígérem neki. Majd, hogy kezet nem csókol. Érzékenyen búcsút veszünk és igy köszön: Isten áldjon, testvérem. A szerencse elérjen. Hát bizony, mi tagadás, rám férne ... Hogy él Ortaháza népe Budapesttől, mintegy háromszázhuszonöt kilométerre, Zalavármegye székhelyétől, Zalaegerszegtől pontosan harminc kilométerre a Cserta virágos völgyében fekszik katolikus Göcsej legrendezettebb, legcsinosabb faluja Ortaháza. Kicsike, de modern állomásától elsőrangú köves út vezet a falu belsejébe és át a falun. Az egész falu mindössze 66 házból áll. Lakói földmiveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoznak s különféle erdei munkával keresik kenyerüket. A falu határa pontosan 1190 kataszteri hold. Ebből kerek 600 hold az Eszterházy uraságé. Harminc hold a katolikus plébániáé. Negyvenöt hold a gutorföldi parasztok birtoka, hatvankét hold a pákáinké, mintegy harminc hold a közlegelő és végül a község belterülete, úgyhogy az ortaházi kisparasztok termőföldje mindössze 136 kataszteri hold. Tekintetbe véve a község lélekszámát, amely a legutóbbi népszámlálás adatai szerint háromszázötvenegy lélek, akkor csakhamar meggyőződhetünk, hogy lelkenként 400 négyszögöl mellett milyen körülmények között él Ortaháza népe. A 400 négyszögöl egy kataszteri holdnak éppen negyedrésze. Az állatállomány csekély. Az egész falu bel- és külterületén 128 szarvasmarha, hetvennégy ló és száznegyven sertés van. Vizsi Károly ortaházi jegyző nagyon derék magyar ember. Sokat küzdött falujáért, szőve. Sajnos, már itt is elindult az egyke, más stb azt mind neki köszönhetik az ortaháziak. Elmondja, hogy az idegenforgalomtól sokat várnának, de utóbb teljesen lecsökkent. Hovatovább senki sem jön gyönyörű Göcsejbe a vadciklámen, az ízletes gomba, a csörgő patakok, a rengeteg gyümölcs napfényes hazájába. Csodaszép fenyvesek, régi népkultúra, tízezerholdas rengeteg erdőségek, kiegyensúlyozott éghajlat, barack, alma, körte, fügefák és illatos hárs, narancs, oleander, akác, és töméntelen szelidgesztenye virágzik és pompázik, terem itt. Nem szabadna Magyarországnak ezt a csodaszép vidékét így magára hagyni. Az Omvesz küldjön ide nyaralókat. Ahol nincs orvos, oda helyezzenek. Úgyszintén gyógyszertárakat is. Mert bizony ezekből kevés van Göcsejben. Sokat lendítene el Göcsej sorsán. Népművészete is pénzt hozna a göcsejieknek. Remek szőtteseik vannak, ősrégi motívumokkal beemlékszünk a propagandaversre: Buját. Volt olyan év, hogy mindössze 2 gyermek született. Vagy olyan esztendő, hogy 1 azaz egy pár kötött házasságot. És hát miért hagyták abba a Göcseji Hét rendezését. Még emlékszünk a propaganda versre: Buját, baját akassza szegre — És — ránduljon ki virágos Zalaegerszegre. Zalaegerszeg, vagy ahogy itt hívják Rózsaszeg is kedves, bájos hely. Csupa rózsa, csupa csend és tisztaság itt minden. A Notre Dame zárda elnéz a dombok fölött és harangja álmatagon hinti az ősli áldást. Újra kultúrterületen vagyunk. idáig tart a civilizáció. Ezután már csak dombokra szántott csikós kultúrák, rengeteg erdőségek, palánkó irtásokon fából „kacsolt“ zsuppos házak, harangtornyok, cifrakeresztek és kedves vendégszerető magyarokat tart a föld tenyere. Isten áldja meg őket és imájukat hallgassa meg a Novai Mária, kihez egy takarítás után rendre nagy áhítattal elzarándokolnak. Számadó Eril TELEFON SZAMAINK Szerkesztőség .... Kiadóhivatal .......... I 15"6S"10 Hirdetési osztály .. ) Éjjeli szerkesztőség 11-54-61 (VI. Aradi utca 8).. / 11-54-62