Magyarság, 1939. december (20. évfolyam, 144-167. szám)

1939-12-01 / 144. szám

BUDAPEST, 1939. DECEMBER 1. MACTERS.fR- A háborús kíszletgazdálkodás mielőbbi bevezetését sürgette a Házban a kormánypárt vezérszónoka Ha azt írtuk a képviselőház szerdai ü­lésé­ről, hogy lanyha érdeklődés mellett folyt le, akkor a csütörtöki ülésről szólván még na­gyobb érdeklődéshiányról kell beszámolnunk. Panaszkodott is erre a körülményre Imrédy Béla, aki a csütörtöki ülésen, mint pártjának, a kormánypártnak harmadik vezérszónoka, kétórás beszédet mondott. Imrédy beszéde valamelyest mégis nagyobb érdeklődést keltett a nap folyamán. A pad­sorokban sűrűbben ültek ezúttal s ha a szó­nok panaszkodott, hogy üres padsoroknak beszél, akkor ezzel a kitétellel inkább azt a tárgyalási helyzetet jellemezte sötét színekkel, amely helyzet más, kisebb jelentőségű szónok beszéde közben adódik. A volt miniszterelnöknek egyébként élénk sikere volt pártjában úgy annyira, hogy némi tüntetésszerű jellege is volt koronként az együttérzés és a tetszés megnyilvánulásának. Berkes Imrédy-hívek a beszéd után olyértelmű kommentárokat hangoztattak, hogy az elhang­zott beszéd „igazi miniszterelnöki megnyilat­kozás volt.“ Imrédynek a régebbi évek és a konszolidá­ciónak nevezett korszak kölcsönműveleteire volt néhány megjegyzése s ezek a megjegy­zések élénk berzenkedésre késztették a meg­csappant számú Bethlen-híveket. A folyosón úgy hallatszott, hogy replikára készülnek, amelyben bizonyítani kívánják egyrészt a kölcsönökről elhangzott mondatok egyoldalú­­ságát, másrészt Imrédynek még 1933-ban el­mondott egyik parlamenti beszédével óhajtják cáfolni mostani állításait. Volt az ülésnek egy kevés füllel hallgatott, de mégis érdekes felszólalása: Csoór Lajosé. Csoór beszéde ügyesen használta ki az Imrédy mellett felkerekedett nép-hangulatot, és egy­ben nem egy vágást tartalmazott a Teleki­­kormány politikai gesztiói felé. A vitát pénteken folytatják. A szónokok száma már erősen megfogyatkozott. Úgy lát­szik valószínűnek, hogy a felhatalmazási ja­vaslat tárgyalása nem tarthat soká.­­ A képviselőh­áz csütörtöki ülését dél­előtt tíz órakor nyitotta meg Tasnáidi- Nagy András elnök. A Ház folytatta az appropriációs vitát. Első szónok Bárczay Ferenc, a MÉP második vezérszónoka, aki hangsúlyozta, hogy ma a legfontosabb kötelesség a hadsereg fejlesztése és a nép­jólét fokozása. Az észszerű határokon azon­ban nem lehet túlmenni, mert ennek kö­vetkezménye gazdasági összeomlás lenne. Nem akar kritikát mondani a Darányi­kormány vagyondézsma- és belsőkölcsön­­intézkedései felett, ha azonban ilyen in­tézkedések megismétlődnének, előzetesen meg kell tenni mindent, hogy az ország teherbíró képessége növekedjék Az is sz­­pártolást helyesli, de a tömegjólét emelke­dését a mezőgazdasági helyzet javulásától várja. Imrédy Béla, a MÉP harmadik vezér­szónoka beszélt ezután. Hangoztatta hogy a mai időkben le kell mondani az olcsó siker kereséséről. Rámutatott a hadigaz­dálkodás követelményeire. Minden gazda­sági átállításnak, a jelenlegi honvédelmi célokból történő átállításnak is vannak olyan kihatásai, amelyeket gazdasági szem­pontból nem lehet kedvezőnek minősíteni. Ez a gazdálkodás nem növeli a produktív termelés mennyiségét. „Az­ erős kézzel irányított csend még nem jelent egységet“ Ezután az ország pénzügyeinek fejlődé­séről beszélt Imrédy. Elhibázott­nak minő­sítette a Bethlen-kormány túlzott külföldi hitelműveleteit. Az önellátás jelszavaival szemben is óvatosságot ajánl. A mostani háborút követő békeidőben újból érvérte­sülnie kell a jobb európai együttműködés­nek. A hitelellátást javítani kell és a vál­lalkozói kedvet fokozni. Fel kell készül­nünk arra, hogy sokáig tart a háború, ezért mielőbb gondoskodni kell a készletgazdál­kodás racionalitásáról. Ezeket a kellemet­len intézkedéseket jobb előbb megtenni, jelent egységet. Sajnálja, hogy beszédét üres padsorok előtt mondhatja. Hangoz­tatta, hogy új magyar életszemléletet kell uralkodóvá tenni. Ne riasszon vissza az, hogy­ a kapukon kívül morgás van. Ez csak azt jelenti, hogy késésben vagyunk, de nem ment fel a kötelességtől. Elismeri, bölcsebb lett volna addig kinyitni a stapu­­kat, míg nem morognak, de azért, mert morognak, ki nem nyitni a kapukat, ál­­heroizmus lett volna. Ami gazság­os igény van, azt teljesíteni kell. Csoór Lajos nem látja a választási ígéretek teljesedését Csoór Lajos (Népakarat Párt) vissza­idézte Imrédy elhangzott mondatát: „a kormány tapogatózva és lassan halad ezen az úton.” Ezt látja ő is és ezt tartja a kor­mány bűnének. Nem látja a választási ígé­retek és jelszavak teljesdését, megvalósí­tását. Sokkal helyesebbnek­ tartaná, ha Imrédy Béla elvei szabnák meg a kormány politikáját és nem a „nádpálca” s a lec­­kéztetés. Mivel a kormányzat egész politi­káját kicsinyesnek, lagymatagnak, szét­­folyónak tartja, a felhatalmazást nem sza­vazza meg. Donáth György (MÉP) beszédében hár­mas államvezetési elvet állított fel, ezek a magyar birodalmi gondolat, az erkölcsi norma és a szociális gondolat. Megemlé­kezett a felsőházban most tárgyalás alatt lévő kisbérleti javaslatról. Súlyos hibá­nak tartaná, ha a javaslat intézkedéseit megnyirbálnák. Sürgette a tisztviselők fi­zetésének rendezését. Nagy Ferenc (kisg.) szükségesnek tartaná, ha a parasztságnak nagyobb kulturális ö­­ellátást nyújtanának. Az ifjú magyar parasztnemzedék felada­taira felkészült és kezdeményezésre is vállalkozik. Igazságosabb adózási rendsz­ert kér és a terhek könnyítését ajánlotta. „Ez a társadalom lábtörlő rongya lesz minden kormánynak“ Egry Ferenc (felvidéki) megemlítette felszólalásában, hogy mint a Ház legidő­sebb tagja, először szólal fel. A felvidéki képviselők első feladatuknak tekintik, hogy segítsenek felépíteni az új Magyar­­országot. Figyelmébe ajánlotta a kormány­nak a kisipar nagyobb mérvű támogatását. Közi Horváth József (kereszténypárti) a liberális vezérszónok szerdai beszédével polemizálva állította, hogy igenis van örökéletű eszme és ez a kereszténység. Akik keresztény politikáról beszélnek, azoknak ismerniök kell a keresztény filo­zófiát is. Az MÉP szónoka­­ Ez a rendszer, amely se nem liberális, se nem totális, nem tartható fenn Tegzes László (MÉP): A társadalom széles rétegeit elhanyagoló liberális rend­szer bűneiről beszél. A szociális politika fontosságát hangsúlyozza, és azt mondja, hogy a társadalom epidemikus szegénysé­gével szemben fel kell venni a gyógyító harcot. Vannak még a földreformnál is kényesebb társadalmi kérdések, amelyek­hez hozzá kell nyúlni. A magyar társada­lom észles rétegei, különösen a fiatalok azt várják, hogy a jövedelem­halmozások kér­déséhez is bátor kézzel nyúljanak hozzá. Szomorúan érintette az ifjúságot az őr­ségváltás formája. Azok a fizetések, ame­lyeket a keresztény ifjúság kapott a vál­lalatoknál, nem alkalmasak arra sem, hogy megfelelően fenntartsák magukat, még kevésbbé, hogy családot alapítsanak. Egyesek szakértelem nélkül frivol módon fogadták el az igazgatói állásokat. Hangoz­tatja, hogy az állam és társadalom korsze­rű összehangolása is szükséges. Sürgeti az érdekképviseleti rendszer kiépítését, majd azt a meglepő kijelentést teszi, hogy ez a mai rendszer, amely se nem liberális, se nem totális, sokáig nem tartható fenn.­­ Az elnök ezután szünetet rendel el, majd szünet után a Ház elhatározza, hogy pén­teken folytatja a vitát, amikor a napirend­re kitűzik még a Pesti Hazai Takarék cí­merhasználatáról szóló javaslat egyes sza­kaszai felett is a döntést. Ezzel az ülés 6 óra tájban végetért. I Fotokópia-okmányfénykép, Rád. Andrássy­­út 52. Mussolini-térnél. Telefon: *116.640, mint később. A gazdasági reformokkal szemben megnyilvánuló szakértői demagó­gia ellen állást foglal. Tartózkodni kell minden olyan lépéstől, amely inflációra vezet. Egyszer már láttuk ennek hátrá­nyait és azok a társadalmi osztályok me­lyek legtöbbet szenvedtek az infláció kö­vetkeztében, ma már nem rendelkeznek tartalékokkal. Ezután társadalmi kérdések­ről szólt. Többek között azt mondja, hogy az erős kézzel irányított csend még nem 3 A KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA nemzed szellemű regénypályázatának díjnyertes műve Fekete István iz­S­E­L­L­ÉREK ÍKj| I.....—— ——i^—■— M­o­g­jelent! Kapható minden könykereskedésben. _ __________________________ ÁRA 600 P.____________________________________ Int épp­e nációk­a­t rendszeresítenek a kormánypártban Kormány­intézkedés jön a kereskedelmi haszonkulcsról­­ és az árjelölésről A MÉP csütörtök délután — közvetle­nül azután, hogy a Ház befejezte ülését — pártértekezletet tartott a parlamentben. Az értekezlet legérdekesebb pontja annak bejelentése volt, hogy indítvány érkezett a pártelnökséghez a pártban elmondható interpellációk rendszeresítésére. Az elnök­ség már ki is dolgozta az értekezletekért rendszeresítendő pártinterpellációk sza­bályzatát. A szokásos csütörtöki pártérte­kezleten mondhatják el ezeket az inter­pellációkat, a kormánypárt tagjai, képvi­selők a miniszterekhez. Az angol mintára folynak majd ezek az interpellációk. A kérdéseket két-három mondatban kell feltenni és a­ kérdések maximálisan 2 perc alatt be kell hogy fe­jeztessenek. Az interpellációk szövegét előzetesen be kell adni az elnökségen. Egy­­egy interpelláció indokolása géppel írott, legfeljebb 30 sorban foglalható össze. Az angol módszer szerinti interpellálás mindjárt meg is kezdődött a csütörtök dél­után tartott pártértekezleten. Ronkay Fe­renc interpellált elsőnek angol mintára. Első kérdése a nagykereskedelmi és kis­kereskedelmi haszonkulcs megállapításá­ra, második kérdése a kirakati árjelölé­sekre, harmadik kérdése pedig a kötelező kereskedelmi könyvvitel bevezetésére vo­natkozott. Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter válaszolt a kérdésekre. A ha­szonkulcs megállapítására vonatkozólag azt felelte, hogy ez folyamatban van az áruk csaknem valamennyi fajára nézve. Ebbe bele kell törődnie a kereskedelem­nek. Nehéz időket élünk, amelyben lejjebb kell szállítani a haszonkulcsot. Az árjelölésre vonatkozólag kijelen­tette a miniszter, hogy a kirakatokban való ármegjelölés kötelezettségét a közel­jövőben szabályozzák. Először a legfon­tosabb közszükségleti cikkekre rendelik el a kirakati ármegjelölést. A kötelező könyvvitelről azt mondta a miniszter, hogy ez összefügg a kereskede­lem képesítéshez való kötésének kérdésé­vel. Ha eljön az ideje, megteszik a szük­séges intézkedéseket. Il¥i Jelentőségű döntést hozott a Közigazgatási Bíróság Kóródy Tibor mandátuma ellen beadott kifogás ügyében Csütörtökön délelőtt 10 órakor tárgyalta a Közigazgatási Bíróság Bodó Farkas ta­nácsa Kóródy Tibor dr. nyilaskeresztes­­párti képviselő mandátuma ellen a Magyar Élet Pártja képviseletében báró Vay László által beadott kifogást. A kifogás tárgyalá­sán a koronaügyészséget dr. Moldoványi Gergely koronaügyész helyettese képviselte, Kóródy Tibor képviselő testvér saját maga látta el védelmét. A koronaügy­ész-helyettes kifejtette a ki­fogás indokait, melyet a választási törvény 55. szakaszának (2) bekezdésére alapított. A kifogás szerint Kóródynak a kiírást megelőzőleg egy esztendőn keresztül, álla­mi egyenesadót kellett volna fizetnie, hogy választható legyen. Kóródy Tibor hosszabb beszédében fe­jezte ki álláspontját, mely szerint a kifo­gást beadó Magyar Élet Pártja helytelenül értelmezi a törvényszakaszt, mert a vá­laszthatósághoz nem elengedhetetlenül szükséges az adófizetés ténye, hanem csu­pán az, hogy állandó foglalkozása legyen a megválasztandó képviselőnek. Kóródy Tibor e jogi érvelésétől függetlenül, ténybeli bizo­nyítékokat is állított arra vonatkozólag, hogy ő a választást megelőző egy esztendőn keresztül, — jogi érvelésétől függetlenül, — fizetett is adót. Hosszú tanácskozás után hirdette ki a bíróság az ítéletét, melyben teljességgel elfogadta Kóródy Tibor álláspontját és báró Vay Lászlót a Magyar Élet Pártjának nevében beadott kifogásá­val elutasította. Költségek kiszabását a bíróság mellőzte, mert Kóródy Tibor dr. nem igényelt per­költséget a kifogásolóval szemben. A Közigazgatási Bíróság ezzel az ítéleté­vel egy régen húzódó vita után tett pon­tot. Ugyanis a választási törvény e tekin­tetben homályosan van megfogalmazva és hosszú időn keresztül kétségek voltak az­iránt, hogy váljon elengedhetetlen előfelté­tele-e az adófizetés a képviselővé választ­hatóságnak. Ha ebben a kérdésben a Ma­gyar Élet Pártjának a beadott kifogások­ban megnyilvánuló véleményeit tette volna magáévá a Közigazgatási Bíróság, az azt jelentette volna, hogy a választhatóság te­kintetében egy új vagyoni cenzus lép életbe. Huszovszky Lajos megválasztása ellen nyúj­tották be annak idején. A választásvédő az ér­­demi tárgyalás előtt alaki kifogásokat emelt, ezeket azonban elutasította a Közigazgatási Bíróság. Az érdemi tárgyalás során a pana­szosok képviselője ismertette a panaszokat. Előadta, hogy Huszovszky Lajos hívei nem nyújtottak be érvényes számú ajánlásokat, mert a törvény által megkívánt 500 aláírás helyett csupán 219-et adtak be a törvény ál­tal megszabott időben. Elmulasztották csa­­támn a közjegyzőileg hitelesített nyilatkoza­tot is és egy hitelesített nyilatkozatot csatol­tak be. A választási biztosnak vissza kellett volna utasítania Huszovszky ajánlásait. Még egyéb érvénytelenségi okokra is hivatkozott a panaszosok képviselője, majd a Közigazga­tási Bíróság kimondta, hogy a tárgyalást de­cember 7-én délelőtt 11 órakor folytatja. Elutasították a zalaszentgróti petíció MÉP-kifogásait A Közigazgatási Bíróságon Bodó Farkas tanácsa tárgyalta a zalaszentgróti panaszt. A petíciót a kerület MÉP képviselője, dr. Z­öld Imre Péter lesz az új nyilaskeresztes párti képviselő a déli kerületben Csütörtök­ délben tárgyalta végül a Köz­­igazgatási Bíróság a Nesz Ferenc megválasz­tásának érvénytelensége miatt Vay László báró, a MÉP elnöke részéről emelt kifogáso­kat, amelyeket a képviselőház tett át a bí­rósághoz. A kifogások egyrészt arra hivatkoz­tak, hogy Nesz Ferencet izgatás vétsége miatt jogerősen elítélték, továbbá arra, hogy a képviselőnek a választás időpontjában nem volt élethivatásszerű állandó foglalkozása. A bíróság hosszabb tanácskozás után íté­letet hirdetett és érvénytelennek nyilvánította Nesz Ferenc nyilaskeresztpárti képviselő meg­választását. Az indokolásban benne áll, hogy Neszt a Btk. 174. §-a ütköző vétség miatt ítélte el jogerősen a büntető törvényszék és a Kúria. A választójogi törvény szerint pedig nem választható képviselőnek az, aki e sza­kaszba ütköző vétséget követ el. A bíróságok ítélete szerint Nesz Ferenc cselekménye az izgatás fogalma alá esik. Nesz Ferenc mandátumának megsemmisí­tése révén a budapesti déli kerületben a so­ron következő pótképviselőt hívják be a kép­­viselőházba. Ilyenformán dr. Zöld Imre Péter lesz új képviselője a Nyilaskeresztes Pártnak. imimHMHm­MHiiimm Meghívó a Liget Házépítő Részvénytársaság, budapesti bej. cégnek 1938. évi rendes közgyű­lésére, mely folyó évi december 15-én, délután 5 órakor Budapest, VI., Kiss János­ u. 4. sz. alatti helyiségében lesz megtartva. Mérlegszámla: Pénztárkészlet P 3.87.83. Adó­sok P 50.000.— Berendezés P 853.— Veszteség P 1.059,17. Összesen: P 55.000. — Teher: Rész­vénytőke P 30,000. — Hitelezők P 25.000. — Ösz­­szesen P 55.000.— Az Igazgatóság. Megvizsgálta és rendben találta a felügyelőbizottság.

Next