Magyarság, 1939. december (20. évfolyam, 144-167. szám)
1939-12-01 / 144. szám
BUDAPEST, 1939. DECEMBER 1. MACTERS.fR- A háborús kíszletgazdálkodás mielőbbi bevezetését sürgette a Házban a kormánypárt vezérszónoka Ha azt írtuk a képviselőház szerdai üléséről, hogy lanyha érdeklődés mellett folyt le, akkor a csütörtöki ülésről szólván még nagyobb érdeklődéshiányról kell beszámolnunk. Panaszkodott is erre a körülményre Imrédy Béla, aki a csütörtöki ülésen, mint pártjának, a kormánypártnak harmadik vezérszónoka, kétórás beszédet mondott. Imrédy beszéde valamelyest mégis nagyobb érdeklődést keltett a nap folyamán. A padsorokban sűrűbben ültek ezúttal s ha a szónok panaszkodott, hogy üres padsoroknak beszél, akkor ezzel a kitétellel inkább azt a tárgyalási helyzetet jellemezte sötét színekkel, amely helyzet más, kisebb jelentőségű szónok beszéde közben adódik. A volt miniszterelnöknek egyébként élénk sikere volt pártjában úgy annyira, hogy némi tüntetésszerű jellege is volt koronként az együttérzés és a tetszés megnyilvánulásának. Berkes Imrédy-hívek a beszéd után olyértelmű kommentárokat hangoztattak, hogy az elhangzott beszéd „igazi miniszterelnöki megnyilatkozás volt.“ Imrédynek a régebbi évek és a konszolidációnak nevezett korszak kölcsönműveleteire volt néhány megjegyzése s ezek a megjegyzések élénk berzenkedésre késztették a megcsappant számú Bethlen-híveket. A folyosón úgy hallatszott, hogy replikára készülnek, amelyben bizonyítani kívánják egyrészt a kölcsönökről elhangzott mondatok egyoldalúságát, másrészt Imrédynek még 1933-ban elmondott egyik parlamenti beszédével óhajtják cáfolni mostani állításait. Volt az ülésnek egy kevés füllel hallgatott, de mégis érdekes felszólalása: Csoór Lajosé. Csoór beszéde ügyesen használta ki az Imrédy mellett felkerekedett nép-hangulatot, és egyben nem egy vágást tartalmazott a Telekikormány politikai gesztiói felé. A vitát pénteken folytatják. A szónokok száma már erősen megfogyatkozott. Úgy látszik valószínűnek, hogy a felhatalmazási javaslat tárgyalása nem tarthat soká. A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt tíz órakor nyitotta meg Tasnáidi- Nagy András elnök. A Ház folytatta az appropriációs vitát. Első szónok Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka, aki hangsúlyozta, hogy ma a legfontosabb kötelesség a hadsereg fejlesztése és a népjólét fokozása. Az észszerű határokon azonban nem lehet túlmenni, mert ennek következménye gazdasági összeomlás lenne. Nem akar kritikát mondani a Darányikormány vagyondézsma- és belsőkölcsönintézkedései felett, ha azonban ilyen intézkedések megismétlődnének, előzetesen meg kell tenni mindent, hogy az ország teherbíró képessége növekedjék Az is szpártolást helyesli, de a tömegjólét emelkedését a mezőgazdasági helyzet javulásától várja. Imrédy Béla, a MÉP harmadik vezérszónoka beszélt ezután. Hangoztatta hogy a mai időkben le kell mondani az olcsó siker kereséséről. Rámutatott a hadigazdálkodás követelményeire. Minden gazdasági átállításnak, a jelenlegi honvédelmi célokból történő átállításnak is vannak olyan kihatásai, amelyeket gazdasági szempontból nem lehet kedvezőnek minősíteni. Ez a gazdálkodás nem növeli a produktív termelés mennyiségét. „Az erős kézzel irányított csend még nem jelent egységet“ Ezután az ország pénzügyeinek fejlődéséről beszélt Imrédy. Elhibázottnak minősítette a Bethlen-kormány túlzott külföldi hitelműveleteit. Az önellátás jelszavaival szemben is óvatosságot ajánl. A mostani háborút követő békeidőben újból érvértesülnie kell a jobb európai együttműködésnek. A hitelellátást javítani kell és a vállalkozói kedvet fokozni. Fel kell készülnünk arra, hogy sokáig tart a háború, ezért mielőbb gondoskodni kell a készletgazdálkodás racionalitásáról. Ezeket a kellemetlen intézkedéseket jobb előbb megtenni, jelent egységet. Sajnálja, hogy beszédét üres padsorok előtt mondhatja. Hangoztatta, hogy új magyar életszemléletet kell uralkodóvá tenni. Ne riasszon vissza az, hogy a kapukon kívül morgás van. Ez csak azt jelenti, hogy késésben vagyunk, de nem ment fel a kötelességtől. Elismeri, bölcsebb lett volna addig kinyitni a stapukat, míg nem morognak, de azért, mert morognak, ki nem nyitni a kapukat, álheroizmus lett volna. Ami gazságos igény van, azt teljesíteni kell. Csoór Lajos nem látja a választási ígéretek teljesedését Csoór Lajos (Népakarat Párt) visszaidézte Imrédy elhangzott mondatát: „a kormány tapogatózva és lassan halad ezen az úton.” Ezt látja ő is és ezt tartja a kormány bűnének. Nem látja a választási ígéretek és jelszavak teljesdését, megvalósítását. Sokkal helyesebbnek tartaná, ha Imrédy Béla elvei szabnák meg a kormány politikáját és nem a „nádpálca” s a leckéztetés. Mivel a kormányzat egész politikáját kicsinyesnek, lagymatagnak, szétfolyónak tartja, a felhatalmazást nem szavazza meg. Donáth György (MÉP) beszédében hármas államvezetési elvet állított fel, ezek a magyar birodalmi gondolat, az erkölcsi norma és a szociális gondolat. Megemlékezett a felsőházban most tárgyalás alatt lévő kisbérleti javaslatról. Súlyos hibának tartaná, ha a javaslat intézkedéseit megnyirbálnák. Sürgette a tisztviselők fizetésének rendezését. Nagy Ferenc (kisg.) szükségesnek tartaná, ha a parasztságnak nagyobb kulturális öellátást nyújtanának. Az ifjú magyar parasztnemzedék feladataira felkészült és kezdeményezésre is vállalkozik. Igazságosabb adózási rendszert kér és a terhek könnyítését ajánlotta. „Ez a társadalom lábtörlő rongya lesz minden kormánynak“ Egry Ferenc (felvidéki) megemlítette felszólalásában, hogy mint a Ház legidősebb tagja, először szólal fel. A felvidéki képviselők első feladatuknak tekintik, hogy segítsenek felépíteni az új Magyarországot. Figyelmébe ajánlotta a kormánynak a kisipar nagyobb mérvű támogatását. Közi Horváth József (kereszténypárti) a liberális vezérszónok szerdai beszédével polemizálva állította, hogy igenis van örökéletű eszme és ez a kereszténység. Akik keresztény politikáról beszélnek, azoknak ismerniök kell a keresztény filozófiát is. Az MÉP szónoka Ez a rendszer, amely se nem liberális, se nem totális, nem tartható fenn Tegzes László (MÉP): A társadalom széles rétegeit elhanyagoló liberális rendszer bűneiről beszél. A szociális politika fontosságát hangsúlyozza, és azt mondja, hogy a társadalom epidemikus szegénységével szemben fel kell venni a gyógyító harcot. Vannak még a földreformnál is kényesebb társadalmi kérdések, amelyekhez hozzá kell nyúlni. A magyar társadalom észles rétegei, különösen a fiatalok azt várják, hogy a jövedelemhalmozások kérdéséhez is bátor kézzel nyúljanak hozzá. Szomorúan érintette az ifjúságot az őrségváltás formája. Azok a fizetések, amelyeket a keresztény ifjúság kapott a vállalatoknál, nem alkalmasak arra sem, hogy megfelelően fenntartsák magukat, még kevésbbé, hogy családot alapítsanak. Egyesek szakértelem nélkül frivol módon fogadták el az igazgatói állásokat. Hangoztatja, hogy az állam és társadalom korszerű összehangolása is szükséges. Sürgeti az érdekképviseleti rendszer kiépítését, majd azt a meglepő kijelentést teszi, hogy ez a mai rendszer, amely se nem liberális, se nem totális, sokáig nem tartható fenn. Az elnök ezután szünetet rendel el, majd szünet után a Ház elhatározza, hogy pénteken folytatja a vitát, amikor a napirendre kitűzik még a Pesti Hazai Takarék címerhasználatáról szóló javaslat egyes szakaszai felett is a döntést. Ezzel az ülés 6 óra tájban végetért. I Fotokópia-okmányfénykép, Rád. Andrássyút 52. Mussolini-térnél. Telefon: *116.640, mint később. A gazdasági reformokkal szemben megnyilvánuló szakértői demagógia ellen állást foglal. Tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely inflációra vezet. Egyszer már láttuk ennek hátrányait és azok a társadalmi osztályok melyek legtöbbet szenvedtek az infláció következtében, ma már nem rendelkeznek tartalékokkal. Ezután társadalmi kérdésekről szólt. Többek között azt mondja, hogy az erős kézzel irányított csend még nem 3 A KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA nemzed szellemű regénypályázatának díjnyertes műve Fekete István izSELLÉREK ÍKj| I.....—— ——i^—■— Mogjelent! Kapható minden könykereskedésben. _ __________________________ ÁRA 600 P.____________________________________ Int éppe nációkat rendszeresítenek a kormánypártban Kormányintézkedés jön a kereskedelmi haszonkulcsról és az árjelölésről A MÉP csütörtök délután — közvetlenül azután, hogy a Ház befejezte ülését — pártértekezletet tartott a parlamentben. Az értekezlet legérdekesebb pontja annak bejelentése volt, hogy indítvány érkezett a pártelnökséghez a pártban elmondható interpellációk rendszeresítésére. Az elnökség már ki is dolgozta az értekezletekért rendszeresítendő pártinterpellációk szabályzatát. A szokásos csütörtöki pártértekezleten mondhatják el ezeket az interpellációkat, a kormánypárt tagjai, képviselők a miniszterekhez. Az angol mintára folynak majd ezek az interpellációk. A kérdéseket két-három mondatban kell feltenni és a kérdések maximálisan 2 perc alatt be kell hogy fejeztessenek. Az interpellációk szövegét előzetesen be kell adni az elnökségen. Egyegy interpelláció indokolása géppel írott, legfeljebb 30 sorban foglalható össze. Az angol módszer szerinti interpellálás mindjárt meg is kezdődött a csütörtök délután tartott pártértekezleten. Ronkay Ferenc interpellált elsőnek angol mintára. Első kérdése a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi haszonkulcs megállapítására, második kérdése a kirakati árjelölésekre, harmadik kérdése pedig a kötelező kereskedelmi könyvvitel bevezetésére vonatkozott. Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter válaszolt a kérdésekre. A haszonkulcs megállapítására vonatkozólag azt felelte, hogy ez folyamatban van az áruk csaknem valamennyi fajára nézve. Ebbe bele kell törődnie a kereskedelemnek. Nehéz időket élünk, amelyben lejjebb kell szállítani a haszonkulcsot. Az árjelölésre vonatkozólag kijelentette a miniszter, hogy a kirakatokban való ármegjelölés kötelezettségét a közeljövőben szabályozzák. Először a legfontosabb közszükségleti cikkekre rendelik el a kirakati ármegjelölést. A kötelező könyvvitelről azt mondta a miniszter, hogy ez összefügg a kereskedelem képesítéshez való kötésének kérdésével. Ha eljön az ideje, megteszik a szükséges intézkedéseket. Il¥i Jelentőségű döntést hozott a Közigazgatási Bíróság Kóródy Tibor mandátuma ellen beadott kifogás ügyében Csütörtökön délelőtt 10 órakor tárgyalta a Közigazgatási Bíróság Bodó Farkas tanácsa Kóródy Tibor dr. nyilaskeresztespárti képviselő mandátuma ellen a Magyar Élet Pártja képviseletében báró Vay László által beadott kifogást. A kifogás tárgyalásán a koronaügyészséget dr. Moldoványi Gergely koronaügyész helyettese képviselte, Kóródy Tibor képviselő testvér saját maga látta el védelmét. A koronaügyész-helyettes kifejtette a kifogás indokait, melyet a választási törvény 55. szakaszának (2) bekezdésére alapított. A kifogás szerint Kóródynak a kiírást megelőzőleg egy esztendőn keresztül, állami egyenesadót kellett volna fizetnie, hogy választható legyen. Kóródy Tibor hosszabb beszédében fejezte ki álláspontját, mely szerint a kifogást beadó Magyar Élet Pártja helytelenül értelmezi a törvényszakaszt, mert a választhatósághoz nem elengedhetetlenül szükséges az adófizetés ténye, hanem csupán az, hogy állandó foglalkozása legyen a megválasztandó képviselőnek. Kóródy Tibor e jogi érvelésétől függetlenül, ténybeli bizonyítékokat is állított arra vonatkozólag, hogy ő a választást megelőző egy esztendőn keresztül, — jogi érvelésétől függetlenül, — fizetett is adót. Hosszú tanácskozás után hirdette ki a bíróság az ítéletét, melyben teljességgel elfogadta Kóródy Tibor álláspontját és báró Vay Lászlót a Magyar Élet Pártjának nevében beadott kifogásával elutasította. Költségek kiszabását a bíróság mellőzte, mert Kóródy Tibor dr. nem igényelt perköltséget a kifogásolóval szemben. A Közigazgatási Bíróság ezzel az ítéletével egy régen húzódó vita után tett pontot. Ugyanis a választási törvény e tekintetben homályosan van megfogalmazva és hosszú időn keresztül kétségek voltak aziránt, hogy váljon elengedhetetlen előfeltétele-e az adófizetés a képviselővé választhatóságnak. Ha ebben a kérdésben a Magyar Élet Pártjának a beadott kifogásokban megnyilvánuló véleményeit tette volna magáévá a Közigazgatási Bíróság, az azt jelentette volna, hogy a választhatóság tekintetében egy új vagyoni cenzus lép életbe. Huszovszky Lajos megválasztása ellen nyújtották be annak idején. A választásvédő az érdemi tárgyalás előtt alaki kifogásokat emelt, ezeket azonban elutasította a Közigazgatási Bíróság. Az érdemi tárgyalás során a panaszosok képviselője ismertette a panaszokat. Előadta, hogy Huszovszky Lajos hívei nem nyújtottak be érvényes számú ajánlásokat, mert a törvény által megkívánt 500 aláírás helyett csupán 219-et adtak be a törvény által megszabott időben. Elmulasztották csatámn a közjegyzőileg hitelesített nyilatkozatot is és egy hitelesített nyilatkozatot csatoltak be. A választási biztosnak vissza kellett volna utasítania Huszovszky ajánlásait. Még egyéb érvénytelenségi okokra is hivatkozott a panaszosok képviselője, majd a Közigazgatási Bíróság kimondta, hogy a tárgyalást december 7-én délelőtt 11 órakor folytatja. Elutasították a zalaszentgróti petíció MÉP-kifogásait A Közigazgatási Bíróságon Bodó Farkas tanácsa tárgyalta a zalaszentgróti panaszt. A petíciót a kerület MÉP képviselője, dr. Zöld Imre Péter lesz az új nyilaskeresztes párti képviselő a déli kerületben Csütörtök délben tárgyalta végül a Közigazgatási Bíróság a Nesz Ferenc megválasztásának érvénytelensége miatt Vay László báró, a MÉP elnöke részéről emelt kifogásokat, amelyeket a képviselőház tett át a bírósághoz. A kifogások egyrészt arra hivatkoztak, hogy Nesz Ferencet izgatás vétsége miatt jogerősen elítélték, továbbá arra, hogy a képviselőnek a választás időpontjában nem volt élethivatásszerű állandó foglalkozása. A bíróság hosszabb tanácskozás után ítéletet hirdetett és érvénytelennek nyilvánította Nesz Ferenc nyilaskeresztpárti képviselő megválasztását. Az indokolásban benne áll, hogy Neszt a Btk. 174. §-a ütköző vétség miatt ítélte el jogerősen a büntető törvényszék és a Kúria. A választójogi törvény szerint pedig nem választható képviselőnek az, aki e szakaszba ütköző vétséget követ el. A bíróságok ítélete szerint Nesz Ferenc cselekménye az izgatás fogalma alá esik. Nesz Ferenc mandátumának megsemmisítése révén a budapesti déli kerületben a soron következő pótképviselőt hívják be a képviselőházba. Ilyenformán dr. Zöld Imre Péter lesz új képviselője a Nyilaskeresztes Pártnak. imimHMHmMHiiimm Meghívó a Liget Házépítő Részvénytársaság, budapesti bej. cégnek 1938. évi rendes közgyűlésére, mely folyó évi december 15-én, délután 5 órakor Budapest, VI., Kiss János u. 4. sz. alatti helyiségében lesz megtartva. Mérlegszámla: Pénztárkészlet P 3.87.83. Adósok P 50.000.— Berendezés P 853.— Veszteség P 1.059,17. Összesen: P 55.000. — Teher: Részvénytőke P 30,000. — Hitelezők P 25.000. — Öszszesen P 55.000.— Az Igazgatóság. Megvizsgálta és rendben találta a felügyelőbizottság.