Magyarság, 1994 (69. évfolyam, 1-13. szám)
1994-01-19 / 1. szám
1994. január 19. MAYER EVELIN: MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLATI AKCIÓ Azt tartja a néphit, hogyha a fák sokáig őrzik nyári lombjaikat, az kemény és hosszú telet jegyez. Az idei ősz szokatlanul hosszú és kellemes volt. Halottak napján egy szál margaretta didergett kertünkben és november 12- én már az egész országot hótakaró borította. Az első nap 15-17 cm, a második nap már 26 cm-es havat kaptunk. A hókucsma alól az akácfák friss, nyárias zöld lombjai csodálkoztak elő. Harmincegy éve nem volt tartós novemberi hó. Úgy látszik, a nyári aszályt próbálta bepótolni. A sok hó ellenére kevés hómunkás jelentkezett. Pedig szép számmal akadtak volna erre a munkára hajléktalanok és munkanélküliek. Azonban az előbbiek közül sokan nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal és az anyakönyvi kivonat nem elegendő a munka vállalásához. A tarifák a tavalyihoz képest magasabbak voltak. Mivel számolhatunk gyakoribb hóeséssel, a hivatal úgy döntött, hogy a munkavégzést nem köti engedélyhez, így alkalmazzanak munkanélkülit, hajléktalant, mivel a hóeltakarítást nem lehet ’fekete’munkának tekinteni... Felkészültek a hajléktalanok fogadására is, mert komoly tél várható. [Ezek száma csak a fővárosban mintegy 10 ezer fő.] Ebből a számból, sajnos, csak kétezer embernek jut szállás. A kerületekben létrejöttek a központok, meg a Menhely Alapítvány... Teáskocsi akcióval, étellel és gyógyszerrel is segítettek kerületenként. Ezenkívül kaptak a Máltai Szeretetszolgálattól egy hajléktalan vonatot, mely fűthető, csatornázott, egészségügyi helyiségekkel ellátott bázis. A kelet-német hadsereg tulajdonából került át a Máltaiakhoz, jótékonysági akció keretében. [Ez 120 ember számára nyújt hajlékot, kórházi ellátást... Ezenkívül engedélyezték éjszakai menedékhelyként a Metró aluljáróit, amit már igénybe is vettek. Az ügyészségen az ’56-os jelentés A Sortüzek Magyarországon 1956-ban című, a történelmi tényfeltáró bizottság által összeállított első részjelentést Balsai István igazságügy-miniszter szerdán az irodájában átadta Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek. A bizottság megállapítása szerint hazánkban 1956. október 23-a és december 28-a között több mint ötven sortűz dördült el, amelynek csaknem ezer áldozata volt. Siklósi András: GYÁSZBESZÉD A KOMMUNIZMUS FÖLÖTT Kettétörted életemet kiskoromtól gyűlöltelek Megkínoztad a világot megölted a szabadságot eltiportad a hazánkat az Istent is leigáztad Patkányok ültek lábadnál hiénák az asztalodnál varjak voltak a fiaid farkasok a barátaid hóhér az édestestvéred gyilkos tőr a feleséged Korhadt oda az otthonod börtönudvar az udvarod könny és vér a fürdővized tömegsír az öltözeted bilincscsörgés a muzsikád sikoly hörgés volt az imád Ágyucső lábad kezed tányérokna a két szemed beleid bélsáros utak vállaid leszakadt hidak a bordáid éles kések az ágyékod genny és méreg tüdődben kígyó sziszegett atombomba volt a szived Puskaropogás a hangod karvaly a békegalambod De most holt vagy de most véged A hatalmad semmivé lett Zsarnok voltál erőszakos törvénytelen gyalázatos Senki se tart többé veled nem érdemelsz kíméletet Nélküled az élet szebb lesz már az ördögnek se kellesz Hulla vagy rothadó halott rút szörny ezerszer átkozott Körötted gyűlölet-hegyek Férgek rágják szét testedet Vessen ki a föld s az égbolt Ne kerülj sohase fényre tűnj el a fekete éjbe MAGYARSÁG Szeged, 1989. okt 23-án DINOLÁTOGATÁS MAGYARORSZÁGON - írta: Mayer Evelin - Két évvel ezelőtt láthattunk mongol gyűjteményű "dinocsontvázakat", és most Élő Dinoszauruszok néven kiállítás nyílt meg a Magyar Természettudományi Múzeumban, a VÁR-ban. A modellek a KOKORO Company LTD British Múzeum [National History] közreműködésével kerültek hozzánk. Az eredeti csontmaradványokat alapul véve rekonstruálták az élethű állatmodelleket, melyeket a japán Kokoro Társaság készített. Az 'állatok' testét poliuretán habból formázták, a bőrük eredeti minta alapján műanyag szálakkal erősített szilikongumiból készültek. Az állat belseje fém, amit számítógép működtet. Sűrített levegővel működő dugattyúk végzik a mozgást. — A kiállítás egyik érdekessége a 230 milió éves hüllőfogak... Ezek az állatok 60 millió évvel ezelőtt kipusztultak, ennek okát nem ismerik. - A Dúzo-féléknek 5-600 fajtája létezett... A kiállítás látogatói 6 rekonstruált, mozgó és hangot adó állatot csodálhatnak meg: Apatosaurus, Tyrannosaurus, Pachycephalosaurus, Stegosaurus, Struthioszaurus és MATASAURA. - Nekem a legkedvesebb volt a "Stuartgalléros" TRICERATOPS, azaz háromszarvú, a két kicsinyével. Súlya 1,poo kg. Ugyanitt rajzról is 14 fajtát láthattunk. Magyarországon is találtak őshüllő maradványokat, ezek 'Magyarosaurus dacus', továbbá a 'Megalosaurus hungaricus' néven vannak jegyezve. A magyar származású Nopcsa Ferenc (1877-1933) érdeme, hogy a 'Szentpéterfánál' feltárt sárkánygyík csontok feldolgozását elvégezte. RÉVFFY LÁSZLÓ (Anglia): ÉN SEM EGÉSZEN ÉRTEM.... (Válasz dr. Ternovszky Ferencnek) Dr. Ternovszky Ferenc, nagyrabecsült barátom írására kívánok pár szóban válaszolni, amit a Büdös paraszt' című cikkemmel kapcsolatosan írt. [MAGYARSÁG, 1993. december 25.] Ahogy ő nem egészen érti, én sem egészen értem az ő válaszát, --, mert a lényeget, amiről írtam - teljesen félreértette és félremagyarázta. Ugyanis arról írtam, hogy túl sok a Dr., a túl intelligens és a kétkulacsos politikus a magyar Parlamentben. Ezáltal én nem becsültem le az intelligenciát, mert én is egyetértek abban, hogy az ország nem a legfőbb, de egyik legfőbb kincse az értelmiség. Én csupán, és megismétlem, amit írtam, túl sok a Dr. és az intelligens képviselő a Parlamentben, vagyis a magyar nép nem megfelelő számarányban képviselteti magát a törvényhozás házában. Nem hinném, hogy pl. Baranya, Zala, Heves vagy egyéb megyékből nem akadna olyan értelmes parasztember, aki ugyanolyan tudással, meglátással és élettapasztalattal ne tudná képviselni választópolgárainak az érdekeit, mint mondjuk a helyi fiskáis, aki esetleg összeköttetései révén lett jelölve és jutott be képviselőnek a Parlamentbe. Semmi uszítás nem volt soraimban, ahogy ezt TERNO tévesen írja, sőt messze elmarad a hangtól, amit a letűnt kommunista rendszerrel kíván összehasonlítani. A Parlamentben - a jelenlegiben - a “nagy tudás helyett” a ravaszság, a kétszínűség és az állandó fúrás uralkodik. A meghozott törvények sokasága egyedülálló Európában az elmúlt három év alatt, és annak előnyeit, jóságát sajnos eddig nem nagyon élvezte a magyar nép. Igen, kell a tudás, a tapasztalat a különböző TERNO által említett ágakban, de ezeket nem minden esetben a doktori diploma adja meg és ahogy ARANY JÁNOS sem rendelkezett doktori diplomával, sőt egy kisemmizett, jobbágysorba süllyedt kisnemesi családból származó érzékeny és puritán erkölcsű ember volt és a parasztkultura körében nevelkedett. Kisvárosba kerülve, mint jegyző, megtárult számára a látóhatár és a megélénkült politikai élet hatására küldte el 1845-ben pályázatát a Kisfaludy Társaságnak, melynek tartalma éppen az akkori liberálisok és konzervatívok civódásából íródik szatirikus stílusban. Van ma ilyen paraszti származású ember például a Földművelésügyi Minisztérium élén ? Abban egyetértek, hogy a mai Dr. urakon látszik a kivételezettség, mert kevés kivétellel elődjeik párttagsága juttatta be őket az egyetemre, vagy lettek doktorok gyorstalpaló esti tanfolyamokon, vagy levelezés útján. Viszont ez még nem jelenti azt, hogy a munkás-parasztság így képviselve van, ahogy TERNO írja. Sőt, ellenkezőleg. Ezek a mostani “urak” jobban megjátsszák a PECSOVICS-ot, mint bárki más. Gyakorlatból és személyes tapasztalataimból tudom, még 1945-re emlékezve, mikor jártam a vidéket és rengeteg parasztemberrel beszélgettem és kértem támogatásukat a kisgazdapárttal kapcsolatban, hogy mennyi értelmes, tisztánlátó, szakmai tudású ember volt közöttük és főleg rendelkeztek az alapvető erkölcsi követelményekkel. Az akkori jelölő listák a Kisgazdapárt részéről ilyen arányban is indítottak intelligenciát, doktorokat, parasztokat és munkásokat, hogy bekerüljenek a Parlamentbe. Igen, voltak Marosánok, Dobik, de Veres Pétert már nem említeném meg köztük, mert ő becsületes magyar ember volt, de nem odavaló a gazemberek közé, akik felhaszálták. Nagyon sántít az a TERNO mondat, hogy ’Ilyenek vezessenek?’ - hiszen ez sértés a becsületes parasztmunkás tömegekre, akik már akkor tudták, az 1950-es években, hogy azok hazaáruló gazemberek, de mit tehettek ellene? Nem kell a végletekbe esni, amikor összehasonlítást igyekszünk tenni.Száz szónak is egy a vége; bármennyire szükséges a szaktudás pénzügyi, ipari, kereskedelemügyi és más ügyi téren, a magyar PARLAMENT a jövőben nem lehet ’Uram-Bátyám- Rokonom-Romám’ gyülekező helye. - Mert az az egyetemes magyarságé! Remélem, TERNO elhiszi nekem, hogy nem becsültem le az intelligenciát! Csupán nem helyeslem, ha az van túlsúlyban ravasz politikai összeköttetései révén. Az angol Parlamentben is sok vita folyik erről, éppen ebben a témában, mert mint ismeretes, úgy 50-60 évvel ezelőtt két angol egyetem arról volt híres, hogy ott ’tenyésztették’ ki a jövendő politikusokat... És mivel oda bejutni az úgynevezett “középosztálynak”, [’alsóbbrendűeknek’] - pénz hiányában, [mivel olyan magas volt az évi tandíj] - lehetetlenség volt... így aztán az angol politikusok 99%-a szüleik gazdagsága, vagy arisztokrata származásuk révén lettek azok... Befejezésül: a József Attila összehasonlítás is biceg, mert az én megfogalmazásomban nem hiszem, hogy retteg a szegénytől a gazdag - és fordítva... A tanult fejet nem minden esetben az egyetem és doktorátus adja meg. 3. oldal