Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)

1961-02-24 / 8. szám

2. oldal T _V—"SJ “MAGYARSÁG” — ’»HUNGARIAN PEOPLE” - AMERICAN - HUNGARIAN NEWSPAPER — A Hungarian Weekly Newspaper the Mining and Industrial area of the United States of America — Issued weekly September to June; be-weekly July and August * Megjelenik hetenként szept-tffl Jun -lg; kéthetenként juL-ang.-ben Eugene Szebedinszky, Editor & Publisher Szebedinszky Jenő szerkesztő és kiadó SZERKESZTŐSÉG és KLA­DÓHIVATAl,: 4753 Monongahela Street Pittsburgh 7. Pa. (A harewoodi Carnegie Library-val szemben) Szerkesztőség és Kiadóhivatal telefonszáma: JActaon 1-6886 Pannónia nyomda: 5403 2nd Avenue, Pittsburgh 7, Pa. Nyomda telefonszáma: HAzel 1-6544 Minden postai küldeményt erre a címre kérünk: All correspondence should be mailed to: “MAGYARS AG” — P. O. Box 5649, Pittsburgh 7 Pa. ("Special Delivery”: 4753 Monongahela Street, Pgh., 7, Fa.) — Cikkek, melyek íróik névaláírásával jelennek meg — nem egyeznek feltétlenül a Szerkesztőség álláspontjával. — Felkérés nél­kül beküldött kéziratot nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza! Minden olyan levélhez, mely személyi vonatkozású és amelynek írója választ kíván, válasz-bélyeg mellékelését kérjük. — Akik címet változtatnak, idejében közöljék régi és új címüket! Előfizetés egy évre: $5.00 — Subscription rate, one year: $5.00 — Külföldre évi előfizetés: $6.00 — Légiposta példányonként Európába 45 cent; Délamerikába 30 cent Second-class postage paid at Pittsburgh, Pa. Rapszódia Nincs, ahová hazatérjek, Ténfergek, mint a kísértet éjszaka. Süt a napfény, mégse látnak, a magyar nagyvilágnak árvája. Megy az élet, jó az élet, ebek vagyunk és cselédek, bolondok. Jajgatok, de nincs, ki hallja, vizes a kalapom alja a könnytől. Jaj, ha szám egyet kiáltana, kitűzném a kapufára szívemet. Csak csöndesen szívem, aludj, jó nekem, így, jó nekem úgy, akárhogy, így végezték bús hatalmak, olcsó víz a magyar harmat, sárba hull. Mit bánják ők ! Nevetnek ők, várnak akácos temetők mi reánk. Édesanyám, minek szültél elhervad­tál, megőszültél hiába. PIKNIKRE készülődik a Wm Fern hazelwoodi 34-es fiókja. Július 9-én, vasárnapra tervezik, még­pedig a Litvian Country Club piknik­ területén, aho­vá akár ötezren is elférnek.­­ Olyan nagyszabásúra tervezik a “WP Pikniket”, melyhez hasonló rég nem volt. — Ezúton kérik a környékbeli magyarság szíves figyelmét erre a dátumra és azt, hogy ameny­­nyiben lehetséges, aznap ne rendezzenek más pikniket VOLKSWAGEN. — Ezt, a szót a világ minden kincséért sem mondanák itt másképpen, mint egy­szerű “v”-vel az elején . . . Holott közismerten “f” az a németben, tehát fonetikusan: “Folkszvágen”. — OK? — Vagyis: OKÉ! ? — Mellesleg azért írtuk, mert a mai számunkban egy új hirdetés található! — Amikor kocsit vesz Vajda Eriktől, — hivatkozzék a Magyarság­ra! A — Tudja Mr Humpulák, a mai fiatalság semmit sem ér! Egy fabatkát sem, — én mondom magának! — Nem újság! Ezt nekem már az apám mondta! A Régri vice. — Egy angol főúri pár legidősebb fia eltűnt. Neary napon át nyomozott, a rendőrség. Akkor­­ Vomomvik jelentette: — Megtaláltam!­­ bridgeroomba van, a «pa­­■nT-oldal mögött, ahol felakasztotta armát.. —- Nna, — látja. John. — válaszolt h’dogm ő-1”dvsáén. — Hát, így takarít maga!'! • • • 1— • — A «szoroló az ajtó előtt töm­eno-­— Milyen furcsa emberek! Telefonáltom n.o"­­va n'v' r­­aseno-". Most itt vagyok. nyomom a gom- 1'''■*• — mégse nyitnak ajtót . . . A A ^’roTi'idfrenrlollrndorr TT,fr\-eS1'lnfor-­on n nyilatkozik­ — A rnrinrfom rinőlrpel- Tini or-oí'*’’” p<- n-eoim Ti-i '<mw»c7DT CTÍllefTlpfnpV m°iom Ip-nnél-TTn-r- Tiorirr fi TioPp-fttnoérr cnf'r'iT'f'1 • — TVriouf rnmdín- n orván n 7 Z * OTt n t»1 jr ne TvirnvuoeqrTAii’rn Vicc!n 4-nvf on nlr "h n rr f, -Tnl A o eTtrtvvf o T^o,Tr ro c,i7'flrOFPCjr7‘f Al -­ noon* Voll ón on’ir\V YpnoY'-f mnnt cm Ti on ol pln'f'HíV fi qo­■f'O'f O'lCJ'yolroT-'nn _ SrjJ Afo tr müven fiv"pso —- ■morwTT'i OUfiL- — rno nnru ninundr o T-jvilágítotf nblul-Ap möo-ött Ti'inorn 07 oUToVolr embopnaV ni plettünk... — PpoViiir^rin é-i^oVpfst é« láttad hogy az első kaz hnov po­ ptt 9 IX a té] megviselte a Pittsburgh I­nteáimt a 7 oo­ nk rád’óba­n tréfás ver­senyt rendeztek Vnirr mej-vik ■htWotoíő toló) több ívn­kat a Forbes Avpnnon. Oj­­gooco Q^m­o­nmnarisfi'n n Ivnkakat­— Ez a 356-ik... 357, 358, 359, 360, 361,­­ hopsz, ez utóbbi nem számít! Simán áthatottam rajta! — Egy kis Volkswagen volt benne . . .­­ — Éppen azon gondolkozom, hogy mi legyen a sírköved felirata ... — így az elkeseredett férj. — Oly egyszerű, — veti közbe az asszony. — jó lesz majd eképpen: “A fentnevezett felesége.” * — Megszórtam az egyik lábamat! — panaszkodik sírva az anyjának a kis százlábú. — Melyiket, kicsikém? — kérdi a mama. — Hogy tudjam ? Még csak 10-ig tudok számolni .* — Ha négy héten át mosakszom, és mindig en­gedelmes leszek, kapok egy biciklit, m­ondja Karcel. — Nem kell olyan komolyan venni, — vigasztal­ja a kis Kató, — nekem is mondott ilyet Anyuka. — Közben betörtem a pinceablakot, háromszor nem mostam meg a nyakamat, eltörtem egy virágvázát, elvesztettem ötven centet, — és amikor lejárt a négy hét, — mégis megkaptam a testvérkémet! * — Hihetetlen. — bosszankodik a feleség, — uta­zás közben elveszteni a jéggyűrűdet! — Te vagy az oka. — védekezett a férj, — még meglenne, ha bevarrtad volna a mellényzsebemet. * U­ogyan alakult mert a Magyar Népköztársasági Mint egy nagyon furcsa kártyajáték! Kidobál­­ták a felsőket, a királyokat, —• és csak az alsók, meg a disznók maradtak meg . . . ERRŐL - ARRÓL KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. MAGYARSÁG 1961. február 24. Chewing gum... Tudott tény, hogy az Atlantic Charta-t megal­kotó és abból felénk ára­dó gőzök, gázok és más “ ghost ”-ok lágyító hatá­sára sok mindenről sike­rült leszoknunk. Egyhez­­máshoz pedig kezdünk hozzáidomulni (?) Rágógumi ? — Na, ott még — remélem, sokad­­magammal, — nem tar­tunk! Ezért a minap nem is a ‘chewing gum’-ért, ha­nem borotvapengéért ke­­rü­lkeztem be az egyik it­teni “ drugstore ”-ba, a­­hol, temrészetesen a hor­gászfelszereléstől a vil­lany hűtőszekrényig min­denfélét lehet vásárolni. Állítólag még akár gyógy­szert is. Könyveket szin­tén. Ez utóbbi mintha a rendjén is lenne!? Mert­­h­át, ugyebár, a “book­store” intézményben elő­szeretettel árulnak — vi­szont “red-mákonyt” és “demokratikus maszla­­gos nadragulyát”, így került kezembe a World Almanach 1961-es vaskos kötete. Idehaza böngészgetve, sok minden említésre mél­tó “f­akt’’-eket állapítot­tam meg belőle. Tetszik-e hinni, avagy sem, kész tények mellett nem lehet elsotifikálni. Olyankor szokott a baj bekövetkezni. A múltban is csak úgy szakadt a zá­poreső, orkánná fajult a (Folytatás a következő oldalon) MEGHÍVÓ A Szabadságharcos Szö­vetség Pittsburgh-i Cso­portja rendezésében és a többi helyi magyar egye­sületek támogatásával 1961. március hó 5-én vasárnap délután 3:30 ó­­rai kezdettel a hazelwoodi Magyar Ház nagytermé­ben tartandó műsoros tea-délutánra melynek előadója TOLLAS TIBOR amerikai második körút­ján a pittsburgh-környé­­ki magyarságot megláto­gató szabadságharcos köl­tő. Műsormegváltás és tea együtt $1.00. Magyar Testvéreink szíves támogatását kéri a * Rendezőség

Next