Magyarság, 1943. március (24. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-04 / 51. szám
sa 1664-ben történt, hogy egy Kellerman nevű brémai polgár azzal a hírrel lepte meg a városi tanácsot, hogy ha akarja, le tudja buktatni a Napot az égboltról. A merész kádármester abban a hitben, hogy a Nap a Föld körül kering, tehát annak valami távoli mellékbolygója, azért „találta fel“, miként kell elbánnia ez égitesttel, miért a Nap egy sereg dongáját tönkresütötte s ezért bosszút akart állni. A városi tanácsokban már akkor is a legbölcsebbnek tartott urak ültek. A feltalálót elutasították, majd pedig, mikor már túlságosan erőszakosan lépett fel, pellengérre tétették. Ez aztán elvette a kedvét a további feltalálásoktól. Ezt az esetet csak azért kell megemlíteni, mert ma is szép számmal akadnak úgynevezett feltalálók, akik annak az ötletnek, amely foglalkoztatja őket, nem a gyakorlati értékét tartják szem előtt és nem hallgatják meg a szakértők véleményét, hanem egészen belehabarodnak ötleteikbe és ha azokat értékteleneknek vagy keresztülvihetetlennek ítélik, a vak gyűlölet kapcsolja ki őket a hasznos munkából. Viszont az is tény, hogy igen sok feltaláló becses és kevés javítással nagyon jól felhasználható ötletét az buktatja el, hogy vagy nincs elegendő pénze a szabadalmaztatásra, vagy hiányzik belőle a szakértelem egy modell vagy tervezet elfogadható elkészítésére. Korunkban minden ötlet, minden újítás érték. A jövő Európájában pedig még fokozottabb mértékben fontos ez a tétel, éppen azért a németek máris felkészülnek arra, hogy a háború befejeztével a szabadalmi gyakorlatot modernizálják és ha lehet, egész Európára egy nemzetek közti legfőbb szabadalmi bíróságot létesítenek, a mellé rendelt szabadalmi ügyvivőkkel és tanácsadókkal, nemkülönben hatalmas tőkékkel dolgosó segítőszervekkel együtt. „MIBŐL LESZ A CSEREBOGÁR?“ Egy német szakközlöny megemlékezik arról, hogy milyen, eleinte ostobaságnak tartott találmányokból lettek a legértékesebb újítások. A műgumi tulajdonképpen egy cipész ötlete volt Ez az ember hulladékanyagokból készítette el az első műgumisarkot. Természetesen fogalma sem lehetett arról, minő mozgalmas lesz ötletének nyoma a jövőben. Azt mondják, hogy sem Chardonnet találta fel a műselymet, hanem egyik szövősmestere és nem a vasgyárak igazgatói jöttek rá az acélnemesítésre, hanem az első ötletet egy öntő adta meg. Nagyon természetes, hogy ezek az egyszerű üzletemberek nem tudtak mit kezdeni ötleteikkel, tehát mérnöki munkához kellett fordulniuk. Ezer és ezer igen értékes találmány kerül illetéktelenül idegen kezekbe azért, mert a feltalálóknak nincs módjában saját hazájában érvényesítenie az ötletet, így jártak a franciák az első ágyúcsőbetéttel, vagyis a kicserélhető, pótolható ágyúcsővel. A találmányt az angolok értékesítették annak idején. „Miből lesz a cserebogár.?“ Egy ember rájön valamire és dolgozik, gondolkozik, tervez, épít, de hiába. Se pénze ,sem ismeretsége, sem támogatója. Végül valaki mégis csak felismeri az ötlet értékét, némi aprópénzzel kielégíti a feltalálót, ő maga pedig óriási hasznot húz más ötletéből jóformán ingyen, így lettek milliárdosok az amerikai kaucsukfésű, hullámhajtű, stb. úgynevezett finanszírozói. Az újjáépített Európában ilyesmi nem fordulhat elő. Az újjászületett földrészen mindenkinek jogában áll a saját műve utáni hasznot becsületes után saját magának seperni be. A feltaláló és hasznosító közti ma még túlságos űrt egészséges jogszabályokkal fogják betömni. A jövő Európájában természetesen nem arra lesz szükség, hogy a Napot lehozzuk az égről, vagy eféle fantasztikus dolgokkal foglalkozzunk. Hanem arra annál inkább, hogy a növénynemesítés, a mezőgazdasági gépek korszerűsítése, a közlekedési eszközök állandó modernizálása és általábal a termelőmunka feljavítása következzék be. Az önellátás keretébe vágó találmányoknak lesz még tehát a legmagasabb értéke. Ezzel szemben meglesz rá a mód, hogy amenynyiben szegény ember jelentkezik valami egészséges ötlettel, nem kell az elkótyatyélnie fillérekért pénzre éhes üzletembereknek, hanem lesz egy szerv, amely szívesen rendelkezésre áll, irányítja őt a további munkában, a találmányt pedig a feltaláló javára tisztességes keretek közt értékesíti. Az a törekvés látszik előtérbe jutni a kérdéssel kapcsolatban, hogy minden érdekes találmányra teljes európai szabadalmat adhassanak olcsón és ami fő, gyorsan. Most az a helyzet, hogy egy magyar szabadalomra, ha valaki európai szabadalmat akar szerezni, évekig kell leveleznie, dolgoznia számos ország illetékes szerveinél, hogy azt megkaphassa. Arravaló lesz a nemzetek közti szabadalmi legfőbb bíróság, hogy ezt a látástfutást, ezt a nagy költséget kiküszöbölje. Európában mindennap új szabadalmakat, új találmányokat fognak keresni a gyárosok és új gyárakat fognak keresni a szabadalmak tulajdonosai. Óriási ennek a tervnek a jelentősége és milliókat érdekel a kivitele. Technikánkat, amely most a háborúban annyira fölényes az ellenségével szemben ,a feltalálók vitték előre, nekik jár a hála a jobb fegyverekért, a jobb anyagért, a jobb szakmunkáért. S ők, akiket annyiszor kijátszottak ravasz üzletemberek a múltban, bizonyára örömmel fogadják a nagy, összefogó szabadalmi terveket, amelyek biztosítják majd a feltalálók valóban hasznos találmányainak gyakorlati eredményét. A szabadalmi joggyakorlatot a háború után egész Európára egységesen rendezik Nem szabad egyetlen feltalálót sem kinevezni, hanem tanítani kell Csütörtök, 1943. március 1 .&Gümsäfl KARÁDY KATALINI ALKALOM SZILASSY—SOMLAY — Kizárólag — HESEVÁR / A „HaAM“ százezres negei asM és tagjai a vino haszen ma! minden idők legnagydlgű építésére Ill a tavasz: a munkaszolgálat átveszi szerepét a harctereken A munkaszolgálat abban a két országben, ahol először vezették be valamennyi nép előtt: Németországban és Bulgáriában, mint félkatonai jellegű szolgálat, a tavasz beálltával egészen új és minden idők legnagyobb szerepéhez jut Keleten. Ahol a munkaszolgálat a fiatalság bevonásával kimerül, ez a félhivatalos jelleg eltörpül a cél mögött. Az igazi munkaszolgálat a munkára és a munka szeretetére való nevelés mellett gyakorlati célokat is szolgál, amennyiben az előnyomuló hadseregek nyomában maradt rombolások minél korszerűbb és gyorsabb helyreállítása az igazi feladata. Hogy ez a feladat mily fontos, azt megmutatta az idei tél is. Ha a német munkaszolgálat nem építette volna ki oly nagyszerűen a csapatok hátában a közlekedési vonalakat, hidakat, posta és távírórendszert, nem építette volna át idejében a szélesnyomtávú orosz vasutakat európai méretekre ,akkor a tél folyamán bekövetkezett visszavonulás közben aránytalanul nagyobb veszteségek álltak volna elő, így azonban, míg a mi vonalaink mögött a legkorszerűbb, legbiztosabb közlekedési alkalmak állnak fenn, a szovjet egyszerűen beleragad a sárterngerbe és utánpótlását a legcsekélyebb olvadás is befolyásolja. úgy rendbehozott, hogy ma már kifogástalan állapotok uralkodnak abban. Országutakat épített szomszédosztagok segítségével, hidakat létesített, gyümölcsfákat ápolt, de ápolt öregeket is és vigyázott a gyermekekre. Az ilyen munka valóban a jövőnek szól s akik elvégzik, azok valóban a jövő letéteményesei. A karnakabétosok tízezerszámra sorakoznak fel most a front mögött és mihelyt a csapatok elindulnak, munkába állnak. A télen ez a munka lövészárok ásása volt. Most egészen más a szerep! MEGINT A HELYÜKÖN VANNAK A BARNAKABÁTOSOK A legfiatalabb német korosztályok, amelyek a múltban is megmutatták már, menynyire lelkesen és kitartóan tudnak dolgozni a győzelemért, ami életünket is jelenti, ma megint a helyükön állnak! Ezek az osztagok a jellegzetes barnakabátot viselik, fegyverük a szerszám és igen gyakran ott vannak az első vonalakban, a harcoló katonaság árkaiban. Nagyrabecsülik őket, bár nem közvetlenül harcolnak az ellenséggel. Szerszámaik egyenértékűek a fegyverekkel és a hősi tettek légiója dicséri szereplésüket. Ilyen helyen a megbízhatatlan és munkára kényszerített elemek természetesen nem juthatnak semmiféle szerephez. .Az a munkaszolgálat, amelyet a világon elsőnek Hierr Konstantin szervezett meg, ma elképzelhetetlen arányokban szerepel azokon a pontokon, ahonnan a tavasz elindítja a harcoló csapatokat. Napjainkban minden történelmi idők legnagyobb arányú szerepe vár ezekre a légiókra. Azonfelül, hogy a roppant erejű téli hadjárat iszonyú rombolásait a legrövidebb idő alatt rendbe kell hozatok, ők azok, akik fiatalos lendületükkel, képzettségükkel megtanítják dolgozni azokat az idegen elemeket is ,amelyek a szovjet uralma alatt csak egyet tanultak meg tökéletesen: hogyan lehet szabadulni a munkától, mert hiszen hiába is dolgoztak volna, a bolsevisták az eredményt ellenszolgáltatás nélkül elvitték. Amunkaszolgálatosok behatolnak az orosz muzsik házába, kitisztítják ezeket a járványfészkeket, bevetik a kerteket, elviszik a modern háztartás valamennyi eszközét, fogását hozzájuk. Megtörtént, hogy egy hattagú osztag egy egész falut"hetek alatt ! Egyre nagyobb telet kapnak a parasztok Ukrajnában Rovnóból jelentik: A Rosenberg birodami miniszter átal kibocsátott agrárrend alapján már a múlt esztendőben a parasztok 20 százalékának Ukrajnában nagyobb belső telkeket juttattak és átadták nekik a birtokátruházásról szóló okmányokat. A gazdaságok legalább 20 százalékánál az idén szintén növelik a belső telkek nagyságát. A folyó évben általában annyi mezőgazdasági szövetkezetet lehet alakítani, amennyit rendesen be tudnak rendezni. Ebben az évben megkezdik egyéni gazdaságok alakítását is. A közös gazdaság, amelyben a földművesek legnagyobb része most dolgozik, átmeneti forma. Az agrárrend célja az, hogy minden jól dolgozó földművest földhöz juttassanak. Indokínában meghalt a pestis mikrobájának felfedezője Szaigonból jelentik: Yersien Sándor dr., hírneves svájci bakteriológus 90 esztendős korában az indokínai Nhatrangban meghalt. Yersien világhírnévre tett szert, mint a pestis mikrobájának felfedezője. A tudós 1894-ben honkongi tanulmányai alatt fedezte fel ezt a baktériumot, majd Francia- Indokínába, Nhatrangban Pasteur-intézet létesített, amelynek igazgatója lett. Ismét korlátozzák a húsfogyasztást Romániában Bukarestből jelentik. A katonai és polgári ellátási államtitkárság most kiadott rendelete értelmében a vendéglők csak kedden, szombaton és vasárnap szolgálhatnak fel sertés-, marha- és juhhúst, frissen, sózva, füstölve vagy konzervált állapotban. A hét többi napján a nyilvános fogyasztóhelyiségek, friss, sózott, füstölt vagy konzervhúst nem szolgálhatnak ki a kimondott felvágottfélén és a sózott, valamint füstölt szalonnán kívül. A hét minden napján szabad a bárány, szárnyas és vadhús, továbbá a hal fogyasztása. A főtt vad közül nem fogyasztható az őz húsa. A mészárszékek csütörttökön, szombaton és esetleg vasárnap hozhatnak forgalomba marhaborjúhúst is beleértve és a sertéshúst a lakosság fogyasztására. " Az angol hajógyárak nem tudnak építeni a sok hajósérülés miatt Az angolszász propaganda egyik leghangosabb szólama az, hogy millió és millió tonna hajóval fogja meglepni a világot egészen rövid időn belül. Mint most Vickery amerikai tengernagy az Exchange Telegraphban nyilatkozott, erősen leszorították az úgynevezett Liberty-hajók építési idejét, tehát több hajót tudnak ugyanannyi idő alatt építeni. Egy portugál lap a Journal do Commercio azonban mást tudósít az esetről. Megírja, hogy az angolszász hajógyárakban teljesen mellékes, mennyi idő alatt készül egy hajó, miután új hajók gyártásával alig foglalkozhatnak a rengeteg hajósérülés javítása miatt. A tavaly épített új hajókat ugyanis a tartósságra való tekintet nélkül, valóban futószalagon építették, de nem is kell hozzá német vagy olasz tengeralattjáró, mert ezek a hajók már a kisebb viharokban is annyira megviselődnek, hogy dokkba kell vinni őket, így tehát szó sem lehet arról, hogy az angolszászok a tengeren elszenvedett veszteségeiket pótolni tudják. „ —Wd—ll ■ ■" — XII. Pius pápa megválasztásának évfordulója Rómából jelentik: Négy esztendővel ezelőtt választották meg XII. Pius pápát. Ez alkalomból a Vatikán-város minden épületét fellobogózták. Számos egyházi és világi méltóság, köztük több bíboros íratta be nevét a pápa lakosztályának előszobájában elhelyezett külön lajstromba. A Vatikán azonban nem tartott hivatalos ünnepet, minthogy a pápai szertartások rendje szerint csupán a koronázás napját ülik ré meg ünnepélyes keretek között. Mégis ez évben is hálaadó pápai misét mutat be a Szentatya március 12-én a Sixtusi-kápolnában. Eltűnt a Londonból Palesztinába küldött gyémántszállítmány Antakyából jelentik. November elején Londonból 50.000 palesztinai font értékű nyersgyémántot küldtek el Palesztinába. A küldemény— mint most ismeretessé vált — nem érkezett meg Palesztinába s elveszettnek tekintendő. 7 | Elejétől-végéig fogalom, d* ... SIMOR—BULLA—CSORTOS — Kizárólag — BELEZI! FÜSZiniZg Két év után fedezték fel a hitvesgyilkosságot Szegedről jelentik: Molnár Ferenc 29 éves szeghalmi napszámos három évvel ezelőtt megfojtotta a vele közös háztartásban élő Tóth Vera 39 éves asszonyt. A gyilkosság után azt a látszatot keltette, mintha a tüdőbajos aszszony betegsége következtében halt volna meg s ekkor a temetési engedélyt megadták. Két évvel később derült ki a gyilkosság. A gyulai törvényszék Molnár Ferencet 15 évi fegyház ítélte s a büntetést most a szegedi ítélőtábla életfogytiglani fegyházra súlyosbította. A hősiesség és kötelességtudás filmje TITKOS PI9KCS VIKTOR DE KOVA — PAUL HARTMANN — Kizárólag —J .WN Hitt