Magyarság, 1984 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-14 / 1. szám
Volume LIX. évf. No. 1. szám 1984. január 14. GONDOLATOK 1984 KÜSZÖBÉN Még soha nem kezdtem ilyen bajóslatú események közepette az újévi körlevelem megírását, mint most. Hol vannak már a két világháború közötti — a családi kicsi faluban töltött — ünnepi vakációk reményei, amikor Horthyt várta egész nagy Székelyország karácsonyra, majd húsvétra, majd Szt. István napjára, s aki 22 keserves évet túlélt, az meg is érte a kormányzó kolozsvári bevonulását. Sok víz folyt le azóta a Maroson s a világ olyan tótágast áll, hogy az ép eszünk is cigánykereket hány kínjában, s keresi a magyarázatot, és az okokat. Egyetlen elfogadható választ tudunk felmutatni, amely a világpolitikai történések úgynevezett összeesküvési elmélete. A vallásújítások nyomában fellépő szabad gondolkodók tulajdonképen a legvregveszettebb ateisták voltak, akiknek nyomában és elveik alapján Dr Weishaupt Ádám, az Ingolnstadt i /bajor/ Jezsuita Egyetem kanonjogi tanára, megalapította az Iluminátusok Rendjét, 1776 május elsején és ezért lett később a marxistaateista munkásmozgalmak ünnepe , május elseje. Weishaupt értette a felforgatást és destrukciót, mert öt év alatt a jezsuitákat mind kiszórta az egyetemről, ahová saját ateistáit helyezte be, s tíz év alatt egész Európát behálózták hívei olyan titokban, hogy még a levelezéseikben is tagjaikat görög és római neveken emlegették, a lakóhelyeiknek is görög és római városneveket adtak. Céljaik: "A csődbejutott" vallások helyett az ész és humánum oltárra emelése, a királyok és fejedelmek elűzése, vagy pedig saját céljaik megvalósítására való megnyerése, minden szuverenitás, politikai és társadalmi intézmény szétzúzása vagy teljes átformálása, a hírközlé szervek, könyvkiadás, közvélemény informálás megkaparintása, a nevelés kisajátítása és saját új embertípusuk mindenkire való ráerőszakolása. Gyors elterjedésüket annak is köszönhették, hogy pár áruló és renegát segítségével a több milliós szabadkőműves páholyokat infiistrálták és saját forradalmi céljaikra, elérésére használták, úgy hogy ezeknek fogalmuk sem volt arról, hogy kik és milyen célokra használják fel őket. Akármilyen hihetetlennek hangzik, bajor honból ment át két kiküldöttjük Franciaországba, ahol a Grand Orient nagypáholyba tömörült szervezeteket saját szolgálatukba állítva, az Orleanai herceg, gróf Mirabeau, Sieyes abbé stb. segítségével és Európa szennycsatornáiból összeszedett, mindenre kapható desperációkkal 1789 július 14-én elfoglalták a Bastile-t, ahol összesen 7 fogoly volt abban az időben, így indult el a gilotin vérfolyama, amelyen egy meztelen prostituáltat fektettek az oltárra, mint az ész istennőjét. Az illuminátusok voltak az elsők, akik a 'világkormány' fogalmát mint elérendő célt, papírra vetették. Azonban hiába volt a görög, római nevekkel való titkolódzás, mégis leleplezték őket és száműzték az Illuminátusok vezetőit Bajorországból, s a pernek aktái alapján az angol John Robison edinburghi egyetemi tanár kiadta 1798-ban "Proofs of a conspiracy" c. munkáját, s 1799-ben a francia pap Abbé August Barruel az előbbi szerzőtől teljesen függetlenül jelentette meg könyvét az Illuminátus összeesküvésről... Mindebből okulva az összeesküvők megtanulták, hogy teljes illegáli(Folytatás a 6. oldalon) VITÉZ SERÉNYI ISTVÁN: A MAI KÍNA — AHOGY ÉN LÁTTAM - 5 - Fiatal kínai vezetőmmel mindig közvetlenebbé vált a beszélgetés. A nagy Történelmi múzeumban, ahol mint mindenütt, hömpölyög a tömeg, ismét a "sárga veszedelem" lehetőségét hozom fel humoros formában. — Mi történne, ha az egymilliárd kínai szorosan egymás mellé állva, mondjuk, egy méter magasból egyszerre leugrana? — Hát bizony, a fizika törvényei érvényesülnének, s ha ezt éppen észak felé fordulva tennénk, a nagy szomszéd bizonyára megrémülne a föld enyhe megrendülésétől. Hangzik a mosolygó, de sokat mondó válasz. A kis társalgóban leülünk egy kerek asztalkához. Teázunk, rágyújtunk. Társam elgondolkozik, majd halkan, de határozottan mondja: — Többezer éves történelmünk folyamán mi nem jelentettünk senki számára veszedelmet, de sokkal inkább szenvedtünk a más, főként fehér nemzetek általi megszállást, leigázást és a legsúlyosabb megaláztatást. Mi, múltúnk tanúsága szerint inkább "fehér veszedelem"-ről beszélhetnénk. Elámulva kérdem: — De miként ? Az indoklás, jóllehet részben ismert, mégis megdöbbentő tárgyilagossággal hangzik: — Az 1940-es években Anglia a kínai kikötők megnyitását követelte, miután azokat a császár az ópiumszállítmányok elöl lezáratta. Erre a nagy fölényben lévő angol flotta elfoglalta a kikötőket. Megszűnvén a kínai ellenállás, Hong Kong és Kowloon is angol kézre került, s ez bátorító jel volt több európai hatalom, majd Japán számára is. Franciaország, Németország, az USA, majd Oroszország is jelentkeztek hódító igényeikkel. Oroszország meghódította Lian-teng félszigetet, Port Arthur fontos kikötőjét, majd Madzsuriát és Külső Mongóliát, s ezeket a mai napig is birtokában tartja. Ezek ősi kínai területek . . . A nép sorsa egyre elviselhetetlenebbé vált. Egymást követték a kisebb-nagyobb lázadások és felkelések. A közhangulat mindjobban a császár ellen irányult, aki tehetetlennek látszott a katasztrófális eseményekkel szemben. Kína hosszú évtizedeken át a legszörnyűbb megszállás, kegyetlen kizsákmányolás és leírhatatlan nyomor állapotában volt. Az egyént állatként kezelték. 1900-ban az egyik erős kínai csoport ismét lázadást készít elő. Ezt azonban már nem a gyengülő császári hatalom, hanem, az igazi, közös ellenség, az európaiak ellen. A lázadás Pekingben tör ki. A nép megtámadja az európai követségeket. Azok elbarrikádozva magukat, kétségbeesetten védekeznek. /Boxer-háború./ Végül, az érdekelt európai hatalmak példátlan összefogása eredményeként, 55 napos küzdelem után leverik a lázadást. Kínát súlyos háborús jóvátételre ítélik, amelyből 1949-ig nem lábolt ki. A nép szenvedése és megaláztatása leírhatatlan. A megszálló hatalmak területenkívüliségben vannak. A kínai törvényeket érvénytelenítik a maguk számára. Emberélet nem számít. Sorsuk felett döntenek minden eljárás nélkül. Férfiakat hurcolnak el családjaiktól hosszú hónapokra, dolgoztatják őket (Folytatás a 6. oldalon) /Lf "rno *' 1984 Decernber 31 ?pi2SmS?ATHMARY/BAKERY 2218 N Lincoln Ave tnicago, IL 60614 Egyes szám ára: 50 cent Ronald Reagan a hétközepén New Yorkba látogatott el és ott a legnagyobb amerikai kitüntetésben a Medal of Honor-ban részesültek szervezetének beszédet mondott. Kijelentette mind Közép-Amerikában, mind Közel-Keleten a békét keresi, de vegye a világ azt is tudomásul, hogy Amerika katonai gyengesége véget ért. „Csapataink ismét a helyzet magaslatán állanak, a legkiválóbb felszereléssel vannak ellátva és készek arra, hogy a szabadságot védelmezzék, ehhez nem csupán a szükséges fegyverzettel rendelkeznek, hanem az elszánt akarattal úgyszintén.” Az elnök beszéde néhány órával a kuvaiti bombamerénylet után hangzott el és szinte erre hatott válaszként érkezett. Tíz perces beszédét a Sheraton szálló dísztermében Amerika 140 háborús hőse hallgatta végig, valamint 400 meghívott vendég. A beszédet hatalmas lelkesedés fogadta. „A béke szabadsággal párosulva, — mondotta Ronald Reagan, — az amerikai nép legfőbb törekvése. Elérésének érdekében hajlandók vagyunk a tárgyalásra, az áldozatra! Arra azonban nem vagyunk hajlandók, hogy behódoljunk. Szilárdan elköteleztük magunkat a jelentős fegyverkorlátozásra, mind a Közel- Keleten, mind Közép- Amerikában és egyebütt is a békés megoldás lehetőségét kutatjuk, de kardunkat nem fogjuk kizárólag ekévé kovácsolni.” WASHINGTON — A Reagan adminisztráció komolyan fontolóra veszi, hogy kilépjen az ENSZ egyik szervezetéből, az UNESCO-ból. Washington azzal indokolta döntését, hogy nem ért egyet a szervezet költségvetésével és egy újabban előhozott határozattal, amely korlátozná a nyugati világ sajtószerveinek szabadságát.