Magyarság, 1956 (32. évfolyam, 2-44. szám)
1956-01-13 / 2. szám
1956. január 13. VÁLASZ Mr. RAYMONDNAK (Folytatás az 1. oldalról) Sokban ilyen méreteket sehol sem láttak. Az ilyen Mr. Jrapmoily-féle újságírót könynyen megtéveszti, hogy a rabszolgák ma már nem járnak meztelenül. A felettük suhogó korbács sem látható... Egy Németországból visszajött barátom mesélte két testvér furcsa találkozását a freiburgi pályaudvaron. Mindketten magasangú állami tisztviselők voltak az összeomlás előtt. Egyik az oroszok általmegszülik, Türintgiába került és bányásznak állt be. Igazi német buzgalommal többször kitüntetett ‘ ‘ kivájárok’ ’ küzdötte fel magát. A kommunisták annyira megbíztak benne, hogy engedélyt kapott nyugaton élő mokonai meglátogatására. A másik a szajma-vidéken maradt. Egy darabig csak a nyugdíjából éldegélt, aztán ő is egy bányavállalathoz került be. Csakhogy az igazgatósági irodába. Amikor a pályaudvaron először összeölelkeztek, a keletről jött még nagyra volt munkás-sorban elért sikereivel és némi proletár-gőggel mutogatta nyugati előkelőséggel kiáltozott bátyjának négy gyermekét és egyszerűen begombott proletár-zubbonyát. De az egész diadalmasság pillanat alatt elpárolgott, amikor a havi keresetre került sor. — Én havi kilencszázötven márkát keresek ! ■— Mi is annyit fizetünk ki egy élvájárnak! Az új Grothewor-gyártmány erre olyan kicsi lett, mint egy kiszúrt gumilapda. A nyugati márka akkor 1: órányiban állt a keleti, vörös márkával szemben! Talán a romokból máig ki nem kavarodott Kelet-Berliniből aszédületesen épülő Nyugat-Berlinibe átnézve: — Ah, Raymonczinak is eszébe ötlik ez az egy a négyhez arány! És elgondolkozik rajta, hogy lehet egy másikfajta fejlődés is, minit Sztálinvárosokat építeni a romjéból és emberi boldogtalanságból. És nem fogja többé ajánlgatnia rémuralmakkal való ölelkezést. Ki pararancsolhat Amerikában most szigorú őrizetben van egy Alexander Orlov néven New Yorkban rejtőzködő oroszt. Ne úgy tessék képzelni, hogy letartóztatták, vagy mozgásában korlátozzák. “Orlov” önszántából hagyta ott a bolsevista vezérkart. Valamikor Sztálin közt könyv valóban Sztálin rémtetteinek Nyugaton eddig alig ismert titkait tárja fel A “régi gárda” kiirtásának hiteles és borzalmas történetét Elmondja, hogy ölte meg bűntársaival Kirovót, a nagyhatalmú leningrádi pártfőnököt. Leleplezi a fantasztikus összefüggést az “önkéntes” gyilkos és Sztálin között. “Orlov” az OGPU-NKVD egyik főtisztviselője volt, amikor a harmincas években Sztálin ellenfelei kiirtására a kirakat-pereket megindította, így hivatalból, személyesen látta, hogy készültek a nagy, nyilvános “beismerések”, hogyan készítették elő már egy évtizeddel a Mindszenty-per előtt “vallomásra” a híres vádlottakat... SZTÁLIN A FŐHÓHÉR A legmeglepőbb újdonság, hogy Sztálin ezekbe a szörnyű lelki és fizikai megkínzatásokban közvetlen irányító KÖNYVE KÖRÜL vetlen munkatársa volt. — * Hoover biztonsági hivatala tehát joggal féltheti őt merénylettől, vagy elrablástól. — Különösen nemrég megjelent vaskos, 366 odalas könyve után, melynek már a címe is kihívás volt elvtársai felé, szerepet vállalt, írásban megkapta a kikényszerítendő, — vagy már kikényszerített vallomások szövegét. Nem egyszer saját kézírásával fűzte hozzá, amire még szerinte szükség volt. Ő maga utasította Jagoda, majd Jesev rendőrfőnök fogdmegjeit, megaz ügyészeket, hogyan vallassanak Az ő találmánya volt, hogy a halálbüntetés korhatárát le kell szállítani 12 éves korig, így, ha a befogott szülő nem vallott kellőleg, serdülő gyermeke halálával lehetett megfenyegetni. Milyen szégyen foghatta el Churchillt és a teheráni, meg jaltai konferencia többi szereplőit, amikor ebből a könyvből pontos adatokkal olvadhattak, kicsoda is az a “Good old Joe”, akivel oly barátiásan paroláztak. A világtörténelem legutolsó, legutálatosabb hóhérjavolt Sztálin, e könyv bizonyítékai szerint. — ő találta ki a kényszermunka Oroszországban — TALÁLGATÁSOK EGY MENEKÜLT BOLSEVIKI NAGYSÁG “THE SECRET HISTORY OF STALIN'S CRIMES” VJVAVWVWJW/AWV.W/.VWAVASW.VA V.V. ^ JOSEPH A. STEPHENS BEER D I T KI BÚTOR HOME DELIVERY RENDELÉSÉT TELEFONON MAGYARUL IS FELVESSZÜK! 5341 Second Ave. HA 1-5552 -,,A\W.,AWV%WiSW.VO',WJVA,rtV/i,WWrtWWWW táborok gigászi rabszolgarendszerét is. Orlov azt is sorban kimutatja, hogyan tette el Sztálin láb alól mindazokat, akik ebben az alvilági hóhérmunkában a bűntársai voltak Szálainak. Jagoda éppen úgy áldozatául esett ,az általa felállított csapdának,mint utóda, Jesov. A bíróság előtt gyönyörűen bevallották, “önként”a gazteetteket, melyekérttulajdonképen Sztálin volt felelős. A LEGENDA VÉGE... Adenauer kancellár hetilapjában, a “Rheinischer Merkur ”-ban dr. Kansermann, —aki Kaab, osztrák kancellárnak is tolmácsa volt a moszkvai tárgyalásain, — e könyvet tárgyalja, azt álltja: — ez tulajdonképen a Sztálin-legenda vége... Oroszorzágban is megindult egy irányzat Sztálin alakjának leminősítésére... Ha aztán később megtorpant is, a mai bolsevista vezetés lassan inkább csak Lenin személyének kultuszához tér vissza. Sztálin amarxizmus klasszikusainak sorába csúszik vissza. A körötte folyt bálványimádásnak vége. — Az atény, hogy Tito Kruscsevék belgrádi látogatásán nyíltan és hangosan merte szidni Sztálint, sabból nem lett szakítás, még sértődés sem, mindent megmond. A jelszó most az: “Sztálin csak elszigetelődést és bizalmatlanságot hozott a bolsevizmusnak. Vissza kell térni a nagyvonalú lenini nemzetközi politikához!” ( Ha Kroscsevék indiai és birmai fenyegetései jelentik ezt az új, nyugatot megnyerni akaró lenini nemzetközi vonalat, akkor ez sokkal rosszabb nekik, mint Sztálin elzárkózása. Szerk.) ÉS MOLOTOV ! A legérdekesebb az egészben Molotov helyzetének aláíratása. Erről ugyancsak Adenauer kancellár lapjában, Berkenau professzor, a neves orosz szakértő cikkezik ezzel a címmel: “Molotov és Tito”, ismeretes, hogy a múlt év október elsején a nyugati hírügynökségek moszkvai tudósítói Molotov bukását jelezték, mert a “Kommunist” című pártfolyóiratban Molotov önmagát megvádolta a pártvonaltól való enyhe elhajlással. Molotov bukása egyben a sztálini vonal utolsó erős képviselőjének félreállását jelentette volna. Sztálin egész külpolitikájának Molotov, a legpontosabb tanítvány volt a végrehajtója... Ámde a szenzáció felröppenése után Molotov magához kérette a nyugati tudósító gárdát, és szokott, nyers modorában kikérte magának ezt a beállítást. Ha bukott, vagy bukóban lévő tovaris lett volna, ezt nem merte volna megtenni. Berkenau egymásután kimutatja, hogya csatlós államok változatlanul Tito-ellenes külpolitikájában, — kivétel Lengyelország, — Molotovnak Tito-ellenes álláspontja érvényesül. Rákosi, Csicsinovszky román párttitkár, az albán bolseviki vezérek. Tito személyes ellenfelei mind megmaradtak a helyükön, Tito minden fenyegetése ellenére. Szóval a kriscsevi új fővonal mögött még midig ott van a molotovi második vonal. Talán Titonak sakkbantartásána is tartják Molotovot és embereit. Vagy talán mégis inkább azoknak lehet igazuk, akik szerint a végső irányítás még mindig a háttérben húzódó és óvatos Molotov kezében van... Csak várja, hogy a sokat fecsegő, egész nyugatot maga ellen beszítő Kruscsev egyszer végleg elcsússzon saját retorikáján ?! A Bulganyim-Kruscsev- pár egyre magabiztosabb külpolitikai körútjai nem erre vallanak. Lenint idézgetik, a Sztálinról nem beszélnek soha, — de Molotovról sem... Valami tisztázatlan van a Szovjet vezetésében, —s ez a negatívum jó jel! Dr. Bíró Gábor !•• •• 1S ZILAHY SÁNDOR MAGYAR VÍGSZÍNHÁZA a Hazelwoodi Magyar Házban (PITTSBURGH, 120 FLOWERS AVE.) 1956. január 13-án, pénteken este 8 órakor bemutatja RÉGI JÓ BUDAPEST háromfelvonásos színművét Szilágyi László és Radó József szerzeménye, amely a budapesti Király Színházban sorozatos sikert aratott! FELLÉPNEK: Földessy Lilla Emődy Margit Gödry Julia Vincze András Veszelyi Pali Zilahy Sándor Számozott jegy ára, elővételben: $1.25. — a pénztárnál: $1.50. — Belépőjegy ára elővételben: $1.10— a pénztárnál: $1.25. — — Kérjük szíves megjelenését! Jegyek elővételben kaphatók: Tóth J. Jánosnál, 75 Oust St., HA 1-2760; — Petró Istvánnál, 4925 Interboro Ave., HO 2-1324 és a Magyarság Kiadóhivatalában. MAGYARSÁG 3. oldal ’’Szutyev,, meséi... Szegény magyarországi apróságok! — Nézzük csak, az elmúlt Karácsonyra milyen könyveket kaptak? Szpityejev: “Száz vidám kép”, Szutyejev: “Erdei posta”, “Csunyika álma” (Jékelyi Zoltán verses mesés könyve, Karel Capek: “Dusenka, a foxi”, “Copperfield Dávid”, ‘Ivanhoe”, “Kerek egy esztendő” (politikai szempontú gyűjtemény). HITLER volt személyi szolgája, inasa, — bizonyos Heinz Linge most munkanélküli segélyért folyamodott, de elutasították. — Ugyanis lánya most adta el többszázezer DM ért emlékiratait...