Magyarság, 1942. október (23. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-02 / 223. szám
Péntek, 1942. október 2. mCTM Kft Kállay Miklósné rádiószózata a magyar asszonyokhoz és lányokhoz Háborúban álló nemzet vagyunk. Hívó szavam a háborús nemzet asszonyainak, leányainak szól! Munkát kérni jöttem, áldozatos munkát a nemzetért! Törvényhozásunk még 1939-ben megalkotta a honvédelmi törvényt, mely felhatalmazza a kormányt arra, hogy mindenkit be lehessen hívni 14-ik életévétől a 70-ik életévéig a honvédelem érdekében, hogy testi és szellemi képességeinek megfelelő munkát végezzen. De a törvény módot ad arra is hogy a nemzeti erőkifejtésben nélkülözhetetlen munkás sereg önkéntes jelentkezés alapján szerveztessék meg. Én úgy érzem, hogy mi, magyar nők, ez utóbbi megoldást választjuk, vagyis önként jelentkezünk mind, akiknek családi és fizikai körülményei ezt lehetővé teszik. Sokkal szebb, sokkal méltóbb dolog ez, mint a kötelező behívás. A régmúlt időkben is odaálltak a magyar nők a férfiak helyére, törvényes parancsszó nélkül — nem egy esetben átvették a vár védelmét, átvették a gazdaság vezetését, termeltek és biztosították a munka folytonosságát. Most a modern háborús időkben ez a munka olyan sokirányú és annyiféle, hogy rendszeres szervezés nélkül nem lehetne ellátni. Mi is át kell, hogy érezzük ennek szükségességét és nagy horderejét. Ezer év óta először történik meg, hogy olyan paragrafust iktattak törvénybe, mely a nőtől is háborús szolgálatot követel. Mérföldjelző ez a női kötelezettségek fejlesztésében. És teljesen át is érezzük ezt a nagy felelősséget, ami reánk hárul a totális háborúk korában és nem hiszem, hogy akadna közülünk egy, aki okvükül ki akarná vonni magát e szent szolgálat alól. Hiszen nemcsak a frontokon állanak egymással szemben a küzdők, de bent az ország belsejében is folyhat rombolás. A törvény nem kíván harcot a nőtől, nem akarunk amazonokat nevelni, de részt kell vennie a munkában, vállalnia kell minden tevékenységet, mellyel az arcvonal mögött a munka zavartalanságát biztosíthatjuk. A hadsereg felszerelése, utánpótlása, ellátása, ütőerejének fokozása óriási adminisztrációs és fizikai munkaerőt kíván. Ahogy jönnek a behívók a férfiaknak, úgy ürülnek ki a munkahelyek a gyárakban, üzemekben, irodákban , iskolákban , kint a földeken is gyérülnek a szorgos kezek. Mi lenne vtünk, ha megakadna a termelés éppen akkor, amikor a legnagyobb munkateljesítményre lenne az országnak szüksége. Ezért kell múlhatatlanul az itthon maradott férfiak mellett a női munkaszolgálat. A kiképzés sokféle: gyárakban, irodákban, üzemekben, postánál, vasútnál már meg van szervezve. Az önkéntes jelentkező a kiképzés tartalmára munkájának megfelelő ellenszolgáltatása számíthat. Alkalmaztatás esetén pedig a szokásos díjazásban részesül. A kiképzett és háborús beosztással bíró nők (pl. ápolónő) a már kijelölt helyükön maradnak. Ezt rendszeresen előkészíteni, a jelentkezőket felvenni a szükséglet szerint beosztani a feladat. — ezért alakult a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet, melynek élén az országos felügyelő áll. A munkabizottságban helyet foglal Magyarország öt legnagyobb nőegyesületének egy-egy képviselője. Az ország két-két hadteste területén mindig egy nagy nőegyesület végzi a felelős irányítást: I. VII. hadtestnél az Egyesült Női Tábor, II., III. hadtestnél a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége, IV., V. hadtestnél Magyarország Nőegyesületeinek Szövetsége, VI., VIII. hadtestnél a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, IX. hadtest területén az Erdélyrészi Nőszövetségek Bizottsága kezében van az irányítás. A jelentkezés már megindult. Eddig körülbelül százezerre tehető az önként jelentkezett nők száma. Vannak vidékek, ahol különösen nagy megértéssel és felelősségtudattal kérnek részt a munkából az összes leányok, asszonyok. Szeretném, ha példájukat az egész országban követnék. Örömmel jelenthetem be, hogy az ország legelső asszonya, vitéz nagybányai Horthy Miklósné efőméltósága legmagasabb elhatározásából maga állt a női honvédelmi feladatok végrehajtásával megbízott társadalmi egyesületek élére. Magyar asszonyok, leányok! Most mutassuk meg a világnak hogy mire képes a magyar nő, hogy mennyire érti meg az idők szavát és mennyire szívleli meg történelmünk nagy nőalakjainak most is felénk sugárzó példáját. Ne engedjük, hogy ezt a háborús szolgálatot kötelezővé kelljen tenni. Mutassuk meg áldozatkészségünket éppen úgy, ahogy a múltban apáink és most fiaink, férjeink mindig és mindenkor megmutatták, ha a magyar hazáról van szó. Nagy és komoly teljesítményeket várnak tőlünk és mi örömmel vállalkozunk, tudjuk, nagy szükség van ránk! Mindenki, aki jelentkezett, az katona lett, felesküdött a szent ügyre és megállja helyét rendületlenül. ÉRTESÍTÉSI Felhívjuk Előfizetőink és Olvasóink nb. figyelmét arra, hogy a mai naptól kezdődőleg a „Magyarság” Könyvosztályának eddigi vezetője, Borka Ferenc úr, aki időközben önállósította magát, könyvosztályunkat bizományi kezelésbe vette át. Ezzel egyidejűleg „MAGYAR KÖNYVSZOLGÁLAT” Borka Ferenc könyvkereskedés címen megnyitotta üzletét Budapest, VII., Rákóczi út 30. I. 4. szám alatt. Postafiók száma: Budapest 741. Postafiók 94. Telefon: 225—441. A budapesti helyi könyvvásárlások tehát ezen az új címen eszközölhetők, mert a II., Hunyadi János út 2. sz. alatti könyvárusítást beszüntettük. A vidéki könyvrendelések a jövőben is Magyarság Könyvosztálya régi címén: Budapest 2. Postafiók 55. eszközölhetők. Ilyen módon kívánjuk lehetővé tenni előfizetőinknek és olvasóinknak, hogy egyéb közléseik mellett külön postaköltség nélkül eszközölhessék jövőben is könyvrendeléseiket. „MAGYARSÁG” kiadóhivatala. II Hogyan jutott el a paksi „Kis Corvin" a sarki fűszeres pultjától a hatalmas üzletház fonáki irodájáig öt alapelv, amely a megtisztuló magyar kereskedelem szilárd pilléreit jelenti, s amelyet minden új kereskedőnek meg kell tanulnia Paks, szeptember hó. Európa újjászületésében felfrissül a magyar élet is s magára találva kisöpri a nemzettestből azt a kóros miazmát, a zsidóságot, amely az elmúlt liberális világban anyyira megmérgezte, beteggé tette a magyarság szervezetét. A letűnt évtizedek során ez az élősdi fajta a nemzetnek abba a vérerébe vette be magát legjobban, amelybe élősdi életének fenntartásához legkönnyebben tudta elszívni a lüktető magyar vért a kereskedelemben. Éppen ezért legnagyobb és legnehezebb feladatunk ma az elzsidósodott kereskedelem magyar kézbe való át-, mentése. Súlyos, nehéz feladat ez, mert nemcsak a zsidóság kullancsszívósságát és ellenállását kell küzdenünk, hanem harcolnunk kell saját fajtánknak a kereskedelemtől való idegenkedése, előítélete és nem utolsósorban néhány új kereskedőnél fellelhető ama beteges, kapzsi felfogás ellen, amely konjunktúrának gyors meggazdagodási lehetőségnek látja a tisztuló kereskedelemben való elhelyezkedést. , A magyar társadalom nagyrészének a kereskedői pályától való idegenkedés ínek réseiben érthető okokból ered. Az elzsidósodott kereskedelem sokak szemében a nem tisztességes haszonnal való spekulációt, a „törvényes csalást” jelentette. Nem érthető azonban az az előítélet, amellyel a magyar társadalom nagy része, még ma is lenézi a kereskedői pályát. Ma is ott tartunk még, sajnos, hogy magukat az intelligenciához számító családok gyermekeiket inkább kisfizetésű díjinoknak adják, mint kereskedőnek, mert véleményük szerint az irodában az íróasztal mellett mindenki mindig „úr” marad. A zsidóság saját céljainak megfelelően nagy buzgalommal terjesztgette azt a tarthatatlan nézetet, hogy a magyar ember nem való kereskedőnek és összefogott erővel igyekezett tönkre tenni azokat, akikben volt annyi erő hogy nekik ellent álljanak. A zsidó hírverés nyomán nem lehet eléggé nyomatékosan felhívni a zsidók helyére lépők figyelmét arra, hogy az új kereskedő egyetlen módon tudja magának a szilárd üzleti alapot megteremteni, a megszerzett bizalommal. Ehhez pedig szorgalmas munka, tudás, legfőképen becsület szükséges. Akkor majd jelentkezni fog az állandó vevőkör és a kereskedő nélkülözhetetlen támasza, a hitel! Kezdődik a targoncatolással... A folyamatban lévő átállítás során a kereskedői pályára lépő fiatal emberek elé példát óhajtunk állítani és a magyar társadalom egy részének elfogultságát, téves hitét akarjuk eloszlatni akkor, amikor a következőkben leírjuk két magyar kereskedő testvér küzdelmes kereskedői pályáját a targoncatolástól kezdve a mai hatalmas áruház főnöki és főnökhelyetteisi íróasztaláig. A szóbanforgó két magyar kereskedő az ország egyik legelzsidósodottablt, tehát legnagyobb konkurrenciájú nagyközségében küzdötte ki magának egész Tolna megyében az első helyet és alapították meg a köznép által immár Kis Corvinnak nevezett paksi üzletházat. Ha megáll az ember a paksi szent Istvásrtéren, figyelmét azonnal hatalmas üzletház ízlésesen berendezett, egymásután sorakozó 5 hatalmas kirakata vonja magára. Felettük egyszerű felírás: Kis Pál utóda vitéz Kiss Kálmán. Vitéz Kiss Kálmán és József, a két test- vér régi magyar kereskedői család leszármazottai. Édesapjuknak a mai üzletház sarkán fűszerüzlete volt. A két fiú kereskedői pályára lépett és ott kezdte, ahonnan elindulva legjobban lehet megismerni az üzleti élet minden csínját-bínját a targoncatolásnál. Közben persze mindjét íin tanulta a világháború végeztével mindegyikük mint tartalékos tiszt szerelte le. Harctéri távollátuk alatt atyják pikrement , nem sokára elis halálozott. Ezzel a két testvér nyakába szakadt árva, kiskorú testvér nevelésének és taníttatásának minden gondja. A főnök hajnalban négy órakor kel, hogy a piacra érkező árusok rendelkezésére álljon. Még csak egy tanoncuk van, de a lassan szaporodó munka elvégzésére egymásután állanak be az üzletbe a feleség s a felserdülő testvérek is és nincs megállás este 9—10 óráig. A zsidó üzleti versennyel késihegyig menő harcot vívnak és keményen állják a sarat. Tőkéjért egyre nő s már hitel ajánlattal fordulnak hozzájuk a bankok- Versenytársaikkal szemben sikerül megvenni azt a házat, amelyben üzletük van s 1931-ben nem kis kockázat vállalással megvásárolják a mellettük lévő zsidó divatárukereskedő, Schwarcz Gyula üzletét is. Közben persze nem fenékig tejfel az élet. Számos csapást kell kiheverniük, amíg a fűszerüzlet divatáru, majd gazdasági cikkek, festékáru, üveg, porcellán, textil, rövidáru, női divat, kötött-szövött árú, konfekció, játékárú osztállyal rendelkező áruházzá, fejlődött és verve minden konkurrenciát, a zsidóság minden ellenállása ellenére is valósággal üzleti egyeduralkodóvá vált a környéken. Ez évben óriási, emeletes raktárakat építettek, hogy a háború befejezése után újult erővel meginduló hatalmas tömegeket megmozgató forgalomnak eleget tehessenek. A mostani háború kitörésekor már negyvenkét község kereskedőit látták el áruval, s az üzlet forgalmával és bővítésével együtt nőtt az alkalmazottak száma is, ami jelenleg huszonnégyet tesz ki. Vitéz Kiss Kálmánt közben az eddig teljesen zsidó vezetőséggel rendelkező kereskedelmi csarnok elnökévé választják s ezt az új pozícióját a bizonyos oldalról jövő gáncsoskodás ellenére az üzletház főnöke arra használja fel, hogy a zsidó kereskedelem egykori fellegvárát a fajtánkbéli kereskedelem előretolt bástyájává építse ki. A cég, alkalmazottait szinte családtagoknak tekinti. A nőtlen férfi alkalmazottak az üzletház hatalmas udvarán, hátul külön épületben „laktanyái” elhelyezésben részesülnek s felerészben az egyik, fele részben pedig a másik tulajdonosnál étkeznek. Mégnem volt rá eset, hogy az alkalmazottak fizetésemelést kérjenek, mert a cég azt a végzett munka alapján a szociális igazság elveinek megfelelően önmagától adja meg. A becsületességben a legkisebb a konkurencia! A főnöki irodában igen érdekes és a cég üzleti alapelveit képviselő aquarell festmény látható. A kép hidat ábrázol, amely a termelők és a fogyasztók partjait köti össze. A híd a kereskedelmet jelképező cég, amelynek 5 pillére a pártok közt hullámzó kereslet-kínálat állandó folyamából emelkedik ki. A pilléreken a következő felírások olvashatók, amelyek egyben a komoly kereskedő alapelveit is jelentik: I. Becsületesség, mert ebben legkisebb a konkurrencia. II. Szakértelem, mert a tudás oly erő és fegyver, amelyet senki sem vehet el tőled. III. Szorgalom, mert azt nem szívesen utánozzák. IV. Takarékosság, mert minden megtakarított fillér ütőkártya a konkurrenciával szemben V. Rend, mert az fél haszon. Ezen az öt pillérein nyugszik a paksi Kis Corvin s ez az öt pillér nem engedte meginogni, elveszni azokat a magyar kereskedőket, akik nem a készbe ültek bele, hanem saját tudásukkal és becsületességükkel vívták ki mai első helyüket a kíméletlen zsidó konkurenciával szemben. Íme, az élő cáfolat a zsidók által köztudatba dobott hamis nézetre, hogy a magyar nem való kereske-dőnek. A kezdő fiatal kereskedők bátran. Svájci minőségszerszámgépeket svájci gyári raktárról azonnal szállítok WEILER ISTVÁN szerszámgépkereskedés, Budapest, IX., Lónyai utca 15. — Telefon: 185—398. s tanulhatnak a paksi Kis Corvin példájából, aki mindig büszkén hangsúlyozza, hogy mint sarki fűszeres kezdte és komoly ház főnökévé, a kereskedést még mindig lenéző bizonyos körök szavával élve is „úrrá” küzdötte fel magát. S elsőeőri Verekedéssé és lövöldözéssé fajult a mexikói függetlenségi ünnep Madrid, október 1. (Német Távirati Iroda) Mexikóból érkezett jelentés ,nagy nemzeti verekedésnek jellemzi az ezévi mexikói függetlenségi ünnepségeket. A jelentés bevezetőül megállapítja, hogy a mexkói nemzeti ünnep eredménye sok halott, sebesült és többszáz lopás volt. A Mexikói függetlenségét éltető kiáltásokat végül is pisztolylövések, botütések, ostorcsapások és készfúrások váltották fel. Egy éretlen kölykökből álló banda tervszerűen minden jól öltözött gyalogjárót megtámadott s azoktól elrabolta tárcájukat és órájukat. A megtámadottak segélykiáltásait elnyomta a Mexikót éltetők hangja- I igen sok ablaktáblát pisztolylövéssel bezúztak a lövöldözők, akik mindent elpusztítottak, amit csak találtak. Egy rendőrtisztviselőt annyira magával ragadott a nemzeti lelkesedés mámora, hogy fegyverével „csupán örömből“ négy embert súlyosan megsebesített és később azt állította, hogy csak a levegőbe akart folyni. A kevésbbé „buzgó“ hazafiak az ünnepi hangulatot arra használták fel, hogy 200 őrizetlenül hagyott lakásba behatoltak és gazdag zsákmányt vittek el. Négy embert teljesen szétdaraboltak. Egy bárban heves összetűzés után nyolc ember megsebesült. Egy képviselőt ellenfelei a nyílt utcán megöltek. A képviselő „pisztolysegédei“ később az ellenfelek közül kettőt meggyilkoltak. Egy fiatal katona könnyelműségből megölt három embert. (MTI) A SPEJ borzalmas kínzásai egy sátoraljaújhelyi bigámia-perben Markov Vladiszláv lengyel állampolgár 1929- ben kötött házasságot egy lengyel leánnyal. Három éve, 1939-ben a lengyel összeomlás után Markov Magyarországra menekült és itt másodszor is megnősült. Egy sátoraljaújhelyi magyar varrónőt vett el. Kettős házasságért perbe fogták és most állott vádlottként a sátoraljaújhelyi törvényszék előtt. Vallomásában azzal védekezett, hogy a Lengyelországból később menekült ismerősök állításai szerint első felesége a szovjet csapatok bevonulása után a GPU szolgálatába lépett. Valószínű, hogy idők múltával a bolsevisták nem tartották megbízhatónak, mert 1940-ben borzalmas kínzások között kivégezték és ezután kötött másodszor is házasságot Sátoraljaújhelyen. A bíróság elnapolta a tárgyalást és diplomáciai úton megkereséssel fordulnak a lengyel főkormányzósághoz annak hiteles kiderítése végett, hogy Markov Vladiszláv vallomása megfelel-e a valóságnak. Fotókópia-okmányfénykép, RAD, Andrássy út 52. (Mussolini-térnél). Telefon: 116-640. A KÖNYVELÉSI SZAKIRODALOM NAGY SIKERE! Huszár Sándor: AZ ÚJ SZÁMLAREND (A német számlarend magyar vonatkozásai) A vállalati, üzemi és kereskedelmi könyvelés új alapveit, a könyvvitel megszervezésének követelményeit tartalmazza ez a nélkülözhetetlen szakkönyv, amely pénzintézetek, gyátrak, vállalatok, kis- és nagykereskedések leghasznosabb könyvelési és üzemracionazálási kézikönyve. Táblázatos mellékletekkel ARA KÖTVE 4.80 P. Kapható a „Magyarság” Könyvosztályában: Budapest, II., Hunyadi J.út 2. Postán a könyv árának előzetes beküldése esetén bérmentve szállítjuk.