Magyarság, 1991 (66. évfolyam, 2-20. szám)
1991-11-15 / 20. szám
1991. november 15. TÁPLÁLJÁK A FÖLDET Táplálják a földet a hulló levelek. - Táplálják a lelket a halott emberek. - Egy régi emléken vagy egy mély álmon át - Visszatér a halott és hallatja szavát. - Nincs halottja annak - mindhiába temet. - Halottjai vele vannak - aki tovább szeret. - Nem érzi a halál elválasztó falát - S a halott emléke túléli önmagát. (Földváry-Boer) BUDAPEST — Jugoszláv katonai repülőgép repeszbombát dobott a Somogy megyei Barcs falura. Az AP hírügynökség jelentése szerint a bomba súlyos károkat okozott, de sebesülés nem történt. A véletlen bombatámadásra aznap került sor, amikor Antall József miniszterelnök Brüsszelbe látogatott és ott kérte a NATO-t, hogy nyújtson védelmet az új demokráciáknak. JUGOSZLÁVIÁBAN most lépett életbe a polgárháború tizedik fegyverszünete, aminek éppúgy nem lehet tartós jövőt jósolni, mint az előző kilencnek. A harcok hol itt, hol ott lángolnak föl és sem a belgrádi központi kormány, sem a zágrábi horvát vezetés nem képes ellenőrzés alatt tartani fegyveres erőit. A magyar határon csökkent a menekültek tömeges jelentkezése, de szórványosan még mindig jönnek. Az Európai Közösség csúfosan levizsgázott, békeközvetítő küldötteinek semmi tekintélye a harcoló felek előtt, ugyanígy teljes a kiábrándultság Bush amerikai elnök szereplése miatt is. *** ■ AMI JUGOSZLÁVIÁBAN TÖRTÉNIK, nem méltó az emberhez, nem méltó Európához. Ezt mondta vasárnap délben II. János Pál a Szent Péter téren egybegyűlteknek. A pápa újabb sürgető felhívást intézett az érdekeltekhez, Európa kormányaihoz, hogy vessenek véget az értelmetlen pusztításnak és testvérgyilkos polgárháborúnak. E békét sürgető szavak közben Jugoszláviában folytatódtak a súlyos harcok, elsősorban Horvátországban, ahol az újabb tűzszüneti megállapodás után is voltak szórványos lövöldözések. A Biztonsági Tanács közben konzultációkat kezdett a kérdésről, de a megfigyelők általános véleménye szerint az ENSZ-ben sem lehet megállapodásra jutni, ha a tizenkettek sem tudtak megegyezni békefenntartó erők küldéséről. A Le Quotidien de Paris azt írta, hogy az ENSZ alapokmánya ugyan nem engedi meg a beavatkozást a belügyekbe, a világszervezetnek mégis lenne lehetősége az akcióra, mert felléphet helyi viták békés rendezéséért. A Liberation úgy véli, hogy Nyugat-Európa tehetetlennek bizonyult, s ezért fordul most az ENSZ-hez, amelynek amúgysincsenek, csodaszerei A lap. A KÜLPOLITIKAI HELYZET megjegyzi, könnyen lehet, hogy a diplomáciának nem lesznek eszközei a Jalta utáni Európa első háborújával szemben. A The New York Times vezércikkében élesen elítélte a Jugoszláviával kapcsolatos nyugateurópai magatartást, és az ENSZ katonai beavatkozására, gazdasági rendszabályokra hívta fel a világot. A befolyásos amerikai lap úgy látja, hogy az ENSZ-nek meg kell szabadulnia attól az illúziótól, hogy a szövetségi Jugoszlávia még létezik. Az iraki ügy is megmutatta - hangsúlyozza a Times -, hogy az ENSZ akár fegyveresen is beavatkozhat, gazdasági szankciókat hozhat. A cikkíró megjegyzi: bár Tudjman horvát elnök nacionalista retorikájával elidegenítette a szerb kisebbséget, Milosevic szerb elnök még súlyosabban megsértette a nemzetközi normákat, amikor a szövetségi hadsereget is felhasználja.óriási Ippik igényeinek az érvényesítésére. MAGYARSÁG MEGEMLÉKEZÉS A MAGYARSÁG, Szebedinszky Jenő szerkesztésében megjelenő s a az egyik legrégibb amerikai magyar újság 1991 szept 30-i számában gyógyászati tárgyú MONOLOG-ját írta, senki sem gondolta, hogy pár nap múlva október 4-én csendesen az örök életbe szenderedik, lerázva magáról hosszú földi életének porát. Elvesztettük egy 47 éve az emigrációban élő igen értékes, tehetséges és nagyrabecsült Dr. EDY M. V. NYÁRY személyében egy az intelligenciájában, magas műveltségében gazdag, szüntelenül munkálkodó magyar Nagyasszonyt. Passaic, Clifton N.J. és környéke jól ismerte őt. Majdnem minden rendezvényen feltűnt kifejező arca, égő nagy szeme, lélek sugárzott belőle: alkotó szellem. Kiváló társalgó volt. Csillogó értelmének sajátos kifejezése elkísérte őt mindvégig és megmaradt örök fiatalnak, az élet bizsergett benne utolsó lehelletéig. Hirtelen halála meglepte mindazokat, akik közelebbről ismerték, közvetlen szerettei és családja sem gondoltak ilyen közeli halálra, utolsó napig tevékenykedett. Mozgékonysága nem sejtette, hogy bizony az utolsó álom után már nem nyitja ki szemét erre a világra. Talán ő sem gondolta hirtelen végre. Egy biztos, mégsem készületlenül ment el, tollal, kopogó írógéppel, égbe csendülő énekkel szállt lelke a Mindenható felé. Megtette, amit lehetett Életének legfőbb célja volt a trianoni revízió és ebben az értelemben kifejtett egyéni akciói eljutottak számos ország vezetőihez. Levelezésben volt Mitterrand francia államelnökkel, II. János Pál szentatyával, Dr. Habsburg Ottóval és az emigráció számos szellemi vezetőjével, [említve gr. Wass Albert, Révffy László, dr. Zsuffka Victor és így tovább]. A meg nem alkuvás eszméjét hirdette, kitartott mindvégig célja elérése érdekében a trianoni revízióban. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Magyarországon megjelent Magyar Muzsika Könyve dr. Molnár Imre szerkesztésében, mint zongoratanár szerepel. A Magyar Művészeti Lexikon Budapest 1938. mint dalszerző, író és festőművészt mutatta be. A németek bevonulása előtt rendezett egy dalestet a Zeneakadémián számos híres művész fellépésével. A Vadvirágos Maros Partján c. zenés színdarab társszerzője volt. Ismert budapesti plakát-tervező művész volt a 30-as években. A 'Magyar Úriasszonyok Lapja' állandó cikkírója volt, Kertész Béla főszerkesztő baráti pártfogója volt. Győrött irodalmi esten Mécs László pap-író társaságában verseivel lépett fel. Festményei több amerikai városban kiállításon voltak a World Federation of Hungarian Artists rendezésében. Az 1950-es években Endrey Jenő - Pádly Margit magyar rádió-adáson rendszeresen működött énekszámaival és irodalmi munkájával. Erdélyi József tárogató-művész esten társ-rendező volt a NY-i Árpád Hallban. Az 1956-os szabadságharc irodalmi estélyen először ő szavalta New Yorkban, saját maga tervezte 'rab-ruhában' Tollas Tibor Bebádogoztak Minden Ablakot c. szerzeményét 1967-ben NY-ban irodalmi estet rendezett Farkas Imre (Mókucs) író-dalszerző 70 éves írói jubileumára. Számos művész lépett fel, Carelli Gábor, Rácz Vali, Apatini Gyula, Zarándy Zoltán, Valu Ferenc, Tóth Ottó és még többen. Farkas Imre (Túl a nagy Krivánon, Iglói diákok stb. szerzője) boldogan fogadta az emigráció magyarságának ünneplését otthon. Számos hanglemezt adott ki saját hangjával és művész társakkal [Bök Ferenc, Zarándy Zoltán, Emil hegedűművész és mások.] Tagja volt a Hungarian Scientists, Writers and Artists in the Western World-nak. Az Encyclopedia Hungarica kanadai kiadásában elfoglalta az őt megillető helyet. Amíg működött a passaici Szent István templom énekkara, annak hűséges tagja volt, példát adva az új tagoknak. Számos rendezvényen fellépett kulturált csengő hangjával, műértők örömmel fogadták. Most pacsirta hangja elhallagatott, az ecset s a toll kihullott a kezéből, már nem írhatja nagyhírű orvos-professzor nagyapjától örökölt hasznos tanácsait. Nem írhatja rovatában az orvostudomány legújabb kutatásainak eredményeit Tanácsaival mindig az egészséges életmódot hangoztatta "ép testben ép lélek" bölcselettel. Amit tanított, maga is betartotta, ezért élhetett sokáig családja és számos barátja örömére, mert azok közé tartozott, aki inkább barátot gyűjtött maga köré, mint ellenséget. Kiváló egyéniség, személyiség volt, rendkívüli értékek éltek benne, sokoldalú tehetség, színes, értékes ember volt! Nagy vesztesége a magyarságnak 1982-ben kiadta 534 oldalas Ripszapsodia c. könyvét, többek közt Wass Albert, Erdély nagy írója lenyűgöző, elragadtatott kritikával illette és dicsérte művét! Sokoldalúságát bizonyítja a MAGYARSÁG-ban évek óta megjelenő írását a MONOLOG c. rovatban, ahol gondos egészségügyi tanácsokkal látta el hétről-hétre az újság olvasóközönségét. Utolsó munkája négy éves előkészülettel a 2,000 MAGYAR DAL-t felölelő Album, teljes szöveggel együtt, jelenleg kiadás alatt van. Leánya fáradozik, folytatva Édesanyja megkezdett áldozatos, hatalmas munkáját! Minden jó magyar ügynek, megmozdulásnak támogatója volt, ha csak egy lépéssel is előbbre vihette a magyarság otthoni és itteni fennmaradásának létkérdését! Bekövetkezett, váratlan halálával egy a sorainkból kiesett mártírt gyászolunk, aki a bolsevikkommunista áldozatként kényszerült hőn szeretett hazáját elhagyni és oda már most soha vissza nem térhet. Isten nyugosztalja. Az örök világosság fényeskedjék lelkének. A búcsúztatót írta lánya: ERDŐS ZSUZSANNA P.O.Box 23 Nutley, NJ 07110 3. oldal