Mai Nap, 1991. június (3. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-02 / 127. szám

ML | 24 ÓRA Q_ ( Naptár^ ❖ Befejezte tényfeltáró vizsgálatát a Legfőbb Ügyészség az úgynevezett 1945-ös gyömrői gyilkossá­gok ügyében. Az eredmény­ről az érintett község házas­ságkötő termében adnak majd tájékoztatást az érdek­lődőknek csütörtökön délután hatkor. , ❖ Minden bizonnyal késői lesz a június 30-ra ígért ha­rangzúgás. A szovjet csapa­tok kivonása felgyorsult, s le­hetséges, hogy már a hónap első felében befejeződik. A hátrahagyott objektumok kö­zül már kevesebb mint negy­ven vár csak átadásra. ❖ Az Alkotmánybíróság legújabb határozatában az orvos-igazgatók választá­sának jelenlegi szabályait minősítette alkotmánysér­tőnek, mivel azok ütköznek az önkormányzati törvény­nyel. A döntés nem vissza­menőleges hatályú, így senki alól sem húzza ki a már megszerzett igazgatói széket. ❖ Szombaton Székesfe­hérvárott a Szentlélek katonai temető felszentelési ünnep­ségén a magyar honvédség, a budapesti jugoszláv, német és szovjet nagykövetség kép­viselőin kívül megjelent Göncz Árpád köztársasági el­nök is. Az elesett katona nem pogány, nem fasiszta, nem sztálinista, főleg nem ellen­ség többé - mondotta a sírok felett, melyekben számos nemzetnek a két világháború során elesett fiai nyugosznak. Kupa az őszi áttörésben bízik Megy a kormány Kanizsára Furcsa véletlen, de - mint a fél kormány - a köztár­sasági elnök is Zalának vette útját a hét végén. A két delegáció találkozott is, mégpedig az autópálya beve­zető szakaszán, ahol ezúttal a miniszterelnöki különít­mény volt a győztes, maga mögé utasítva a másik két Mercedest. Egerszegen aztán a nevé­hez hűen ékített Dísz tér fo­gadta Göncz Árpádot, ahol a könyvhét alkalmából szólt. A város jó néhány rendőre állta körbe a teret, ám legkomo­lyabb akciójuk egy hosszú esküvői menet feltartóztatása volt. Az elnököt, ahogy illik, virággal fogadták, de a csokrot a kísérők azonnal a háttérbe vitték. A biztonság kedvéért. Lám, a Gandhi-me­­rényletből már mi is tanultunk. A kormány tagjai ezúttal Nagykanizsán tartottak elő­adásokat gazdasági és ön­­kormányzati vezetőknek. An­tall József, Kupa Mihály, Bod Péter Ákos, Botos Katalin igyekezett meggyőzni hallga­tóságát a kormány gazdasági programjának helyességéről. Antall József főleg a térség külkereskedelembe történő bevonásával foglalkozott. Kü­lön elemezte a most már hat ország tagságával rendelke­ző hexagonálé lehetőségeit, amelyben Magyarország - Lengyelország és Olaszor­szág között - igazi centrum lehet. Elmondta, hogy hazánk már jövő január elsejétől tár­sulási kapcsolatba kerül a Kö­zös Piac országaival, és 97- 98-ra rendes tagok leszünk. Kitért az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésére. Úgy ítél­te meg, van esély rá, hogy a parlament a nyári szünet előtt új kárpótlási törvényt alkos­son. A nap másik fő előadója, Kupa Mihály pénzügy­­miniszter konkrét adatokkal il­lusztrálta a gazdaság jelenle­gi helyzetét. A munkanélküli­ség jelenleg 3,5 százalékos, és az év végére hat százalék­ra emelkedik. Az infláció há­rom százalékkal alacso­nyabb, mint ahogy előzőleg számították, és így Kupa Mi­hály szerint az év második felében nagy fordulat állhat be: végre csökkenni kezd az infláció mértéke. Ugyancsak optimista a fo­rint konvertibilitását tekintve, szerinte már jövőre elérhető. Nagy eredménynek számít, hogy a külgazdaság túlélte a keleti piac összeomlását. A gazdálkodók száma az utóbbi két évben pedig meghatszo­rozódott. A legnagyobb prob­lémának a dolgozói érdek­­egyeztetés hiányát nevezte. A pénzügyminiszter keser­vesnek értékelte a jelen esz­tendő esélyeit, viszont szerin­te jó teljesítménnyel végre az előrelépés esélye kecsegtet. Kurucz Péter Glóbusz-pókusz Az ünnepi könyvhét alkalmából ismét vállára vette a Föld terheit Sebeők János, a Voks Humana mozgalom alapítója. Ezúttal az író helyett féltett Földje csücsült a ketrecben, míg ő új bioszférakönyvét dedikálta. Szocdemek távutálkozása A Magyarországi Szociál­demokrata Párt ügyvivői tes­tülete és budapesti fóruma tegnapra országos pártér­tekezletet hívott össze a Fák­lya Klubba, ahová Petrasovits Anna csak megfigyelőket kül­dött. Az elnök asszony és vá­lasztmánya a Dohány utcai székházban tartott ez idő alatt zárt ülést. A pártértekezleten részt vevők megszavazták: előre­láthatólag november 2­ 3-ra pártkongresszust hívnak össze, s csak az alapszerve­zetek delegálhatnak képvise­lőket, szemben a tavaly no­vemberivel, ahol a veteránok alanyi jogon szavaztak. Ezt a tavalyit egyébként a Fővárosi Bíróság ez év február 5-i ha­tározatával törvénysértőnek minősítette, s megsemmisí­tette döntéseit. Az ügyben hétfőn hirdet ítéletet a Legfel­sőbb Bíróság, s könnyen meglehet, hogy Petrasovits Anna holnap már nem az MSZDP elnöke, itthonról A tavaly novemberi legitim volt - állították mégis a Do­hány utcában a sajtótájékoz­tatón. A párt elfogadja a Leg­felsőbb Bíróság bármely dön­tését. Ha az ítélet úgy szól, megismétlik a tisztségviselők megválasztását, ebben az esetben viszont a 37. kong­resszus küldötteit hívják újra össze. Megbízták a Petraso­vits Anna vezetésével műkö­dő elnökséget, hogy a párt ügyeit a következő választá­sokig teljes jogkörrel képvi­selje. A Fáklya klubi rendez­vényt nem hivatalosan be­jegyzett MSZDP értekezleté­nek tekintik. Szervezőinek többségét kizárták a pártból, így ők jogtalanul használják a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt nevét, ezért el­lenük bírósági eljárást kezde­ményeznek. (kecskés) Legfrissebb s 1991. június 2., vasárnap 3 Giday Erzsébet - Az már közhely manapság, hogy nem akar emel­kedni az életszínvonal, és nehezednek az életkörül­mények. De eddig bíztunk abban, hogy sztrájkok nélkül megússzuk az éleződő feszültséget. Azonban már ezzel is szembe kell néznünk. Komoly a veszély ön szerint? - kérdeztük Giday Erzsébet szociológust, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének főmunka­társát. - Sajnos nem történt nagyobb váltás a gazdaságban. Anarchikus, szétzilált továbbra is. A nagyvállalatokat a szétesés veszélye fenyegeti. Mindennek az az oka, hogy a szabályozórendszer elégtelen, túlzottak a vállalkozók­ra rótt terhek, és a privatizáció nem ment következetesen végbe. Mindez a dolgozókon csapódik le, romlik életszín­vonaluk. Van, aki másodállással, van, aki külföldi mun­kavállalással igyekszik védekezni, de ezt nem teheti meg mindenki. S ha más nincs, jön a sztrájk. - A sztrájk csak végső eszköz. Ott van még a munkahelyi érdekérvényesítés is. - Csakhogy ehhez a szakszervezetek gyengék. Nem vállalják fel igazán az ügyet. Sokkal inkább egymás közötti pozícióharccal vannak elfoglalva. De nemcsak velük van baj, hanem a politikai képviselettel is. Hiszen a dolgozókat közvetlenül a parlamentben senki nem képviseli. - Ezek szerint elkerülhetetlenek lesznek a nagy sztrájkhullámok? - Nagy a veszélye ennek. Akkor alakulhat ki ilyen, ha a helyi kezdeményezéseket máshol is felvállalják. Ezt persze nehezíti a szolidaritás hiánya ma Magyarorszá­gon. Akkor jelenthet igazi gondot a sztrájk, ha az olyan ellátási területekhez kapcsolódik, mint a közlekedés, az egészségügy, az energia- vagy élelmiszer-ellátás. S amennyiben komoly méreteket öltene, ez a politikai fel­állást is megbolygathatja, hiszen kikényszerítheti a par­lamenti választások előrehozatalát. (kurucz) MI ÚJSÁG? ________________________

Next