Mai Nap, 1989. május (1. évfolyam, 67-92. szám)

1989-05-17 / 80. szám

óságok a jog nevében epes tanuló, de a nevelési tanácsadóban azt mondják, jál van, kezd megnyugodni. Balázs tudja magáról, hogy fia, egy telke, havi életjáradéka, harminc-negyvenezer­­papagája, egy satupadja, amibe befoghatja a lövet és szélmalmot fabrikáljon... A könyvespolcán len után ott a Csiperke az óriás törpe, Skatulyácska meg alnyik”. Az ügyintézés az előadók álga, ő jobbára csak aláírni szokott, ősz viszont dossziét szorongat a­kna alatt, ahogy az irodába igyelt­­ünk. Mielőtt belekezdtünk a be­­élgetésbe, azt kérdeztem tőle: - Meg ne sértsem, de tegyük fel: a sport végén úgy látom, Ön nem való rá a posztra, és ezt bejelentem a óvárosi Tanácsnak, megjegyezve: ty elmeszakértői vizsgálat sem ár­­na, hisz gyerekek sorsával foglak­­szik, és bizony... Elrendelnék a vizs­­álatot önnel szemben ? - Amennyiben kétséges, hogy ren­­tkezem-e az ügyeim viteléhez ükséges belátási képességgel, s ezt bejelentik a lakóhelyem sze­­ti illetékes gyámügyi osztályhoz, bár lehetséges, hogy elrendelik a­­sgálatot. - Szilágyi Csabát is elmeszakértői­zsgálatnak vetették alá- mondom . Papp Tamásnak, de tiltakozik. -Tévedés. Nem rendeltük el, csak mósoltuk neki, hogy menjen el, így imárabb lezárhatjuk az ügyét. Szi­­gyi Csaba elvált a feleségétől. Sa­­­shasználatát megszüntette. Ba­ss édesanyja, mielőtt meghalt a rházban, csinált egy „kvázi gyám­­­verésre irányuló végrendeletsze­­séget", hogy a gyereket a halála án testvére nevelje. Riportalanyom üti a törvénykönyvet, hosszan és ártóan citálja a jogot. Én azonban tudom: jog ide, jog oda, az a „kvázi” dokumentum csak az anya betegsé­ge alatt ruházta testvérére Balázs gondozását.­­ Kilenc hónapja húzódik az ügy.­­ Az ügy abszolút nem húzódik. Az anya halála után, testvérei képvisele­tében az egyik sógornő kérte, hogy a gyereket nála helyezzük el, mert ők azt a levelet végrendeletfélének ér­telmezték. M­egvizsgáltam az ügyet, s az apát alkalmasnak találtam a gyerek nevelésére, ezért a kérésüket elutasítottam. A Fővárosi Tanács helyben hagyta az elsőfokú határoz­atomat, de az ellenérdekelt fél meg­­fellebezte. A beadványban az állt, hogy az apa nem normális, többször kezelték idegosztályon, nem alkal­mas a gyerek nevelésére. Szemé­lyes beszéltem az „ügyféllel", mond­tam neki, jó lenne, ha ezt a támadást ki tudnánk védeni... Mit szólna, ha el­menne a kerületi idegorvoshoz, mert ha az orvos leírja, hogy semmi ilyes­mi nincs, és ha közben már kint vol­tam a lakását megnézni, beszerez­tem a munkahelye véleményét, s mindent, ami szükséges, akkor mondhatom, hogy azt a beadványt elutasítom, s magának helyt adok. - Az anya halála után, mennyi idő telt el a határozatig? - Egy hónapon belül elintéződött. Elutasítottam a sógornők igényét, de nemcsak ezt utasítottam el, több be­advány érkezett. Mindet megfelle­­bezték. Indoklásnak annyi is elég, hogy csak... - A gyámügy az anya halálakor, miért nem zárolta azonnal a lakást? Bármit el­vihettek belőle. - Hosszú ideig nem lehetett a só­gornő a lakásban, mert - teljesen jog­talanul (?) - az apának abban a pilla­natban, amikor az anya meghalt, ad­tunk egy papírt, hogy a szülői joga fel­éledt. Készült ugyan leltár. A hagyatéki eljárás az igazgatási osz­tály előadójára tartozik. A gyámügy a kiskorú törvényes képviseletével és vagyonának biztosításával foglalko­zik. - Hát épp erről beszélek, a vagyo­náról. - A vagyonvédelem biztosítva is van. Például van egy gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyv is. - És mondja, miért tiltották le a gyerek havi járandóságát? A biztosí­tás után járó összeget, családi pótlé­kot, árvaellátást? - Miért kéne a kiskorú vagyonát az édesapa részére folyósítani? A kis­korú vagyonának - ami a napi meg­élhetéshez nem szükséges - gyám­­hatósági takarékbetétben van a he­lye! -A családi pótlékot is jogszerűen tiltották le? - Amíg jogerősen el nem dől a szü­lői felügyelet kérdése, addig igen. - Kineveztek három eseti gondno­kot. - Ha a szülő és a gyerek között ér­dekellentét merül fel, akkor ez nem hogy szükséges, de kötelező is. Itt a lakásbérleti jogviszony folytatásánál merült fel érdekellentét. A szülőnek is van egy önálló lakása, és a gyerek­nek is van várományozási joga az anya lakására. Melyikben laknak majd együtt? A gyerekében? Ki írja alá az apa bejelentőjét, a gyerek? Márpedig együtt kell lakniuk! Nem kétséges, ha a gyerek nagykorú lesz, az a lakás őt illeti meg, s persze az apa nélkül. A biztosítási ügyekben is eseti gondnokot neveztünk ki. A má­sodfokú határozat kötelezésére is ki­jelöltünk egyet. Ez teljesen jogos és törvényes. S­zilágyi Csaba elmesélte, hogy az első kirendelt gondnok 1100 forintot kért és kapott tőle, számla nélkül. A második 1300 forintot kért, de Szilágyi ekkor már nem fizetett. A harmadik esetben az előadónő meg­említette, hogy hamarosan elkészül a kimutatás az eseti gondnok kiadásá­ról, s abból kap majd egy példányt. - Kinek kell fizetni a gondoki díjat? - Hát ebben még nem határoz­tunk. Az eseti gondnok díját általában annak kell fizetnie, akinek az érdeké­ben a gondnokot kirendelték. Általá­ban. A tanács is megfizeti a saját ese­ti gondnokait, s nem biztos, hogy en­nek a gyereknek majd kell fizetni - mondta dr. Papp L. Tamás. - A tanács a saját pénztárcájából fizeti a gyermekek részére kirendelt gond­nokokat. Nem a gyermek hagyatéká­ból fogjuk fizetni... Ilyet már ne téte­lezzen fel egy gyámhatóságról. Nem fogunk a kiskorú vagyonára törni, hi­szen nekünk a vagyonának biztosí­tása a feladatunk. H­árom ügy van jelenleg folyamat­ban: a harmadik a láthatási jog megállapítása, amivel a sógornők új­ra a gyámügyhöz fordultak. Dr. Papp azt mondja, ezt az ügyet is le fogja zárni, de mint azt már mondta, jogi kérelemnél nem teheti, „hogy egyet­értek, nem értek, irattartó, szemétko­sár”, neki dönteni kell. - A gyámügyek általában nem zá­rulnak le harminc napon belül, s az a gyámügyi előadó, aki ezt a terminust mégis megpróbálja betartani, nem is igazán gyámügyis - mondta dr. Papp L. Tamás. Szerinte gyerekek sorsá­ról ennyi idő alatt nem lehet lelkiisme­retesen dönteni. Ennél már az is jobb, ha feldobnak egy forintot. Az ügyfelek „macerája" pedig akár tíz évig is eltarthat, mert mindig újabb ügyeket kreálhatnak... 1987-ben jött ki az új családjogi törvény, ami a szakember szerint, szinte használ­hatatlan. Mindent véd, csak nem a gyerekek érdekét. A jogszabályt azonban be kell tartani.­­ Ha nem jön el az idézésre Szilá­gyi Csaba, akkor ezer forintra büntet­hető. Állandó fenyegetettségben él - Ha idézés, akkor az igen, fenye­getés. Sőt, ha másodikra sem jön el, ügyészi jóváhagyással, rendőrható­sággal elővezetettem. És az is igaz, ha valamihez az együttes megegye­zés szükséges, akkor nem „illő tisz­telettel hívom meg”, hanem beidé­zem, mert ha nem jön el, nem tudok az ügyben tovább lépni. - Tönkre teszik a munkahelyén is a sok idézéssel, hiszen ez az ügy úgy nyúlik, mint a rétestészta. - Nem nyúlik. Tessék ezt megérte­ni. Ismétlődik. Itt több ügy folyamato­san ismétlődik: kezdődik, lezárul, kezdődik, lezárul. Balázs ma kiegyensúlyozottnak látszik, de ha meg akarom simítani a fejét, sűrűn verdes a szem po fája. Az apa keze még remeg, és a kukucská­lólyukra apró elhúzható, sárga füg­gönyt akasztott. Ha csöngetnek óva­tosan és lassan nyitja ki az ajtót. KONCZ GYÖRGY FELVÉTELEI Epilógus ÉS AZ ÓRIÁS TÖRPÉK 13

Next